Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-08 / 97 szám, szombat

ľsitomir Kremencsúg s

7 ^ m, v* /r y^Onyeproorerrainszk ^^^zSjJnyeprois™ Ajtistravszk &u\Csernovci íuj<«cs«vo (g) IKrivojRog Zsdanôvi SZOVJETUNIO UKR/N SZSZKAZOVI-T. • Kószŕn •B I&«9 ÖC Kőolaj • Vas A Mangán 0 Erämú • Kohászat ® fémfeíôolgoľás © Vegyipar O Textilipar. ©. fa-, papiripaf O ŕlelmisiertpar .Szimferopol —Sľevas

ztopôTl FEKETE- TENGER PAVLO TICSINA: p é K Harmatos korunk idején Hajunk sötét, cseng a hangunk. Mennyi szépség, mennyi reményi Míg a dér úrrá lesz rajtunk. Merengünk ezüst szőttesén, Szürkéskék szőttesén. Az elmúlásnak törvénye van. Csitulj, szívem! Csitult, látod: Télnek kora ez, Elsuhan. Megértem. Nem apellálok. Örök dolgokon jár agyam, Az ész, a nyugtalan. Hadd a whiskyt, őszülj szépenI Lelked őrzi még a tavaszt. Húrja olyan, mint azelőtt. Hogy fáj kissé? Ki tudja azt? Fagyban is frissek a fenyők, Ifjak a zöldellők. Rosszul játszottam a lanton? Bágyadt, édeskés volt dalom? A nép ítéljen, rábízom: Hogy vált tetté gondolatom, Hogyan lett hű rokon. Ki fél a hóvihar előtt, Azt az öröm kicsúfolja. Száraz lesz. Dunákkal benőtt... Szívem egyre azt dúdolja, Télen is ifjak a fenyők, Ifjak a zöldellők. KOVÁCS BÉLA fordítása yémánt az orvostudomány ILYEN MA A KIJEVI KRESCSATIK 1962. augusztus 12-én este ment végbe az első hangverseny a — világűrben. Pavel Popovics gyújtott nótára, Andrtjan Nyikolajev pedig csatlakozott hozzá. Dehát mi ebben a csodálatos? Hiszen például Ukrajnában mindenki énekel. Pavel azonban nemcsak a dalt szereti, hanem általában szereti a művészetet, az operát, a drámát, a festészetet. Sokat olvas, szenvedélyesen gyűjti a könyveket. Popovics lakásán HA A HOLDRA REFÜINE... már sok helyet foglalnak el a könyvek. A polcokon a legkülönbözőbb írók művei találhatók meg. Egyszer megkérdezték Pavel Popovicsot: „Ha a Holdra repülne, és megengednék, hogy F: Foto: A. Moklecov három könyvet vigyen magával, mely könyveket vinné?" Az űrhajós odalépett könyvszekrényéhez, ujjával végigfutott több könyvön, majd kijelentette: „A magam bátorítására Jack Londont és Majakovszkijt vinném magammal. Aztán llf és Petrov Aranyborjúját, és Osztap Visnyát, a mi ukrán humoristánkat. Szeretek nevetni, és vinnék verseket. Sevcsenkót, és egy kis kötet Jeszenyint.' •olyik a műtét. A sebész biztos mozdulatokkal varrja be a sebet. Váratlanul kicsúszik a tű a tűtartóból. Az orvos buzgón keresi: verítékező homlokára ráncokat von az izgalom. Végre megvan a tű. Be lehet fejezni a műtétet. Miért volt ez így? Azért, mert a tartópofákhoz dörzsölődő tű időről időre magától kicsúszott, ami komoly bonyodalmakkal járhatott. Ez ma már kizárt dolog. Új tűtartók állnak az orvosok rendelkezésére; 3 szorítópofára csöppnyi gyémántdarabot erősítettek. Amellől már nem csúszik iki a tű, mint azt tekintélyes ukrán sebészek tanúsítják. A kijevi Podolje legnagyobb kórházának sebésze, Vaszilij Bratusz professzor azt mondja: — Az új tűtartóval végzett munka három hónapos tapasztalatai alapján a legjobbakat mondhatom az új szerszámról. Most már