Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-22 / 111. szám, szombat

A z egész ország mindössze 150 hektárnyi, de az útikalau­zok szerint, a Földközi-tenger leg­szebb vidékének, a csipkézett Azúr­partnak legcsodálatosabb öblét öle­li körül. Itt, ahol minden négyzet­méternyi íöldnek borsos ára van, há­rom tucat szállodát, legaláb három­szor annyi kávéházat, eszpresszót, vendéglőt talál az ember. Meg az­Furcsaságok za felől érkezve Monaco fővárosálba jutunk. A tenger felől nézve a föld­nyelv domináló épülete az 1910-ben létesült Oceánográfiaí Múzeum, amelynek akváriumai és kiállítási termei a magamfajta szárazföldi lá­togatónak nagy élményt jelentenek. Innen egy szép, a délszaki növények színpompájában tündöklő parkon át a székesegyházhoz, majd néhány lé­luxusjachtját, amely gyakori lakójá­val, Maria Callasszal, az operaszín­padok nagy sztárjával együtt oly sokszor szerepelt a nyugati bulvár­lapok botránykrónikáiban. Onasszisz, aki még nemrég Monaco igazi urá­nak tarthatta magát, egykori kebel­barátjával, III. Rainier herceggel vívott nyílt tőzsdeháborújában alul­maradt. Érkezésem előtt egy héttel 1 - '.X^ ~ • • ^wur^-íj r '-svr-T tán egy fejedelmi palotát, ritkaság­nak számító múzeumot, rádió- és tv­adót, sportpályát, tengeri kikötőt és a törpeország szívében egy világhírű kaszinót. Ez Monaco-hercegség — Európa legdrágább nyaralóhelye. A földrajzkönyvek szerint csak há­rom város van a törpe fejedelemség­ben. Azt hiszem, ez az állítás in­kább üzleti fogás, mint ténymegál­lapítás, mert hiába erőlködtem, se­hogyan sem tudtam megállapítani, hol ér véget Monaco „főváros", hol kezdődik a lexikonokban fürdőhely­ként emlegetett La Condamine, az ország tízezernél népesebb „legna­gyobb" városa és hol a híres Monte Čarlo. Talán azt akarják elérni az ilyen beállítással, hogy a magukat mesé­sen érző, vaskos pénztárcájú látoga­tók kevesebbet mosolyogjanak a mo­nacói kuriózumokon? Az ország ál­lampolgárai a 21 ezer főnyi állandó lakosságnak mindössze egyhetedét alkotják (kb. háromezren vannak), nem számítva az évente megforduló 700 ezer turistát. A monacóiak, az ún. mongaszkók természetesen ki­váltságokat élveznek — nem fizet­nek adót, csak nekik van szavazati joguk a 18-tagú Nemzett Tanács meg­választására. Kormánya is van az országnak: az uralkodó által kine­vezett államminiszter és három ta­nácsos. Az utóbbiak hatáskörébe a gazdasági és pénzügyek, belügy és közmunkaügy tartozik. Monaco másik furcsasága a Monte Carlo Country Club. A hagyományos nemzetközi teniszverseny színhelye már „nem fért be" a törpeállamba, s voltaképpen francia területen van. Franciaország mint a hercegség véd­nöke jóindulatúan szemet huny a „határsértés" fölött, így aztán kitű­nő fiatal teniszezőink — Holeček é s Kukal ottlétemkor diplomáciai bo­nyodalom nélkül nyerhette meg a férfi párosít. Városnézésen Sétáljunk végig a földrajzkönyvek­ben emlegetett három városkán. Niz­állt abban a tudatban, hogy „látta Monacót". Változnak az idők A kényszerűség a herceget is azok oldalára állította, akik az átlagturis­ták pénzét is jónak találják. így az­tán szembekerült a Societé les Bains de Mer mindenható urával (e rész­vénytársaság több szálloda, vendég­lő és fürdő tulajdonosa), a részvé­nyek többségét kezében tartó Onasz­szisszal, aki a meglevő szállodák szá­mát is sokallotta, s újak építéséről hallani sem akart, Onasszisz Mona­cót a „hlgh soclety" exkluzív oázi­saként kívánta megőrizni. Ellenfe­leit merész tőzsdeakcióval akarta tönkretenni. Piacra dobta az SBM részvényeit, hogy ügynökei révén felvásárolja az összeset, ugyanakkor a bizalmatlanná váló bankokat a hi­telek felmondására késztesse, ami csődbe juttatta volna az ellentábort. A fegyver visszafelé sült el, s a ban­péssel tovább a XII. századbeli her­cegi várpalotához ériink. Minden lá­togató eljön egyszer ide, hogy déli 12 órakor megmosolyogja és lefény­képezze a látványos őrségváltást. A palotán látható hercegi címer — két, tőrt tartó szerzetes — a Grimaldi­uralkodóház alapítójának cselét örö­kíti meg. Ez a Francois Grimaldi tár­saival együtt csuhában jutott be a