Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-22 / 111. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK TÁ MAS Z PO NT-ORSZÁ G A kommunisták következetesen harcolnak az európai békéért és biztonságért A moszkvai Pravda a Karlovy Varyban megnyíló értekezletről A moszkvai Pravda pénteki számában BuriackiJ, a lap politikai szemlelrója az európai biztonság problémáival foglalkozva megállapítja: „Az európai biztonság megszilárdulásának Jelentősége messze túlnő az európai érdekeken, összefügg a nemzetközi kapcsolatok egész komplexumával, elősegíti, hogy mindenütt Izmosodjanak a békéért, a nemzeti szabadságért és a haladásért síkraszálló erők" A fentiekkel összefüggésben a szemleíró foglalkozik az európai szocialista és kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak április 24-én Karlovy Varyban megnyíló értekezletével. Megállapítja, az értekezlet. célja, hogy kidolgozza az európál békéért és biztonságért vívott harc egységes akcióprogramját és e programot megvitatás végett az összes európai politikai erők elé terjessze. — Az európai kommunisták értekezletének már a gondolata is figyelmet érdemel — folytatja Burlackij. — Ez lesz az európai szocialista és kapitalista országok kommunistáinak elsó tanácskozása. Az értekezleten résztvevő kommunista pártok bőséges tapasztalatokkal ülnek össze Karlovy Varyban. E tapasztalatok visszatükrözik azokat a sajátos körülményeket, amelyek között folytatja minden egyes kommunista párt a maga tevékenységét, ugyanakkor az összes kommunistákra váró közös feladatokat ls. — Kommunisták állhatatosan küzdenek azért, hogy bővüljenek a lehetőségek az össz-európal párbeszédekhez. A szocialista államok javaslata: valamennyi európai ország értekezletének összehívása, egyre nagyobb támogatásra talál. Régen elmúlt és soha nem tér vissza az az idő, amikor a burzsoá sajtó sikerrel ijesztgethetett azzal, hogy Európában „kommunista agresszió" fenyeget. Manapság a nyugati országok lakosságának széles rétegei, sőt kormánykörei sem hiszik el ezt a koholmányt. Az európai népek saját tapasztalatukból győződtek meg arról, hogy a kommunisták a békéért és a haladásért folyó harc szószólói. A Szovjetunió és a többbi szocialista ország — miközben az európai biztonság megszilárdítására törekszik — egyre hatékonyabb segítséget nyújt az amerikai agresszió ellen harcoló vietnami népnek — írja a továbbiakban Burlackij. Majd hozzáfűzi: — Ebből is láthatjuk, menynyire ügyefogyott próbálkozás, amikor a kinal sajtó ferde megvilágításba Igyekszik helyezni a kommunisták konstruktív európai politikáját. Mao Ce-tung csoportja, amely arra törekszik, hogy világszerte általános feszültség alakuljon ki, ez alkalommal is szeretné megnehezíteni a kommunista pártok munkáját. Ez magyarázza azt a nagy hűhóval terjesztett koholmányokat, hogy e pártok „politikájuk középpontjába Európát állították", és az európai feszültségenyhülés „nem a haladás, hanem a reakció erőit szolgálná". — Valójában a reakció erőinek a Kinai Kommunista Párt vezetői teszik a legnagyobb szolgálatot, amikor nem hajlandók együttműködni a vietnami nép hősies harcának támogatásával — állapítja meg a szemleíró. (MTI) Új irányító szerv alakult Kínában A Renmin Ribao üdvözli a pekingi forradalmi bizottság megalakulását A délkelet-ázsiai katonai paktum, a SEATO Miniszteri Tanácsának most véget ért washingtoni tanácskozásán Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter igyekezett túllicitálni társait a délkelet-ázsiai amerikai agreszszló támogatásában. Követelte, hogy