Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-01 / 90 szám, szombat

Eredmények és kérdőjelek Beszélgetés ONDREJ BARTO elvtárssal, a losonci járási pártbizottság vezető titkárával Az új esztendővel egész népgazdaságunkban bevezetett gazdaságirányítási rendszer már kezd érvényesülni, és egyes területeken bizonyos eredményei mutatkoznak. Elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyek már a múlt évben is érvényesítették az új gazdaságirányítási rendszer néhány elemét, s Így tapasztalatokat szerezve, könynyebben térnek át a komplex bevezetésére. Az üzemek termelését mindjobban a fogyasztói igények, a kereslet határozza meg. Ez szükségszerűen következik abból az alapelvből, hogy most már a vállalatok termelésükből, illetve gyártmányaik értékesítéséből tartják fenn magukat. Am a vállalatoknak számos nehézséggel és előre nem látott problémával kell megküzdeniük éppen annak érdekében, hogy termelésük a valós igényeket és szükségleteket elégítse ki. Milyen nehézségek és problémák ezek? Erről és a járás életével összefüggő más kérdésekről beszélgettünk Ondrej Barto elvtárssal, a losonci járási pártbizottság vezetőtttkárával. HATMILLIÓ NYERESÉGRÉSZESEDÉS A losonci járás ipari üzemei a múlt évben jelentős eredményeket értek el. A lónyabányai magnezitüzem kivételével teljesítették, illetve túlteljesítették tervüket. Az új gazdaságirányítási rendszer egyes elemei érvényesítésének tudható be, hogy a vállalatok tervtúlteljesítése már nem jelentette az elfekvő készletek, az eladatlan áruk növekedését, mivel ax iizemek igazodva a kereslethez, olyan árukat termeltek, melyek vevőre találnak. Ezt igazolja néhány pénzügyi adat. Az üzemek bruttó jövedelmi tervüket 20 millió koronával, bruttó nyereségüket 12 millióval, nettó nyereség! tervüket pedig több mint 16 millió koronával teljesítették túl. Ennek eredményeképpen a bruttó jövedelem utáni befizetéseket is több mint 14 millióval teljesítették túl és az évi nyereségrészesedésre 8 millió koronát fordítottak. Fontos körülményként kell meg-említenl, hogy a vállalatok termelési tervük túlteljesítését a munkatermelékenység növelésével érték el. Jó eredményeket értek el az exportban is. Mind a szocialista, mind a kapitalista államokba irányuló kivitelt túlteljesítették, ami 1,5 millió deviza korona többlet bevételt jelentett a népgazdaságnak. AZ ÖNÁLLÓSÁG ADVA VAN, DE ... Az eredmények kétségkívül azt bizonyítják, hogy az új gazdaságirányítási rendszer egyes elemeinek érvényesítése adminisztratív előírások nélkül is a kívánt irányba tejeli az üzemek termelőtevékenységét. Jelentős szerepet játszik ebben az új gazdaságirányítási rendszernek az az alapelve, hogy a vállalatoknak már nem sznljiák meg direktív módon a termelési tervüket, hanem a szakágazati igazgatóságok csak a bruttó jövedelmet és a bruttó jövedelem utáni befizetéseket írják elő. A termelésre vonatkozóan csupán tájékoztató jellegű információkat adnak, s az üzemek maguk döntenek termelési programjukról. Ezáltal pedig jelentősen megnőtt a vállalatok önállósága és felelőssége. Milyenek a tapasztalatok a vállalati önállóság érvényesülését illetően a járás ipari üzemeiben? Az önállóság nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is adva van. A vállalatok nemcsak termelési programjuk meghatározásában kaptak szabadabb kezet, hanem az exportban is. A zlatnói üveggyár — a külkereskedelmi szervek bevonásával — önállóan köt szerződéseket külföldi cégekkel. A közbeeső szervek kiiktatása a többi közt azzal az előnnyel jár, hogy a vállalatnak módjában áll megismerni a megrendelő kívánságait, s a termelést annak megfelelően megszabni. Am Igaz az is, hogy a vállalati önállóság érvényesülésének ma még sok akadálya van. A szakágazati igazgatóságok a vállalatoknak sem nyersanyagot, sem piacot nem szereznek. Mindkettő az üzemek hatáskörébe tartozik. S itt kezdődnek a problémák a szállító-átvevő kapcsolatokkal. Ma még ugyanis az a helyzet, hogy nem az átvevő diktál a szállítónak, hanem fordítva. Ennek pedig az a következménye, hogy az üzemek gyakran nem olyan nyers anyagot kapnak, amilyenre szükségük van, hanem amilyet a szállító vállalat éppen ad nekik. Az üzemnek ebből kell termelnie, s ez nem mindig előnyős sem az üzemnek, sem a népgazdaságnak. Igaz, hogy az új gazdaságirányítási rendszer elvei szerint az üzemek szabadon választják meg szállítóikat, sőt, ha úgy látják jónak, akkor külföldről is beszerezhetnek nyersanyagot, ezeknek az elveknek az érvényesítésére azonban még nincsenek meg a feltételek. A nem megfelelő nyersanyag sokszor nehéz helyzet elé állítja az üzemeket. A zlatnói üveggyárban történt, hogy gyenge minőségű nyersanyagot kaptak; és mivel ennek ellenére megfelelő árut akartak termelni, új gyártási technológiát kellett kidolgozniuk. Az ilyesmi viszont nagy időveszteséggel jár, és megdrágítja a ter melést. Amikor a vállalatok a nyersanyag beszerzése torén ilyen nehézségekkel küszködnek, ugyanakkor megnőttek a termekek minőségével szemben lá masztott követelmények. S

MI a felhasználók, sem a kereskedelem nem hajlandó átvenni a minőségileg kifogásolható árut, vagy ha igen, akkor árcsökkentést követel. Ez pedig a vállalatoknak anvagi r;t jelent. így jelentkezik az az el lentmondás, amely gátolja a vallalatl önállóság érvényesülé sét, kihat a termelésre és az üzemek gazdasági helyzetére. Nem utolsósorban ebben az ellentmondásban — anyagbeszerzési nehézségek egyfelől, a termékekkel szemben támasztott minőségi követelmények másfelől — van az oka annak, hogy a járás egyes üzemeinek még most sincs meg az ez évi termelési tervük. AM! A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZAKOSÍTÁSÁT SÜRGETI Kedvező feltételekkel indult a járás mezőgazdasága az új irányítási rendszer bevezetésében. Ugyanis a járásban már jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés szakosításaban és koncentrálásában, jellemző erre, hogy például a sertéshúsnak majdnem a felét 14 nagyhizlaldában állítják elő. Hasonló a helyzet a tojás termelésében Is. A termelés szakosítását több körülmény teszi sürgetővé. Ezek: a járás e; ösen mezőgazdasági jellege, nagy kiterjedése, a rossz szállítási lehetőségek, amelyek az értékesítési lehetőségeket gátolják és az, hogy a járás lakossága nagy többségének életszínvonala, egész életmódja a mezőgaz dasági termelés színvonalától függ. Éppen ezért nemcsak termelési, hánem szociális kérdés is, hogy a szakosítás révén magas jövedelmezőségű nagyüzemi gazdaságokat hozzanak létre. M IPOLY SZABÁLYOZÁSA A losonci járás mezőgazdaságának fejlesztésében nagy jelentőséggel bír az Ipoly szabályozása. Az Ipoly, tetemes károkat okozva, minden évben jelentős területeket önt el. Tavaly például 14 000 hektárt. Óriási vesztesége ez a mezőgazdaságnak. Ez még inkább szembetűnőbb akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a közép szlovákiai kerület mezőgazdasági piaci termelésének 34,8 százalékát a losonci és a rimaszombati járás adja. Az előbbiben az Ipolyt, az utóbbiban pedig a Sajót kell megzabolázni s ezzel nagy kiterjedésű területeket ármentesíteni. Az Ipoly szabályozása eredményeként — amelyet Csehszlovákia és Magyarország közösen valósítanak meg — nemcsak jelentős kiterjedésű mezőgazdasági művelésre alkalmas területet ármentesítenek, hanem megjavul a földek minősége, nagyobb hektárhozamokat érhetnek el s ennél fogva nő a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme is. A. járásban az Ipoly szabályozásának nagy jelentőséget tulajdonítanak az állattenyésztés fejlesztése szempontjából is, mivel a folyó mentén nagy kiterjedésű rétek és legelők vannak, amelyeknek a termését az árvíz évről évre tönkreteszi. A rétek hektárhozama most csak 800 korona, viszont a szabályozás után majdnem hatszorosára, 4600 koronára emelkedik. Kiszámították, hogy a folyó szabályozásának költségei nyolc év alatt megtérülnek. Kérdés most már az, hogy a beruházási lehetőségektől függően az Ipoly szabályozása milyen ütemben valőjul meg. A BŰVÖS KÖR Bármily jelentős is az Ipoly szabályozása, a losonci járásban sok még a további megoldatlan kérdés. Az ipari üzemek a járás lakosságának nem tudnak elegendő munkaalkalmat biztosítani. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gépesítése egyre több mwi kaeröt szabadít fel. A járásból 5400 ember jár el dolgozni, ebből több mint 2000 a középszlovákiai kerületen kívül talál csak munkát. Az átlagosnál is kedvezőtlenebb a helyzet a volt kékkői járásban. A losonci járás 154 köz .égéből 68, a 137 000 lakosból pedig 42 000 ember él ezen a vidéken. Ebből a nagy számú lakosságból viszont mindössze 12 300 van munkaviszonyban, ebből is 7400 a mezőgazdaságból dolgozik. Nem kielégítő a közlekedési hálózat sem, annak ellenére, hogy lényegében minden község be van kapcsolva az aulóbuszhálózatba. Az autóbuszvonalak túlzsúfoltak, ami érthető, hiszen a 68 községből csupán három községen halad keresztül a vasút. S itt, ezzel Kezdődnek a problémák és a gondok. A bűvös kör, amelyből úgy látszik nem lehet kitörni: minek az ipartelepítés ha nincs vasút, minek a vasút, ha nincs ipar. Súlyos gond ez, mivel csak központi beruházással oldható meg. A járás vezetői tudják, hogy az Ilyen igényeket nem lehat kielégíteni máról holnapra, ugyanakkor elgondol knzlató az érvelésük, hogy ha megépülne a Kékkő—Párkány vasútvonal, akkor 110 km el megrövidülne a pótori szén szál lítása, amely most részben Magyarországon keresztül Losonc —Zólyom vonalon jut el Párkányig. A vasút megépítésével nemcsak az iparosítás nyerne, s ennek eredményeképpen jobb foglalkoztatási lehetőségek te remtődnének, hanem kedvezőbb feltételek lennének e vidék kulturális fejlődésére Is. A kedvezőtlen közlekedési viszonyok szükségszerűen kihatnak az iskoláztatásra, a továbbtanulásra is. A járás gazdaságilag fejlettebb részeihez viszonyítva e terület községeiből aránytalanul kevesebb gyerek kerül középvagy főiskolára. Egyet kell értenünk Barto elvtárssal, an-ikor Hendrych elvtársnak n. Központi Bizottság február', illésén elmondott beszédéből idézett: A nemzetiségi kérdés adott esetben mint szo ciális kérdés jelentkezhet. Ebben az esetben valóban erről van szó. BÁTKY LÁSZLÓ JAROSLAV HEYROVSKÝ NOBEL-DÍJAS AKADÉMIKUS K. Gfirth felvétele EMBER, TUDÓS, TANÍTÓ Amikor Heyrovský akadémikus haláláról értesültem, különleges, fájó érzés fogott el. A tanítványban mély nyomot hagy az atyai jóakaró, a tanító elvesztése, akí a tudomány útvesztőin halafdva irányította és mindig biztos támasza volt. Heyrovský tudományos pályája a 20-as években kezdődik, amikor Kučera és Brauner professzor mellett mint a prágai Károly Egyetem docense és később professzora felfedezi a polarográfiát, amelyről az első tudományos értekezést 1922ben teszi közzé. A polarográfia, mint új módszer egyből forradalmasítja az elektrokémiát, azt a tudományágat, amely az elektromos áram oldatokra tett hatását vizsgálja. A polarográfia gyors és széles körű elterjedését két tényezőnek köszönheti. Elsősorban annak, hogy felfedezése idejében olyan lehetőségeket nyújtott, amelyeket más mód szerek nélkülöztek, másodsorban Heyrovský professzor céltudatos munkásságának. Ű M. Faraday angol tudóst tekintette eszményképének, és annak ismert jelszava volt olvas ható dolgozószobájának a falán: Work, finish, publish! Dolgozz, munkádat vidd dűlőre és elért eredményeidet tedd kőzzél -jHeyrovský életpályáját a céltudatosság, a rendszeres mun ka, a hangyaszorgalom, a rendkívüli kitartás, különösen pedig a szerénység jellemezte. Mint tudós elnyerte a legna gyobb nemzetközi elismerést: megkapta a Nobel-díjat, ezenkívül számos belföldi