várba, és a báránybőrbe öltözött far­kas meséjét eljátszva lemészárolta a meglepett őrséget. így lett ez a genovai család a XIII. században e mesebeli vidék tulajdonosa. Monaco és La Condamine képzelet­beli választóvonalán, az ország észa­ki határát alkotó magas sziklás hegy­ség tövében áll az új monacói ál­lomás, amely három évvel ezelőtt készült el. A kaszinóval szembeni ré­gi állomás Monte Carlo szívében volt, és a vasúti pályatest végigha­ladt a városon. Most az új vasútvo­nal alagúton át vezet az állomásig. A régi vasút helyén nemsokára újabb korszerű szállodák fognak emelked­ni. Az új épületek — 20—25 emele­tes szállodák és lakóházak példája bizonyítja, hogy Monaco már csak a magasba terjeszkedhet. Egy torony­házban a lakások ára négyzetméte­renként 1900 franktól (380 dollár) felfelé kezdődik. Ezért tartják Mo­nacót Európa legdrágább helyének. La Condamine-ban leginkább a ki­kötő kötötte le érdeklődésem. Az úszómedencében 24 fokos melegített tengeri vízben nagyon kellemes a fürdés. A kikötőben veszteglő hajók között hiába kerestem Arisztotelész Onasszisz görög multimilliomos híres tiltották ki Monacóból. Egy délután kísérőm megmutatta Onasszisz jacht­ját, amelyen ötven főnyi személyze­tet foglalkoztat. Ott horgonyzott a nyílt tengeren, a játékkaszinóval — a „Cápának" csúfolt görög hajómág­nás egykori birodalmával szemben. Játékbarlang A hírhedt játékbarlang a világ leg­híresebb rulettkaszinója. Az ország jövedelmének nagyob részét biztosí­totta, de az utóbbi években seny­vedni kezdett. Mai látogatói „be­érik" néhány ezres vagy tízezres el­vesztésével, milliókat már nem haj­landók áldozni a körbe futó fehér elefántcsontgolyóért. Cannes, Saint Tropez, Saint Raphael, Antlbes és más, újabban nagyon látogatott szomszéd fürdőhelyek, valamint a lé­nyegesen olcsóbb és álomszép olasz Riviéra elcsábítják a vendégek nagy részét, s így csökken a milliomos­paradicsom méregdrága luxusszállói­nak bevétele. Monaco válaszút előtt áll. Két tá­bor alakult ki. A reálisabban látók azt tartják, versengeni kell az eddig lenézett átlagturista kegyeiért. Az átlagturista eddig csak átutazott Mo­nacón, eltöltött vagy fél napot, kí­vülről megtekintette a kaszinót, a luxusszállókat, a palotát, lefényké­pezte az őrségváltást, megírt néhány üdvözlőlapot, aztán gyorsan tovább­kok Gracia Patrícia hercegnő, azaz Grace Kelly, az egykori amerikai filmcsillag milliomos papájának va­gyonát tekintve, kölcsönt adtak a részvények felvásárlására és még az Onasszisz tulajdonában levő 40 mil­lió frank értékű részvények fedezé­sére is. Viharos pereskedés után ez­zel „kárpótolták" és más vadászterü­letek keresésére útnak indították a „Cápát". Monaco most meg akarja nyitni kapuit a tömeges idegenforgalom előtt. Oj szállók építését tervezik, az árakat a szomszédos fürdőhelyek színvonalára akarják leszállítani, csábító reklámokon dolgoznak. Egy ötlet már megszületett: nászutasok­nak csak hat napért kell fizetniük, a hetediket ajándékba kapják. Kap­nak még állandó belépőt az uszo­dába, a múzeumba és ráadásul egy ingyenes fényképet is. Ezt a kedvez­ményt ezüst-, arany- és gyémántla­kodalmasokra is ki akarják terjesz­teni. A külföldi nyaralás ma már nem kiváltság, ma a tömegturizmus dívik a világon, és az egykori milliomos­paradicsomnak is igazodnia kell a korszellemhez. Ezért állítottak fel a kaszinó tőszomszédságában, sőt még a pazar épület egyik helyiségében is — mily szentségtörés! — egyfran­kos játékautomatákat. Az idő e 150 hektáros, varázserővel vonzó európai miniország fölött sem állhat meg. DR. KOZMA GYULA MONACÓI ÚTIJEGYZETE kibuc izraeli sa­játosság. Maga a szó egyesülést, cso­portosulást jelent. Sokan kérdik, mi a kibuc, van-e létjo­gosultsága, jövője, szocialista élet­forma-e vagy sem. A MOZGALOM EREDETE Nemrégen egy antifasiszta ellen­állóról elnevezett ]AD HANA KI­BUCBAN voltam. Népi ünnepélyt rendeztek, táncoltak Beatles-zené­re. Ez nincs mindennap, hisz na­gyon komoly munkát végeznek, s a tagok zöme családfő, családanya vagy egyetemi hallgató. Tevékeny­ségükkel folytatják az első kibuc­tagok két nemzedékkel ezelőtt