ŰZ Egyesült Államok fokozza a VDK elleni kalóztámadásokat, és megígérte, hogy a Dél-Vietnamban harcoló thaiföldi katonaság eddigi 12 000-es létszámát rövidesen felemelik. A külügyminiszter élesen elítélte azokat, akik nem támogatják határozottan Washington ázsiai politikáját „a kommunista veszedelemmel" szemben. A thaiföldi kormány mindent elkövet azért, hogy az amerikaiak kedvében Járjon. Nemrég abba ls beleegyezett, hogy a B-52-es óriásbombázók thaiföldi támaszpontról felszállva szórják gyilkos terhüket (egyenként 30 tonnát) a vietnami lakosságra. Kik azok, akik ilyen készségesen kiszolgálják az Imperialista politikát és miért teszik? A puccsok rekordere Érdemes egy rövid visszapillantást vetni Thaiföld történelmének legutóbbi évtizedeire. 1932-ben az abszolút monarchiának véget vetett a haladó, polgári célokat követő államfordulat. (A királyt megfosztották kormányzói hatalmától.) A tervezett szociális reformokból azonban az új rendszer sokat nem tudott megvalósítani, mivel 1939-ben félfasiszta diktatúra ragadta magához a hatalmat, amely a második világháborúban a japánokhoz szegődött. A háború utáni években ls egymást követték a katonai pucscsok. 1932 és 1959 között 27 államcsínyt hajtottak végre. Közben az amerikaiak egyre szilárdabban megvetették lábukat ebben az elmaradott, nyomorgó országban, ahol még soha nem tartottak általános demokratikus választásokat, és már közel egy évtizede húzzák, halogatják egy valamire való demokratikus alkotmány kidolgozását ls. Az országban hihetetlen méreteket ölt az üzérkedés. Az állami jövedelem és az amerikai segély különféle csatornákon az uralkodó klikk vezetőinek zsebébe vándorol. Nagyon jellemző az 1963-ban elhunyt miniszterelnök, Szárit tábornok esete, akinek halála után több mint száz szeretője marakodott a sok milliónyi összeharácsolt vagyonán. Thanom Kitttkacsorn marsall, a jelenlegi diktátor folytatja elődei politikáját, és ha lehetséges, még tökéletesebben kiszolgáltatja országát az Egyesült Államoknak. „Épül" az ország Azt nem lehet mondani, hogy Thaiföldön nem épül semmi. Az amerikaiak az országot átszelő négysávos műutat építettek egészen Laosz fővárosáig. Ezenkívül a gombamódra szaporodó támaszpontokat is utakkal kötötték össze. Sattahip 1969-re Ázsia legnagyobb légi és tengerészeti támaszpontja lesz, amely mellett még Singapore is eltörpül. Hatalmas légitámaszpontok vannak Ubonban, Koraiban, Takhliban, Khon Kaenben és ezenkívül egy tucat kisebb repülőtér is épül a laoszi és kambodzsai határ közelében. Találóan nevezte az egyik francia lap Thaiföldet támaszpont-országának. Az Egyesült Államok olyan erődítménnyé akarja kiépíteni Thaiföldet, ahonnét sakkban tarthatja egész Délkelet-Ázsiát. A nép ellenáll Azokból a milliárdokból, amelyeket Washington a támaszpontok építésére költ, csak elenyésző morzsa jut a thaiföldi lakosságnak. Az építés ugyan jelent némi munkaalkalmat és a több tízezer amerikai katona is vásárlóképes fogyasztó, azonban a lakosság 90 százalékát kitevő parasztság helyzete to vább romlik. Eladósodnak, elvesztik földjüket vagy kisajátítják támaszpontoknak, és koldusbotra jutnak. A lakosság tiltakozik és szer vezett népi ellenállás bontako ztk kt. A kormány amerikai segítséggel büntető hadjáratot indított ellenük, és kíméletlenül felégetik, agyonbombázzák azokat a vidékeket, ahol a lakosság fegyveresen ls szembeszáll a népnyúzó hivatalokkal. Ke gyetlenül elnyomják a határvidékeken élő különféle nemzeti ségeket, és azt, híresztelik ró luk, hogy ők a „kommunista