Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-20 / 137. szám, szombat

R ohamosan szaporodnak az ifjúsági klubok. Egyesek a művelődési otthonok, vagy a szövetkezetek, mások a társadalmi és tömegszervezetek mellett kezdik meg működésűket. Am bárhol is dolgoznak, feladat­körük mindenütt azonos: elősegí­teni a fiatalok szórakozását és művelődését. Legújabban a had­seregben Is szerveződnek ifjúsági klubok. Az ifjúsági klubmozgalom a szlovákoknál és a cseheknél már hatalmas móreteket ölt. A cseh­szlovákiai magyar fiatalok köré­ben az első lépést a prágai, a bratlslaval és košicei diákok tették meg. Ady Endre Diákkör, József Attila Ifjúsági Klub és Oj Nemze­dék címmel alakítottak klubot. Példájukat többen követték. Ko­máromban Petőfi Sándor Ifjúsági Klub, Nyitrán Juhász Gyula Ifjú­sági Klub, Csatán Csillag Ifjúsági Klub, Rozsnyón Móricz Zsigmond Ifjúsági Klub, Nagykaposon Erdé­lyi János Ifjúsági klub, Dunaszer­dahelyen Csallóközi Fábry Zoltán Klub, Rimaszombaton Tompa Mi­hály Ifjúsági Klub alakult. A moz­galom tovább terjed, és újabb klu­bok alakulnak szerte az ország­ban. Közben egyre tartalmasabbá fejlődési Időszakban uralkodóak. Ekkor formálódik ki és erősödik meg véglegesen az életeszmény, a formális logikai szintről a dia­lektikus gondolkodásra való átté­rés, a felelősségvállalás tudata, a társadalomban való elhelyezkedés Igénye, az élet reális megszerve­zésének, valamint az érzelmi har­mónia és a hangulati kitöréseken való gátlás képessége. E fejlődés azonban nem egyenes vonalú, tá­volról sem problémamentes. Gyak­ran vargabetűk tarkítják azok egyéniségének a kialakulását is, akikre egyébként a családi és társadalmi ráhatás pozitív. De a kilengésektől eltekintve más ve­szély ls fennáll: az egyik az Ifjú­kori sajátosságokban való meg­rekedés, a másik a koraérettség, a gyors lelki öregedés, a megme­revedés. A klubokban azért fon­tos az életkori sajátosságokat fi­gyelembe venni, hogy a torzulá­sokat (a megrekedést ós koravén­ségetj megakadályozhassuk és a fiatalok érdeklődési körének és szellemi szintjének megfelelő fog­lalkozások szervezésével elősegít­sük a felnőttnevelés egészséges folyamatát, a felnőttkori sajátos­ságok zökkenők nélküli kialaku­lását. Ifjúságunk cd az, ifjúsági klubok válik a meglevők munkája. A fia­talok névadóként írót, költőt vá­lasztanak, példaképük: a klasszi­kusok Irodalmi megbeszéléseket, vita­délutánokat, esztrádmüsorokat és kérdés-felelet esteket tartanak, szakköröket szerveznek. Általában mindenütt sajátos szórakozási for­mát honosítanak meg. Törekvésük figyelmet érdemel azért ls, mert nem másoktól várják, hanem ma­guk szeretnék megteremteni az érdeklődési körnek megfelelő kul­turális életet. Munkájuk azonban gyakran akadályokba ütközik. Egyrészt azért, mert több helyen a minimális segítséget sem kap­ják meg, másrészt azért, mert sze­repkörük tisztázatlan. A probléma első részére vonatkozólag csak annyit, nehéz meghatározni, hogy melyik szerv mikor, és mennyivel támogassa a keretében működő klubot. Tanácsos lenne azonban, ha ebben a vonatkozásban ls Hend­rych elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága ülésén mondott beszéde lenne az Iránymutató. Arról van szó, hogy létrehozzuk — szögezte le Hendrych elvtárs — a „meg­felelő