Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-21 / 110. szám, péntek

• •••••••••D ••••••••••• tj 1 F 1 i M E K G on •••••••••••

o zeazdasáei kérdések Tiszta vizet a — folyókba Románc szárnykürtre A Herkules-fürdői emlék édesbús dallama régmúlt Időt, letűnt világot Idéz. A múltat kavarja, az első szerelem és a halállal való első találkozás életreszóló, megrázó emlékét ébreszti fel ez a dallam a vendéglőből távozó 50 éves Vojtában is, s szinte kényszeríti, hogy visszatérjen és meggyőződjön róla, ki játssza. Viktor, az őszhajú vándorkomédiás fújja a szárnykürtöt. A két férfi harminc év után, túl életük delén találkozik, hogy együtt keresse a mindkettőjük számára sorsszerű élmény hiányzó mozaikjait. Valaha Terinát szerették mindketten, a fiatal, zsenge körhintás leányt. Vojta is, a diák, aki a szünidőben meghibbant, béna nagyapját gondozza, Viktor is, a vándorkomédiás, aki ugyan beleillik a körhintás családba, de nem érti, nem ls érdekli, mit érez a lány. Terlna Vojtát szereti, bár tudja, annak családja soha sem egyezne bele, hogy egy vándorkomédiás leányát vegye feleségül. Megbeszélik, hogy együtt megszöknek. Am Vojta nem tudja magára hagyni haldokló nagyapját, és Terina kis batyujávalkönnyáztatta arccal tér vissza mélységes csalódása színhelyéről. A féltékenységben gyötrődő Viktor várja, és már haza sem engedi a családi cirkuszkocsiba. Megegyezett a szülőkkel, hogy Terinának az este már az ő kocsijában vetnek ágyat. Másnap a komédiások elhagyják a falut, Viktor kocsijának bakján ott ül Terlna, és rá sem néz a kocsi után futó diákra, Vojtára ... Romantikus, poétikus történet Otakar Vávra filmje. De ha tudatosítjuk, hogy FrantlSek Hrubín költeménye a szövegkönyv magva, s hogy maga a költő ls közreműködött a forgatókönyv alkotásában, megelégedéssel szögezhetjük le, hogy a mű szerencsés csillagzat alatt született. František Hrubín és Otakar Vávra együttműködése nem újkeletű. Vávra nevéhez fűződik Hrubín előző műveinek: az Augusztusi vasárnap című színdarabnak és az Aranyranett című novellának megfilmesítése is. Miután nem azonos műfajról van szó, nem lenne szerencsés az összehasonlítás, annyi azonban mégis tollhegyre kívánkozik, hogy ez a harmadik közös mű az igazi költemény, filmköltemény. Vitathatatlan érdeme van ebben Andrej Barlának, az operatőrnek is, akinek sikerült varázslatosan szép, poétikus képekkel kifejezni a költő gondolatait. A szerelemben bizonytalan diákot a rokonszenves Jaromir Hanzlik, Terinát az egyszerűségében bájos Zuzana Cigánovi alakítja. Štefan Kvtetik Viktort, a vándorkomédíást személyesíti meg néhol erősen külső eszközökkel. Szeretnénk kiemelni a nagyapát megformáló fanusz Strachocktt, aki érett művészetének széles skáláját csillogtatja meg. Don Gabriel Ojból az 1939-es tragikus eseményekhez kanyarodik vissza ez a lengyel film, ám az évek távlatából nézi, a ma emberének egészséges humorán szűri át a fasiszta háború országot és egyéni sorsokat rombadöntő eseményeit. A szocialista filmgyártásban elég újszerű ez a tónus, különösen ebben a témakörben. Don Gabriel, a német nyelv ta nára, a nagy germán kultúra imádója utolsó percig elutasítja azt a gondolatot, hogy a mű veit, óriást kultúrhagyományokkal rendelkező német nép háborút kezdhetne. Ám a háború első napjai után kettős tragédiát él át: igába hajtják szeretett hazáját és porrá zúzzák minden ideálját. Kártyavárként omlik össze mindaz amiben addig hitt, amit szeretett. S lépésről lépésre meggyőződik róla — keseives tapasztalatok ezek, melyek Don Quichote szélmalomharcáidézik —, semmi szükség most az ő kulturáltságára, az ellense get csak fizikai erővel lehet le győzni, ő viszont éppen abban nem tűnik ki. Szenved tehetetlensége miatt, s a háború forgatagában a sors játékszerévé, véletlenek áldozatává lesz. S ahogy az események magukkal sodorják, hol nevetséges, hol tragikus helyzetbe kerül. Nehéz lenne egyértelműen megállapítani, hogy Don Gábriel gyávr volt-e vagy hős. Úgy tűnik, minden emberi jellemvonás fellelhető benne. Ewa és Czeslaw Petelski a film rendezői egy kissé görbe tükörben mutatják a valóságot, de ez arra szolgál, hogy annái élesebben kidomboríthassák a filozófiai mondanivalót. Gabriel tanár úr szerepében Bronlslaw Pawlík sokoldalú művészete ér vényesül. Szabálytalan játék A mozilátogató nagyközönség feltételezett óhajának engedve meglehetősen sok bűnügyi film készült tavaly a barrandovi stúdiókban. Az egész múlt évi termésnek (harminc játékfilm) több mint egyharmada (tizenegy) ebbe a műfajba tartozik, önmagában ez még nem kifogásolható, ha a számbeli növekedéssel arányos a minőségi fejlődés, javulás. Csakhogy éppen ez nem történt meg. A cseh krimik tavaly sem tudták meghaladni az átlagos színvonalat, sőt többbségük még el sem érte ~äzt. Sajnos, findfich Polák Szabálytalan játék című filmje is ebbe a többségbe sorolható. Poláknak sem sikerült a legalapvetőbb feltételt teljesíteni; nem tudja a nézőt elejétől végig kellő izgalomban tartani, filmjéből hiányzik az egyre fokozódó feszültség. S ez nemcsak azért van, mert a cselekmény helyenként nagyon ls mesterkéltnek tűnik, mert oktalanul halmozódnak a gyilkosságok és a primitív gyilkossági kísérletek, harífem azért is, mert sok az „üresjárat", a közömbösen hagyó, felesleges képsor. A történet egy prágai ékszerüzlet kirablásával kezdődik. A nyomozás csakhamar zsákutcába jut, mert az egyik detektív akaratlanul, önvédelemből megöli azt a tettest, akiről feltételezik, hogy egyesegyedül tud az elrabolt arany hollétéről. A tiszt kénytelen megválni a bűnügyi rendőrségtől, s négy év múlva mint taxisofőr, úgyszólván saját szakállára, kezd újra nyomozni, ezúttal nagyobb áldozatok árán, de végül mégis eredményesen. A film gyengéit nem tudja feledtetni az sem, hogy voltaképpen többet akar elmondani egy közönséges bűntett történeténél. Rá akar mutatni a bűnügyi rendőrség fogyatékosságaira és a személyes „elégtétel", fonákságára. Ezt sem teszi azonban meggyőzően, elfogadhatóan. /szá/ A kormány egyik legutóbbi ülésén foglalkozott a folyók vizének szennyeződésével. Megállapította, hogy az utóbbi két évtizedben a folyók vizének szennyeződése veszélyes méreteket öltött, ami megnehezíti és veszélyezteti felhasználását az iparban, a mezőgazdaságban és másutt. A kormány egyben jóváhagyta azt a javaslatot, amely a folyók további szennyeződésének megakadályozására és a mostani helyzet javítására szolgál. A VEGYIGYÁRAK DICSTELEN ELSŐSÉGE A víz valamennyi népgazdasági ág fontos nyersanyaga. Néhány iparág különösen szigorú követelményeket támaszt a víz minőségével szemben. Mindenekelőtt az élelmiszeripar, ahol a víz a termék részévé válik, vagy minőségétől függ a termék minősége. Nem kevésbé szigorú ismérveket alkalmaznak a víz felhasználására a textiliparban, a papírgyárakban és a műanyagfonalat gyártó üzemekbenAz ipar fejlesztése, az új gyártási eljárások egyre nagyobb mennyiségű vizet igényelnek. Így ma a szükséges mennyiségű víz (természetesen megfelelő minőségű) gyakran meghatározó tényezője az ipari üzem létesítésének. A következő 10—15 évben az eddiginél lényegesen több jó minőségű vizre lesz szüksége a népgazdaságnak. Tekintettel arra, hogy a korszerű gyártási folyamatokban a víz az alapvető nyersanyagok egyike, rendkívül nagy gondot kell fordítanunk a minőségére. Annál is inkább, mert az üzemek nincsenek kellően ellátva tisztítóberendezésekkel, s így a kibocsátott szennyezett víz egyre csak rontja a folyók vizének minőségét, és lehetetlenné teszi felhasználását a torkolatnál. A folyók egyes szakaszain a víz minősége erősen kifogásolható. Nem a beruházások finanszírozásáról, vagy