Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-28 / 117. szám, péntek

•••••••••••••••••••••• ÚJ HŰEK •••••••••••••••••••••o ALAGÚT (román-szovjet) létre méltó művészi színvonalon fejezi kl. A cselekményben nincs semmi rendkívüli. A háború utolsó napjaiban szovjet katonák és román partizánok egy maroknyi csoportjának kell megakadályoznia, hogy a visszavonuló németek felrobbantsanak egy alagutat. Minden pillanatban halál leselkedik rájuk, s mármár összeroppannak a feladat nagy terhe alatt... Munteanu elejétől végig (igaz, nem mindig szerencsésen) fokozni tudja a feszültséget, s természetesen azt várjuk, hogy a film poénja ennek a feszültségnek a robbanásszerű feloldódása. De nem így van. Az izgalom kicsúcsosodása után még van egy jelenet, amelyre senki sem számit. Egy Jelenet, amely megrendítőbb minden addigi hősi halálnál, amelyben új értelmet kap az egész mfi mondanivalója. Olyan jelenet, amely önmagában elég ahhoz, hogy érdemes megnézni ezt a filmet. Francisc Munteanu rendezőnek hatodik játékfilmje az Alagút. A hat közül ez a legjobb s a leglgéretteljesebb arra nézve, hogy a román filmművészet rövidesen még nagyob kellemes meglepetésekben részesít bennünket. Az Alagút művészi értékéhez egyébként nagyban hozzájárultak Alekszandr Selenkov és lolanta Csen-Ju-Lan operatörők érzékeny, változatosan megkomponált felvételei, ós különösen a Natasát alakító nagyon szép Valentylna Majlavin mindvégig -bensőséges hangulatot teremtő, megnyerő játéka. (cseh) Időszerű közgazdasági kérdések Naponta 75 perc az üzletben Növekvő forgalom — kullogó hálózatfejlesztés A szocialista kereskedelemnek kőt alapvető küldetése van: társadalmi és gazdasági. Társadalmi küldetése a fogyasztó érdekvédelmében nyilvánul meg. Az eladás kultúrája ugyanis része a szélesebb értelemben vett életszínvonalnak. Lényeges, hogy a fogyasztó szép környezetben vásárolhasson és gyorsan. A családi bevásárlás átlagban 75 percet vesz igénybe naponta, ennek java részét Időveszteségnek kell tekintenünk. S ez a kereskedelem rovására írható. Gazdasági küldetése a kereskedelem rentabilitásában nyilvánul meg, akár egy üzlet, vállalat, akár az egész ágazatot tekintve. A kereskedelem társadalmi és gazdasági küldetésének teljesítése függ a hálózat nagyságától (ezen belül főleg a koncentráció fokától), az eladás formáitól és technikájától, valamint az alkalmazottak számától, képzettségétől, érdekeltségétől. A KERESKEDELEM HÁLÓZATA A hálózat minőségi átépítése és terjedelmének bővítése az elmúlt években lemaradt a kiskereskedelmi forgalom növekedése mögött. Szlovákiában ez a probléma, tekintettel a kereskedelem alacsonyabb anyagiműszaki színvonalára, jobban megmutatkozik, mint a cseh országrészekben. Szlovákiában a kiskereskedelmi forgalom az országosnak 23,71 százaléka, a hálózat pedig csak 22,01 százaléka. A hálózat emellett nagyon szétforgácsolt, legtöbb üzlet eladótere 40 négyzetméternél kisebb. Az átlagos üzletnagyságra az állami kereskedelemben 50 négyzetméter eladótér jellemző, a szövetkezeti kereskedelemben 34 négyzetméter. Nagyon lassan szaporodnak a nagyüzletek, főleg az áruházak. Ezek részaránya a kiskereskedelmi forgalomban csak 4,

S százalékot tesz ki, és átlagos nagyságukat 1471 négyzetméter eladótér fejezi kL Az 5S áruházból 29 eladóterülete 1000 négyzetméternél kisebb, és csak 4 áruházé nagyobb 3000 négyzetméternél (a prágai Bílá labuf eladótere 6634, a gottwaldovi Pfedvojé 7625, az opaval Prűkopníké 4978 és az otrokovicei Predvojé 3249 négyzetméter). Szlovákiában ekkora áruházak nincsenek. A Bratislavában épülő áruháznak 10 304, a koSiceinek 6728 négyzetméter eladóterülete lesz. A fejlett tőkésországokban a keresjkedelmi hálózat terjedelmesebb, mint nálunk, és a tőkés kereskedelem egyik Jellemző vonása a gyors ütemű koncentráció. Az