Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-06 / 95 szám, csütörtök

„A megad cigányát bennem lásd, óh magyar ľ JUHÁSZ GYULA HALÁLÁNAK 30. ÉVFORDULÖJÁ'RA SZÜLÖK, NEVELŐ K F Ó R U M A A családi nevelés és a fiatalkorúak bűnözése A jegenyék zokogó testvérének vallotta magát egyik bűbájos versében a bússzemű szegedi költő, aki maga is — akárcsak távirász apja — meseszép, rímes jeleket küldött a nagyvilágba, melyeket igen „kevesen fogtak fel", kevesen és későn. Gonosz korban élt, egy agonizáló, de gyilkolásra kész társadalom ölében és csupán egy borzalmas világégés után, az általa annyira óhajtott új, népi és demokratikus Magyarország népe figyelt fel valójában verseire és életműve súlyának alapján értékelte a költőt. Ám Juhász Gyula, aki életében „nem élt, csak szenvedett", ekkor már tíz éve halott volt. Szegedről, a szőke Tisza partjáról indult el. Versei már gimnazista korában a szegedi lapokban jelennek meg, majd a Kis József szerkesztette A Hétben. A budapesti egyetem bölcsészeti karán pedig a híres Négyessy magyar stílusgyakorlatok műsorának az összeállítója, vitavezetője és vezérszónoka. Nagy műveltségét és rendkívüli költői tehetségét nemcsak szeretett tanára Négyessy László ismeri el, hanem a kezdő Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Oláh Sándor, Tóth Árpád, Mohácsi Jenő és sokan mások ... Ám hiába ragyogó tehetsége, hiába Négyessy professzor úr közbenjárása, a magyar királyi közoktatás darabontjai Mármarosszigetre száműzik Juhász Gyulát, helyettes tanárként, az ottani piarista algimnáziumba. Nem bocsátották meg demokratizmusát és Habsburg-ellenességót, nem feledkeztek meg arról, hogy részt vett a Jászi Oszkár vezette Társadalomtudományi Társaság összejövetelein, hogy Babitsot, Kosztolányit pártfogolta, s nagyon is számon tartották, hogy Ady Endrében látta a kor legnagyobb magyar költőjét, az új magyar demokratikus forradalom viharmadarát. S köztudomású volt az is, hogy a harcos Ady Endre mellett éppen a szelíd tekintetű, halk szavú Juhász Gyula volt az a magyar "költő, aki népének megújhodását Dózsa György kaszás unokáitól várta. A „Magyar Kelet bazárjában" a költő csupán egy évet tanított, ám ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy felfigyeljen E. Trizuljáková, Vincent Hložník Iskolájának volt növendéke. Éveken keresztül a Duna tájai, holt ágainak szövevényes világa, dús növényzete felé fordult érdeklődéssel. Ez képezte festészetének központi témáját. A helyszínen készült vázlatai alapján, átírva vetette műtermében vászonra benyomásait. A bratislavai Cyprián Majerník kiállítási helyiségében Trizuljáková tucatnyi újkeletö, 1966-os és 67-es munkáival jelentkezik. Ezekben a látvány kereteit részben még megőrzi, de mindinkább függetleníti maaz Apponyi-féle iskolatörvény elmagyarosító törekvéseire, s ezeket elitélje. Aztán Mármarosszíget után Léva következett. Itt csupán négy hetet bírt ki Juhász Gyula, s egy szép szeptemberi napon búcsú 'nélkül otthagyta a várost. Léváról Nagyváradra kerül, Ady városába, a magyar Birminghambe, ahol három, viszonylag boldog esztendőt élt át. Itt ismeri meg az „örök Annát", a szépséges szőke, de kistehetségű színésznőt, Sárvári Annát. Itt, ebben a nyüzsgő, lüktető városban tanároskodik, s írja verselt, újságírással foglalkozik. Innen indul el a Holnap hajóján Ady Endrével, Babitscsal és Kosztolányival az Öceán felé. Itt-Indítja el Antal Sándorral a Holnap című irodalmi almanachot, az új modern magyar irodalom első antológiáját. Számára Nagyvárad bizonyos fokig kárpótlást jelent az „Elveszett paradicsomért" — Budapestért. Nagyváradról Szakolcára száműzték a költőt. Hiába írta kérlelő leveleit, hiába volt