Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-01 / 90 szám, szombat

ATOMBOMBA-ROBBANTÁSOK ÉS AZ IDŐJÁRÁS Lapunk január 31-iki számában lenti címen közölt cikkünkkel kapcsolatban Schneider Ede oroszvári olvasónk levéllel fordult szerkesztőségünkhez, és azt kérdezi, vajon tényleg nem befolyásolják az atombomba-robbantások az időjárás alakulását. A kérdésre Dr. Peter Forgáč a cikk szerzője, la'punk munkatársa a következőt válaszolja: A légkörben az időjárás kialakulását befolyásoló energia több ezerszer nagyobb, mint egy hidrogénbomba robbantása által kifejtett energia. Az atomés a hidrogénbombák robbantása által elszabadult energia nem befolyásolhatja az ún. nagy időjárás, tehát a távolabbi országok, területek, stb. időjárásának alakulását. Köztudomású pl. az is, hogy egy erős tengeri vihar közben sokkal több energia keletkezik, mint egy hidrogénbomba felrobbantásánál. Márpedig egy ilyen vihar csupán csekély töredéke annak az óriási energiamennyiségnek, amely az időjárás kialakulása közben mozgásba hozza az atmoszféra légtömegeit. Az atmoszféra egy egészet alkot, s a benne végbemenő folyamatok elválaszthatatlanul összefüggnek egymással. Mindez bizonyos fizikai törvények szerint igazodik, éppúgy mint az a mozgás, amelyet egy nagy tó tükrén észlelhetünk. Ha nem fúj a szél a tó tükre mozdulatlan. A szél viszont kisebb vagy nagyobb hullámokat fodroz rajta. Követ dobunk a tóba, a keletkezett hullámgyűrűk egyre nagyobbak lesznek. Ez persze csupán néhány másodpercig tart, és ezután ismét kisimul a tó tükre. Hasonló folyamat megy végbe a légkörben is. Nyilvánvaló tehát, hogy az atom- és hidrogénbombák robbantása is befolyásolja az időjárást, de csupán néhány kilométernyi körzetben és legfeljebb néhány órára. Ezt a helyi jellegű befolyásolást a lég nyomás, a hőmérséklet s a páratartalom hirtelen változása követi. Az atmoszféra fizikai állapota azonban a robbanás helyén rövid időn belül ismét helyreáll, illetve azonos lesz a környező légköri állapotokkal. Mindez arra utal, hogy nagyobb területen csak több ezerszer jelentősebb energia befolyásolhatja az időjárás alakntását, de csupán akkor, ha hosszabb ideig hat. A Napból Földünkre áramló hőenergia óriási. Másodpercenként mintegy 10 ezer kWó napenergia áramlik Földünk felületének minden hektárnyi terUletére. A Föld felülete pedig mintegy 510 millió négyzetkilométernyi. Az említett adatokból egyhamar kiszámíthatjuk, mennyi napenergia ár másodpercenként Földünkre. Gyakorlatilag ily óriási energiamennyiség szükséges a légkörben az időjárás „létrehozásához". A legutóbbi években sokan tévesen ügy vélik, hogy az említett robbantások hatására kedvezőtlen az időjárás. Márpedig ilyen jelenségek a múltban is előfordultak — akkor amikor még hírehamva sem volt a rádiónak, az atomenergiának stb. Szü kség van a mosodákra! Egy négytagú család számára évente kb. 240 kg fehérneműt kell kimosni. E mennyiségből 230 kilót a nők otthon mosnak ki. A kommunális szolgáltatások és szövetkezetek mosodáira a fenti átlagból családonként nem egész 10 kg esik, annak ellenére, hogy a mosodák segítségét ma kétszer többen veszik igénybe, mint tíz évvel ezelőtt. A Belügyminisztérium helyi gazdálkodási osztálya által kidolgozott terv szerint a kommunális mosodáknak 1970-ben egy lakosra 3,5 kg, 1980-ban pedig 7 kg fehérneműt kellene mosniuk. Ebből peVsze az következik, hogy a fehérnemű túlnyomó részét a jövőben is otthon fogjuk mosni. (Számításba kell venni persze azt is, hogy fokozatosan nő a műanyagokból készült fehérnemű részaránya, amelynek mosása könnyűszerrel otthon is elvégezhető.) A nagy mosodák fejlesztése tehát elsőrendű követelmény. Most a fulnei MEOS üzem foglalkozik az ehhez szükséges gépek fejlesztésével s gyártásával s a jelek szerint 1970-ben elérjük ezen a téren a világszínvonalat. A mosodák korszerűsítésére s modern gépi berendezésekkel való felszerelésükre szükséges beruházások nem csekélyek: a negyedik ötéves tervidőszakban elérik a 340 millió koronát, a következő évtizedben pedig 1 milliárd 100 millió koronát irányoztak elő erre a célra. m mm®mmmm.: t*** m§ m vs mm FY. ^ '-'-T NAGY A KER

ESLET KEVÉS AZ AUTÓ A GÉPKOCSITULAJDONOSOK KEVESEBB SZESZES ITALT, DOHÁNYT ÉS RUHANEMŰT VÁSÁROLNÁK A foglalkoztatottság és a lakosság pénzjöoedelmé nek növekedése jelentős változásokat hoz a személyi fogyasztásban. Bár az életszínvonal minden országban sajátosan alakul, van azonban egy közös vonása: amint a lakosság kielégíti alapvető életszükségleteit, kereslete átáramlik az egyébként nélkülözhető tartós fogyasztást cikkekre. Ide sorolható a személygépkocsi Is. NEMCSAK A KOCSI ARA ... SZLOVÁKIA LEMARAD Az autóvásárlás számottevő növekedése csak az ötvenes évek közepétől indult meg. 1955-ben 387 személygépkocsit vásároltak Szlovákiában, öt évvel később 3510-et, 1965-ben 4832-t, 1956— 1960-ban 16 508-t, 1961— 1965-ben 20 314-t. 1966. június 30-án 53 540 autótulajdonost tartottak nyilván (az egész országban 419 422 embernek volt autója). Az autóbirtoklást illetően a fejlett országoktól lemaradunk. 1965-ben Szlovákiában 90,6 lakosra jutott egy személygépkocsi, országos méretben 34,3 lakosra, Svédországban 4,1, Franciaországban 6,9, Svájcban 7,2, Belgiumban 7,7, Ausztriában 10, Olaszországban és Finnországban 11 lakosra. NAGY A KIVITEL A lemaradás ckát nem a fogyasztásban kell keresnünk. Az autóra várók állandóan növekvő száma bizonyítja, hogy a pénzjövedelem alakulása lehetővé tenné a lakosság lényegesen jobb ellátottságét. A fő ok az, hogy nagy a kivitel aránya a gyártással szemben, s az exportot a behozatal nem egyensúlyozza ki. 1965-ben a tiszta export (a kivitelből le számítva a behozatalt) a gyártás 42,6 százalékát tette kl, míg például Angliában 32,8, Franciaországban 20,6, Olaszországban 19,8 százalékát. Autógyártásunk egyébként maradéktalanul ki tudná elégíteni az igényeket. Bizonyítja ezt az a tény, hogy 1965-ben az országban 131 691 igénylő várt autóra (Szlovákiában 25 635 igénylő), míg a tiszta export az 1956—1965-ös években 180 749 személygépkocsit tett ki. Az autók iránti ki nem elégített kereslet tehát megköveteli a belső piac jobb ellátását, akár a tiszta export csökkentésével is. Számítások szerint Szlovákiában az autóállomány 1970-ben 125—150 ezerre, 1975-ben 250—300 ezerre, 1980-ban pedig 420—500 ezerre emelkedik. Ennek megfelelően egy s/emélyautó ezekben az években 36,6, 19,7 és 12,3 lakosra jut majd. Az automobilizmusnak ez a fejlődése jelentő* kihatással lesz a személyi fogyasztás összetételére, érintve az élelmiszer- és iparcikkek úgyszólván valamennyi csoportját, jelenleg az autó üzemeltetési költségei átlagban évente 4163 koronát tesznek ki, vagyis 11 év alatt meghaladják az árát (az autó átlagára jelenleg 43 000 korona). Az autó tehát drága dolog. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy személygépkocsival rendelkező családokban leginkább a következő árucikkek fogyasztása csökken: szeszes italok, cigaretta, dohány, néhány fajta háztartási cikk, drogéria és textil. Némi takarékosság tapasztalható azonban az élelmiszerfogyasztásban is. Ezekkel a Jelenségekkel a jövőben ls számolni kell, ha az árszint nem változik. Sz. L. Utazás a Pundti Évtizedek óta mind teher, — mind személyszállításra kihasználják a jó öreg Dunát. Bár megszűntek a helyi járatok, a romantikaszerető kirándulók ma is szívesen utaznak hajón. Hogyan biztosítja a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat a személyszállítást —, ezzel kapcsolatban VIKTOR KUBICA elvtársnál, a személyforgalmi osztály vezetőjénél érdeklődtünk. • Mit hozott az elmúlt év? — lavaly több mint 1900 000 ember vette igénybe hajóinkat, ebből 52 ezren külföldi utakra: Ausztriába, Magyarországra, Jugoszláviába. • Az idén mikor indul a személyforgalom? — A „Bratislava" már Bécsben horgonyoz, március 30-ig négy szakaszban 190—190, a jégkorong világbajnokságon résztvevő csehszlovák állampolgárt fogadott be, akik oda-vissza autóbuszon tették meg az utat. Március 25-én megkezdődött a személyszállítás a ligetfalusi partra, s az egy, Illetve kétórás sétahajózás is. • fi

s a külföldi járatok? — A menetrend szerint Budapestre és Bécsbe június elsején Indulnak meg. Magyarországra egy út 70, Bécsbe 27,50 koronába kerül. A menetjegyeket és a formalitásokat a Čedok utazási iroda intézi. • Mit várhatnak az üdülni készülök? — Míg a rendszeres hajójáratok meg nem indulnak, három rakétahajónk a turisták rendelkezésére áll. Háromnapos belgrádi út — 62 személy részére, koszt nélkül — 22 064 koronába kerül. Július elsejétől augusztus 31-ig a tanuló ifjúság a tömeges kirándulásoknál 20—30 százalékos kedvezményt élvez. — A „Bratislava" Bécsből visszatérve április 20ig ismét szállodául szolgál, majd felszedi horgonyát s az üdülőkkel Budapestre, illetve Bécsbe megy. Ezzel a hajónkkal utaznak egyhónapos bulgáriai és romániai körútra a Prágai Nemzeti Színház művészei is. Az üzemek dolgozói és az Iskolák a belföldi kirándulásokat nálunk, míg a külföldieket a Čedoknál biztosíthatják. —njHol fogyasztják a legtöbb tejet? A szakemberek véleménye szerint a tej egészségügyi szempontból az egyik legértékesebb élelmiszer. Nézzük csak mekkora a tejfogyasztás Európa egyes országaiban. Az egy főre eső tejfogyasztás Finnországban a legnagyobb — 290 liter évente, utána következik Írország 216 literrel, Norvégia 175 literrel, Svájc 166 literrel. Hazánkban meglehetősen alacsony a tejfogyasztás — fejenként mindössze 107,1 liter. Méhtánc A méhek az ún. méhtánccal közlik társaikkal az észleléseiket. Ezt néhány évvel ezelőtt egy német kutató, Frisch professzor fedezte fel. Nemrég V. I. Bodrjagin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közlönyében ismertette, hogy az ukrajnai méhészek mikrofon és filmfelvevő gép segítségével különböző méhlegelőkön vizsgálták a méhek táncát. A táncoló méh hangja néhány egymás után nagyon gyorsan ismétlődő, egymásba folyó hangimpulzusból áll. Ezt a hangot a repülőizmok mozgása, a szárnyak rezgése, a lábak lengése és a test vízszintes irányú mozgása idézi elő, s hasonló a termeszek, a kabócák stb. hangjához. Azt azonban, hogy a kaptárban tartózkodó méhek hogyan észlelik ezt, eddig még nem sikerült megállapítani Rizs — a legfontosabb élelem A rizs az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kimutatása szerint az emberiség legfontosabb élelmezési cikke. A különféle világrészekben évente összesen 260 millió tonna rizst termesztenek. A emberiség élelmiszerellátásában tehát továbbra is döntő szerepet játszik. Érdemes megfigyelni, mekkora az aránytalanság az egyes földrészeken elért hektárhozamok között. Ázsiában és Afrikában a hektárhozamok megközelítőleg 17 mázsát tesznek ki, ezzel szemben Európában 45—51 mázsa a rizs átlagos hektár hozama Április elsejei számunkban ismertetjük ugyan az alábbi, meglehetősen szokatlan találmányokat, de nem áprilisi tréfának szántuk. Valóban akadnak nagy tehetséggel megáldott emberek is, akik hosszú éveken át fáradoznak egyegy ötlet megoldásán, ám megfeledkeznek arról: milyen gyakorlati célt szolgál találmányuk. 5 VILÁGÍTÓ NYAKKENDŐ A gyártó cég szerint „a karácsonyi ünnepi együttlét legragyogóbb pontja", korunk kiemelkedő alkotása — a világító nyakkendő — A piros nyakkendőt karcsú fenyőfa díszíti, rajta színes gyertyákkal. A gyertyák parányi égők, amelyeket a zsebbe dugott, vagy a nyakkendő mögé rejtett elem táplál. B ELLOPHATATLAN ZSEBÓRA B. V. magyar százados 1920-ban szabadalmat kapott a zsebórák ellopását megakadályozó szerkezetre: „A zseb belső oldalára erősített védőszerkezet olyan, hogy az óra a zsebből csak akkor emelhető ki, ha a nyakat előzőleg a felerősített lemez síkjára merőleges irányban a test felé elmozgatjuk és ezáltal az órát szabaddá tettük. Ezen műveletnél tehát bizonyos nyomás gyakorlandó a testre, amelyet — ha avatatlan végez — az órabirtokos feltétlenül megérez és észrevesz." • KOPORSÓ ALAKÜ CIGARETTÁSDOBOZ g A legújabb, divatos ajándéktárgy: a koporsó alakú cigarettásdoboz. Az ötlet a feltaláló kiváló pedagógiai érzéké- j

V ről tanúskodik: akit ebből a dobozból kínálnak meg, minden rágyújtásnál ~ eszébe juttatják, hogy mérget szív ma- £ gába.