és külföidi kitüntetés és megtisz teltetés érte. Emberi nagyságának legnagyobb elismerését viszont azok a mély benyomások tükrözik, amelyeket munkatársaiban, tanítványaiban és mindenkiben ha'gyott, aki ót ismerte. Mint pedagógus, szervező-kutató programjába számos bel- és külföidi fiatal kutatót kapcsol be, munkájukat irányítja és értékeli. Ennek köszönhető, hogy oly iskolát épített ki maga körül és az egész világon, amilyen kevés tudósnak sikerült. Szigorú, de igazságos tanító, aki mindenben példakép volt, de munkatársaitól nem kívánt többet, mint amennyit önmaga el tudott érni. Széles látókörű tudós volt, anyanyelvén kívül folyékonyan beszéli angolul, németül és franciául. Rendkívüli vonzalmat érzett Szlovákia és népe iránt. Tanítványai között sok szlovák volt, akik a polarroi> ráfiát áiüitették szűkebb hazánkba és ennek köszönhető, hogy nálunk is jelentős intézményekben neves szlovák tudó sok foglalkoznak polarográfiával. Legjelesebb tanítványa Ilkovič akadémikus, a bratislavai Műszaki Főiskola tánára, aki a 30-as években dolgozott mellette és egyenletével, amely a polarografia egyik legjelentősebb sarkköve, világ hírnévre tett szert. További tanítványai Dillinger és Stan kovia'nský professzorok, a bratislavai Komenský Egyetem tanárai. A fiatalabb nemzedék képviselői főleg a tudomány egyetem szervetlen és fizikai-kémiai tanszékén, a Csehszlovák Tudományos Akadémia' farmakológiai intézetében, vi rológiai intézetében, a Szlovák Tudományos Akadémia szerves kémiai intézetében és az országos gyógyszerellenőrzo intézetben dolgoznak Bratislavaba-n. Heyrovský szívesen járt Szlovákiába. Minden alkalommal részt vett a hagyományos Selmecbányái országos vegyészkongrasszuson, és a jelentősebb, nemzetközi jellegű polarográfiával és oszcillopolaro gráfjával foglalkozó értekezletek Smolenicén, az akadémia alkoto otthonában zajlottak le. Jelentősek Heyrovský professzor magyarországi kďpcsula tai is. Ott először 1954-ben járt; magas kitüntetést — az Eötvös Lóránt Tudományegyelem díszdoktori okleveletét vette át. Az a megtiszteltetés ért, hogy kísérője voltam, és így alkalmam volt megfigyelni benyomásait. Csodálattal töltö'te el az a tempó, ahogy ez az ország épült. Felejthetetlen számomra az a margitszigeti séta és egy szűkebb körű esti megbeszélés 1954 őszén, ahol először vetődött fel a Nőbe! dijra felterjesztés gondolata. Meleg barátság fűzte Proszt Jíinos és néhai Schulek Elemér akadémikus egyetemi taná rokhoz. A fiatalabb korosztályból is vannak tanítvány íi 1955-ben rendeztük meg az első csehszlovák —magyar pola rográfiás konferenciát, amely később hagyománnyá vá;t A gyakorlati polarográfiával foglalkozó könyve fordításom ban 1954 ben jelent meg magyar nyelven. Személyesen húsz évvel ezelőtt ismertem mug Heyrovský professzort prágai intézetében. A rák és vele rokon megbetegedések vérkórképét vizsgáltuk polarográfiásan. SOK szakmai mebeszélésen, de más alkalmakkor is: konferencia kon vagy a magánéletében is volt alkalmam közelebbről megismerni nagy egyéniségét, amelynek domináló vonása a humanizmus volt. Elve volt, hogy a tudomány az a fontos tényező, amelyen keresztül közelebb jutnak egymáshoz a különböző ajkú és felfogású emberek, és ennek az elvnek szentelte egész életét. Mi szakmabeliek egymás között a po larográfisták nemzetközi családjáról beszéltünk. Tudomá nyos munkásságát tovább viszik tanítványai az egész országban és az egész világon, ebben jelentős szerepet tőit be Michal fia, aki atyja nyomdokain halad, , Most, hogy Heyrovský professzor örökre eltávozott sorainkból, mély tisztelettel hajtjuk meg a kegyelet zászlaját előtte, mint tudós, mint ember és mint tanító előtt. Mindig hálával fogunk rá emlékezni és köszönettel tartozunk neki mindazért, amit az emberiségnek, nemzetének és nekünk tanítványainak adott. MOLNÁR LÁSZLÓ, a kémiai tudományok kandidátusa