minden igyekezete, hogy az irodalmi élet pezsgő centrumába kerüljön. A szakolcai állami gimnázium rendes tanárává nevezik ki „jóakarói", hogy elsorvaszszák, az őrületbe, vagy az öngyilkosságba kergessék. Hatszáz napot töltött a költő Szakolcán, százhúsz fájdalmasan szép verset írt meg Gvadányl városában, ahol Mármarossziget után ismét találkozott a millénniumi Magyarország urainak nemzetiségeket eltipró politikájával. A szakolcai hatszáz nap után Makó következik, majd az öngyilkossági kísérletek és a szerencsétlen szerelmek sorozata, és hosszú hónapok a különböző szanatóriumokban. Az első világháború Juhász Gyula mély humanizmusát és jóságvágyát hozza a felszínre, amely a költőt, a háborúellenes versektől, túl az őszirózsás forradalmon, elvezeti a proletárdiktatúra igenléséhez. S jóllehet polgári humanizmusa súlyos teherként akadályozza meg abban, hogy a szocializmus eszméjét teljesen a magáénak vallja, a véres bukás után is — mint ember és mint költő — hü maradt a proletárdiktatúra emlékéhez, hű maradt a magvar munkásoszgát tőle. A téma keltette érzelmi élményt, s a látomást tolmácsolja. A természet jelenségei, a Tavaszi szél, a Vihar után, egy-egy táj emléke merül föl benne. Egymásba olvadó kékeszöldes-barnás árnyalatokban szétfolyó foltokban veti vászonra a Szigetet, az öregséget — hatalmas törzsű szikkadó fa képében, s megnyitja a szemlélő előtt a Bánat kapuját. Mindezek a hagyományos látástól és láttatástól elzárkózó megnyilvánulások, képzelet- és érzésvilágának újszerűségre, maiságra törekvő megjelenítései. BÁRKÁNY JENÖNÉ tályhoz. Azt sem bánja, hogy tanári állásától megfosztják, hogy jómaga is testi és lelki üldöztetésnek van kitéve, példamutató bátorsággal veszi védelmébe az üldözötteket, sőt meglátogatja a szegedi Csillagbörtönbe zárt kommunista bajtársait is. Majd felfedezi, pártfogolja a fiatal József Attilát, aki mesterét és atyai barátját látja benne. A nemzeti, keresztény, s úri Magyarország hatalmasai azonban irgalmatlanok, és az állandó közöny, a mellőzés meg a gyűlölet végül Is megtörik a költőt. Hiába is írja egyik versében büszkén és kihívóan, hogy „Fiatalok, még Itt vagyok!" Már régen távozóban van, és 1937. április 6-án végez önmagával. Nagy költő volt Juhász Gyula, az apró formák nagy mestere, a legszebb magyar szerelmi líra, az Anna dalok szerzője, a magyar táj legelhivatottabb poétája, akinek versei hol Corot mester ezüstködbe vont őszi tájaira emlékeztetnek, hol pedig Claude Monet színdús és mégis oly finom képeit idézik. A fran cia költőket és az impresszionista festőket imádta és mégis magyar volt, vagy ahogyan Né meth László mondja: „Ady mel lett a legmagyarabb, aki méltán mondhatta „A magad cigányát bennem lásd,-'óh magyar!" Valóban legmagyarabb költő volt és a legdemokratikusabb, akinek szelíd, szivárványos költé szet£ öszekötő híd lett Ady Endre jakoblnizmusa és József Attila szocializmusa között. És hiába állapítják meg róla lebilincselően többen, hogy a magyar vidék bánatának egyhúrú verselője volt, ez a megállapítás mégsem jelent elmarasztalást, hiszen Paganini is egy húron, a G-húron játszotta a Mózes legendát, és még hozzá hogyan játszotta! S így van ez Juhász Gyulával is, aki mindig népéről és népének dalolt, aki a magyar lelkiismeretnek volt halkszavú ébresztője és Ady Endrével együtt szálláscsinálója a Mává vált Holnapnak. BARSI IMRE 6435 könyv — 54380600 példányban Az elmúlt évben 6435 könyv jelent meg hazánkban 54 380 600 példányban, ebből Szlovákiában 2147 könyv 13 574 800 példányban. A lakosság 1966-ban 14 millió korona értékű könyvvel többet vásárolt, mint 1965-ben. A legnagyobb érdeklődés ter mészetesen a szépirodalom iránt