anyagi-műszaki bázist, klub­helyiségeket, a természetben való tartózkodáshoz szükséges felsze­relést, az érdekkörök, a klubok, az Ifjúsági társulások tevékenysé­géhez szükséges kellékeket stb. Erre a célra feltétlenül áldoznunk kell a társadalom forrásaiból, mi­vel a költségek tagadhatatlanul megtérülnek annak formájában, hogy kedvezően befolyásoljuk az Ifjú nemzedék egységes fejlődé­sét... Az Ifjúság érdeklődésének és klubtevékenységének feltétele­zett fejlesztése kívánja meg va­lamennyi társadalmi szervezet fo­kozott segítségnyújtását." A vilá­gos beszéd egyértelműen kifejezi, hogy az ifjúsági klubokat nem­csak szabad, hanem szükséges tá­mogatni, anyagilag ösztönözni. Ezt a kérdési felesleges ls tovább fej­tegetnünk. Más lapra tartozik az említett probléma második része, a szerepkör tisztázatlansága. Te­kintve, hogy a legtöbb huza-vona és a sötétben tapogatózás ezzel kapcsolatos, megpróbáljuk vázol­ni, hogy útkereső ifjúságunknak dicsérendő törekvése során véle­ményünk szerint milyen klubmun­kát kellene végeznie. Í z Ifjúkor fejlődéslélektanl­lag általában két szakasz­ra oszlik. Az egyik 18-tól 21 évig, a másik 21-től 25 évig tart. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert ifjúsági klubjaink tagsága többnyire ebből a korosztályból tevődik össze. Lényegében az egész Ifjúkor a felnőtt korba való átvezetés időszaka. A felnőtté vá­lás Ismertető jegyei mégis Inkább a második (a 21-től 25 övig tartó) Az Ifjúság körében végzett ne­velési munkában sajátos formák szükségesek azért ts, mert a fia­talok nagy részénél még nem ala­kult kl teljes mértékben az ér­deklődési kör. A politikai és iro­dalmi tevékenység iránti vonzalom például más módszereket Igényel a fiatalok, és megint mást a fel­nőttek esetében. És hasonló a helyzet más vonalon ls. Az ifjú­kor — az önállósulás, a kereset, a családtól való függetlenedés, a saját családi élet megteremtése és sok más sajátosságával — egy sor olyan problémát vet fel, amelynek megoldásához segítség szükséges. A segítségnyújtásra nagyszerű lehetőség kínálkozik a klubban, de csak akkor, ha úgy szervezzük a foglalkozásokat, ahogy ezt a fiatalok szükséglete és érdeklődési köre megkívánja. Az Ifjúkort a „nagy élmények" korszakának tartjuk. A klubok­nak ezért az élményszerzést, az értelmi és érzelmi világ gazdagí­tását, a helyes világnézeti neve­lést, másrészt a hajlamoknak és képességeknek megfelelő pálya­választást, a munkába állást, a tár­sadalmi beilleszkedést kell előse­gíteni és megkönnyíteni. A klu­bok konkrét célját képezheti a szakképzettség tökéletesítésére, valamint az általános műveltség megszerzésére Irányuló törekvés. Ezen a téren eddig a Dunaszer­dahelyen működő Ifjúsági klub mutat jó példát, amelynek elekt­ro-, gépész-, mezőgazdász- és köz­gazdász köre fejt ki eredményes tevékenységet. A klubokban végzett munkafor­ma gazdagsága olyan sokrétű, hogy szinte lehetetlen valameny­nylt megnevezni. Meg kell azon­ban említenünk az előadásokat, a bemutatókat, a kérdés-felelet és a tematikai esteket, a tapasztalat­cserét, a kirándulásokat, a közös rádiőhallgatást, a tv-nôzést, vala­mint az érdekköröket és a tan­folyamokat. jelenleg ezek a klub­formák a legnépszerűbbek, ezek váltak be a legjobban. A felsoro­lásból is látható, hogy az élet­kori