Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-04 / 93 szám, kedd

A15 évesek érdekében A TANTESTÜLETEKET, az üzemek s a vállalatok vezetőit, a szülőket és általában lakosságunk széles rétegeit évről évre foglalkoztatják a 15 éves serdülő fiatalok elhelyezkedésének problémái. Szocialista társadalmunk egyik jellegzetessége, hogy már születése napjától kezdve törődik a társadalom minden tagjával. Annak pedig fokozott figyelmet szentel, hogy kellő isineretekkel felvértezve készüljenek az életre s a mindennapi életben adódó feladatok teljesítésére. Magától értetődő tehát, hogy nem lehetünk közömbösek az Iránt sem, hol s miként érvényesülhetnek a már nem iskolaköteles serdülő fiatalok. A kilencéves alapfokú Iskolák pedagógusai — tekintettel a 15 évesek küszöbönálló elhelyezésével kapcsolatos igényekre — minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a fiatalokat tehetségük, képességeik és érdeklődésük szerint készítsék elő jövőbeli hivatásukra. A tanítók arra törekszenek, hogy az iskolából távozó serdülő fiatalok valóban otthonosan érezyék magukat jövőbeli munkahelyükön és hasznos munkájukkal ők is hozzájárulhassanak társadalmunk felvirágoztatásához. Tudjuk, hogy a pedagógusok e munkájának rendkívül nagy politikai s gazdasági jelentőséget kell tulajdonítanunk, hiszen lényegében tevőlegesen befolyásolják a munkaerők mind mennyiségi, mind minőségi felújulását. Ez a folyamat szerfölött fontos, mert alapjában véve tőle függ a népgazdaságunk távlati fejlesztésével s kultúránk felvirágoztatásával összefüggő feladatok sikeres teljesítése. E problémák lehetőleg mindenre kiterjedő megoldáséra törekedve elsősorban a kővetkező célkitűzéseket tartjuk szem előtt: — Népgazdaságunk fejlődési folyamatában helyre kell állítanunk a munkaerő-források s a munkaerők igénylése közötti egyensúlyt; — biztosítanunk kell a dolgozók olyan szakképzését, amely — különös tekintettel a műszaki-tudományos forradalom folyamatára — mindenképpen a műszaki fejlesztés támasztotta igényekhez igazodhatna s így erőteljesen támogathatná és minél előbb lehetővé tehetné a jelenleg még extenzív közgazdaságunknak intenzív gazdasággá változtatását. A legfelsőbb párt- és állami szervek erre való tekintettel már több ízben tárgyaltak a 15 éves serdülő fiatalok elhelyezésével s további szakképzésével kapcsolatos problémákról, amelyekkel az SZLKP legutóbbi kongresszusa s a CSKP XIII. kongresszusa is foglalkozott. AMI A 15 EVES SERDÜLŐ fiatalok elhelyezését illeti, a legutóbbi években súlyos problémák, sőt aránytalanságok ls állandósulnak köztársaságunk csaknem minden kerületében. Ilyen sarkalatos, tehát minél előbbi megoldást Igénylő probléma a fiatalok előkészítése a pályaválasztásra. Erre vezethető vissza az is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium 1962-ben közzétett Irányelvei értelmében minden alapfokú iskolában bevezették a nevelő jellegű tanácsadás rendszerét, melynek gyakorlati érvényesülése azonban sok esetben alig áthidalható nehézségekbe ütközik. A nevelő-tanácsadó feladatra gyakran olyan tanítók kaptak megbízást, akik nem rendelkeztek a szükséges pedagógiai s élettapasztalattal, arról nem is beszélve, hogy egyébként sem volt megalapozva sikeres munkfijuk feltétele. Ennek következtében nagyon gyakoriak voltak a káder-változások, a nevelő-tanácsadók közül sokan elkedvtelenedtek, mert egyrészt nem ren deztek számukra rendszeres és színvonalas tanfolyamokat, másrészt olyan feladatok teljesítését követelték tőlük, amelyekre — lehetőségeikhez mérten — illetékesek