mutatkozott, mely a kiadásra kerülő könyveknek 60 százaié kát jelentette. Az idei könyvhónap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jegyében zajlik le. A hónap folyamán megrendezendő akciók közül talán a cseh könyv kiállítása és a legszebb könyvért folyó verseny lesz a leglényegesebb. -kaA DELIKVENCIA SZÖ többértelmű, pedagógiai, lélektani, szociológiai és jogi szemléletet foglal magába. A leggyakrabban jogi értelmezésben használatos, s ezen az ifjúság büntetendő cselekményét értjük. A delikvens olyan fiatalkorú személy, aki a társadalom szempontjából nem kívánatos cselekményt követett el. A bűnözők problémájával szakemberek foglalkoznak az egész világon, s az intenzív ku tatás ellenére, szomorú tény, hogy egyre nő az olyan fiatalok száma, akiknek magatartása komoly nehézségeket okoz. Ha elképzeljük milyen károkat Idéz elő a népgazdaságnak a bűnözés, s milyen anyagi eszközöket fordítanak a tettesek eltartására (intézetekben való nevelés stb.), és ha megfigyeljük az ifjúság bűntetteinek következményeit, könnyen megállapíthatjuk, hogy a bűnözés égető probléma, melynek okait társadalmi körülményeink közt is alaposan szemügyre kellene venni. Cikkünknek azonban nem ez a célja; szeretnénk tö mören vázolni a bűnözés kialakulását és okait, valamint a családi newélés befolyását a fiata lok életére. A bűnözésről és okairól alkotott nézetek sok változáson mentek keresztül. Egyesek a delikvencia biológiai feltételeinek nézetét vallják. Eszerint, ha a gyermeknek veleszületett pszichológiai tulajdonságai van nak, feltétlenül bűnözőnek kell lennie, s ezt semmilyen környezet, vagy nevelés sem akadályozhatja meg. Véleményük szerint léteznek ún. „bűnöző típusok", melyek a társadalom fekélyei. A másik tábor ezzel ellentétes, szélsőséges nézeteket vall: a bűnözés gyökereit mindenekelőtt a társadalmi körül ményekben látja. Szegénység, nyomor, szociális elégedetlenség, háborúk, a kultúra (film, színház, televízió, irodalom stb.) rossz hatása szüli a bűnözőket és ezek erőtlenek, képtelenek védekezni befolyásuk ellen. Az említett nézetek közül egyiket sem tarthatjuk helyesnek. A legújabb pszichológiai kutatások sem igazolták helyességüket, sőt cáfolták az ún. „bűnöző típusok" létezését. Bár köztudomású, hogy a biológiai tényezők és a bűntettek közt bizonyos összefüggés van, ez azonban csak az abnormális egyéneknél létezik. Megállapították ugyanis, hogy a bűnözők bizonyos százaléka pszichopata (eltérő jellembeli sajátosságú ember), s ezek hajlamosabbak a bűnözésre. A SZELLEMI FEJLETTSÉG színvonalát tekintve a delikvensek közt egyaránt találunk gyenge elméjű és az átlagnál sokkal értelmesebb gyermekeket, azonban leszögezhetjük, hogy az értelem alacsonyabb fokán nagyobb a hajlam a meggondolatlan, elhamarkodott, és gátlástalan tettekre. Az egyének személyiségének kialakulásában a társadalmi in tézmények közül a családnak — melyben az egyén felnő és melyet társadalmi, de főleg gazdasági szerepe határoz meg — van a legdöntőbb jelentősége. A család a gyermekre abban a korban gyakorol hatást, amikor idegrendszere alakítható, a gyerek a legjobban „Idomítható" amikor formálódik személyisége, s alakul jelleme. A család szerepe és befolyása tehát rendszerint a leghatékonyabb. A gyermek a család pozitív és negatív hatásait befogadja, feldolgozza és „alakítja". A nevelés a szülők kezében erős fegyver, fékezheti a gyermek asszoclális fejlődését azáltal, hogy gátolja asszociális magatartását, elfojtja agresszív tetteit, és lehetővé teszi a gyermek tulajdonságai pozitív vonásainak sokoldalú fejlődését. A helytelen nevelés (a túlzott szigor, illetve kényeztetés), s a nevelés fogyatékosságai veszélyeztetik a