sajátosságok figyelembe véte­lével sok, és igen jó alkalom kí­nálkozik mindenütt. A klubok ve­zetőin múlik, hogyan élnek az adottságokkal, milyen formát vá­lasztanak, hogyan határozzák meg a nevelés célját... A cél sohasem lehet az, hogy a külső magatartás formálisan megfeleljen a társadalom követelményeinek és külsőleg idomuljon ahhoz. A fiata­lokban nem a társadalmi követel­mények betűjének, hanem azok szellemének megfelelő törekvése­ket kell kialakítani. Egy pillanatra sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a felnövő nemzedék magatartását általában az Ingerekre való gyors reagáció, az aktív ösztönkiélő szándék, a nagy ambíció, a bő fantázia, az én-központúság, a célkeresés és a differenciált érzelmi élet jellem zL A fiatalok fogékonyak az új életmód, a szórakozás, a sport, a tánc és minden Iránt, ami gazda­gltja érzelmi és értelmi életüket. Ök a leglelkesebb hívei a tech­nika vívmányainak és mindannak, ami új, korszerű. Aki az ilyen Irá­nyú érdeklődésüket nem érti meg, vagy figyelmen kívül hagyja, ma­radinak minősül. A maradiakat udvariasságból meghallgatják ugyan, de legtöbbször lenéző Jó Indulattal kezelik. Éppen ezért nélkülözhetetlenül fontos tudato­sítani: a fiatalokkal legtöbbet ak­kor érjük el, ha mindent, amit el szeretnénk érni, nem tőlük függetlenül, hanem velük együtt, az ő sajátos adottságaikat figye­lembe véve próbáljuk elérni, meg­valósítani. S ok fiatalnál még a tudomá­nyos és tudománytalan Is­meretanyag keveréke jelen­ti a világnézetet. Azt mégis nyu­godtan állíthatjuk, hogy az egy­oldalú látásmódtól — a dogmatiz­mustól — egyetlen korosztály sem idegenkedik annyira, mint az ifjú nemzedék, amely egyaránt érdek­lődik a lét és a társadalom, az egyén és a közösség, a jog és a kötelesség, a politika napi esemé­nye és a jövő kérdése iránt. Ezt az érdeklődést támogatni és ki­elégíteni az egyik legszebb fel­adat. A világnézeti nevelésben sajnos a klubok még nem mindig céltu­datosak. De meg kell mondani azt is, hogy az idősebbek közül néhányan (többnyire azok, akik a fiatalok tevékenységét kívülről figyelik), hajlamosak arra, hogy globálisan Ítéljenek. Egyik-másik fiatalról — aki valamely részte­rületen nem vélekedik helyesen — olyan véleményt alkotnak, mintha az illető minden szándéká­val, egész személyiségképében a helytelen világnézetet tükrözne. Nem ritka ennek az ellenkezője sem. Az, amikor valakinek a rész területen mutatott helyes maga­tartásáért — elhamarkodottan — egész személyiségét pozitívan mi­nősítik. Talán mondanunk sem kell, hogy az Ilyen véleményezés mindkét esetben helytelen. Az egyedül helyes eljárás a differen­ciált ítélet. Annál ls Inkább, mert a klubtagság heterogén összeté­telű, és nem uniformizált véle mény kialakítása a cél. A klubok ban gyakran akadnak olyanok, akik egy-egy részterületen téve sen vélekednek, segítséggel és megértéssel azonban helyes állás­pontra juttathatók. Találkozni vi­szont olyanokkal is, akik nem vélekednek „rosszul", akiknek azonban személyiségképüktől és belső szándékuktól távol áll az, amit sokszor a látszat érdekében tesznek és mondanak. A meggyőzés, a helyes világné­zet kialakítása nem történhet úgy, hogy a helytelen (tudománytalan) vélekedést megszóljuk, gúnyoljuk. Egyedül az a helyes eljárás, ha a hibás (tudománytalan) véleke­dés — személyre vonatkozó elité­lő jelző nélkül — szembe állít­juk a helyes vélekedéssel. Senki nem lett még szidástól, megszé gyenltéstől okosabb. Sőt, a tudo­mánytalan vélekedések korholása gúnyolása azt eredményezheti, hogy a fiataloknak az a még szá mottevő csoportja, amelyiknél a tudományos és tudománytalan részismeretek keveréke a marxis­ta világnézetet Ingadozóvá teszi — visszahúzódik, nem nyilvánít véleményt ős ezzel önmagát hát­ráltatja a fejlődésben. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak a fiatalok, hanem esetenkint a fel nőttek sem látnak minden kérdés­ben tisztán. A fiatalokkal történő bánás mód nehéz feladat, körül­tekintő munkát igényel. A várható eredmény azonban min­den fáradságot megérdemel. A legszebb eredményt eddig az Ady Endre Diákkör, a József Attila If­júsági Klub és a Batsányi János Irodalmi Kör érte el. Az utóbbi rövidesen évkönyvet jelentet- meg. A több mint 300 taggal rendelke­ző József Attila Ifjúsági Klubnak az Irodalmi színpada, az Ady Endre Diákkörnek az előadásso rozata örvend népszerűségnek. Számottevő siker Jelzi a többi klub munkáját is. Az Ifjúsági klubmozgalom azonban csak ak­kor lesz valóban minden tekintet­ben eredményes, ha egyre több alkalmat teremtünk a fiataloknak érdeklődésük kielégítésére, és az érvényesülésre. BALAZS BÉLA Bizakodunk a jövőben Beszélgetés Viliam Švec elvtárssal, a Tornaijai Városi Nemzeti Bizottság elnökével A területi átszervezés utáni években Tornaijáról elköl­töztek a járási jellegű üzemek, a ennek következtében a város fejlesztésében pangás állott be. Az 5000 lakosú járási székhely mezőváros jelleget öltött. Így az elmúlt évek sok-sok probléma elé állították a VNB t. Ezekről és a város távlati fejlesztési terveiről Viliam Svec elv­társsal, a VNB elnökével beszélgettünk. • Az elmúlt hét évben ho­gyan fejlődött a város? — A területi átszervezés után a fejlődés, főleg a la­kásépítkezés lelassult. Ak koriban borúlátók voltunk. Egymás után Irtuk a felső szervekhez a beadványokat, és türelmetlenül várakoz­tunk. Végre aztán eljött az 1965-ös esztendő, amely a város életébe nagy válto­zást hozott. • A türelem tehát rózsát termett? — Igen. A trenčíni ruha­gyár az egykori katonai laktanyában üzemrészleget nyitott, s igy jelenleg több mint 200 asszonynak van ott munkalehetősége, s 70 fiatal Itt tanul szakmát. Az ál­lomás közelében tavaly korszerű gabonaraktár építését kezdték meg. A napokban átadják rendeltetésének az új szolgáltatások házát. Augusztusban elkészül a 18 laká­sos háztömb ls. A családi házak építése si fellendülőben van. A városfejlesztési terv viszont csak őszre készül el, fgy jelenleg az 54 kérelmező közül csak 32-nek tudunk házhelyet kiutalni. • Mi a helyzet az iskolik terén? — Városunkban két kilencéves alapfokú Iskola, két ti­zenkét éves, egy mezőgazdasági műszaki Iskola, egy ta­nonciskola működik, amelyekben mintegy 2500 fiatal tanul. Megjegyzem, hogy 31 osztály nem felel meg a követelményeknek, a napközi otthonok ls túlzsúfoltak. A tervek szerint 1970-ben egy huszonnégy tantermes iskola építése veszi kezdetét, amely előreláthatólag 1973-ra készül el. Ha figyelembe vesszül; azonban a fej­lődést, s a jelenlegi helyzetet, állíthatom, hogy az új iskola sem elégíti ki az igényeket. Az összes iskolának például csak egy tornaterem áll rendelkezésére. Szeret­nénk, ha a Járás llletáfeeset végre már érdemlegesen foglalkoznának ezzel a helyzettel. • Az óvodák és a bölcsődék férőhelyei megfelelnek as igényeknek? — Városunkban csak egy 32 férőhelyes bölcsőde van. A közeljövőben egy lakást szeretnénk megvásárolni, ahol egy 50 férőhelyes bölcsődét rendeznénk be. Továbbá há­rom óvodánk van, s úgy tervezzük, hogy a jövőben egy 30 férőhelyes óvodát nyitunk a cigánygyerekek részére. Persze még ez is kevésnek mutatkozik ... • Elégedettek a szolgáltatások színvonalával? — A szolgáltatásokat három üzemnek, mintegy 35 mű­helye biztosítja. Az utóbbi években mindhárom új épü­letekkel gyarapodott. A legnagyobb gondot a mosoda okozza, mivel alacsony teljesítőképessége folytán csak a szocialista szektornál dolgozik. A városi nemzeti bi­zottság az Idén felméri az egyes szolgáltatások gazdasá­gosságát, s a ráfizetéssel járó ágazatokat megszünte­ti, illetve azok folytatására ipari engedélyeket ad kL • Mit hoz a jövő a város életébe? — Bizakodva nézünk a jövő elébe. A jövő évben ugyanis már 60 állami és szövetkezeti lakással gyara­podik városunk, s ez már valami. Az egykori Hámos­féle kastélyban gyermekotthont rendezünk be, Királyi­ban pedig nyugdíjasok házát építünk. Sor kerül a mű­velődési otthon tatarozására is. A Sajó szabályozásával ármentesftjük a Zoltán-kertet is, ahol ma a szabadtéri színpad és kuglizó van. Itt szeretnénk egy szélesvásznú mozit létesíteni. Az egészségügyi központunk — amely hatalmas fejlődésen ment át — Sajószárnyán 50 férő­helyes belgyógyászatot nyit, ahol a hosszabb gyógyke­zelésre szorulókat helyezik el. — Ha minden jól megy, Királyiban az Idén átadjuk rendeltetésének az 1,5 hektárnyi vízterülettel rendel­kező strandfürdőt. A fürdő a „Z" akció keretében ké­szül, városunk lalkosai a múlt évben 14 000 brigádórát dolgoztak Itt le. Ennek a létesítménynek értéke meg­haladja majd a 2 millió koronát. Környékét parkoslt­juk, kisebb sportpályákat építünk itt, s a jövőben cam­pingtábort rendezünk be a közelében. Számolunk egy kisebb fedett uszoda építésével ls. Az elkövetkezendő években elkészül a vízvezeték és a szennycsatorna fő hálózata, amelyre majd fokozatosan rákapcsoljuk az egyes utcákat. Különösen örvendetes, hogy még az Idén elkezdődik városunk egyetlen nagyobb üzemének, a trenčíni ruhagyár helyi részlegének átépítése. Az épít­kezés befejezése után Itt mintegy 1400-an találnak mun­kalehetőséget. • A városfejlesztés egyik teltétele az anyagiak bizto­sítása, Illetve hitel folyósítása. Milyenek az ezzel kapcsolatos intézkedések? — A strandfürdőn saját büfét állítunk fel, a Zoltán­kertben pedig egy régi pincében stílusos borozót léte­sítünk, amelyet jövőre helyezünk üzembe. Igyekszünk kiadásainkat a tartalék és fejlesztési alapból fedezni. A tulajdonunkban lévő lakásokat eladjuk, bevezetj(i<k egyes Illetékek fizetését, s Igy biztosítjuk a városfej­lesztéshez szükséges összeget. Hitelt az Idén gazdasági udvarunk, jövőre pedig egy hallottasház építéséhez ve­szünk fel. Továbbá a magunk gazdái vagyunk s e sze­rint kell dolgoznunk, tevékenykednünk, hogy városunlk tovább épüljön, fejlődjön. NÉMETH JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents