Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-04 / 93 szám, kedd

JEGYZETEK KIÁLLÍTÁSOKRÓL Olga Bleyová A fényképészet fiatal művészet, amelyen belül már Jellegzetes stílusok és egymástól erősen különböző kifejezésmódok alakultak ki. Témáját a valóságból, vagy a fantasztikum szférájából meríti. Az olyan alkotószellemű fotóművész, mint Olga Bleyová kötöttségektől mentesen, egyénien s egész Szabadon fejezi ki magát. Több önálló, hazai, ős külföldi csoportkiállítás után Bratislavában most bemutatott képelnek tárgya: az akt. — Változnak a korok, az ízlés, a szemlélet, de ez a téma örök. Mindmáig izgalmas, vonzó és kimeríthetetlen. A női test sugalmazó szépségét, harmónikus formált, mozdulatainak ritmusát évezredek óta rögzíti a képzőművészet, s mégis, mindig időszerű. Bleyová költői érzékenységgel teremti újjá felvételein a női testet. S ahelyett, hogy alárendelné magát a természeti formáknak, a szokványos beállításnak, „úgy akarja fényképezni az aktot, ahogy látja. — Kísérletezve, újat keresve, bonyolult árny- ós fényhatásokkal dolgozik. Merészen, de átgondoltan komponál. — Bársonyos feketék, ragyogó fehérek ellentétéből, hamvasszürke átmenetek közül bontakoznak kl a formák. Hol a kar tiszta vonala, hol a csípő lgézetes hajlása, a kebel hibátlan domborúsága villan föl, külön-külön, — vagy egymást kiegészítve. Egy-egy felvételen ott az egész alak. A sötét haj sátorából homályosan dereng elő az arc. A finom vállak, a félig ülő, félig guggoló, tömören plasztikus, forrón élő testből, csak a mell elbűvölő fehérsége villan ki. Viera Kraicová A Modrából származó líralcová a háború alatt látogatta a bratislavai Képzőművészeti Főiskolát, s 1945-től 1950-ig a prágai Akadémiát. A képzőművészetek fejlődésére ls kritikus Időszakra esnek önálló megnyilatkozásának kezdeti évei. A bratislavai Városi Képtárban rendezett első egyént kiállításán, mely az utolsó öt év anyagának válogatását mutatja be, felmérhető, hogy megelőző közlésmódja s festői hangvétele mennyit változott. — Régebbi, harmonikus színű, érzelmi aláfestésű pasztell- és olajképei, csendéletek, tájak, városképek és arcmások a tárgyi valóságnak, a látványnak átfrt ábrázolásai. — Az 1960-as Itáliai benyomásainak hatása s a fejlődés természetes logikája folytán már a modern európai festészet, *-* elsősorban Joan Miró felé tájékozódik. A harmincnál több vászon, a tus-, guas- és akvarell rajzok egy lényegesen megmásult képzőművészeti felfogás tolmácsoló!. A kitűnő műtörténész Huyghe szerint: a művészet az érzések szeizmográfja, s mint ilyen, az ember vágyait, félelmeit, érzelmeit és világlátását Jelzi, — Kraicová lelki rezdüléseinek spontán és őszinte kifejezői a képek, melyek érzelmeit és látomásait közvetítik. A háttér sokatmondó színe megadja az alaphangot s előkészíti a nézőben az eszmetársítás folyamatát. A képsík közepén helyezkedik el az alapformákra egyszerűsített, részletezéstől mentes figura. Az elvont formák, a foltok, s az ösztönös vonások actlon painting-szerűek. A „Gyár" rajza redukált, az „Asszony" képe a női gyöngédség metaforája. Sokat sejtetők az alkonyi homályba burkolódzó kert foltjai. A „Szürke kép" stronciumfelhője, az „Agresszió" hangsúlyos kontrasztja riasztó. Annál derűsebb az „Érzékelő reggel" halvány szürkéből kibomló, éledő színeivel s a „Kis Mim" csodálkozást, örömöt, szemernyi csalódást kifejező tekintete s mozdulatai. BARKÁNY JENÖNÉ ZAY LÁSZLÓ. JELENTI BUDAPESTRŐL Filmmúzeum a tízéves televízióban A budapesti televízió ezekben a hetekben ünnepli tízéves jubileumát: 1957. május 1-én sugárzott először a szabadsághegyi adóállomás „rendes" — vagyis már nem kísérleti — műsort. Az évfordulót vidám szórakoztató műsorral ünnepli a Magyar Televízió: a műsor címe Tfz év — egymillió; ugyanis a hazai tévé-előfizetők száma a közelmúltban haladta meg az egymilliót. A jubileumi negyedév műsorának terveiről a napokban tájékoztattak bennünket. Hat új tévé-játékot láthatunk a tavaszi és koranyári hetekben. Két novella, Molnár Ferenc és Tabi László egy-egy műve szolgál a Ketten című adás alapjául: a két tévé-játék a férfi és a nő kapcsolatával foglalkozik. Dosztojevszkij egy kevéssé ismert szatíráját dolgozza föl A nagybácsi álma című tévé-Játék. Friedrich Dürrenmatt érdekes kisregényéből, a Balesetből készített tévé-játékot Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője. Az izgalmas, fordulatos, voltaképp bűnügyi történet főszerepeit Kovács Károly, Somogyi Erzsi, Pécsi Sándor, Páger Antal, Kemény László és Gonda György játssza. Ugyancsak Páger Antal játszik, ezúttal Berek Kati, Molnár Tibor, Tábori Nóra és Velenczei István társaságában Az én otthonom című tévé-játékban. Cllve Exton ebben a darabban a családja terhére váló öregember tragédiáját dolgozta föl. Molnár Ferenc prózai írásai alapján készült a Rivalda nélkül című tévé-játék. A negyedévi terv hatodik tévé-játékát Albert Maltz írta; A Morrison ügy című drámájának televíziós változata ez, s a McCartby-féle amerikai boszorkányüldözésről szól. A boszorkány szó egy sorozat címében is szerepel a következő hetek budapesti tévé-műsorán. Boszorkánykonyha címmel ugyanis az amerikai elnök egykori titkárának bukásához vezető szenátusi botrányt dolgozzák föl a televízió eszközeivel. Szórakoztatva tájékoztató műsorokban ezentúl sem lesz hiány: tizenkét héten át művészeti vetélkedőt rendez például a budapesti televízió. Voltaképpen a tévé-játékok között kellene említenünk egy Karinthy-tréfa televíziós kisopera változatát, az Énekleckét. S ide sorolhatjuk a Világirodalmi Magazint, a Könyvsátor című irodalmi műsort, a Költészet Napja műsorait, a TV Irodalmi klubját, a Belle és Sebastian című francia kisfilmsorozatot, Fekete István Ifjúsági regényének, a Tüskevárnak folytatólagos tévé-feldolgozását, a Ki mit segít otthon című vetélkedőt, amelyet különben az anyák napján sugároz a tévé. Ismét lesz Riporter kerestetik, Rajzolj velünk, s a kis gyerme keknek új mesefilm-sorozat kezdődik, Rémus bácsi meséje címmel. Végül megemlíteném még a javarészt szakkönyvekről s kisebb részben szépirodalomról tájékoztató Falusi könyvszolgá latot, a Monitor című külpolitikai műsorokat, a Szibériát bemutató dokumentumfilmet, a miskolci rövidfilm-fesztivál riportjait és bemutatóit, a Magyar Tudományos Akadémia százéves jubileumára készült filmet, s nem utolsósorban a televízió filmmúzeumát, amely kéthetenkint, szombat délutánonként a szovjet filmművészet klassziku sait újítja föl, közöttük a Rettegett Ivánt, a Scsorszt, a Dzsingisz kán utódát, a Kronstadti tengerészeket és a Viharos alkonyatot. Természetesen színházi előadásokat, sporteseményeket is közvetít a tévé, a filmműsoron pedig olyan filmeket sugároz, mint Gene Kelly táncfilmje, az Ének az esőben, az Oscar-díjnyertes Üzlet a korzón, a Barnhelmi Minna Johanna von Kotzian főszereplésével, A kifulladt vad Antony Quinnel a főszerepben, és De Santis híres, emlékezetes filmje, a Keserű rizs. Ifflilüll \ Tudományos kísérlet vagy öngyilkosság? Az egész világsajtó közölte a hírt, hogy ez év januárjában Los Angelesben röviddel klinikai halála előtt James Bedford professzor, a 73 éves pszichológus önként megfagyasztatta a testét. E lépésre akkor szánta rá magát, amikor az orvosok tudatták vele, hogy gyógyíthatatlan rákban szenved, s a mai orvostudomány nem tudja őt megmenteni. Testét mélyhűtött állapotban tartják mindaddig, míg nem találnak megbízható gyógyszert a rák ellen. A hír szerint fagyasztás közben a „Cryontcs Soclety" társaság szakemberei mesterséges légzést és szívmasszázst alkalmaztak, hogy maximális mértékben meghosszabbítsák