a lakosság pénzkiadásairól akarunk szólni, hanem egyszerűen a pénzről. Sokféleképpen bánunk vele. 1965-ben egy lakosra 5,6 darab kiselejtezett papírpénz Jutott, 1966 ban 5,7. Prágában bánnak legrosszabbul a pénzzel, Itt 1965-ben 12,5 darab forgalomból kivont papírpénz jutott egy lakosra, 1966 ban már „csak" 9,9. Viszont legjobban vigyáznak rá a dél- és észak-morvaországi kerilBulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az \DK, Románia és a Szovjetunió vasútvonalain harmadik éve futnak az OPW jelzésű teherkocsik. Ezen országok közös parkjának 104 ezer vasúti teherkocsijáról van sző, melyek elvesztették az idegen kocsik jellegét, s ax egyes vasútvonalak szabadon használják éket. A közös gazdálkodás a tehervagonokkal hozzájárni annak csökkentéséhez, hogy az ország határát elhagyó kocsik üresen, tehát klhasználatlanul térjenek vissza. A folyóvizek szennyeződését 72 százalékban a vegyipari üzemek okozzák, főleg a cellulóz- és papírgyárak, 12 százalékban az élelmiszeripari üzemek, 5 százalékban a bányák és kohók, 5 százalékban a többi iparág, 6 százalékban pedig et városok szennylevezető csatornái. A Vág vizét 4 cellulózgyár, a Garam vizét a dubovái Petrochema és a harmanecl cellulózgyár, a Sajó és az Ondava vizét a gömörhorkai és a heneoveei cellulózgyár, a Nyltra vizét a novákyi vegyiüzem szennyezi. A téli hónapokban a folyók szennyeződéséhez hozzájárulnak et cukorgyárak is. Szlovákiában jelenleg 850 üzem szennyezi a vizeket, s ebből csak 326 üzemnek van tisztítóberendezése, de sok esetben nem jól működnek. Kielégítően csak 185 üzem tisztítja szennyvizét. Így a folyók rendkívül szennyezett szakaszai 1200—1800 kilométert tesznek ki. NEM TELJESÍTIK A KORMÁNYHATÁROZATOKAT A kormány többször foglalkozott a folyóvizek tisztaságának védelmével, s nem egy rendeletet hozott, melyek meghatározzák, hogy a vállalatok milyen mértékben és mikor építsenek szennyvíztisztítókat. A kormányhatározatokat azonban nem valósították meg teljes mértékben, s ezért 1963ban a kormány újabb határozatában pontosabban kitűzte a szennyvíz-tisztítók építését. Az 1958-ban hozott kormányhatározat lehetővé tette a vízgazdálkodási szerveknek, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény be nem tartásáért a vállalatokat pénzbüntetéssel sújtsák. A vízgazdálkodási szervek az utóbbi öt évben Szlovákiában 272 esetben szabtak ki pénzbüntetést, melynek összege meghaladta a 8 millió koronát. 1967. január elsejétől a 16/1966. számú kormányrendelet szabályozza a bírságolást a letben, ahol átlagban 3,8 darab kiselejtezett pénz jutott egy lakosra. Tavaly összesen 81 188 400 darab, 67 260 kilogramm súlyú papírpénzt kellett kivonni a forgalomból, 885 ezer darabbal többet, mint 1965ben. A legtöbb kiselejtezett pénz tízkoronás volt, súlyban 18 638 kilogramm. Az elhasználódott papírpénzt természetesen új bankjegyekkel kellett pótolni, s ezek kinyomtatása 4 659 345 koronába 1966 ban a szóban forgó országok egyikébűi a másikba 100 ezer üres kocsival kevesebb ment át, mint egy évvel korábban. A kocsik körforgási ideje az egyik rakodástól a másikig csaknem 24 órával lerövidült. A Csehszlovák Állami Vasút állomásain tavaly 930 exer OPW jelzésű kocsit raktak meg, 40 ezerrel többet, mint 1965-ben. A közös vasúti teherkocsipark Irányító központja Prágában van. Folyamatosan figyeli és koordinálja a nemzetközi vasúti teherforgalmat. Egyben gyűjti ax anyagot • folyóvizek szennyezéséért. A kormányrendelet célja nemcsak a bírságolás, hanem az ls, hogy az üzemek fokozatosan felszámolják a szennyvíz kibocsátását a folyókba, amit a következőkkel kell elérni: — kiiktatni a gyártást azokban az üzemekben, amelyekben a szennyvíz-tisztító építése, vagy más intézkedés megtétele gazdasági szempontból lehetetlen; — úgy alakítani a gyártási eljárást, hogy