sem voltak, sőt azok az adott iskola feladatkörébe sem tartoztak. Az említett nevelőmunka állandó elhanyagolása végső fokon az eredeti célkitűzések torzítását eredményezte s odavezetett, hogy a nevelő-tanácsadók meggyőződésük ellenére politikai, társadalmi, gazdasági és pszichikai szempontból egyaránt ártalmas s általában elítélt, de egyébként kényelmes adminisztratív úton történő munkaerőtoborzásra kényszerültek. TAPASZTALATAINK s a külföldi (a szocialista országok közül lengyelországi, jugoszláviai és szovjet) tapasztalatok arra utalnak, hogy bár az említett tanácsadás súlypontja ezentúl is az iskolákban lesz, mégis, szükségessé vált egy a jelenlegi tanácsadói-nevelő rendszert kiegészítő intézmény létesítése ls. Dolgozói a középés főiskolásoknak, szülőknek, pedagógusoknak segítséget nyújthatnának, hogy így sikeresen oldhassák meg a serdülő fiatalok nevelésével, szakképzésével, szellemi és szociális fejlődésükkel kapcsolatban felmerülő problémákat. E problémák elemzése arra utal, hogy elsősorban biztosítani kell: a szakszerű segítséget pszichodidaktikai problémák megoldásában (pl. a tanuló egyéniségének tárgyilagos megismerése különös tekintettel bizonyos tényekre, fogalmakra, folyamatokra, tevékenységekre stb.); a neveléssel s oktatással összefüggő problémák megoldásában (a fiatalokról megkülönböztetett módon történő gondoskodás stb.), továbbá szociálispszichológiai kérdések megoldásában (kapcsolatok az iskolában éspedig a tanulók között, a tanulók s a tanítók között, a tanítók s a család között stb.); •— támogatást az oktatással s a pályaválasztással kapcsolatos problémák megoldásában (előkészítés a jövőbeli foglalkozásra, további tanulmányok folytatására, pályaválasztásra stb.); — a fejlődési nehézségekkel küzdő serdülő fiatalok előmenetelét támogató pedagógiai-pszichológiai gondoskodást. Tekintettel ezekre a megoldásra váró feladatokra, az SZNf elnöksége s az SZNT művelődésügyi bizottsága is tanácskozott a nevelő-tanácsadói tevékenység célszerűbb megszervezéséről. AZ EMLÍTETT SZERVEK határozatai értelmében Szlovákia minden kerületi székhelyén létesültek pályaválasztási tanácsadók (központok) és már meg ls kezdték tevékenységüket. Jelenleg folyamatban van e munkahelyek további kiépítése, anyagi megalapozása, és ellátá sa a szükséges munkaerőkkel, A Komenský Egyetem pszichológiai intézetének hatáskörében dr. J. Koščo docens, kandidátus vezetésével hasonló központ létesül és arra lesz hivatva, hogy tudományos módszerekkel irányítsa a kerületi tanácsadói központok s az iskolák nevelőtanácsudói tevékenységét. (Az SZNT művelődésügyi megbízotti hivatala múlt év december 8-án és 9-én szemináriumot rendezett a szóban forgó problémákról.) Hangsúlyozni szeretném, hogy a serdülő fiatalok elhelyezése nem lehet csupán az iskolák akciója. Az elhelyezkedést megelőzően hosszan tartó, bonyolult nevelőmunkával kell a még iskolaköteles fiatalokat előkészíteni és e célra a korszerű pszichológia, szociológia stb. eszközeit, tehát azokat az eszközöket felhasználni, amelyek hasznosításához a jövőben minden iskolai nevelő-tanácsadóhak, a nemzeti bizottságok, valamint más szervek és szervezetek érdekelt dolgozóinak is értenie kellene. ERRE VALÓ TEKINTETTEL javasolható, hogy a járási nemzeti bizottságokon (éppúgy, mint eddig a kerületi nemzeti bizottságokon) is létesüljenek pályaválasztási tanácsadó köz pontok, amelyek a kerületi központok módszeres utasításai alapján közvetlenül nyújthatnának segítséget az adott járás serdülő fiataljainak az elhelyezkedéssel összefüggő