az agysejtek életképességét. Három tudós eltávolította a páciens testéből az összes nedvet, s ezt fagyasztó oldattal helyettesítették. A testet acélszekrénybe zárták, amelyben állandó mínusz 91 C fokos hőmérsékletet tartanak fenn, hogy megakadályozzák a test bomlását. Számos amerikai tudós nagyon naivnak és abszurdnak tartja ezt a kísérletet, az utópia szférájába sorolják, hangsúlyozva, hogy a hasonló kísérletnek feltétlenül kudarccal kell végződnie ... L. Malktn, a Lityeraturnafa Gazeta munkatársa felkérte N. N. Tyimofejevet, az orvostudományok kandidátusát, kommentálja ezt a szokatlan próbálkozást. A szovjet tudós egyebek között ezeket mondotta az újságírónak: Ma még nem beszélhetünk komolyan olyan fagyasztásról, amely nem veszélyeztetné az embert. Ezért J. Bedford professzor lépését öngyilkosságnak ls minősíthetnénk. Nem világos például, mit Jelent a kísérletnél a test nedvességtartalmának teljes elszívása, eltávolítása. Minden arra vall, hogy csupán a vért értik ez alatt és nem a szövetekben ls található nedvességet; az utóbbi eltávolítása esetén ugyanis a test, a szervezet teljesen kiszáradna, s ez elkerülhetetlenül halálhoz vezetne. Ezenkívül teljes megfagyasztás esetén más nehézségek ls adódhatnak. Ismert dolog például, hogy a víz fagyása, azaz szilárd halmazállapotba való átalakulása közben kristályossá válik s növeli a térfogatát. A Jégkristálykák tehát megsértenék a sejtek finom struktúráját s szétroncsolnák őket. Ha kl akarjuk küszöbölni a szövet megsérülését, gyorsfagyasztáshoz kell folyamodnunk. Ámde a mínusz 130 C fokra történő hirtelen lehűtésnél a víz üvegszerű anyaggá változik. Ebben az esetben a protoplazma „beüvegeződik" a sejtekben, s ez szintén megsértheti a sejtek épségét. Amennyiben az amerikaiak ^ képletesen mondva — valóban be tudnák üvegezni az egész szervezet protoplazmáját, ez nagy tudományos felfedezés lenne, az ember és más szervezetek fagyasztása mindennapi, nagyon egyszerű dologgá válna. Feltételezhető, hogy a J. Bedford professzor megfagyasztásával kapcsolatos kísérletet csak reklámcélokból végezték. Ennél a próbálkozásnál csak azt tarthatjuk valóban értékesnek, hogy a tudományos világ figyelmét felhívták azokra a munkákra, amelyek az élő szervezetek tevékenységének redukciójával foglalkoznak. Az emberi szervezetnek olyan hőmérsékletre való lehűtése, amelynél az egyes állatfajták téli álmához hasonló állapot következik be, rendkívül értékes eredmény lenne. Egyebek között az olyan betegségek leghatékonyabb gyógyítási módszerének a megtalálásához vezethetne, mint a rák, a lelki betegségek stb. Ebben az irányban nagyon intenzív tudományos kutatás folyik mind a Szovjetunióban, mind a világ más országaiban. Ogy vélem, ha megoldjuk az élő szervezet tevékenységének redukciójával összefüggő problémákat, választ kapunk számos bonyolult orvosi-biológiai kérdésre s valószínűleg megtaláljuk a módját annak, hogyan juttassuk el a jövőben az űrhajósokat a távoli bolygókra és más csillagrendszerekbe. Az űrhajósok fagyasztott állapotban, vagy legalábbis a „téli álom állapotában nem szenvednének ugyanis víz-, táplálék- vagy oxigénhiányban. Erre pedig nagy szükség van, mert míg az űrhajó fedélzetén nem teremtjük meg a zárt anyagcsere-ciklust, elképzelhetetlen, hogy az ember valaha ls eljusson a csillagközi térbe. Illusztrációként említem, hogy egyes amerikai tengeralattjárók fedélzetén már vizsgálják az anyagcsere ilyen zárt ciklusát s keresik az oxigén regenerálódásának legjobb módszerét. Befejezőül hangsúlyozni szeretném, hogy a James Bedford professzor sorsára vonatkozó szomorú prognózis ellenére az élő szervezetek tevékenységének redukálására irányuló kísérletek rendkívül fontosak s nagy jövőjűek. Lézersugár a földrengés előrejelzésére Kaliforniában és Washington