megkezdett munkáját. A mozgalom a múlt század vé­gén kezdődött: szocialista gondol­kodású fiatalok — rendszerint a pogromokról hírhedt országok zsi­dó fiataljai — összefogtak és ön­ként vállalkoztak, hogy feltörik a palesztinai ugart, lecsapolják a mocsarakat, gabonát termesztenek, állatokat tenyésztenek. A munkát közösen végzik, a jövedelmet egyenlően osztják el. Ez a törek­vés nemcsak haladó volt a sok he­lyütt még dívó jobbágymunkávat szemben, hanem társadalmi szük­ségszerűséget is fejezett ki: bizto­sította a kibuc tagjainak a megél­hetést, a kulturális élet tehetősé­geit. A kibuctagok úgy vélték, le­telepedésükkel megvetik a nemzeti egység alapját. Távol állt tőlük a spekuláció; sokat és nehezen dol­Vun-e jövője DAN JEHUDA JERUZSÁLEMI LEVELE a kibucoknak? goztak, s kialakították a kibucnak nevezett mezőgazdasági szövetke­zeti formát. A FEJLŐDÉS NEM ÁLL MEG A kibucmozgalom jellegzetesen izraeli jelenség, ám tévedés volna azt hinni, hogy ez az izraeli gaz­dasági élet fő jellemzője. 1982-bea például az egész országban mind­össze 228 kibuc létezett, s ezekben a lakosságnak csak 3,8 százaléka dolgozott, viszont arányszámukhoz képest igen szép termelési ered­ményeket értek el. Az ország me­zőgazdasági össztermelésének 5,1 százalékát adták, sőt az ipari ter­melés 2,8 százalékát ls ők állítot­ták elő, ami aligha egyeztethető össze a kibuc-ősök elképzeléseivel. A kibucgazdaságokban magas fokú a gépesítés: több mint háromezer traktor és majdnem ezer kombájn áll rendelkezésükre. A kibucok fejlődésére jellemző, hogy a tisztán mezőgazdasági ter­melés áttért ipari cikkek gyártá­sára is. Ez változás az eredeti fel­fogáshoz képest, még akkor is, ha az ipar alapanyaga legtöbbször mezőgazdasági termék. Még egy jelenség, amelyre a ki­bucalapítók sohasem gondoltak. A kibucokban sok a munka, kevés a munkaerő, ezért kénytelenek bér­munkásokat alkalmazni. A szocia­lista egyesülés elveivel ellentétben tehát bérmunkásokat zsákmányol­nak ki. A bérmunkások alkalmazá­sának aránya helyenkint és ese­tenkint különböző, ám van olyan kibuc is, amelyben az alkalmazot­tak több niunkaűrát dolgoznak le, mint a kibuctagok, mert ők van­nak többen. EGY NEM TIPIKUS KIBUC ... A JAD HANA KIBUC fiataljai reggel háromig táncoltak. Másnap persze mindenki későn kelt és ké­sőn volt a reggeli is a közös étke­zőben. Az ebédlőben egy fiatalem­ber volt az ügyeletes, aki évekkel ezelőtt francia anyanyelvén — szakértők szerint is — jő verseket írt. Nem tudom, versel-e még most is, úgy hallottam, nemsokára végez a Tel Aviv-i egyetem francia nyelv­és irodalomtudományi szakán. Le­velező tagozaton tanul a kibucban végzett munkája mellett. Munkaszünet volt, a délelőtt lá­togatásokkal telt el. A tagok több­sége otthon volt. Egy- kétszobáa lakásaikban rádiót vagy hangle­mezt hallgattak, vagy olvastak. A kibucban magas a kulturális szín­vonal. A nagy munkatermelékeny­ség ellenére azonban a kibuctagok nem érik 'el az országos életszín­vonalat. Kulturális színvonaluk vi­szont magasabb. A kibucélet érdekes jelensége: Izrael 228 kibucából 227 valame­lyik politikai párthoz tartozik, s ez a párt a kibuc védnöke. A múlt­ban nem vettek fel a kibucba olyan tagokat, akik nem tartoztak a védnök párthoz Bár e téren enyhült a helyzet, mégis határo­zottan állíthatjuk, hogy minden egyes kibuc azonos politikai állás­pontot képviselő tagokat tömörít, s nem tűr meg más politikai néze­tűeket. Csak egy kivétel van: ez a JAD HANA KIBtjr: szeretek ellátogatni. A JAD HANA KIBUC ban a tagok többsége kommunista vagy szim­patizáns. A kommunisták pedig nem félnek attól, hogy más pártok tagjai befolyásolják őket. Ellenke­zőleg, szívesen vitáznak velük, s a vitában meg ls állják a helyüket. A kibuc mai élete: sok munka, vesződés, de kollektív, független élet, amelyben biztosítva van a gyerekek nevelése, iskolázása. S a jövő? R. Teitelbaum tanulmánya szerint a kibucok jövője nem a je­lenlegi társadalom, a tőkés társa­dalom, hanem a dolgozóknak más rétegekkel együtt társadalmi vál­tozásokért vívott küzdelmével függ fissze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents