Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-28 / 117. szám, péntek

Európa biztonságáról tárgyaltak TODOR ZSIVKOV ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A tények arról tanúskodnak, hogy az Imperializmus legreakclósabb körei, mindenekelőtt pedig az amerikai Imperializmus frontális támadást szándékozik intézni a béke és a szocializmus erői ellen. Az Egyesült Államok fokozza támadó akcióit Ázsia, Afrika és LatinAmerika számos körzetében és közvetlenül veszélyezteti a világ békéjét. Az agresszív- amerikai körök alighanem úgy vélik, hogy tekintettel a szocialista országok közösségében felmerült nézeteltérésekre, a világhelyzet ma kedvező céljaik elérésére. Mielőtt még rátérnék azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül az európai biztonsággal függnek össze, szeretnénk leszögezni az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcsolatos álláspontunkat A Bolgár Kommunista Pártnak és a Bolgár Népköztársaságnak a vietnami háborúval kapcsolatos álláspontja közismert. Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel és a támadók kiűzéséért vívott harcukkal. Nemzetközi kötelezettségünkhöz hűen és a lehetőségeinkhez képest továbbra is politikai, erkölcsi, gazdasági, katonai, műszaki és egyéb támogatást fogunk nyújtani a vietnami népnek az amerikai agresszorokkal folytatott igazságos harcában. Ismét kijelentjük, hogy amenynyiben a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ezt kéri, hajlandók vagyunk önkénteseket küldeni Vietnamba. Azonosítjuk magunkat azzal a nézettel, amelynek Brezsnyev elvtárs adott kifejezést, hogy az amerikai támadók elleni sikerek Vietnamban jóval nagyobbak lennének, ha biztosítva lenne a Kínai Népköztársaság együttműködése. Az európai biztonság problematikájáról tárgyalva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Német Szövetségi Köztársaság szerepét az európai feszültség fokozásában. A Német Szövetségi Köztársaság az Egyesült Államok segítségével jött létre, erősödött meg és vált kontinensünk legveszedelmesebb agresszív erőjévé. Az NSZK vezető köreinek hivatalos doktrínája a revansizmus és az antikommunizmus. Kiesinger és Brandt kormánya nagy hangon bejelentette, hogy „új keleti politikát" kíván ALVARO CUNHAL ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A mai nemzetközi helyzetre két egymással ellentétes jelenség jellemző: egyrészt megnőttek a békéért harcoló erők, másrészt viszont fokozódott az amerikai imperializmus agreszszivltása, amely komolyan veszélyezteti a világbékét. Akárcsak a többi testvérpárt, Portugália Kommunista Pártja is úgy véli, hogy az európai biztonsági rendszer megteremtésének három alapfeltétele van: Nyugat-Európát fel kell szabadítani az Egyesült Államok gazdasági, diplomáciai és katonai gyámsága alól. — Meg kell akadályozni a Német Szövetségi Köztársaság expanzív és revansista erőinek fejlődését. — El kell érni, hogy ne hoszszabbltsák meg az Északatlanti Szerződést. Portugália Kommunista Pártja egyetért a határozati javaslatban kitűzött célokkal. Portugália Kommunista Pártja rendkívül nehéz körülmények között harcol azért, hogy baráti kapcsolatokat teremtsünk a portugál és a szovjet, valamint más szocialista államok népei között. Az országunkban hatalmon levő fasiszta kormány elnyomása ellenére sem adjuk fel azon álláspontunkat, hogy a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése Portugália és a Szovjetunió, valamint más szocialista államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele nemcsak a béke ügyét segítené elő, hanem a portugál népnek a szabadságért vívott harcát is. K. JESPERSEN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Ami Dánlát illeti, elsősorban éppen a német militarizmus veszélyezteti országunk békéjét és biztonságát. A NATO-n belül úgynevezett közös dánnémet parancsnokságot létesítettek, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a NATO-t miképpen használják fel a német imperializmus eszközéül. Ez a helyzet mély aggodalmat