Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-12 / 101. szám, szerda

Fuj, micsoda levegőt lélegzünk! A NEMZETGYŰLÉS a napokban jóváhagyta a levegő szenynyeződése elleni törvényt. Legfőbb ideje, hogy felelősségre vonják s bírságolják a légkört szennyező üzemeket, amelyek nem törődve a közegészségügy követelményeivel, mértéken felüli mennyiségű pernyét, port vagy vegyi anyagokat bocsátanak ki a levegőbe. Az alábbi, egy szakember tollából származó cikk rávilágít arra, miért oly fontos a levegő szennyeződése elleni küzdelem. Országos viszonylatban, s hasonlóképpen Szlovákiában is, az utóbbi években erősen megnőtt a légkör szennyeződése. Legyen az Košice vagy Žilina, Trenčín vagy Nováky, Banská Bystrica vagy Bratislava, a helyzet mindenütt hasonló. A Bratislaváénál például csak Ostrava, Brno és Prága levegője szennyezettebb. Bár egyes helyeken minőségi és mennyiségi eltéréseket találunk, a szennyezés görbéje mindenütt emelkedik. Tekintsük meg például Bratislava évi átlagos porülepedését az 1963—1966. években. Elöljáróban: a szabvány máltai engedélyezett legnagyobb évi pormennyiség 150 tonna négyzetkilométerenként s a 700 t/km

2 felüli szennyezést a szabványok tiltják. Mindannyian — s elsősorban azok, akik közvetlenül érdekeltek — arra várunk választ, hogy az új törvény értelmében az illetékes állami szervek milyen intézkedéseket foganatosítanak a levegő szennyezését okozó üzemekkel szemben. Véleményünk szerint a Nemzetgyűlés által elfogadott törvény csak az első, bár fontos lépés. Ezen kívül múlhatatlanul szükséges, hogy az illetékesek, elsősorban a nemzeti bizottságok rendkívül hatékony szankciókkal, az ellenőrző szervekkel karöltve gondos és szigorú felügyelettel késztessék a vállalatokat és az üzemeket arra, hogy érvényre juttassák a törvény betűjét és szellemét ls. Egész társadalmunk jól felfogott érdeke ezen a téren minél gyorsabban elérni a fordulatot. MI A HELYZET BRATISLAVÁBAN? 1963 1964 1965 1986 Bratislava — átlag 295 478 517 569 Főállomás és környéke 343 375 377 563 Avion és környéke 480 626 671 920 Belváros 239 284 269 297 Villanegyed 103 178 214 190 A város délkeleti része 440 579 528 450 Károlyfalu 82 127 222 265 Ligetfala 56 167 162 204 Strokvec (új negyed) 523 628 338 241 Trnávka 862 1933 3141 868 Béke-telep 1988 4865 5180 2901 Üdülőhelyek 53 81 95 105 A táblázatból kitűnik, nemcsak Szlovákia fővárosa légkörének nagyfokú szennyezettsége, hanem ennek szüntelenül emelkedő irányzata is. Egyes helyeken az évi átlagos porülepedés ugyan az utóbbi években alig változott (belváros), vagy csökkent (Srkovec — befejeződtek az építkezések), az ipari telepek és a hőerőmű környékén viszont (Béke-telep, Trnávka) az 1965. évben a megengedett mennyiségnek 35-szörösét is elérte. A legmagasabb havi átlagot a Béke-telepen mértük; évi 11663 t/km

2-nek felel meg, vagyis a normának kb. 80-szorosa s egyben az „Ostravai maximummal" egyenlő. Az 1966. évben a Béke-telepen s Trnávkán is már erős javulást észleltünk, bár az évi átlag még mindig a megengedett mennyiségnek kb. 20-szorosa volt. A Javulás mégis azt bizonyítja, hogy van kiút a „bűvös körből", csak egy kis Jóakaratra és a szakemberek összefogására van szükség. Az új törvény kétségtelenül szintén új impulzust ad ennek a törekvésnek. MI A LEGVESZÉLYESEBB? Egyértelműen nem lehet meghatározni, a szabad légkör melyik szennyező anyaga a legártalmasabb az egészségre. Sok függ ax anyagok koncentrációjától és hatásidejétől, valamint az egyes emberek érzékenységétől is. A kénhidrogén például már kis koncentrációban is veszélyes. A szénkéneg hosszabb időn át hatva a központi idegrendszert támadja meg. A kfindióxid a Mass völgyében 1930-ban tömeges mérgezést okozott, közülük 63 halállal végződött. Ezzel összefüggésben említést érdemel Symon prágai professzor véleménye, aki szerint bármilyen tényező, akár a jó illatú anyagok is károsan befolyásolhatják az egészséget, ha az emberre izgatú hatásúak. Azt ls ikevesen tudják, hogy egyes vidékeken, ahol arzéntartalmú szénnel tüzeltek, a légkörbe jutott arzén hatására kipusztultak a méhek, megtizedelődtek az állatok. A szennyező anyagok közül a kénhidrogén és a merkaptán tartozik a legkellemetlenebbek közé. A merkaptán, melyet a háztartásokban használt gázba kevernek, hogy