államban a tudósok azon fáradoznak, hogy lézersugár és tükrök felhasználásával minimális talajeltolódásokat észleljenek. Ezek a mérések annak a nagyvonalú kutatási programnak a részei, amelynek keretében a földrengések előrejelzésére igyekeznek megbízható eljárást kidolgozni. Eddig még nem alakult ki olyan módszer, amely lehetővé tenné a földkéreg geológiai vetődéseiben fennálló, a tektonikus földrengéseket előidéző feszültségek mérését és bizton ságos megállapítását. Azok a talajeltolódások, amelyek a feszültség következtében mint a földrengések előidézői mutatkoznak, gyakran oly lassan és oly kis mértékben lépnek fel, hogy az eddigi mérési módszerekkel nem voltak észlelhetők. Az első kísérleti berendezést Kaliforniában két egymástól 16 km-re levő hegycsúcson állították fel. Ezek egyikén van a gördülő laboratórium, amelyből a lézersugár indul, a másikon a visszaverődő tükör, amely a monokrom, összetartó lézersugarat kiinduló pontjára visszaveri. Ezzel az eljárással már 5 mm nagyságrendű elmozdulások ls érzékelhetők. Az eljárás további finomításával a méréshlba 1 mm-re csökkenthető. Ehhez két mérősugarat kell alkalmazni, az egyiket a látható, a másikat az infravörös fénytartományban. Ezzel érik el, hogy a berendezés éjjel-nappal, légköri zavaroktól függetlenül üzemelhet. A kísérletek alapján elhatározták, hogy a Csendes-óceán amerikai partján húzódó, mintegy 1000 km hosszú geotektikus vetődés, a San-Andress-árok mentén 20 lézer mérőállomást állítanak fel. Ezek adatait elektronikus számítógéppel értékelik. A kutatók remélik, hogy ezen a vonalon az új módszerrel meg tudják állapítani a földkéreg feszültségeit. • ' I Szárnyas óceánjáró hajók Az utóbbi időben mind szélesebb teret hódítanak a víz alatti szárnyakkal felszerelt gyorshajók (ilyen a Dunán közlekedő Rakéta lsj, amelyek a teljes sebességnél a vízfelszín fölé emelkednek s a vízbe merülő „szárnyakon" futnak. A szárnyas hajók azonban egyelőre csupán a belföldi folyókon s a csendes vizű part menti tengerszakaszokon alkalmazhatók. Előnyük az, hogy a hajó kiemelkedik a vízből, nem HORDOZHATÓ GARÁZS A japán Light Structure Ltd cég nemrégiben bemutatta új hordozható garázsát, amelyet a tokiói motorosok számára gyárt. A garázs összerakható fémkonstrukcióval rendelkezik, amelyre vászonhuzat feszíthető kl. Rövid Idő alatt bárhol felállítható, esetleg könnyű raktárként, vagy táborozásra ls használható. v befolyásolja a vízszint hullámzása, ám éppen ezért csak ott használható, ahol a hullámok nem érik el a felmerült hajó fenekét. Ellenkező esetben veszélyes ütközésekre kerülhetne sor, amelyek 70—100 km/óra sebességnél veszélyeztethetnék a hajót. A szárnyas hajók előnyeit újabban a nagy óceánjáró hajókon szeretnék érvényesíteni, s ezért azt javasolják, hogy az úszófelületeket tartó oszlopokat hosszabbítsák meg. A probléma megoldása azonban nem egyszerű, mivel ebben az esetben meg kellene hosszabbítani a hajócsavarokhoz vezető hajtótengelyt is. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az óceánjáró hajóknál tekintélyes teljesítményekkel kell számolni, s ezért veszélyes vibrációk következhetnének be. Olyan ötlet ls felvetődött, hogy a hajóban Diesel-motort, közvetlenül a csavarnál pedig villanymotort alkalmaznának, ám ennek a javaslatnak is vannak komoly hibái. A szovjet konstruktőrök most azt javasolják: A tartósan a víz alá merülő csepp alakú testbe szereljenek reduktorral felszerelt gázturbinát, amely közvetlenül hajtaná a hajócsavart. Az üzemanyagszállítás és az égéstermékek elvezetése jól megoldható lenne az üreges szárny tartók útján. Az óriás óceánjá ró hajók Ily módon biztonságosan úszhatnának a hullámok jy^ fölött, és sebességük meghaladná az óránkénti 100 kilómé m tert, ami a klasszikus gőzhajók p számára elérhetetlen. 19C