NSZK-ban az áruházak részaránya a forgalomban 15 százalék. Az áruházak 61 százalékának eladótere 2500—10 000 négyzetméter, 34 százalékának 10—20 ezer négyzetméter, és 5 áruház 20 ezer négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkezik. A kiskereskedelmi tevékenység magas fokú koncentrációja tapasztalható Svédországban, ahol 1964-ben 35 áruházat építettek és további 53 építését készítették elő. ELADÁSI FORMÁK Az új eladási formák és a korszerű technika alkalmazása döntő szerepet játszik a kereskedelem színvonalának emelésében és gazdaságosabbá tételében. Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy 1980-ig az élelmiszereladás várhatóan 50 százalékkal növekszik, az iparcikkek eladása pedig 100 százalékkal. Fontos szerep jut az önkiszolgálás fejlesztésének. Ezen a téren kereskedelmünk a világ élvonalába tartozik, mind az önkiszolgáló üzletek számát, mind forgalmának arányát tekintve. Az NSZK-ban 1 önkiszolgáló boltra 1089 lakos jut, Angliában 3604, Franciaországban 6166 és Csehszlovákiában 1300. Kereskedelmünk viszont lemarad a többi korszerű kereskedelmi forma alkalmazásában, mint például az automatakereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az ambuláns önkiszolgálás, a lyukkártyás automatizált eladás stb. Az említett eladási formák érvényesítését nálunk a megfelelő színvonalú csomagolástechnika, a korszerű pénztári boxok, mérlegek, szállító járművek hiánya, a hűtéstechnika alacsony színvonala akadályozza. A csomagküldő kereskedelem kezdeti stádiumban van, s bár az automatakereskedelmet 1957-ben megkezdtük, az eredmény nem kielégítő, mert kevés típusú automatát használunk, szíífc választékú az áru, a csomagolás nem alkalmazkodik hozzájuk, és nincs nagyobb jegyű pénzérmünk. KEVÉS AZ ALKALMAZOTT Az alkalmazottak száma a kereskedelemben alacsony, ha a fejlett tőkésországokat nézzük. Nálunk egy alkalmazottra 103 lakos jut, Hollandiában 26, az NSZK-ban 25, Svédországban 23. A gazdaság extenzív fejlődése következtében csökkent a kereskedelemben alkalmazottak száma, más ágazatok jobban vonzották az embereket. Az eladás színvonalának emelése, a kereskedelem szolgáltatásainak bővítése több alkalmazottat igényel, nagyobb kereseti lehetőséget követel, s azt, hogy több gondot fordítsunk az utánpótlás nevelésére. Az említett tényezők egymást feltételezik s együttesen határozzák meg, mennyiben teljesítheti a kereskedelem társadalmi és gazdasági küldetését általános megelégedésünkre. SZABÖ LAJOS 12 ezer iparengedély Sok filmet készítettek, készítenek és még fognak is készíteni a második világháborúról. Különféle felfogásban, műfajban és nem ls mindig azonos céllal születtek ezek az alkotások, de nagy többségükről elmondható, hogy egyértelműen mondtak ítéletet az oktalan emberpusztítás fölött. Természetesen művészi rangjuk ls más-más volt ezeknek a filmeknek. Általában azok tűntek ki, amelyek közvetlenül emberi sorsokon mérték le, illetve tárták elénk e világégés sokszor elképzelhetetlen borzalmait. Nem a cselekmény monumentalitása, nem ls az emberfelelettl hősiesség tette ránk a legnagyobb hatást, hanem az, hogy élethűen, kifejezően, a maga bonyolultságában és rettenetes következményeiben tudták érzékeltetni az egyszerű ember kínos-keserves hányattatását a pusztulás tengerében. Ezeknek a filmeknek a hősei emberien érzó és cselekvő alakok voltak, érezték és megtették, amit érezniük és tenniük kellett. Nem sok rendezőnek sikerült ilyen filmet alkotnia, s ezért válik dicséretére a román kinematográfiának, hogy Alagút című filmjével Francisc Munteanu e kevesek közé sorolható. Igaz, hogy ez a besorolás nem lehet teljesen egyértelmű, fenntartások nélküli, hiszen az Alagútnak vannak szembeötlő gyengéi is (mesterkélt izgalomkeltés, hosszadalmas elkalandozások), viszont vitathatatlan, hogy emberábrázolása lényegében meggyőző, s a hősök érzelemvilágát és egész mondanivalóját tiszteA SZERELEM MÁRTÍRJAI Nagyon Is egyéni felfogásban, sajátos látószögben készült A szerelem mártírjai című új cseh film. Jan Nšmec rendező nem szánta a nagyközönségnek, vagy legalábbis nem azzal a céllal, hogy csak szórakozzék rajta. A valóság és a látomás • minduntalan egybefolyó egyvelege ez a film. Nem fontos, hogy a víziót külön tudjuk választani a tényleges cselekménytől, s az sem ésszerű, ha értelmet, tanulságot keresünk benne. Hangulatot ébresztő, s a nézőben támadt hangulattal ösztönösen ható film ez. Vágyak és álmok, valóság és leSZANISZLÓ. A NYOMOZÓ Cselekményben, látványosságban gazdag, nem különösebben igényes, de kellemesen szórakoztató, izgalmas film. Legfőbb vonzereje a még mindig fiatalos, még mindig igen népszerű Jean Marals. Bravúros teljesítménye ezúttal is cáfolja valóságos éveinek számát, a néző nemhogy ötvennégynek, de még harmincnégynek is alig mondaná. Jean-Charles DudruNYÁRI TÖRTÉNETEK Három kedves, valóságos élményként ható történet elsősorban gyermekekről, de nem csak gyermekeknek. A grúz stúdiókban készült kisfilmek tele vannak cselekménnyel, életszerűséggel. Az elsőben az Idősebb, erősebb fiú önkénye, nagyképű basáskodása elleni lázadás a központi téma; a másik — amellett. hogy lírikus kópét fest a hetöség, unalom és szenvedély, vonzó célok és visszataszító beteljesülés, idill és csalódás ... ezekről szól a három történet. Inkább szellemes, mint unalmas, de mert nem Is olyan ritkán csak erőltetett játék, nem mondható egyértelműen sikeresnek. A cseh „új hullám" különös kísérlete, s mint ilyen — érdekes film. A fantáziadús, intelligens néző minden bizonnyal értékelni fogja a rendező ötletét, de hiányérzet néfeül aligha távozik majd a nézőtérről. Marta KubtSová és Karel Gott Jelenléte és szereplése inább érdekesség, nünt szükségszerűség. (francig—olasz) met rendező láthatóan az ő játékára, népszerűségére épített, s ebben az értelmezésben filmje nem is okoz csalódást. Jean Maraisnak van annyi csodálója, hogy a film sikert arasson. Egy agglegény szerelmi fellángolásának mesés-kalandos történetéről szól. Szenvedélyes, romantikus szerelem, szövevényes, attraktív kémtörténettel fűszerezve, persze kifogástalan happy enddel. (szovjet) gyermek és az állat, ezúttal a kutya bensőséges barátságáról — azt példázza, hogy az igazi jóbarátot valóban csak a bajban ismerni meg; a harmadik pedig a felnőttek gyermekillúziókat romboló viselkedésének elgondolkoztató története. Nem kivételes alkotás a Nyári történetek, de bizonyos, hogy a sikerültebb gyermekfilmek közül való. (szó/ Az Állami Statisztikai Hivatal a múlt év decemberében, felmérést végzett a kiadott iparengedélyekről. Egyes szolgáltatások nyújtására szóló engedélyekről van szó, melyeket kormányhatározat alapján a nemzeti bizottságuk adnak ki. Ezeket az engedélyeket háztartársbeli nők, nyugdíjasok, csökkent munkaképességű személyek és azok igényelhetik, akik munkaidejükön kívül kívánnak részt venni a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban. A járási nemzeti bizottságok azokat a helyeket határozzák meg, ahol a szocialista szervezet nem tudja gazdaságosan biztosítani a közszolgáltatásokat. A 12 286 kiadott engedély közül legtöbbet a dél-morvaországi, az észak-morvaországi és az észak-csehországi kerületben adtak ki (46 százalék), legkevesebbet pedig — a fővárost kivéve — a nyugat-csehországi, közép-szlovákiai és a dél-csehországi kerületben. Nagy különbségek voltak az egyes járások között is. Van járás, ahol több mint 500-at adtak ki, más járásban pedig alig 20-at. A külföldi utazásokkal kapcsolatban nemcsak az az érdekes, hová utazunk, hanem az is, hogy miért. Bizonyos képet adnak erről a következő adatok. Nézzijk előbb a szocialista országokat. A külföldre utazók (1,75 millió) döntő többsége (1,64 millió) tavaly a szabadságát, szabad idejét töltötte idegenben. További 93 500 ember utazott tőlünk a szocialista országokba kereskedelmi ügyekben, 13 600 egészségügyi okokból és nem egész 5000 ember volt tagja hivatalos küldöttségeknek. A hazánkba érkező turisták ls főleg szabadságukat, szabad idejűiket töltötték nálunk. Tavaly a hazánkba látogatott 2,76 millió idegen állampolgár köEngedélyeket főleg azokban a községekben adtak ki, ahol nincs a helyi gazdálkodási, termelőszövetkezeti üzemnek, vagy a járási (városi) építőipari vállalatnak részlege. Az engedélyek 84,5 százaléka az ilyen községekre esik. Az engedélyek kétharmadát azok a falvak kapták, ahol a lakosok száma nem haladja meg a 2000-et, míg az 5000 lakosnál nagyobb falvakra csak az engedélyek egyötöde jut. A személyek többsége — főleg a férfiak — az engedélyezett tevékenységet mint mellékfoglalkozást végezte. A nők a kiadott engedélyek egyötödét kapták, viszont a legtöbb esetben ez volt az egyetlen és fő foglalkozásuk. 40 éven aluli és 60 éven felüli személyek birtokába került a kiadott engedélyek 50 százaléka, míg másik fele a 40—60 év közötti személyek kezébe jutott. Az engedélyek legnagyobb részét a kőműves-, a festő-, a szabó-, a cipész-, az ács-, az esztergályos-, a lakatos-, és a hentes-szakmában adták ki egyedi termelésre vagy javítászül 2,27 millió volt az ilyen turisták száma. Kereskedelmi ügyeket intézett 82 000 ember a szocialista országokból, 18 500 egészségügyi okokból és 47 500 ember hivatalos küldöttségek tagjaként volt vendégünk. Sok turista utazik át Csehszlovákián, — tavaly pi. több mint 336 000. A tőkésországokba ls főleg a szabadságra vagy más szabad idő töltésére (137 000-en) utaztak tőlünk. A többi — csaknem 72 000 — kereskedelmi utat tett kint. A tőkésországokból tavaly 754 000 turista érkezett hozzánk, közülük 355 000 szabadságra. Kereskedelmi ügyeket intézett 51 600, 3500 egészségügyi okokból jött, és több mint százezren átutaztak hazánkon. ra. Engedélyeztek azonban különböző termelőtevékenységet is, mint például seprűk, kosarak, létrák, emlék- és dísztárgyak, koszorúk, művirágok, drótháló, labdák, nyakkendők, játékok, fagylalt, cukorvatta, mézeskalács, ostya és egyéb cukrászsütemények, sósperec stb. készítését. HOL VAN A JÓ KENYÉRILLAT A bratislavai kenyér illata, az itteni pék- és cukrászsütemények hírneve elterjedt meszsze a város, sőt Szlovákia határán túl. Ma, sajnos, már nem így van. Van nap, amikor nem győzzük dicsérni a jól kisült és illatos kenyeret, a ropogós kiflit, és a másik napon ugyanabban a sütödében ugyanazoknak a péksüteményeknek a minősége szégyenletesen rossz. Ennek oka többek között a kapacitáshiány. A kapacitáshiány nemcsak Bratislavában, hanem az egész nyugat-szlovákiai kerületben érezhető. Ez a kerület a többi kerülethez viszonyítva lemaradt a sütőipar fejlesztésében. 1960-ban a kerületben 308 péküzem volt, ma 100-al kevesebb van és 139-el kevesebb kemence. 1960—1965 között a beruházások és a generál javítások 32,8 millió koronát tettek ki, a leírások pedig 35 millió koronát. Tehát nem valósult meg az állóalapok egyszerű újratermelése sem. Ezért elkerülhetetlen a kaDacitások bővítése és korszerűsítése. Az SZNT egy régebbi határozata szerint az 1964 és 1970 közti években 14 péküzemet kell építeni és hármat korszerűsíteni. Ebben az évben pékü?em épül TopolCanyban és Vágsellyén, jövőre Malac/tán, Párkányban, Vágújhelyen és Bratislavában. Jelentős lépés ez abban az irányban, hogy megjavuljon a helyzet a lakosság élelmiszerellátásának e fontos területén, s a kenyér — ős nemcsak a bratislavai — vlszszanyerje régi ízét és illatát. Egy hangulatos felvétel A szerelem mártírjai című cseh filmből. Miért utazunk külföldre?