szagával jelezze a gázömlést, még 80 milliós hígításban is felismerhető kellemetlen szagáról. A szabad légkör aeroszoljai károsan hatnak a növényzetre is. A finomabb porrészecskék megzavarják a növények anyagcseréjét. A hírhedt „smog" a levelek szerves savainak elváltozását okozza. A kénvegyületek feloldják a levélzüld oldható részét, a növényekben csökken a B és C vitamin tartalom. A vas és az alumínium savas, a mészvegyületek lúgos közegben blokkolják a foszforsavat, tehát az iparvidékek növényi eredetű élelmiszerei szennyezettek s kisebb értékűek. Az állatoknál főleg az élelmiszerrel, tehát a gyomor-bél traktuson keresztül jutnak a káros anyagok a testbe, az ember ezzel szemben leginkább a légzőszervein át fertőződik. A por mechanikus hatása a légzőutak és a hörgők idült hurutját okozza. Az állandó köhögés az alveolusok ellankadását és idővel tüdőgyulladást von maga után. Szerves por hosszabb időn át való belélegzése allergiás megbetegedéshez vezethet. A korom és a „smog" karcinogén anyagai (3,4-benzpyrén), vagy a radioaktív por daganatos megbetegedések okozói lehetnek. Az aeroszolokra látószervünk is elég kényes, sok esetben kötőhártya gyulladást okoz. LEHET ÉS KELL VÉDEKEZNI! A szennyanyagok káros hatása elleni legjobb védekezés a megelőzés. Itt két járható út kínálkozik. Az egyik fontos műszaki, a másik közegészségügyi feladat: a) Az aeroszolok keletkezését, illetve a szabad légkörbe való jutásukat Igyekezzünk a munkafolyamatok és technikai berendezések megfelelő kiválasztásával és elrendezésével meggátolni; b) helyes táplálkozással és rendszeres életmóddal erősítsük szervezetünket, hogy könynyebben tudjuk felvenni a harcot a szennyezett légkör hatásaival szemben. A lakosság egészségi állapotának javulását természetesen csak tiszta levegő biztosítja. Ezért oly fontos a gyárak, üzemek, erőművek stb. esetében a megfelelő füst-, pernye-, porfelfogó stb. berendezések alkalmazása. A helyes táplálkozással a füstös és szennyezett levegőben csak korlátozni, vagy részlegesen paralizálni tudjuk az ember egészségén esett károkat. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy nincs olyan általános táplálkozási recept, amely a kigőzölgésekkel és porral teli levegőben megvédené egészségünket a szennyanyagok káros hatásától. Mégis azojkat a területeket, ahol a szennyezett légkör veszélyezteti a lakosság egészségi állapotát, előnyben kell részesíteni a tejjel, vajjal, tojással, szárnyassal, hússal, hallal, friss gyümölccsel és zöldséggel való ellátásban. PONGRÁCZ GÁBOR UTAZÁS A BÚTOR KÖRÜL Kevesen tudják, hogy állami bútoriparunk 141 fajta bútort gyárt, ebből 50 típus komplett szobaberendezés. Mindezen felül támlás- és karosszékekből több mint 100 fajta szerepel a termelési programban, mind hajlított fából. Az iparág több mint 33 000 embert foglalkoztat. A NAGY FELLENDÜLÉS Az utóbbi években a bútoripar nagy fellendülés időszakát élt: 15 év alatt öt és félszeresére növelte termelését. Háború után a külföldi Riacokra való behatolás egy nagy angliai megrendeléssel kezdődött: 30 000 hálószobabútort és több tízezer széket rendeltek akkor az angolok a sok romba dőlt lakások felújítására. Azóta bútoriparunk már az öt világrész 60 államába exportálja termékeit és a közszükségleti ipar kivitelében hat százalékkal osztozik. A bútorgyárak termelésének 70 százaléka külföldre irányul. Összes bútoripari gyártmányaink 20 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg, sokat szállítunk Magyarországra és Lengyelországba is. Az egyre növekvő keresletet az iparág hovatovább nehezebben tudja kielégíteni, ezért Jelenleg nyolc új nagyüzemet épít, köztük egyet Füleken s Bratislavában is. A HÍRNÉV KÖTELEZ A nemzetközi bútorkereskedelmi szakkifejezések között találunk egyet, amely hízelgő számunkra. A „csehszlovák stílus" kifejezésben a szakemberek olyan hajlított fabútort értenek, amely lágy vonalaival, könnyűségével, tökéletes formájával, szerkezeti megbízhatóságával és tartósságával tűnik ki. Ez a minőségi igényesség látszólag az egyre növekvő termelés, a nagysorozat-gyártás kerékkötője lehet. A bútoriparnak viszont mindenáron ki kell tartania mellette, mert az ún. csehszlovák stí lustól való minden akár a legcsekélyebb eltérés is a külföldi piacokon megszerzett pozíciónkat