problémák megoldásában. GAAL GYULA, központi tanfelügyelő A podbrezová! Šverma Vasmű gyártmányai igen keresettek a külföldi piacokon is. A betonozóacélt többek között Hollandiába, Nagy-Britanniába és a Szovjetunióba, az úgynevezett Tacélt és szögvasat az NSZK-ba, Egyiptomba, sőt Svédországba is exportálják. A vastag bádogot Kanadába, Olaszországba, Libanonba, Kolumbiába, Ausztriába és sok más országba szállítják. Mindezeknek a termékeknek a györtása a képünkön látható acélöntődében kezdődik. (Bachan felvétele) Helyes irányban úszik a Irajó Az alsópéteri szövetkezet és a korszerű mezőgazdaság Az alsópéteri szövetkezetieknek nem irigylésre méltó a sorsuk. A 2780 hektáros, 18 kilométer hosszú határ kétharmad része homokos. E két tényező is arra utal, hogy valóban jó szakemberekre van itt szükség, hogy eredményes legyen a termelés. Az alsópéterieket a komáromi járásban már régen ismerik. Zamatos borukkal szereztek jó hírnevet a járás határain túl is. Aki nem ismerte a gazdaság belső életét, feltételezhette, hogy ezek a szövetkezeti tagok júl gazdálkodnak. Szép jövedelmük lehet a borból. A valóság azonban az, hogy a bort el kellett adni, mert a tagságot fizetni kellett, s a gyér gabonatermésből, a 18—19 mázsás hektárhozamból nem lehetett előteremteni a szükséges összeget. AZ ELSŐ EREDMÉNYEK Annak ellenére, hogy bort is termel a gazdaság, még három évvel ezelőtt ls csupán 14 koronát fizetett munkaegységenként. Ez idő tájt azonban már változás állt be a közös életében. Furcsán hangzik, de valóság: a vezetést Morvay Tibor pedagógus vette át, aki azelőtt a Komáromi Gazdasági Technikumban üzemszervezést tanított. Most Is az a jelszava, hogy egy gazdaságban fontos tényező az előzetes kalkuláció. Az elnök ezzel is kezdte. Senki sem vetheti szemére, hogy roszszul vezeti a gazdaságot. Kialakított egy mérnöki csoportot, amely mindenkor tudja, mi a cél. A növényternjesztést, a szőlőművelést, az állattenyésztést mérnökök irányítják. Néhány hónap múlva-a gazdász funkcióját is mérnök veszi át Dano József személyében, aki Jelenleg katonai szolgálatot teljesít. A szakemberek munkája már meglátszik a tagság Jövedelmén. Tavaly 18 korona volt a munkaegység értéke, de az idén már 20,12 koronában szabták meg. Lassan bár, de biztosan növekedik a tagság részesedése, aszerint, hogy bővül a nagyobb jövedelmet hozó növények vetésterülete. A kertészet már 55 hektárt foglal el, s a szakosítás keretében 80 hektárral bővül. A szőlő már 110 hektáron zöldell, (ebből 60 hektár terem), s még további 10 hektárt telepítenek. Morvay Tibor elnök sokat vár a kisréti akciótól. Ugyanis arról van szó, hogy a határban állami befektetéssel 420 hektáros területen elkezdték a talajjavítást. Itt mind a lecsapolásra, mind az öntözésre lehetőség nyílik. Az alsőpéteriek megérdemlik a támogatást, ők Is egyre több terméket adnak a társadalomnak. Az Idén 15 millió 370 ezer korona értékű termék eladását tervezték, amita Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére további 614 600 koronával tetéztek, és vállalták, hogy 20 ezer koronával csökkentik az önköltséget. MÉG MINDIG DRÁGA A TERMELÉS — jegyzi meg az elnök. — Tavaly a tej önköltségi ára literenként 2,42 korona, a marhahúsé pedig 12,50 korona volt kilónként. Nem is csoda, hisz sokszor 18 kilométerről szállítják haza a takarmányt, s azt sem lehet mondani, hogy a homokos talajon sok lucerna teremne, csak 32—34 mázsát ad hektáronként. Említi az elnök, hogy a hetényi állomás környékén gazdaságos lenne egy telep építése, ahol 200 marhát hizlalnának. Egyelőre azonban ilyen nagy befektetésre nem vállalkozhat a gazdaság. Am ha az előző kalkuláció szerint minden jól megy, szakszerűbb takarmányadagok összeállításával már az idén 2,10 koronára csökkenthetik a tej önköltségi árát. Az alsópéteri gazdasági vezetők más szakaszokon is küzdenek a drága termelés ellen. Sokba kerül például a talajkártevők elleni védekezés. Bartakovics István mérnök éppen a traktorállomás dolgozójával tárgyal róla. Megbeszélik, mikor vesznek talajmintát, hogy megállapíthassák, milyen vegyszerrel védekezzenek a rovarok ellen. Tavaly a meleg, homokos talajban kedve szerint szaporodott a vetési bagolypille, a káposztalevéltetű, a repcedarázs, amelyek nagy kárt okoztak a kukoricában, a fűszerpaprikában, az őszi repcében és más növényekben. Csupán a vegyszerekért 261 ezer koronát fizet az idén a gazdaság. Ha ehhez hozzászámítjuk a traktorállomás munkadíját ls, szép összeg kerekedik ki, ám védekezni kell, mert ellenkező esetben a kár sokkal nagyobb lehet. A kiadások, persze, nem mindenkinek tetszenek. A hozzá nem értők néha-néha megjegyzik, hogy valamikor nem volt szükség Ilyen kiadásokra, mégis ettek kenyeret. Mit szólhat ehhez a mérnök? ..., Igyekszik őket meggyőzni a korszerű gazdálkodás fontosságáról. Szerencsére a jó eredmények bizonyítják a helyes eljárás szükségességét. UTAT TÖR AZ ÜJ Kétségtelen, a hagyomány fékezi az új technológia bevezetését, az azonban hovatovább érvényre Jut. Rendszeressé vált a háromévenkénti talajszondázás. így meg lehet állapítani az egyes talajok műtrágyaszükségletét. Az idén 175,72 kiló tiszta tápanyagot Juttatnak egy-egy hektár földbe. A táperőfokozást megfontoltan, szakszerűen kell végezni, hogf eredményes legyen. — Jobb, ha a műtrágyát kisebb adagokban adjuk a talajba — mondja Bartakovics mérnök —, így gyakrabban jut a növény gyökeréhez. Ezért vezették be a háromszori nitratációt. Az agronómus kölcsönkért mikroszkóppal figyeli a búza fejlődését, hogy idejében szőrhassák ki a műtrágyát. Mert bár homokos a talaj, könnyen kimosódik belőle a tápanyag, helyes agrotechnikai beavatkozással a régi hozamoknál nagyobbakat lehet elérni. Tavaly az egyik dűlő 41,86 mázsa termést adott hektáronként. Az átlaghozam 25 mázsára növekedett, ami 5—8 mázsával több a szokottná'. A TAVASZI VETÉST is korán és gyorsan kell elvégezni, hogy a növények hasznosíthassák a téli nedvességet. A homokos talajokon a nedvesség megőrzése okozza a legnagyobb gondot. Ezért vár sokat az elnök a 420 hektáros öntözhető területtől. Megoldódik a vízellátás kérdése, és nagyobb hozamok várhatók. Elsősorban több takarmányra van szükség, mert a szarvasmarhából 100 hektáronként csak 46-ot tartanak, amiből 16 tehén, s ez bizony nem sok. Az állomány növelése nemcsak a tejtermelés szempontjából fontos, több istállótrágyára is szükség van. A zöldtrágyázással együtt a földek egyötödét tudják trágyázni. Ez nem is volna kevés, ha kötöttebb talajról lenne sző. A homokos talajok azonban inkább kisebb adagokban, de gyakoribb trágyázást igényelnek, így jobban megkötik a műtrágyát is. Az alsópéteri szövetkezetben kialakulófélben van a többtermelés felé vezető út. A vezetők bíznak benne, hogy 1970-ben a munkaegység értéke eléri a 22 koronát, ami — ilyen körülmények között — nem is lebecsülendő. A tagság — bár itt-ott tesz megjegyzést a nagy befektetések miatt — szintén elismeréssel fogadja a szép eredményeket. Találó volt egy idősebb bácsika megjegyzése: „Úszunk az élet tegnerén". Kiegészítésként: a kormányos helyes irányban vezeti a hajót. BENYUS JÓZSEF