kelt a dán népben. Éppen azért országunknak nagy érdeke, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el határai megváltoztathatatlanságát. Nyilvánvaló, hogy az, amivel Európa eddigi megosztottságát kívánjuk pótolni, a kollektív biztonság rendszere. Kétségtelenül helyes lesz, ha részletesebben is. foglalkozunk a kollektív biztonság formájával. Rendkívül pozitív jelentősége lenne annak, ha sikerülne megértetnünk mindenkivel, hogy az üj biztonsági rendszer jóval nagyobb kezességet nyújt Európa békéje és biztonsága szempontjából, mint a NATO politikája. Az európai államok konferenciájának feladata lenne, hogy konkrét formába öntse azokat a garanciákat, amelyeket a kollektív biztonsági rendszernek kell nyújtania. Ezért egy ilyen konferenciának rendkívül nagy jelentősége lenne. Örömmel állapítjuk meg, hogy az európai biztonsággal foglalkozó konferencia megrendezését számos nyugat-európai kormány, köztük Dánia kormánya ls támogatja. EDGARD WOOG ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA 19S7. V. 28. Pártunk üdvözli az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját. Senki sem tagadhatja, hogy az európai biztonság kérdése közvetlenül érinti népeink életét. Kétségtelen, hogy kétoldalú találkozók is hasznosak, ám semmiképpen sem pótolhatják az olyan konferenciákat, mit a jelenlegi. A tapasztalatcsere, a helyzet értékelése, a közös irányvonal kidolgozása, ma fontosabb, mint valaha ls volt. A közös erőfeszítés, a közös harc azonban nem jön létre önmagától. A békéért és a háború ellen folytatott harcban az önkéntesség értékes serkentő elem lehet, a harcot azonban nem nyerhetjük meg csak rögtönzött, egyéni vagy tömegakciókkal. Csupán a munkásosztály és a béke erőinek jól megszervezett akciója mérhet verefolytatni. Ugyanakkor azonban már első lépéseiben is arról tett tanúbizonyságot, hogy továbbra Is Adenauer és Erhard nyomdokaiban, a nyugatnémet Imperializmus, revansizmus és militarizmus vonalán halad. A fentebbi kérdésekkel kapcsolatban fontosnak tartom, hogy legalább röviden foglalkozzak a Balkán-félszigeten uralkodó helyzettel. Az utóbbi néhány év folyamán lényegesen megjavultak a balkáni országok közti kapcsolatok. Ugyanakkor azonban a fejlődés a Balkán-félszigeten sem egyértelmű, hanem bonyolult és mélységes ellentmondásokkal teli folyamat. Itt elsősorban a Görögországban lejátszódott katonai fasiszta puccsra gondolok. Konferenciánk szerencsés véletlen folytán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának időszakába esik. Ezzel összefüggésben szeretném kifejezni hálánkat, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt érzünk. Lenin pártja már fél évszázada következetesen teljesíti Internacionalista feladatát és a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harc élén áll. MEGHÍVÁS A NAGY OKTÓBER ÜNNEPSÉGEIRE LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Tisztelt elvtársaki A test vérpártoknak e terem ben jelenlevő vezetői felszólalásaikban megállapították, hogy értekezletünk nagy jelentőségű időpontban — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén ült össze. Ezzel összefüggésben barátian és melegen szóltak kommunista pártunkról és a szovjet népről, amely most készül megünnnepelni a világ első szocialista állama születésének történelmi napját. Meg vagyunk győződve arról, hogy Október évfordulójának megünneplése újból hangsúlyozni fogja azon elhatározásunkat, hogy egyesült erővel folytassuk közös harcunkat és elő fogja segíteni a kommunista mozgalom és minden forradalmi erő szolidaritásának megszilárdítását. Szeretném elmondani, hogy az ünnepség előkészületeit a Szovjetunióban úgy szervezzük meg, hogy azokat áthassa a proletár internacionalizmus szelleme, hisz Október és Lenin az egész emberiségé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeit nemcsak a marxizmus és leninizmus diadalának és a proletárforradalom országunkbeli győzelmének, hanem a proletárszolidaritás és minden forradalmi erő egységének jegyében fogjuk megtartani. Szeretném felhasználni a lehetőséget, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében és megbízásából meghívjam a testvérpártok valamennyi jelenlevő képviselőjét, hogy küdjék el küldöttségeiket Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. Pártunk és a szovjet nép hálás lesz Önöknek azért, ha ve lünk együtt vesznek részt azon a nagy ünnepen, amelyet államunk, pártunk és népünk számára Október 50. évfordulója jelent. LUIGI LONGO ELVTÁRS ZÁRSZAVA séget az imperialistákra, és biztosíthatja Európa és a világ békéjét. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak még a semlegesség kérdéséről. A semlegesség a svájci külpolitika alapja. Vezető gondolata, hogy ne avatkozzunk be idegen vitákba, idegen fegyveres összetűzésekbe, hazánk területét ne engedjük át külföldi haderőknek. Semlegességünk célja: országunk függetlenségének megőrzése. A Svájcban uralkodó burzsoázia azonban a felfegyverzett semlegesség álláspontját képviseli. Mi viszont visszautasítjuk a gondolkodás semlegességét, tartalmat kívánunk adni a semlegesség gondolatának és politikájának, olyan tartalmat, amely megfelel népünk és országunk érdekeinek. Ezennel befejezzük konferenciánkat. Nekem, mint az utolsó ülés elnökének jutott az a tisztség, hogy hangsúlyozzam — s ebben kétségkívül minden küldött egyetért velem — elégedettek vagyunk a konferencia sikerével, s meggyőződésünk, hogy szükséges, sőt ml több, hasznos volt. Ez a konferencia volt az első, amelyen az európai szocialista és kapitalista államok pártjai találkoztak. Ma azon meggyőződésünknek adhatunk kifejezést, hogy ez meg fog mutatkozni a kommunista pártok kapcsolatainak megszilárdulásában, valamint pártjaink és a dolgozók széles tömegei közti kapcsolatok bővülésében is. Ez a közös meggyőződésünk arról a szándékunkról tesz tanúságot, hogy új indítékot adjunk az európai békéért és biztonságért folytatott harcnak. Földrészünknek hosszú történelme van. E történelem olyan, amelynek számos oldala az egész emberiség becsületére vá ük. Földrészünkön 50 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom minden nép számára megnyitotta a szocializmus és a béke új távlatait. Földrészünkön évszázadunk első felében két világháború ls dúlt. A második, több tízmilliónyi áldozatot követelt az európai nemzetektől. Ezek a harctéren estek el vagy az elpusztított nagy városokban lelték halálukat, vagy a koncentrációs táborokban gyilkolták meg őket. A háború vége óta 22 esztendő telt el. Itt az Ideje, hogy Európában tartós békét teremtsünk, s felszámoljuk a feszültség ma még létező forrásalt. Ezért szükséges — konferenciánkon ezt megállapítottuk, — hogy minden kormány, mindenekelőtt pedig a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a valóságot, tehát a második világháború után megszabott határokat, a két német állam létezését, s vállaljon kötelezettséget az együttműködés új kapcsolatainak megteremtésére Európa minden állama között és minden téren. Európa minden országa szenvedett a hidegháború és a politikai megosztottság következményeitől. A konferenciánk határozataiban megállapított távlat, az egység távlata: minden népi erő egysége — a kommunistáktól a szocialistákig, a katolikusokig, minden olyan emberig, aki a békét kívánja és harcol az egységes Európáért, a biztonságért és a békés munkáért. Mint már konferenciánkon megállapítottuk, nem állítjuk azt, hogy az általunk imént aláírt okmány valamiféle monopóliumot Jelenthetne számunkra a béke progjamjának kidolgozására. Éppen ellenkezőleg, javaslataink csupán hozzájárulás a többi politikai erővel folytatott eszmecseréhez abból a célból, hogy megteremtsük a tevékenység és harc közös platformját. Ezért érdeklődéssel fogadtuk az európai közvélemény egy része által kifejtett gondolatot, hogy hívják össze Európa nemzeteinek konferenciáját, amely az európai biztonság garantálásának és az összes ország igazi együttműködése megvalósításának problémájával foglalkozna. Ugyanígy hajlandók vagyunk foglalkozni minden olyan javaslattal, amely megszilárdíthatja az európai nemzetek közti kapcsolatokat. Természetesen elsősorban a munkásosztályhoz fordulunk. A munkásosztály szerepe egyre nő, s arra hivatott, hogy döntő szerepet játsszon az európai ha ladásért és békéért folytatott harcban. A száz esztendővel ezelőtt kiadott kommunista kiáltvány felhívása — „Világ proletárjai, egyesüljetekl" — ma nagyobb jelentőségű, mint valaha volt. A megosztottság veszélye hangsúlyozza annak szükségszerűségét, hogy összefogjunk és mindent elköves sünk e cél elérése érdekében. Mindenekelőtt harcolnunk kell az Imperializmus és annak háborús és agresszív politikája ellen. Harcolnunk kell a kizsákmányolás és elnyomás politikájának minden következménye ellen, amelyet a kapitalista csoportok és monopóliumok folytatnak. Az emberiséget a háború és a kizsákmányolás nélküli társadalom útjára kell vezetni. Konferenciánk megnyitása során szolidaritásunkat fejeztük ki Vietnam hősi népével, s konferenciánk végeztével Ismét biztosítani kívánjuk a vietnami harcosokat támogatásunkról. Ugyanilyen támogatásunkról biztosítjuk Spanyolország, Portugália és Görögország népét is, amely a fasiszta és katonai diktatúra ellen harcol. Ugyanígy harcolnunk kell a fegyverkezési verseny a gyarmatosítás és a neokolonlallzmus ellen, hogy békés célokra használhassuk fel azokat a nagy forrásokat, amelyeket a tudományos haladás nyitott meg az emberiség előtt. A feszültség enyhítésének és a békének követelménye, a haladás követelménye. Európában ma nagy változásokra kerül sor, a politikai, szociális és felekezeti erők orientálódására. Konferenciánk ezért együttműködésre hív fel mindenkit, mindenekelőtt pedig a szocialistákat és a katolikusokat, őszintén és azzal a meggyőződéssel, hogy közös harcunk eredménye a békés és egységes Európa lesz. Mindenekelőtt az ifjú nemzedékhez fordulunk. Tudjuk, hogy a fiatalok gyűlölik a háborút és békét kívánnak. Elsősorban tőlük függ, hogy minden energiájukat és lelkesedésüket az üj Európa, az egységes, békés és biztonságban élő Európa kiépítésére fordítsák. Elvtársaki Konferenciánk, ahogy Novotný elvtárs bevezető beszédében mondotta és óhajtotta, fontos hozzájárulás a forradalmi erők és mozgalmunk egységéhez. A napokban hasznos széles körű eszmecserét folytattunk a testvéri barátság és együttműködés légkörében s ennek folyamán tekintetbe vettük minden párt tapasztalatait és álláspontját. Magától értetődő, minden küldöttség pártja vezető szervei elé terjeszti e konferencia határozatait, és hogy minden párt — teljesen függet. lenül és országa sajátos feltételeinek keretében — hozzá járul majd azoknak a céloknak eléréséhez, amelyeket magunk elé tűztünk. Jóllehet, sajnálattal vesszük tudomásul, hogy egyes pártok nem tartották fontosnak megjelenni ezen a konferencián, nem hisszük, hogy távollétük megakadályozhatná a testvéri kapcsolatok fejlődését ezekkel a pártokkal, sem olyan esetleges, bárminő síkon megvalósítandó találkozásokat, amelyeken közös problémáinkat tennénk vizsgálat tárgyává, valamint azt sem, hogy hatékonyan együtt működjünk minden kommunista párttal Európa kollektív biztonsági rendszerének megteremtésében. Elvtársak, meg vagyunk győződve róla, hogy a konferencián jelenlévő valamennyi küldött érzését tolmácsolom, amikor őszinte köszönetet mondok Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a csehszlovák elvtársaknak, akik figyelmes és testvéri vendéglátóink voltak. Köszönetet mondok mindazoknak, akik hozzájárultak konferenciánk sikeréhez, mindenekelőtt a fordítóknak, az egész műszaki és szolgáltatási személyzetnek. Üdvözlöm ebből az alkalomból az újságírókat ls, akik azért jöttek Karlovy Varyba, hogy figyelemmel kísérjék tárg'yalásaiinkat. Hangsúlyozni kívánom, hogy nagy Jelentőséget tulajdonítunk a sajtónak a gondolatok terjesztése és a népek közti együttműködés terén végzett munkájában. Ezennel az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-í konferenciáját befejezettnek nyilvánítom.