ingathatná meg, sót a távlatokat is veszélyeztetné Bútoriparunkban tehát egyedülálló helyzet alakul ki: a kisipari termelésre jellemző minőségi mérce szerint kell folytatni a nagyipari sorozatgyártást. A VÁSÁRLÓ PANASZA — Gyönyörű ez a bútor — mondotta az egyik vásárló a tavalyi tavaszi brnói vásáron, ahol a bútoripar bemutatta teljes választékát. — Csak lenns hozzávaló nyolcszobás villám és megnyerném a főnyereményt a lutrin ... Csakhogy nekem csupán két szobáin van panelházban. K. Novák műépítésznek, a bútoripari tröszt vezérigazgatósága főtervezőjének tolmáA 1.osonni Béke Bútorgyárban a esetben nfik kezelik. csoljuk a vásárló előbb idézett véleményét. K. Novák így válaszol: — A kis lakásokban alig, vagy egyáltalán nem használható bútor is szükségszerűen beletartozik választékunkba. Ugyanis kivitelünk jelentős tételét jelenti. A tavalyi vásáron teljes választékunkat mutattuk be, s ezért az előbbi vélemény. Az idei brnói közszükségleti ipari vásáron csupán olyan bútorfajtákat állítunk ki, amelyeket a hazai lakásviszonyok szempontjából terveztek. Az újdonságok közül ebben a vonatkozásban az Iglói Bútorgyár O—VN— 930 jelzésű berendezése érdemel említést, mert ezt a tér legjobb kihasználása szempontjából tervezték. Sok polc fiók, szétszedhető bútordarab jellemzi ezt a típust. A kollekció egyes darabjai külön is megvásárolhatók. Hasonló elképzelések alapján készült a sobéslavi „Démánt" lakószoba és az „Yvetta" nevű hálószobabútor is. Az idén a BRNO 67 kiállításon 12 újdonságot mutatunk be szobaberendezéseink közül és 16 fajta ülőbútort. Minden újdonságot már sorozatban gyártunk, úgyhogy már nem számolunk olyan panaszokkal, mint a múltban, amikor leggyakrabban az újdonságok késedelmes piacra jutását kifogásolták a vásárlók. Katarína Beiiadlkovičová, a Martini Tatra Bútorgyár ellenőre, a hajlított fából készült székek szakértője. A képen újítását mutatja be: Nem pattog le többé a szék politúrja. (Vilcsek G. felvételei) nagy teljesítményű gépeket sok ÚJ IRÁNYÍTÁS, RÉGI GONDOK A bútorgyártásban a leggyakoribb nehézségeket az anyag ellátás okozza. Bár vezérigazgatósági szinten az új bútortípusok tervezésekor kizárólag a lehetőségekből indulnak ki, az üzemek mégis anyaghiánnyal küszködnek. A főtervező csupán olyan bútordarab, vagy kollekció terveit hagyja jóvá, amelynek alapanyagai hazai gyártmányúak. A Losonci Bútorgyárban mégis egy-egy belső rekesz, vagy szekrényhátlap a technológia megváltoztatására kényszeríti a vezetőket, mert megfelelő falemez hiánya miatt pótanyagot kell alkalmazni. Mivel magyarázható ez az ellentét? — Ebben a kérdésben a bútoripar szervezeti felépítésének problémáját érintjük. A jelenlegi szervezési forma, a tröszt az ágazaton belüli szakosítás előnyeire épült. Kétségtelen előnyei mindeddig "elsőrendűek. Ennek köszönhető a na'ellen dülés, a szakosítás magas színvonala, a külföldi piacokra való behatolásuk stb. Az ilyen helyzetnek azonban ára van: ezek az anyaggondok. A fakitermelő- és fafeldolgozó-ipar más ágazat. A fafeldolgozó ipar, a fűrésztelepek mindeddig — ha részesülni akarnak a devizanyereségből — inkább félkészárut szállítanak külföldre. Más szóval: ha devizát akarnak, inkább vasúti talp fát szállítanak exportra, mint bútorléceket a hazat bútorgyáraknak. Pedig hát ezek a bútorgyárak is nagyrészt exportra termelnek. A jelenlegi helyzet a régi irányítás csökevénye. Némi javulást ígér a közelmúltban megvalósított átszervezés, mert a fakitermelés kikerült a mezőgazdaság hatásköréből. A bútoriparnak azonban még közvetlenebb kapcsolatra lenne szüksége a fakitermeléssel. Már csak a minőség szempontjából is. Fel kellene újítani a régi hagyományt, miszerint a bútoripar — e munkaigényes árut gyártó, a faanyagot legjobban nemesítő ágazat — befolyásolta leginkább a fakitermelést, az ő igényei szerint szabályozták a favágást. Ez ma hiányzik. Ha majd az idei BRNO 67 vásáron megtekintjük a bútorkiállítást, elégedettebbek lehetünk, mint a múlt években. Szebb, praktikusabb árut láthatunk, olyat is, amilyet a bútorüzletekben meg is vásárolhatunk: De ez csak egy lépés a vásárló igényeinek jobb kielégítése és a bútoripar további fellendülése felé. A következő lépés — reméljük — a bútoripar anyagbeszerzési gondjainak a megoldása lesz. VILCSEK GÉZA