Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-28 / 117. szám, péntek

Európa biztonságáról tárgyaltak WALTER ULBRICHT ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Huszonkét évvel a második világháború után az a helyzet, hogy tekintettel a nyugatnémet imperializmus és a Bonn—Washington tengely expanzív politikájára és agresszivitására, a kollektív biztonság érdekében folytatott harc sürgetőbbé vált, mint eddig bármikor. A nemzetek az első világháború befejezése után esküt tettek, hogy gátat vetnek minden új háborúnak. A nemzetek akarata azonban az akkori erőviszonyok következtében nem valósulhatott meg. Annak Idején Európa egyetlen szocialista állama a Szovjetunió volt. Tekintettel az új erőviszonyokra ma meg lehet a támadót fékezni, és meg lehet akadályozni egy új világháború kitörését. Lehetséges ez, ha a nemzetek idejekorán felismerik a veszélyt és elszántan fognak küzdeni a békéért és a biztonságért. Sokan annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy Európában béke uralkodik, mivel az Egyesült Államok Vietnamban van lekötve. Ez a vélemény mindenekelőtt nem veszi tekin. tetbe azt a tényt, hogy a vietnami háború egy világháború veszélyét rejti magában, mely sötét árnyékát ráveti Európára is. Az imperializmus globális stratégiájához éppúgy hozzátartozik a vietnami háború, mint ,<a hídépítés Kelet-Európa nem . zetei felé". E taktika célja az, hogy gazdasági eszközökkel és a pszichológiai harc módszerei vei aláássák a szocialista társadalmi rendszert. Ez a politika pontosan megfelel a nyugatnémet kormány cél kitűzéseinek. Milyenek voltaképpen a Kie singer-Strauss kormány célkitű zései? Az új nyugatnémet kormány megalakulása óta eltelt Idő lehetővé teszi, hogy válaszoljak erre a kérdésre. Az új kormány megalakulásával a nyugatnémet Imperializmus politikája új fázisába lép. Ennek az „új politikának" a célja a nagyobb nyereség és a politikai hatalom kibővítése. A nyugatnémet ImDerializmu? harcának legfőbb formája je lenleg a Német Demokratikus Köztársaság elleni harc. A hit leri fasizmus veresége óta Németország, mint állam nem létezik. Két német állam van — az önálló Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság. Az a tény, hogy Nyugat-Németország magának igényli a jogot egész Németország képviselésére, s hogy nem Ismeri el a tényekel, potenciálisan a Német Demokratikus Köztársasághoz intézett hadüzenetnek számít. Ily módon tehát a status quo elismerése és a Német Demokratikus Köztársaság elismerése az európai biztonság elérésének legfőbb problémája. Aki értékelni kívánja a nyugatnémet Imperializmus politikáját, Kiesinger és Strauss kormányának politikáját, ne hagyja magát megtéveszteni a kancellár szavaitól és külügyminiszterének mosolyától. Megszoktuk, hogy alaposan szemügyre vegyük a dolgokat, s ezért elemeztük, mi e kormány politikájának a lényege. Aki meg akarja ismerni valódi céljaikat, kísérje figyelemmel tetteiket. A Német Demokratikus Köztársaság a világ szocialista rendszerének szilárd és oszthatatlan része. Biztosítja ezt a Varsói Szerződés, valamint a Szovjetunióval, a Lengyel Népköztársasággal és a Csehszlo vák Szocialista Köztársasággal kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a nyugatnémet Imperializmus lemondott revansista terveiről. Kiesinger és Strauss kormánya abból in dul ki, hogy a nyugatnémet militarizmus még nem elég erős ahhoz, hogy az erő politikájával változtathassa meg a mai hatá rokat és annektálliassa a Né met Demokratikus Köztársasá got. Ezért rugalmasabb politikát választott. Egyesek azt hangsúlyozzák, hogy a bonni kormányba szociáldemokrata miniszterek ts belép tek. Abból a csalóka elképzelésből Indulnak ki, hogy a szociáldemokrata miniszterek ellenzik ezt a revansista politikái és csupán taktikai meRfontolá sok alapján léptek be Kieslnger és Strauss kormánvába. Tavaly ősszel, mikor már nyilvánvalóvá vált az Erhard-kormány krízise, a szociáldemokrácia azon kérdés előtt állt, hogy maga Iásson-e hozzá a kormányalakításhoz és a szabaddemok ratákkal együtt Nyugat-Németországot a demokrácia útjára terelje. Ehelyett belépett a CDU/CSU kormányába, tehát a demokráciaellenes utat választotta. A Német Demokratikus Köztársaság elismeréséért folytatott harc nem jogi, vagy presztízskérdés, hanem az európai biztonság alapvető kérdése. A Német Demokratikus Köztársaság létének tagadását a nyugatnémet kormány úgy fogja fel, mint revansista igényeinek megerősítését, amely egészen a katonai agresszióig vezethet. Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy az Ilyen lépés világháborút jelentene. A német kérdés megoldása, amely az európai biztonság megteremtésével kapcsolatban került szóba, hosszabb Ideig csak a két német állam békés szomszédi együttélését jelentheti. Nyugat-Németországban már ma is léteznek olyan erők, amelyek a békés megoldásért küz denek. Ennek az új politikának élharcosai a jogellenesen betiltott Német Kommunista Párt tagjai. Közéjük számíthatjuk továbbá a különféle marxista csoportokat, az Ifjú szocialistákat és a német békeunió tagjait is. Már ma is kijelenthetjük, hogy a szakszervezetek tagjai nak többsége, a szociáldemok ráták nagyrésze, számos értelmiségi, földműves, sőt a polgár ság bizonyos része is az ilyen megoldás mellett foglal állás' A két német állam között már 17 esztendeje elkeseredett osztályharc folyik. A Német Demokratikus Köztársaság létrejöttével a németek kezdtek kiszabadulni az Imperializmus rendszeréből. A Német Demokratikus Köztársaság történeim: feladatai közé tartóik annak elősegítése, hogy Nyugat-Németország népe is meglelje tz imperialista táborból kivezető utat. A két német állam egyesü lésére csak akkor kerülhet sor. ha ezt a célt elérjük. MAX REIMANN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A mai napon megvitatásra ke rülő problémák középpontjában az európai biztonság és béke kérdése áll. Ezt természetesen nem vonatkoztatjuk csupán a mi földrészünkre, mert az impéria lista agresszió elleni harc legyen bár egyik vagy másik földrész a színhelye — mindenkor s mindenütt a kommunista és munkáspártok s a gyarmati ellenes mozgalmak eredménye Pártunk teljesen egyetért az zal, hogy a szocializmus egyre erősödik, s az Imperializmus mindinkább gyöngül. Az imperializmus azonban egyre vak merőbb s mind könnyebben bocsátkozik kalandokba. Vonatko zik ez az amerikai és a nyugat német imperializmusra egyaránt. Jóllehet a kettő között vannak bizonyos ellentétek, katonai és stratégiai téren köny nyen megegyeznek egymással. A Kieslnger- és Strauss-kormány az ún. új politika örve alatt az európai helyzet békés rendezéséről beszél. A szép jelszavak mögötti gondolatokat Strauss félreérthetetlenül kifejezte a nemrégen megjelent „Entwurf für Európa" (Tervezet Európa számára) című könyvében, amelyben kimondja, hogy Európa békés rendezése nem Jelent egyebet, mint olyan tőkés Európa létesítését, amely az AtlantiÖceántól egészen a Búgig és a Fekete-tengerig terjedne, s benne a német imperialisták és militaristák töltenének be vezető szerepet. Kiesinger, az újdonsült kancellár pedig nemrég a kö vetkezőt mondta Humphrey amerikai alelnöknek: Mindaddig nem enyhülhet a feszült helyzet a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közt, amíg nem egyesül újra Németország!" Nos ez a módszer a német imperialisták Jól bevált módszere, amely nagyon hason lít Hitler módszereihez, aki tet szés szerint zsarolt, vagy álnok módon békés szándékáról bizto sította partnereit. Adolf Hitler Méín Kampf-ja és Strauss Ent wurf für Európa-ja egyaránt a német monopoltőke legszélső ségesebb reakciós agresszív kö reinek elgondolásait tartalmaz za. A német Imperializmus történetében nem egyedülálló az a tény, hogy szon>áklfimokríit vezetők tagjai a kormánynak. A szociáldemokraták vezetőit rendszerint akkor veszik fel a kormányba, amikor az impéria listák jónak és szükségesnek tartják. A szociáldemokrata miniszterek elsődleges feladata a Kieslnger- és Strauss-kormányban, hogy a népi tömegeket tét lenségre késztessék, nyojpást gyakoroljanak a szakszervezetekre és érvényt szerezzenek a rendkívüli állapotnak. A végső cél pedig annak az expanzív politikának a támogatása, amely MICHAEL O'RIORDAN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Földrajzi fekvése szerint Írország az európai kontinens legnyugatibb része. Területét és lakosainak számát tekintve a kis országok közé tartozik. S pártunk is valószínűleg a földrész legkisebb pártjainak egyike. Ugyanakkor népünk a szabadságért folytatott évszázados harcával beírta nevét a törté nelembe. Ezért az ír Munkáspárt teljes joggal vesz részt az európai kommunista és munkáspártoknak ezen a fontos konferen ciáján. Írországban egyre erősödik DOLORES IBARRURI ELVTARSNO FELSZÓLALÁSA Mivel Európa békéje és biztonsága összefügg az imperializmus ellen és a békéért folytatott harccal az egész világon, tárgyalásunkat azzal a határozattal kezdtük, amely szolidaritásunkról biztosítja a hős vietnami népet, s kifejezi az európai kommunista és munkáspártok azon szilárd elhatározását, hogy mindenképpen hozzájáruljanak a harcoló Vietnam győzelmének elősegítéséhez. Ez a konferencia kifejezője azon mély változásoknak, amelyekre a kommunista mozgalomban került sor. A legagresszívabb imperialista körök politikája a fasizmus maradványaira támaszkodik. Ezt a tényt mi spanyolok — Európa egyes népeihez hasonlóan — tulajdon bőrünkön tapasztaljuk. Nyugat-Németországban a bonni kormány revansista és militarista politikát folytat, ezért ma elsősorban az NSZK veszélyezteti földrészünk biztonságát. S ugyanúgy, ahogy a hitleri bajonettek tették lehetővé Franco számára, hogy a diktatúra igája alá hajtsa a spanyol népet, ma a frankóista rezsim támogatása a nyugatnémet kormányok politikájának szerves része. Ma hazánkban Franco tábornok kormányának külpolitikája ellen széles körű front Jött létre, amelyben a kommunisták mellett a legkülönfélébb politikai irányzatú erők is harcolnak. Befolyásos katolikus körök szót emeltek az amerikaiak spanyolországi támaszpontjai és az USA vietnami agressziója ellen, valamint nemleges spanyol politika mellett. A semlegesség politikája kiInduló pontot és távlatokat jelent azon erők számára, amelyek meg vannak győződve arról, hogy Spanyolország pozitív szerepet játszhat Európában, természetesen csak azzal a feltétellel, ha az országban demokratikus változásokra kerül sor. LUIGI LONGO ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA elsősorban a Német Demokrati kus Köztársaság ellen irányul. Ogy véljük, ha konferenciánkon józanul mérlegeljük a helyzetet és konstruktív javasla tokát teszünk az európai kollektív biztonsági rendszer létesíté sére, ezzel sokat segítünk a Né met Kommunista Pártnak, s a Szövetségi Köztársaság minden demokratikus s békeszerető polgárának a nácizmus elleni küzdelemben. Támogatjuk ezzel a politikai feszültség enyhíté séért, a leszerelésért s a béke megőrzéséért folytatott harcukat ls. A Szövetségi Köztársaság lakosságának jelentős része elítéli az USA vietnami háborúját és azt, hogy a szövetségi kormány támogatja ezt a vietnami nép létét veszélyeztető háborút. Hazánk népe békés életének biztosítása megköveteli, hogy minden erőt mozgósítsunk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ls részt vegyen az európai kollektív biztonsági rendszerben. Pártunk nagy jelentőséget tulajdonit Európa kommunista és munkáspártjai e konferenciájának. Első ízben került sor arra, hogy egy összeurópai konferencián veszünk részt azzal a céllal, hogy pontosan meghatározott témáról — Európa kollektív biztonsági rendszerének kiépítéséről tárgyaljunk. Atomkorszakban élünk, a nagy műszaki és tudományos forradalom időszakában, a világűr meghódításának időszakában. Az ember rendelkezésére ma óriási erők állnak, ám mellettük a pusztítás fenyegető erői ís tornyosulnak. Mindenekelőtt harcba kell szállnunk az amerikaiak brutális vietnami agressziója ellen, a Spanyolországban és Portugáliában mindmáig fennálló fasiszta katonai diktatúra ellen, amely e napokban Görögországot is újra sújtja. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mind máig nem hajlandó elismerni a jelenlegi európai határokat és a két német állam létezésének tényét. Az imperialista erők alá akarják ásni a nácizmus felett aratott diadal eredményeit. A bonni tényezők azon abszurd igénye, hogy egész Németországot képviseljék, megengedhetetlen beavatkozás országunk és más országok határozataiba. E jogbltorlással szemben akciókat fogunk indítani a Német Demokratikus Köztársaság elismerésének érdekében. Ez mind tulajdon országunk, mind egész Európa érdeke. A bonni köztársaság nagyban hozzájárulhatna az európai feszültség enyhítéséhez, ha lemondana arról, ami — ahogy a nemrégiben egy nyugatnémet Író Irta — nincs birtokában, tehát: az Oderán és NeLssen túl fekvő területekről, a Német Demokratikus Köztársaság területéről és az atomfegyverekről. A bonni vezetők szavai és tettei között élés ellentét áll fenn, amely újabb ellentéteket idéz elő a többi országokkal való kapcsolatukban, nem különben magában Nyugat-Németországban is. Mindez lehetővé teszi, hogy rámutassunk Bonn politikájának veszélyes voltára s Ily módon megvessük a Kelet és Nyugat közti új kapcsolatok alapjait. A Szovjetunió szüntelen békekezdeményezése, a kommunista és munkáspártok harca nem maradt visszhang nélkül a burzsoá csoportokban sem. E téren a kommunisták és a szocialisták közti együttműködés nagy mértékben megváltoztathatná a légkört minden országban és egész Európában, s útját állhatná az amerikai imperializmusnak és a reakciónak. Sajnos, számos szocialista és szociáldemokrata párt vezetősége mindmáig antikommunista álláspontot foglal el. Több elvtársunk felszólalásában figyelmeztette a konferencia részvevőit annak fontosságára, hogy a katolikus tömegek orientációja és akciói egyes országokban nagy szerepet Játszhatnak a békéért és a kollektív biztonságért folytatott harcban. Azon a véleményen vagyunk, hogy a katolikus tömegek körében is keletkezhet olyan mozgalom, amely a nemzetek békéjére és haladására törekszik. GERHARD DANELIUS ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA az amerikaiak brutális vietnami agressziója elleni tiltakozó mozgalom. Az „Irish Voice on Vietnam" (Írország hangja Vietnamhoz) tömegmozgalom tiltakozó tüntetéseket rendezett az USA dublini nagykövetsége előtt. Pártunk örömmel vette tudomásul, hogy részt vehet ezen a fontos konferencián. Meg vagyunk győződve arról, hogy a konferencia eredménye Európa kommunista és munkáspártjai egységének további megszilárdulása lesz. Pártunk mindenekelőtt nagyra becsüli a határozati javaslat nyílt állásfoglalását a nyugatnémetországi uralkodó körök reakciós és revansista politikájával kapcsolatban, valamint az NDK-nak Európa békéje és biztonsága fontos tényezőjeként való értékelését. Nyugat-Berlinben — a két társadalmi rendszer érintkező pontján — fokozottabban érezhető, hogy a Kiesinger—Strauss kormány politikája tulajdonképpen közvetlen folytatása az Adenauer és Erhard-kormány régi revansista irányzatának. Ezért Nyugat-Berlin antifasiszta-demokratikus erői örömmel fogadták, hogy az NDK és Csehszlovákia barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött egymással. Ez súlyos csapást jelentett a bonni kormány úgynevezett új keleti politikájára. Nyugat-Németország uralkodó körek nem hajlandók belenyugodni a második világháború után kialakult helyzetbe, és a jelenlegi tényekbe. A bonni kormány támogatja az amerikai kormány vietnami politikáját, az Egyesült Államok Imperialistái pedig Nyugat-Németország uralkodó köreinek revansista politikáját. A második világháború tapasztalatain okulva nem szabad semmilyen engedményeket tenni a nyugatnémet imperialistáknak és militaristáknak. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i konferenciája hozzá fog járulni a kommunista mozgalom megszl- lárdításához, s hogy városunk demokratikus és békeszerető f erőinek új indítékokat ad a békéért, a feszültség enyhítéséért, , a szociális és társadalmi hala- J dásért folytatott harcában.