Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-20 / 137. szám, szombat

1 'ESI n nT'Hir-TlMT r o ILI r: E] N E K AJ I0L AZ U J BRATISLAVAI HÍD TERVEI KÉSZÜLNEK Űt- és Vasúttervező Vállalat, Budapest, Vigadó tér 1. Ebben a hétemeletes, modern épületben születtek meg nemrégen a monumentális szépségű új Erzsébet-híd tervei. Itt dolgoznak a híres egyiptomi, helwáni, a szíriai, Orantes-völgyi, az iraki Garmat-Ali és Djalah és számos más, nemzetközileg is ismert hazai és külföldi közúti és vasúti híd szellemi alkotói. S itt készülnek most az új, modern pozsonyi Duna-hid kiviteli tervel ls dr. A. Tessárnak, a bratislavai műegyetem professzorának merész, a magyar szakemberek körében is nagy érdeklődést keltett koncepciója alapján. • PANORÁMA KÁVÉHÁZ 86 MÉTER MAGASBAN A vállalat hat szakosított irodáját és több mint száz főnyi hldtervező gárdáját foglalkoztató nagyszabású munkát dr. Petur Alajos szakági főmérnök, mint létesítményi főmérnök fogja össze és koordinálja. A közvetlenül hozzátartozó osztályokon körülbelül két hónapja kezdték el a több mint 430 méter hosszú, korszerű kábelhíd teljes acélszerkezete, a 86 méter magasban létesülő Panoráma-kávéház, a jobb és bal parti hídfeljárók műszaki terveinek kidolgozását. Ezzel egyidejűleg folynak az előkészítő munkálatok és megbeszélések a többi osztályokon is, a tervezés és kivitelezés valamenynyi fontos kérdéséről, a legcélszerűbb és leggazdaságosabb módszereiről: — Az új pozsonyi Duna-hid kiviteli terveinek elkészítése újszerű, érdekes Jeladat számunkra — mondja dr. Petur Alajos. — Ilyen különleges konstrukciót eddig még sehol nem építettek. Ezért a jeladat sikeres elvégzése a szintén acélszerkezetű Erzsébet-híd műszaki tapasztalatainak ismeretében is igen nagy körültekintést és sok erőfeszítést követel mindannyiunktól. A híd felépítése sürgős, ezért a terveket a kivitelezési határidőkhöz igazodva folyamatosan, egy részüket legkésőbb az év végéig el kell készíteni. — Jelenleg nagy erővel dolgozunk a híd acélszerkezeteinek tervezéséhez és biztonságos felépítéséhez szükséges sztatikai számítások elvégzésén. Rendelkezésünkre áll ugyan a „Bratislavai Dunahíd Ellenőrző Sztatikai Számítási" címet viselő, 13 vaskos, egyenként több száz oldalas szlovák—magyar nyelvű kötet, amelyet tavaly készítettünk el a megrendelési tervdokumentációk és műszaki konzultációk alapján. Most azonban számításainkat át kell dolgozni, mivel a legutóbbi talajmechantkat vizsgálatok szükségessé > tették az eredeti alapozási elképzelések módosítását, s így megváltoztak a mérnöki számítások lényeges kiinduló adatai is. • SEGÍTENEK A SZÁMÍTÓGÉPEK A hatalmas mennyiségű és csak többszöri iterációval megoldható számítási munka elvégzése persze, rengeteg időt, sok ezer mérnöki munkaórát igényel. S szinte reménytelen lenne a helyzet, ha időközben nem sikerül segítségül hívni a korszerű technikát, az elektronikus számítógépeket. A gép a már kidolgozott számítási sémák alapján percek alatt végzi el egy-egy mérnök több napi, fáradságos szellemi munkáját, könnyedén oldja meg a sokismeretlenes, bonyolult matematikai képletek sokaságát. „Tiszta sztatika" — így jellemezte a most folyó munka lényegét dr. Petur Alajos. S hogy ez milyen célt szolgál, s milyen Izgalmas, felelősségteljes munka, azt a nem szakember számára ls érdekesen magyarázta el Szánthó Pál és Knébel Jenő, irányító-tervezőmérnök. A sztatikai számítások alapján lehet megmondani, milyen maximális igénybevétel hat majd a híd pályatestét tartó merevítő szerkezetre, amikor már emberek és járművek sokasága közlekedik rajta. Milyen méretűnek, s milyen erősnek kell lenniük a vékony elemi szálakból emberderék vastagságúra összefogott acélkábeleknek. Hogyan kell összehangolni a híd, s az egész konstrukció működését biztosító, torony magasságú jobb parti acélkapuzat, erőjátékát, teherbíróképességét, figyelembe véve a külső hőmérsékletváltozások és a szél hatását is. — A számításokhoz persze részletesen ismernünk kell a megvalósítás konkrét feltételeit, lehetőségeit — folytatja a magyarázatot Knébel Jenő. — Amennyiben megkapjuk a munkát, már most tudnunk kell, milyen szerkezeti elemeket képes gyártant az Ipar, milyen darukkal, emelőgépekkel, milyen sorrendben látnák lehetségesnek a szerelés elvégzését. Az Erzsébet-híd tartószerkezeteit például 10 méteres tagokból szerelték össze, a pozsonyi híd építésénél azonban 12 méter hosszú, 100—* 120 tonnás részegységekkel ts kell számolnunk. Más teljesítőképességű daruk, szállítóeszközök, a más megoldások szükségesek a szerelésnél ls. Ezért munka közben elengedhetetlen az állandó konzultáció az érdekelt felekkel, mindenekelőtt a kivitelezésben már nagy fártasságra szert tett Ganz-MÁVAG-gal és a Hídépítő Vállalattal. A híd szerelése a több mint 80 méter magas, 73 fokos dőlésű acélpílon építésével kezdődik majd, ezért a sztatikai számításokkal összhangban ennek a kiviteli terveit, anyagkimutatását, költségvetését kell elkészíteni a leghamarább, hogy a gyártást idejében elkezdhessék. A rajzasztalokon már ott láthatók az első megszerkesztett részletek. S az év végéig — mint Kékedi Pál, irányító-tervezőmérnök tájékoztat, — kidolgozzák a pilon első 65 méteres szakaszának gyártási terveit. A kétágú acéloszlop-óriás, amelynek belsejében gyorslift, illetve a földszintről a kávéházig vezető lépcső lesz, 80 erős acéllemezből készült, egyenként 10—15 tonna súlyú egységből épül majd fel. A szerkezetet először földre fektetve szerelik össze Budapesten, hogy a gyártás pontosságát, alaptartásá* ismételten ellenőrizzék. Majd szétszedik, és a darabokat hajón szállítják Pozsonyba. • EGYETÉRTÉS, KÖLCSÖNÖS BIZALOM A mérnöki fantázia tehát már most előre látja és pontosan kidolgozza a néhány év múlva sorrakerülő megvalósítás minden részletét. Az elképzelések, a tervek kialakításánál természetesen meszszemenően szem előtt tartják a konstruktőri koncepciót, a nagy fontosságú munka megrendelőinek igényeit és kívánságait. Az UVATERV mérnökei legutóbb például két-három hete voltak Pozsonyban, a rákövetkező héten pedig az ottani szakemberek jöttek el Budapestre a fontos műszaki részletkérdések egyesztetésére. „Kapcsolataink igen fók csehszlovák partnereinkkel" — vallják egybehangzóan és meggyőződéssel a hidet tervező magyar szakemberek. Ez az egyetértés és a szakértelemre épülő kölcsönős bizalom a legbiztosabb alap a felelősségteljes megbízatás sikeres elvégzéséhez, a két baráti ország népeinek egyaránt előnyös és példamutató együttműködése elmélyítéséhez. AZ ÚJ SZÓ SZÁMÁRA ÍRTA: OROSZI ISTVÁN I Kéri Dániel felvétele) A

Singapore-i Köztársaság fiatal állam — 1965 augusztusában nyerte el függetlenségét. Egy kis szigeten terül el, a „banán és citrom országának" nevezik, bár e két gyümölcsfajtát jórészt importálja. Singapore iegyezőpálmáival, Viktória királynő korabeli monumentális kormányépiileteivel, a bankok, cégek ultramodern hivatalaival, a pompás villákkal, meg a kínai városrész kopott viskóival, elaggott indiai templomaival és modern filmszínbázaival valóban lenyűgözően szép város. Singapore-ban a legérdekesebb a lakosság. A városköztársaságban kb. 1 millió 855 ezer ember él. A lakosság háromnegyedét Kína különböző részeiből származó bevándoroltak alkotják. Utánuk a malájok következnek — több mint negyedmillió, az indiai és pakisztáni származásúak 150 ezren vannak. Ezek után a különböző ázsiai és európai népek képviselői, és az ezek keveredésébűi származó euráziaiak következnek. A különböző fajoknak, nemzetiségeknek, nyelveknek, vallásoknak és szokásoknak ilyen különös keverékét nehéz lenne a világ bármely más táján felfedezni. E kicsiny — 580 négyzetkilométer területű — országban négy hivatalos nyelv van: a kinai, a maláj a tamil és az angol. A rádió- és tv-adások is ezeken a nyelveken folynak. Nemzeti nyelvnek a malájt, a közigazgatás nyelvének az angolt ismerik el. Singapore a valóságban ennél is több nyelvű, mert rengeteg a tájszólás, különösen a kínaiak körében. Az egyik slngapore-1 barátom panaszkndott, hogy még ntthon, a családjában ls kénytelen naponta négy nyelven magyarázkodni: a kinai két dialektusában, malájul és angolul... Ha Bábel tornyát Singaporeban építették volna, nyelvi nehézségek miatt aligha omiott volna Bssze, mert a született soknyelvű slngaporeiak szívesen és kőnynyen tanulnak Idegen nyelveket. MOZGALMAS MULT Hogy tud megélni és dol gozni e kis sziget soknemzetiségű és soknyelvű lakossága az ásványkincseknek és a friss víznek (az édesvizet csővezetéken kapják a Maláj félszigetről) szinte teljes hiányában. Singapore kedvező földrajzi helyzete és természetes kikötői miatt már évszázadok őta egész Délkelet-Ázsia nagy kereskedelmi és tranzitközpontja volt. Kereskedelme már a XIII— XIV. században virágzott. A harcias jávaiak betörései után azonban a város romokban hevert, és a feldúlt sziget a déli tengerek hírhedt kalózainak a fészke lett. A múlt század elején egy civilizáltabb „szerencselovag", a vállalkozó szellemű Sir Thomas Stamford Raffles megalapította a szigeten a Kelet-indiai Társaság kereskedelmi ügynökségét. Ezután Singapore hamarosan a brit imperializmus délke let-ázsiai támaszpontja lett. A XIX. század végén ültették el a szigeten az első kaucsukfát, és Singapore mindmáig megőrizte jelentőségét e fontos nyersanyag hatalmas kereskedelmi és feldolgozási központjaként. Singapore majdnem ugyanazokat az árukat ezportálja, amelyeket behoz. A szomszéd országokból kaucsukot, koprát, kávét, fűszereket, nyersolajat és egyéb nyersanyagot visznek be Singapore ba. Onnan azután kiválogatás atán ismét ezportálják ezeket a cikkeket, főként Európa és Amerika távoli országaiba. Singapore — a „szabad kereskedelem" e kicsiny szigete snk ország üzletembereit vonzza liberális kereskedelmi és tlőkés behozatali rendszerével, a szabad valutában való elszámolások és számtalan spekulációs művelet lehetőségével. MEG MOZGALMASABB JELEN A singapore i piac meghódítására induló kereskedőhadak első soraiban kétségtelenül a japánok menetelnek. Amikor repülőgépünk megérkezett a város fölé, és alattunk felragyogtak az esli Singapore fényei, legelőször a Mitszubiszi japán cég három óriás neonromboidja, majd a Sony és a 'National tranzisztoros rádiókészülékek, a Tetoron szintetikus szövetek és más japán áruk reklámjai tűnték fel. Japán több árut ezportál Singapore ba, mint Anglia vagy bármely más nyugati ország. A japán árukat sokkal olcsóbban lehet itt megvásárolni, mint Japánban. Honkongbúl még olcsóbb áruk özönlenek Singapore-ba. A hatalmas üzletekben minden ország áruja megtalálható: svájci órák és holland villanyborotvák, nyugatnémet filmfelvevőgépek és francia Illatszerek, Indiai szövet és kinai gnmilábbeli, skót whisky és szovjet vodka. A vodkának mint a legkülönbözőbb koktélok alapanyagának népszerűsége egyre növekszik. A vodka-konjunktúra kínálta alkalmat azonban a szélhámosok sem akarják elszalasztani, s elárasztják a piacot hamisítványaikkal. Singapore másik fontos jövedelmi forrása: elslőrangfi tengeri kikötője, amely a rajta áthaladó hajók tonnatartalmát tekintve a világon az ötödik helyet foglalja el. A nagyszerűen gépesített, raktárakkal és száraz dokkokkal felszerelt kikötőt állandóan bővítik és fejlesztik. Szovjet hajók is járnak ide. Tavalyelőtt több mint 400 szovjet hajót regisztráltak. Singapore bevételének fontos része az ideeenfnrgalom. A turistákat vonzzák az autó- és lóversenyek. A temérdek importált árut valójában a külföldi turisták veszik meg, akiket nemcsak az egzotikum, hanem a gyakorlatilag vámmentesen beáramló áruk viszonylagos olcsósága is vnn? A PENTAGON TERVEI Az uiúbbi időben a Pentagon különös rendeltetésű turistabázissá kezdi változtatni Singapore-t. Ide küldik pihenésre és szórakozásra a dél-vietnami harcokban elcsigázott amerikai katonákat, akiket civilruhába bújtatnak, hogy el ne riasszák a lakosságot. A militarizált turizmus melletti fő érv a singapore-iak kereskedőalkatára épít. Hatalmas extraprofitot ígérnek nekik a szállodák, áruházak, vendéglők és éjszakai mulatók után. Mellesleg a szigeten Ievtő angol katonai támaszpontok fenntartása mellett is ugyanezeket az érveket hozzák fel... 1981-ben fogadták el Singapore gazdasági fejlesztésének első ötéves tervét. A sziget délnyugati tartományát, jurongot jelölték ki egy ipari komplexum megteremtésére. Kohómüvet, hajógyárat, új kikötőt, valamint több más nehéz- és könnyűipari vállalatot telepítenek, illetve telepítettek ide. Ebben a körzetben már kb. harminc vállalat kezdte meg a termelést. A második ötéves EGZOTIKUM Hadd ejtsek néhány szót az egzotiknmról is. Beutaztuk a sziget jelentfis részét, és megnéztük a legnevezetesebb helyeket. Emlékezetes marad ( nagyszerű füvészkert lusta majmaival, amelyek kedvesen fogadták el « turisták kezéből a banánt. Érdekes volt még a hires „tigrisfesték"-et gyártó cég által alapított „Furcsa Park" is (a festék nem azért viseli a csíkos vadállat nevét, mert tigrisből készítik, haterv a jurongi komplexum további kibővítését irányozza elő. A singapore-i hatóságok meghívására ellátogattunk a jurongi körzetbe. Megnéztük az acélöntödét, a hengermüveket és a hajógyárat. Ezek a nem nagy vállalatok teljesen modernek, többnyire importált berendezésekkel és külföldi szakemberekkel működnek, behozott nyersanyagot dolgoznak fel. Az ország fejlődéséről szólva, meg kell említeni a lakásépítő szövetkezeteket. A házak egyszerűek, de jól berendezettek; gyorsan és olcsón épülnek. A singapore-iak többsége szánára azonban még az új kerületekben rögzített lakbér, el a viszonylag alacsony lakbér is nagyon magas. Ezenkívül az új épületek meszsze esnek a munkahelyek' tői. A singapore-i új lakásépítkezésnek van egy különös társadalmi vonatkozása Is. Egyazon házban a leg különbözőbb nemzetiségi singapore-iak telepedne! meg. A nemzeti elszigetelt ség lassan már csak I múlt emlélíR lesz. nem csak azét, mert I gyártó cég kínai tulajdono sának neve „Hu", ami tig rist jelent). A keleti me sék rikitóan kifestett álla tal és szereplői, a tarki templomok, mind a csodá latos festéket dicsőitik. / cég alapitóinak mfizeumá ban pedig nagy művész értékű rózsaszín, zöld 6 fekete jáspisból készül tárgyak, régi kínai vázái és képek vannak össze gyűjtve. V. MEZINCEV SINGAPORE-I ÚTIJEGYZETI ••HM