nyugodtak lehetünk: bátran behatolhatunk az emberi szervezet legtávolabb fekvő részeibe. Jurij Bernadszkij professzor, a kijevi Orvostudományi Intézet sebésztanára, a tudományok doktora kijelentette: — Kísérleteink legfontosabb eredménye az, hogy megrövidült a műtétek ideje. Ez nagymértékben kíméli az operáló sebészek erejét. Nyikolaj Amoszov professzor, a kiváló ukrán sebész szerint: — A gyémánt alkalmazása forradalmat jelent a sebészi beavatkozás szempontjából. Forradalmat? Látogassunk ej a szuperkemény anyagokkal foglalkozó Ukrán Tudományos Kutatóintézetbe. Ez o köztársaság legfőbb kutatóközpontja ges gyémánt bevezetése s: amelyet o gyártás minden ác kalmaznak, így az orvosi mi lésében is. Valentyin Bakul, az intéze a Szocialista Munka Hőse as zet bennünket, amelyen, — e ra azt hisszük közönséges rek fekszenek. Ezek azonba készítményei: valamennyit gy •zítették. Valentyin Bakul néhány pe lámpát. A mozigép ötszázszo ban vetíti a vászonra a ké egyik képen a klinikán fent, juk: hegyes-dombos vidékre A másiknak egyenes vonal az mánttal köszörülték. A gyémánttal végzett kösz nagy előnye: míg azélőtt a I három napon át köszörülte c a munkát a gyémánt segítséc alatt elvégzik. Megismerkedünk más orvos is, amelyeket Valentyin Baku! ad. Ezek különféle műtőkéseli ceruzák, amelyek megkönnyíti munkáját, minthogy ezekkel alapadatait közvetlenül az ide A

gyémánt eddig csak tette meg az orvostudc a szuperkemény anya< ben dolgozó orvos-tudósok b nincs már messze az a nap, < vostudomány meg sem lehel alkalmazása nélkül, mint aho< az iparban már nélkülözhete VALENTYIh DNYEPER folyó északról dél felé átszeli egész Ukrajnát és a Fekete-tengernél fejezi be útját. Hossza 2285 kilométer! Európában csak a Volga és a Duna hosszabb a Dnyepernél. A Kárpátok zöld hegyeitől keletre a doni sztyeppékig és északról a mocsaras Poleszjétöl dél felé, az Azovi- és a Fekete-tengerig terül el Ukrajna földje. Területe 601 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma több mint 45 millió. Közülük több mint 30 millió ukrán. A többiek - oroszok, beloruszok, moldvaiak, lengyelek, zsidók. Ha madártávlatból vetünk egy pillantást Ukrajnára, körös-körül, amerre a szem ellát, dombokkal tarkitott sikság húzódik, peremén, mint őrtornyok, hegyek emelkednek. Az ország északi része, Poleszje gigászi mélyedésre emlékeztet. Sok itt a sűrű erdő, amelyben szarvasok, farkasok, rókák, vaddisznók, nyulak rejtőznek. Az erdők dél felé húzódnak, egészen a köztársaság fővárosáig, Kijevig, amely a Dnyeper dombos jobb partján, annak középső folyásánál helyezkedik el. A Dnyepert ma sok helyen elrekesztik a hatalmas gátak. Vize öt erőmű turbináit hajtja. A vízerőművek építése egészen a Fekete-tengerig hajózhatóvá tette a folyót. Sok millió szomjas sztyeppe-föld kapta meg az áhított vizet. A tengerhez közel a sztyeppe egyhangúbbá válik, majd hirtelen felkéklik Szivasnak, az Azovi-tenger öblének vize. A sással és náddal benőtt part, ahol vadkacsák, vadlibák és más vízimadarak találtak menedéket, hallatlanul festői látványt nyújt A Krím déli partján a tél derekán virágzanak a rózsák. Az éghajlat itt olyan enyhe, mint a Földközi-tenger pártvidékén. A Krim déli partja, amelyet hegyek védenek a hideg északi szelektol, a nap, a tenger es a gyümölcs vidéke. Űj hazát talált itt a legyezőpálma, a babér, a gránátalma, az olaj. A hegyek lankáin és a völgyekben szőlőskertek, dohány-, rózsa és levendulaültetvények húzódnak. Magas, piramis alakú topolyafák, ciprusok veszik körül az őszibarackos, sárgabarackos-, almás-, körtés-, meggyeskerteket... . Nem kevésbé gazdag az ukrán föld mélye sem. A Mengyelejev-tablazal joforman minden eleme megtalálható benne. Sok kőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, és színesfém, kősó és kálisó halmozódik ezen a területen. Vannak itt tőzeg, tüzállóanyag, kaolin, kén-foszforit- és bauxitlelőhelyek. Helyi nyersanyagból előállítható az építőanyagok nagy választéka. Ukrajna természeti kincsei egyes helyeken erősen összpontosulva fordulnak elo. Igy például a Donyec-medencében, - az ország nagy, több mint 50 000 négyzetkilométernyi területet elfoglaló szénmedencéjében - és környékén a szénen kívül vasérc, mangán es timföld található. Mindez nagy befolyást gyakorol a Donyec-medencében a nehézipar, egyebek között a vaskohászat fejlődésére. SZ. KUHARENKO A KIJEVI SZÓFIA SZÉKESEGYHÁZ Foto: I.- Kropivnyickij • A mo< terv végére í összes vasút' lettebb vc állítják át: i Kijev—Prága pai fővonal sát már jöi zik. • 355 és arányban egymástól a; teljesítőképe: ben és 1913-1 ma 9 -nap annyit, amen dalom előtt e H Viliam L913-ban 543 wattórát, 196 liárd kilow meltek. Az öntől 1913-ban 2 8! s 1965-ben 32 na volt. Acélból 19: lió 442 000 i ben 34,6 m gyártottak. Kőszénből millió tonni 194,3 millió nyásztak. • Napjain rán SZSZKelő a Szovje melt öntöttvi koksz m< több mint a f nak és a henf több mint 4( s a féir^kohé dezéseknek felét. Az oldal beszerezte i sajtóiig! • A forradalom előtt Ukrajna lakosságának többsége írástudatlan volt, vagy csak igen gyengén tudott írni-olvasni. A köztársaságban minden harmadik ember tanul. • A Dnyeprogesz a harmincas évek elején 500 ezer kilowattjával a világ legnagyobb vízerőműve volt. Most az Ukrajnában épülő szlavjanszkli vízerőműnek egyetlen turbinája csaknem kétszer akkora kapacitású lesz, mint a Dnyeprogesz volt a harmincas években: 800 ezer kilowattot termel. Zaporozsjei törpeautó-iizcmben a futószalagról egymásután kerülnek le a „Zaporozsec"-ek. Foto: APN • Az ukrán SZSZK mindenkor a Szovjetunió legfőbb bázisai közé tartozott a szén és a vasérc bányászata tekintetében. Manapság a kőolaj és a földgáz kiaknázásának fontos bázisa lett. Az elmúlt évek során több új, nagy kiterjedésű kőolaj- és földgáz-vidék kiaknázását kezdték meg: a nyugat-, a kelet- és a dél-ukrajnait. Mindegyik területen tucatszámra akadnak nagy jövőjű lelőhelyek. • Néhány adat a köztársaság közlekedésének fejlődéséről. A vasutak 1965-ben hatszor annyi terhet szállítottak, mint 1913-ban. Az autóbuszok utasforgalma 80-szorosa volt a háború előtti éveknek; légi úton tavaly 20-szor annyi utast szállítottak, mint 1950-ben. Beszédes számok