gyerek személyiségének egészséges szellemi fejlődését. Már több ízben bebizonyosodott, hogy a delikvensek többsége olyan családokból való, melyek valamilyen oknál fogva nem teljesíthették a család legalapvetőbb küldetését — a helyes nevelést, mely nem hagyja figyelmen kívül a gyermek egyéni tulajdonságait és képességeit sem. Leggyakrabban az olyan családoknál következik ez be, ahol hiányzik az apa, vagy az anya. Az anya hiányának következtében a gyermekek kevés szeretetben részesülnek, nincs biztonságérzetük, érzelmük, ami személyiségük harmonikus fejlődése szempontjából rendkívül fontos. Az anyát más személlyel nagyon nehéz pótolni. Az apa személye a családban rendszerint a tekintélyt képviseli. Hiánya a gyermekben a tekintély hiányérzetét váltja ki, s ez agresszív, asszociális és bűnöző tettekhez vezethet. A FIATALKORÚ BŰNÖZÖK azonban más családokból is származhatnak. Az ilyen esetben a családban olyan belső viszonyok uralkodtak, melyek bár nem vezettek váláshoz, da elegendő okot képeztek ehhez. Az egyik házastárs (rendszerint az apa) notorikus iszákossága gyakran ismétlődő viszályos helyzeteket Idézett elő, esetleg mindketten (többnyire az anya) erkölcstelen életet folytattak. A szülők, testvérek vagy a fiatalkorúakkal együttélő közeli rokonok antiszociális viselkedésének és példamutatásának szintén jelentős szerepe van a probléma szempontjából. Az ifjúság a serdülőkorban, s ezt megelőzően igyekszik alkalmazkodni a felnőttekhez, utánozza magatartásukat. Amennyiben a hozzá legközelebb álló környezetben — a családban bűnözéssel találkozik, fennáll az a veszély, hogy a rossz példát fenntartás nélkül átveszi és elsajátítja. Közismert, hogy a többgyermekes családokban a nagyobb testvérek, nénik, bácsik vagy szülők „megfertőzték" a kisebb gyermekeket. A MEGELŐZÉS ALAPJA a családi viszonyok javítása. Az olyan helyeken, ahol a család zsúfolt helyiségekben él,

1 ahol nincsenek meg a feltételek a higiénia legelemibb követelményeinek betartására, az illedelmesség és intimitás megtartására sem, a gyermek érzelmi fejlődése egészségtelen lesz és rossz tulajdonságokhoz vezethet. Azonban a legnehezebb gazdasági körülmények közt sem szükségszerű, hogy bekövetkezzen és a legtöbb esetben nem is következik be a bűnözés. A szülők személyi tulajdonságai, tettei, érzelmi kapcsolatai, a szülők és a gyermekek közti viszony, az apa példamutatása és az anya szeretete a legviszontagságosabb gazdasági-szociális körülmények közt is biztosíthatja a gyermekek számára a személyiség egészséges és harmonikus fejlődésének alapját, az elégedettség és biztonságérzet légkörét. Az Iskola szempontjából „riasztócsengő" a diák iskolakerülése, — mely szorosan öszszefügg az oktatás iránti érdektelenséggel — és a jó képességek ellenére megmutatkozó rossz eredmények. A bűnözésre hajló tanulók szeretnek feltűnni, bátorságukkal, magatartásukkal és agresszivitásukkal akarnak másoknak is tetszeni. Ha ilyen esetben nem általánosan, hanem egyéni módon járunk el, esetleg sikerül felébreszteni és megtartani a gyermeknek valamilyen tantárgy Iránti érdeklődését, melyben kitűnhet. Ez a gyermek és a közösség közti kapcsolat megtartásának egyik formája. Az érdekkörökben szintén találhatunk olyan tevékenységet, mely tekintetbe veszi a bűnözésre hajlamos fiatal valamilyen jellembeli sajátosságát (kalandvágy, agresszivitás, harciasság stb.), s ennek megfelelően például kerékpározással, motorizmussal, turisztikával, csoportos játékokkal leköthetjük figyelmét. SIKERES MEGELŐZÉS persze, csak a gyermekkel és a fiatallal kapcsolatban levő minden tényező figyelembe vételével érhető el. MARIA VALLAŠEKOVÁ pszichológus Eva Trizuljáková kiállítása