felforgatás" terjesztői. Thaiföld jelenlegi vezetői veszélyeztetik a délkelet-ázsiai békét, országukat egyre mélyebben rántják a vietnami háborúba, és ellenségeskedést szítanak a semleges Kambodzsával. Nem ritkák a határincldensek, és felforgató elemeket küldenek Kambodzsába, Szihanuk rendszerének megdöntésére. A thaiföldi kormány politikája mögött az Egyesült Államok áll, amely könnyen katasztrófába sodor hatja Thaiföld népét. SZŰCS BÉLA Katonai államcsíny Görögországban (Folytatás az 1. oldalról) ?edélyezi a politikai foglyok szabadon bocsátását sem. Más hírforrások szerint Gö-ögországban valószínűleg tíz nap múlva ül össze a parlament, aogy megvitassa a király által elrendelt intézkedéseket. Athénban változatlanul azt hangoztatják, hogy a május 28-ra kiírt parlamenti választásokat megtartják. A lapzártakor érkezett jelentés szerint a király kinevezte az új görög kormányt, amelynek élén Konsztantinosz Kolliasz a Legfelsőbb Bíróság ügyésze áll. Gregoriosz Szpandidakisz tábornok, a szárazföldi erők vezérkarának főnöke, miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter lesz. A kormány többi tagjának névsorát később közlik. A Surveyor-3 Holdat érése nem volt zavarmentes Az Amerikai Űrhajózási Hivatal vezetőinek csütörtök esti sajtóértekezletén kiderült, hogy a Surveyor amerikai űrszonda Holdat érése, nem minden zavaró körülmény nélkül történt. A valóságban nem egy, hanem három „leszállásról" lehet beszélni, ugyanis az űrszonda fékezőrakétáinak kisebb zavara következtében a Surveyor-3, az eredeti tervektől eltérően nem simán ereszkedett le a Holdra, hanem labda módjára kétszer felpattant. Először 10—11 méter magasra ugrott vissza a Hold felszínéről, majd az első leereszkedés helyétől 6 méterre Ismét „elrugaszkodott" több mint három méter magasba emelkedett és csak ezután ért véglegesen Holdat. A tudósok tartanak attól, hogy a labdaszerű felpattanás során az űrszonda egyes berendezései megrongálódhattak. Különösen aggódnak annak a szerkezetnek a sorsáért, amelynek feladata, hogy mintegy fél méter mély lyukat ásson a Hold talajába és onnét kőzetdarabokat kicsípve, azokat a Surveyor-3 tv-kamerája elé tartsa. (MTI) Újabb letartóztatás a Kennedy-gyilkosság ügyében Manila (CTK) — A Fülöp-szlgetl rendőrség tegnap sajtókonferencián mutatta be az újságíróknak A. Castlllát, a 24 éves Puerto Rico-i fiatalembert, aki állítólag beismerte, hogy tagja volt annak a csoportnak, amely Kennedy elnököt akarta meggyilkolni. Castlllo állítólag ezt a vallomását „afz igazság széruma" hatására tette, amelyet előzőleg testébe fecskendeztek. A Fülöp-szigeti vizsgálóknak eddig nincsenek bizonyítékai Castillo vallomásának Igazolására. Tegnap az alsóházban öt' órás vita folyt a vietnami háborúról. A vita az úgynevezett „képviselői magánindítvány" alapján folyt. Az angol alsóházban ugyanis Igen szigorúak a házszabályok, és nagyon ritkán „jut idő" olyan kérdések megvitatására, amelyek valamely okból kellemetlenek őfelsége kormányának. Az utóbbi időben azonban a péntek délelőtti, általában nagy részvétlenség mellett lefolyó üléseken megvitatnak egy-egy olyan kérdést, amelyet az alsóház egy kisorsolt tagja magánindítványként kíván előterjeszteni. Ezek a viták rendszerint teljesen érdektelenek, a képviselők általában helyi periferikus kérdéseket vetnek fel, mint például a Severn folyó kátrányozottsága, vagy Dél-Wales vízgazdálkodása. Most azonban Norman Atkinson baloldali munkáspárti képviselőt sorsolták ki, aki hirtelenváratlan olyan problémát vetett fel, amely az egész brit népet foglalkoztatja. Atkinson a következő magánindítványt terjesztette elő: „Az alsóház felhívja a figyelmet a Vietnamban jelenleg kialakult helyzetre, és őfelsége kormányának politikájára; teljes mértékben támogatja U Thantnak a háború békés rendezésére Peking (CTK) — A Pekingben kifüggesztett plakátok közlik az „örömhírt", hogy a kínai kormány mellett „központi csoport" alakult, amely a legfontosabb állami ügyeket intézi. A hattagú csoport vezetője Csou En-laj miniszterelnök, míg a külföldi kapcsolatokat Csen Pota intézi, aki a párt Központi Bizottsága mellett működő, a kulturális forradalmat Irányító csoport vezetője. A hadügyeket Liu Po-cseng, a nemzetvédelmi bizottság helyettes elnöke irányítja. A „vörösgárdisták" egyik pekingi osztaga által kiadott plakát közli, hogy továbbra ls számolnak Csen Ji külügyminiszter személyével. Ezekből a hírekből egyelőre nem lehet egyöntetűen következtetni arra, vajon a kínai kormányban történtek-e változások a legfontosabb tárcák irányítátrányuló javaslatát, különösen azt, hogy Eszak-Vietnam bombázásának megszüntetése az első előzetes feltétel, mely nélkül nem jöhetnek létre a tárgyáláVáratlan vita Vietnamról az alsóházban sok. A ház sürgetően felszólítja őfelsége kormányát, fejezzi kl U Thant favaslatainak nyilvános támogatását és Washingtonban ebben az irányban tegyen lépéseket." Javaslatának alátámasztására mondott beszédében Atkinson hangoztatta, hogy Anglia cinkossá vált a világtörténelem egyik legszörnyüségesebb és leggyalázatosabb írtóháborújában. A Jelenlevő képviselők zajos helyesléssel fogadták a Nobel-békedíjas Philip Noel-Baker sában vagy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett létrehozandó „legfelsőbb irányító szerv" megalakulásáról van szó, amely az államtanács hatáskörén kívül áll. A Renmin Rlbao című kínai központi pártlap tegnapi számában vezércikkben foglalkozik a pekingi forradalmi bizottság megalakulásával, amelyről tegnap adtunk hírt. A cikk többek között megállapítja, hogy ez távolról sem jelenti a „kulturális forradalom végét", sőt „a forradalmi tömegek" előtt újabb nagy jelentőségű feladatok állnak. A vezércikk azt hangoztatja, hogy „a Mao Ce-tung által képviselt proletár forradalmi Irányvonal döntő győzelmet aratott", és az „osztályellenség továbbra is kétségbeesetten védekezik". munkáspárti képviselő tudományosan megalapozott beszédét, amely történelmi előadásnak ls beillett. Noel-Baker kimutatta, hogy — ellentétben az amerikai állításokkal — Vietnamban nem Észak agresszlófa folyik Dél ellen, hanem az egész vietnami nép önvédelmi harca a betolakodó amerikai soldateszka ellen safát függetlenségéért. Nagy hatást tett a képviselőkre Gwynfor Evans walesi kép viselő felszólalása. Evans az aberfanl katasztrófa gyermekhalottaira emlékeztetve kijelentette: „Vietnamban eddig körülbelül 250 000 gyermek vesztette életét a háborúban, s egymillióra tehető a sebesült gyermekek száma. Ez annyi, mintha sok ezer aberfanl katasztrófa zúdult volna a szerencsétlen országra." Végül is — miután a tory képviselők védelmükbe vették a munkáspárti kormány vietnami külpolitikáját és még szorosabb együttműködést sürgettek Washingtonnal — nem került sor szavazásra, ugyanis nem volt a teremben a szigorú házszabályok megkövetelte száz képviselő. Hiába, nehéz az angol parlamentben egy magánindítványt szavazásig vinni, különösen ha a kormánynak nincs ínyére. PUNTA DEL ESTE UTÁN — Legyen Latin-Amerikában szabadság, de BIZONYOS KERETEK kOzOttl (A moszkvai Pravda karikatúrája)