Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-28 / 117. szám, péntek

Európa biztonságáról tárgyaltak TODOR ZSIVKOV ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A tények arról tanúskodnak, hogy az Imperializmus legreak­clósabb körei, mindenekelőtt pedig az amerikai Imperializ­mus frontális támadást szándé­kozik intézni a béke és a szo­cializmus erői ellen. Az Egye­sült Államok fokozza támadó akcióit Ázsia, Afrika és Latin­Amerika számos körzetében és közvetlenül veszélyezteti a vi­lág békéjét. Az agresszív- amerikai körök alighanem úgy vélik, hogy te­kintettel a szocialista országok közösségében felmerült nézet­eltérésekre, a világhelyzet ma kedvező céljaik elérésére. Mielőtt még rátérnék azokra a kérdésekre, amelyek közvet­lenül az európai biztonsággal függnek össze, szeretnénk le­szögezni az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcso­latos álláspontunkat A Bolgár Kommunista Párt­nak és a Bolgár Népköztársa­ságnak a vietnami háborúval kapcsolatos álláspontja közis­mert. Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel és a támadók kiűzéséért vívott harcukkal. Nemzetközi kötelezettségünk­höz hűen és a lehetőségeinkhez képest továbbra is politikai, er­kölcsi, gazdasági, katonai, mű­szaki és egyéb támogatást fo­gunk nyújtani a vietnami nép­nek az amerikai agresszorokkal folytatott igazságos harcában. Ismét kijelentjük, hogy ameny­nyiben a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya ezt kéri, hajlandók vagyunk önkén­teseket küldeni Vietnamba. Azonosítjuk magunkat azzal a nézettel, amelynek Brezsnyev elvtárs adott kifejezést, hogy az amerikai támadók elleni si­kerek Vietnamban jóval na­gyobbak lennének, ha biztosít­va lenne a Kínai Népköztársa­ság együttműködése. Az európai biztonság proble­matikájáról tárgyalva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Német Szövetségi Köztársaság szerepét az európai feszültség fokozásában. A Német Szövet­ségi Köztársaság az Egyesült Államok segítségével jött létre, erősödött meg és vált konti­nensünk legveszedelmesebb ag­resszív erőjévé. Az NSZK vezető köreinek hi­vatalos doktrínája a revansiz­mus és az antikommunizmus. Kiesinger és Brandt kormá­nya nagy hangon bejelentette, hogy „új keleti politikát" kíván ALVARO CUNHAL ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A mai nemzetközi helyzetre két egymással ellentétes jelen­ség jellemző: egyrészt megnőt­tek a békéért harcoló erők, másrészt viszont fokozódott az amerikai imperializmus agresz­szivltása, amely komolyan ve­szélyezteti a világbékét. Akárcsak a többi testvérpárt, Portugália Kommunista Pártja is úgy véli, hogy az európai biztonsági rendszer megterem­tésének három alapfeltétele van: Nyugat-Európát fel kell szabadítani az Egyesült Álla­mok gazdasági, diplomáciai és katonai gyámsága alól. — Meg kell akadályozni a Német Szövetségi Köztársaság expanzív és revansista erőinek fejlődését. — El kell érni, hogy ne hosz­szabbltsák meg az Északatlan­ti Szerződést. Portugália Kommunista Párt­ja egyetért a határozati javas­latban kitűzött célokkal. Portugália Kommunista Párt­ja rendkívül nehéz körülmé­nyek között harcol azért, hogy baráti kapcsolatokat teremt­sünk a portugál és a szovjet, valamint más szocialista álla­mok népei között. Az orszá­gunkban hatalmon levő fasisz­ta kormány elnyomása ellenére sem adjuk fel azon álláspon­tunkat, hogy a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesz­tése Portugália és a Szovjet­unió, valamint más szocialista államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele nemcsak a béke ügyét segítené elő, ha­nem a portugál népnek a sza­badságért vívott harcát is. K. JESPERSEN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Ami Dánlát illeti, elsősorban éppen a német militarizmus ve­szélyezteti országunk békéjét és biztonságát. A NATO-n be­lül úgynevezett közös dán­német parancsnokságot létesí­tettek, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a NATO-t mikép­pen használják fel a német im­perializmus eszközéül. Ez a helyzet mély aggodal­mat kelt a dán népben. Éppen azért országunknak nagy érde­ke, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el határai megváltoztathatatlanságát. Nyilvánvaló, hogy az, amivel Európa eddigi megosztottságát kívánjuk pótolni, a kollektív biztonság rendszere. Kétségte­lenül helyes lesz, ha részlete­sebben is. foglalkozunk a kol­lektív biztonság formájával. Rendkívül pozitív jelentősége lenne annak, ha sikerülne meg­értetnünk mindenkivel, hogy az üj biztonsági rendszer jóval nagyobb kezességet nyújt Eu­rópa békéje és biztonsága szem­pontjából, mint a NATO poli­tikája. Az európai államok konfe­renciájának feladata lenne, hogy konkrét formába öntse azokat a garanciákat, amelye­ket a kollektív biztonsági rend­szernek kell nyújtania. Ezért egy ilyen konferenciának rend­kívül nagy jelentősége lenne. Örömmel állapítjuk meg, hogy az európai biztonsággal fog­lalkozó konferencia megrende­zését számos nyugat-európai kormány, köztük Dánia kormá­nya ls támogatja. EDGARD WOOG ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA 19S7. V. 28. Pártunk üdvözli az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját. Senki sem ta­gadhatja, hogy az európai biz­tonság kérdése közvetlenül érinti népeink életét. Kétségte­len, hogy kétoldalú találkozók is hasznosak, ám semmiképpen sem pótolhatják az olyan kon­ferenciákat, mit a jelenlegi. A tapasztalatcsere, a helyzet ér­tékelése, a közös irányvonal kidolgozása, ma fontosabb, mint valaha ls volt. A közös erőfeszítés, a közös harc azonban nem jön létre ön­magától. A békéért és a háború ellen folytatott harcban az ön­kéntesség értékes serkentő elem lehet, a harcot azonban nem nyerhetjük meg csak rög­tönzött, egyéni vagy tömegak­ciókkal. Csupán a munkásosz­tály és a béke erőinek jól meg­szervezett akciója mérhet vere­folytatni. Ugyanakkor azonban már első lépéseiben is arról tett tanúbizonyságot, hogy to­vábbra Is Adenauer és Erhard nyomdokaiban, a nyugatnémet Imperializmus, revansizmus és militarizmus vonalán halad. A fentebbi kérdésekkel kap­csolatban fontosnak tartom, hogy legalább röviden foglal­kozzak a Balkán-félszigeten uralkodó helyzettel. Az utóbbi néhány év folyamán lényege­sen megjavultak a balkáni or­szágok közti kapcsolatok. Ugyanakkor azonban a fejlődés a Balkán-félszigeten sem egyér­telmű, hanem bonyolult és mélységes ellentmondásokkal teli folyamat. Itt elsősorban a Görögor­szágban lejátszódott katonai fasiszta puccsra gondolok. Konferenciánk szerencsés vé­letlen folytán a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának időszakába esik. Ezzel összefüggésben szeretném kifejezni hálánkat, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt érzünk. Lenin pártja már fél évszázada következetesen teljesíti Internacionalista fela­datát és a békéért, a demokrá­ciáért, a nemzeti függetlensé­gért és a szocializmusért vívott harc élén áll. MEGHÍVÁS A NAGY OKTÓBER ÜNNEPSÉGEIRE LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Tisztelt elvtársaki A test vérpártoknak e terem ben jelenlevő vezetői felszóla­lásaikban megállapították, hogy értekezletünk nagy jelentőségű időpontban — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának előestéjén ült össze. Ezzel összefüggésben ba­rátian és melegen szóltak kom­munista pártunkról és a szovjet népről, amely most készül meg­ünnnepelni a világ első szocia­lista állama születésének törté­nelmi napját. Meg vagyunk győződve arról, hogy Október évfordulójának megünneplése újból hangsúlyoz­ni fogja azon elhatározásun­kat, hogy egyesült erővel foly­tassuk közös harcunkat és elő fogja segíteni a kommunista mozgalom és minden forradalmi erő szolidaritásának megszilár­dítását. Szeretném elmondani, hogy az ünnepség előkészületeit a Szov­jetunióban úgy szervezzük meg, hogy azokat áthassa a proletár internacionalizmus szelleme, hisz Október és Lenin az egész emberiségé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának ünnepségeit nemcsak a marxizmus és leninizmus dia­dalának és a proletárforrada­lom országunkbeli győzelmé­nek, hanem a proletárszolidari­tás és minden forradalmi erő egységének jegyében fogjuk megtartani. Szeretném felhasználni a le­hetőséget, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának nevében és megbí­zásából meghívjam a testvérpár­tok valamennyi jelenlevő képvi­selőjét, hogy küdjék el küldött­ségeiket Moszkvába, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplé­sére. Pártunk és a szovjet nép hálás lesz Önöknek azért, ha ve lünk együtt vesznek részt azon a nagy ünnepen, amelyet ál­lamunk, pártunk és népünk szá­mára Október 50. évfordulója je­lent. LUIGI LONGO ELVTÁRS ZÁRSZAVA séget az imperialistákra, és biztosíthatja Európa és a világ békéjét. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak még a semle­gesség kérdéséről. A semleges­ség a svájci külpolitika alapja. Vezető gondolata, hogy ne avatkozzunk be idegen vitákba, idegen fegyveres összetűzések­be, hazánk területét ne enged­jük át külföldi haderőknek. Semlegességünk célja: orszá­gunk függetlenségének megőr­zése. A Svájcban uralkodó burzsoá­zia azonban a felfegyverzett semlegesség álláspontját kép­viseli. Mi viszont visszautasít­juk a gondolkodás semlegessé­gét, tartalmat kívánunk adni a semlegesség gondolatának és politikájának, olyan tartalmat, amely megfelel népünk és or­szágunk érdekeinek. Ezennel befejezzük konferen­ciánkat. Nekem, mint az utol­só ülés elnökének jutott az a tisztség, hogy hangsúlyozzam — s ebben kétségkívül minden küldött egyetért velem — elé­gedettek vagyunk a konferen­cia sikerével, s meggyőződé­sünk, hogy szükséges, sőt ml több, hasznos volt. Ez a konferencia volt az el­ső, amelyen az európai szocia­lista és kapitalista államok pártjai találkoztak. Ma azon meggyőződésünk­nek adhatunk kifejezést, hogy ez meg fog mutatkozni a kom­munista pártok kapcsolatainak megszilárdulásában, valamint pártjaink és a dolgozók széles tömegei közti kapcsolatok bő­vülésében is. Ez a közös meggyőződésünk arról a szándékunkról tesz ta­núságot, hogy új indítékot ad­junk az európai békéért és biz­tonságért folytatott harcnak. Földrészünknek hosszú törté­nelme van. E történelem olyan, amelynek számos oldala az egész emberiség becsületére vá ük. Földrészünkön 50 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom minden nép számára megnyitotta a szocializmus és a béke új táv­latait. Földrészünkön évszázadunk első felében két világháború ls dúlt. A második, több tízmil­liónyi áldozatot követelt az eu­rópai nemzetektől. Ezek a harc­téren estek el vagy az elpusz­tított nagy városokban lelték halálukat, vagy a koncentrációs táborokban gyilkolták meg őket. A háború vége óta 22 esz­tendő telt el. Itt az Ideje, hogy Európában tartós békét teremt­sünk, s felszámoljuk a feszült­ség ma még létező forrásalt. Ezért szükséges — konferen­ciánkon ezt megállapítottuk, — hogy minden kormány, minde­nekelőtt pedig a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya is­merje el a valóságot, tehát a második világháború után meg­szabott határokat, a két német állam létezését, s vállaljon kö­telezettséget az együttműködés új kapcsolatainak megteremté­sére Európa minden állama kö­zött és minden téren. Európa minden országa szen­vedett a hidegháború és a po­litikai megosztottság következ­ményeitől. A konferenciánk határozatai­ban megállapított távlat, az egy­ség távlata: minden népi erő egysége — a kommunistáktól a szocialistákig, a katolikusokig, minden olyan emberig, aki a bé­két kívánja és harcol az egy­séges Európáért, a biztonságért és a békés munkáért. Mint már konferenciánkon megállapítottuk, nem állítjuk azt, hogy az általunk imént aláírt okmány valamiféle mono­póliumot Jelenthetne számunkra a béke progjamjának kidolgozá­sára. Éppen ellenkezőleg, ja­vaslataink csupán hozzájárulás a többi politikai erővel folyta­tott eszmecseréhez abból a cél­ból, hogy megteremtsük a te­vékenység és harc közös plat­formját. Ezért érdeklődéssel fogadtuk az európai közvélemény egy ré­sze által kifejtett gondolatot, hogy hívják össze Európa nem­zeteinek konferenciáját, amely az európai biztonság garantá­lásának és az összes ország igazi együttműködése megvaló­sításának problémájával foglal­kozna. Ugyanígy hajlandók vagyunk foglalkozni minden olyan javas­lattal, amely megszilárdíthatja az európai nemzetek közti kap­csolatokat. Természetesen elsősorban a munkásosztályhoz fordulunk. A munkásosztály szerepe egyre nő, s arra hivatott, hogy döntő szerepet játsszon az európai ha ladásért és békéért folytatott harcban. A száz esztendővel ezelőtt kiadott kommunista ki­áltvány felhívása — „Világ pro­letárjai, egyesüljetekl" — ma nagyobb jelentőségű, mint va­laha volt. A megosztottság ve­szélye hangsúlyozza annak szükségszerűségét, hogy össze­fogjunk és mindent elköves sünk e cél elérése érdekében. Mindenekelőtt harcolnunk kell az Imperializmus és an­nak háborús és agresszív poli­tikája ellen. Harcolnunk kell a kizsákmányolás és elnyomás politikájának minden következ­ménye ellen, amelyet a kapita­lista csoportok és monopóliu­mok folytatnak. Az emberiséget a háború és a kizsákmányolás nélküli társadalom útjára kell vezetni. Konferenciánk megnyitása során szolidaritásunkat fejez­tük ki Vietnam hősi népével, s konferenciánk végeztével Is­mét biztosítani kívánjuk a viet­nami harcosokat támogatásunk­ról. Ugyanilyen támogatásunk­ról biztosítjuk Spanyolország, Portugália és Görögország né­pét is, amely a fasiszta és ka­tonai diktatúra ellen harcol. Ugyanígy harcolnunk kell a fegyverkezési verseny a gyar­matosítás és a neokolonlallz­mus ellen, hogy békés célokra használhassuk fel azokat a nagy forrásokat, amelyeket a tudományos haladás nyitott meg az emberiség előtt. A feszültség enyhítésének és a békének követelménye, a ha­ladás követelménye. Európában ma nagy változá­sokra kerül sor, a politikai, szo­ciális és felekezeti erők orien­tálódására. Konferenciánk ezért együttműködésre hív fel min­denkit, mindenekelőtt pedig a szocialistákat és a katolikuso­kat, őszintén és azzal a meg­győződéssel, hogy közös har­cunk eredménye a békés és egységes Európa lesz. Mindenekelőtt az ifjú nemze­dékhez fordulunk. Tudjuk, hogy a fiatalok gyűlölik a háborút és békét kívánnak. Elsősorban tő­lük függ, hogy minden energiá­jukat és lelkesedésüket az üj Eu­rópa, az egységes, békés és biztonságban élő Európa kiépí­tésére fordítsák. Elvtársaki Konferenciánk, ahogy Novotný elvtárs bevezető beszédében mondotta és óhaj­totta, fontos hozzájárulás a for­radalmi erők és mozgalmunk egységéhez. A napokban hasznos széles körű eszmecserét folytattunk a testvéri barátság és együtt­működés légkörében s ennek folyamán tekintetbe vettük min­den párt tapasztalatait és ál­láspontját. Magától értetődő, minden küldöttség pártja veze­tő szervei elé terjeszti e konfe­rencia határozatait, és hogy minden párt — teljesen függet­. lenül és országa sajátos felté­teleinek keretében — hozzá já­rul majd azoknak a céloknak eléréséhez, amelyeket magunk elé tűztünk. Jóllehet, sajnálattal vesszük tudomásul, hogy egyes pártok nem tartották fontosnak megje­lenni ezen a konferencián, nem hisszük, hogy távollétük meg­akadályozhatná a testvéri kap­csolatok fejlődését ezekkel a pártokkal, sem olyan esetleges, bárminő síkon megvalósítandó találkozásokat, amelyeken kö­zös problémáinkat tennénk vizs­gálat tárgyává, valamint azt sem, hogy hatékonyan együtt működjünk minden kommunis­ta párttal Európa kollektív biz­tonsági rendszerének megte­remtésében. Elvtársak, meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a konferen­cián jelenlévő valamennyi kül­dött érzését tolmácsolom, ami­kor őszinte köszönetet mondok Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a csehszlovák elv­társaknak, akik figyelmes és testvéri vendéglátóink voltak. Köszönetet mondok mindazok­nak, akik hozzájárultak konfe­renciánk sikeréhez, mindenek­előtt a fordítóknak, az egész műszaki és szolgáltatási sze­mélyzetnek. Üdvözlöm ebből az alkalom­ból az újságírókat ls, akik azért jöttek Karlovy Varyba, hogy fi­gyelemmel kísérjék tárg'yalásai­inkat. Hangsúlyozni kívánom, hogy nagy Jelentőséget tulajdo­nítunk a sajtónak a gondolatok terjesztése és a népek közti együttműködés terén végzett munkájában. Ezennel az európai kommu­nista és munkáspártok Karlovy Vary-í konferenciáját befeje­zettnek nyilvánítom.

Next

/
Thumbnails
Contents