mérséklődjön • szennyeződés; — szennyvíz-tisztítókat építeni. EGÉSZ ÉVI ÖNTÖZÉS Azon a káron kívül, melyet a szennyvíz a folyókban okoz, további vesiteség keletkezik azzal, hogy kárba vesznek értékes nyersanyagok és trágyatartalmú anyagok. Kiszámították, hogy ezeknek az anyagoknak az értéke országos méretben évente mintegy 550 millió korona. Ezért a folyóvizek tisztaságának védelmét az említett módszereken kívül a szennyvízzel való egész évi öntözés szolgálhatja. Ezen a téren a KGST-országok közül figyelemre méltó eredményeket. értek el az NDK-ban (öntözés városi szennyvízzel) és Lengyelországban (öntözés ipari szennyvízzel). Kutatóintézeteink számításai szerint rendkívül gazdaságos a szennyvízzel való egész évi öntözés. A folyóvizek nagyfokú szenynyezettségének felszámolásához elsősorban az szükséges, hogy csökkentsük a rendkívül szennyezett vizek arányát, hiszen ezeket a vizeket csak nagyon költséges eljárásokkal, vagy egyáltalán nem lehet használhatóvá tenni. Az Ilyen vízszakaszok országos méretben 2600 kilométert tesznek kl, ami- hazánk fő folyói hosszának 46 százaléka. Ezt az arányt 1980-ig 17,5 százalékra kívánjuk leszorítani. IÁN STRELNÍK mérnök résxaránya az átlagkereset összetételében az élelmiszeriparban (89,6 százalék) és a közszükségleti iparban (88,3 száxalék), legkisebb a vegyiparban (82,5 százalék) és a kohászatban (83,5 százalék). A prémiumok és kDlönjntalmak legnagyobb szerepet játszanak a kohászatban (14 százalék), a gépiparban (13,2 százalék) és a vegyiparban (13,1 száxalék), legkisebbet ax élelmisxeriparban (8,4 sxázalék) és a köxsxükségleti iparban (10,4 sxáxalék). A nyereségrészesedésnek legnagyobb súlya volt a vegyiparban (4,4 száxalék) a műszaki gazdasági doigoxúknál (6,3 száxalék), a bányászatban (2,7 százalék) és a kohászatban (2,5 százalék), legkisebb a közszükségleti iparban (1,3 száxal0k), a gépiparban (1,8 száxalék) és ax építőiparban (1,9 száxalék). került, ebből a tlzkoronásokft 2 088 699 koronába. A pénz kopása és pótlása természetes dolog, annál Inkább, mert a kisebb Jegyű bankókat gyengébb minőségű papírra nyomják. Azonban fölöslegesen sok pénzt kell kiselejtezni a gondatlan kezelés miatt. A tavaly kiselejtezett pénznek 60,2 százaléka természetes kopással rongálódott meg, 18,2 százaléka durva gondatlanság miatt, 15,6 százalékát élelmiszerekkel piszkolták be, 3,1 százaléka gyűrött és tépett, 2,1 százaléka befirkált és 0,8 százaléka megégett pénz volt. szervezet legmagasabb szervének — a közüs park tanácsának — ülésére, amely évente leskevesebb kétszer ül össze. A nevezett KGST-országok vasútvonalain futó üres kocsik az említett eredmény ellenére tavaly az állománynak egy harmadát tették ki, ami még mindig nagyon sok ahhoz, hogy elégedettek legyünk. Ezért a szervezet állandóan keresi a lehetőségeket az országok közötti gaxdaságtalan átkelés további csökkentésére. A kocsik élettartama 5—20 év. 1970. január l-ig a park 92 százalékát kicserélik. A tagorsxágok előtt tehát az az Igényes feladat áll, hogy kidolgozzák a felújításra vonatkozó konkrét intézkedéseket. „,*. mm . | jw t IfMP

P .. .1 fi í s : BUWT Ip! wi mjjjkm h M " M ^ V;'

4. H — Jhk \5wmm

m felen?* a Petelski házaspár rendezte Don Gabriel című lengyel tragikomédiából. Mit jelent az OPW jelzés a vasúti kocsikon? A munkabér összetétele a z iparban A múlt évben megjelent a munkabér új eleme: a nyereségrészesedés. Érdekes megfigyelni, hogyan befolyásolta tavaly az átlagkereset összetételét az iparban. Erről tájékoztatnak a következő adatok: -I -aj — M S

® i,

1® — ÖC >a = =• « u >

a e u n. B :o t. u S -o> — o 3 — u a >,,£ a a.*. a u 86,1 11,8 2,1 86,5 11,6 1,9 84,4 12,9 2,7 ipari dolgozók munkások műszaki-gaxd. dol. Az alapbér részaránya a munkások keresetében a legnagyobb, a változó bérrésx (prémium, különjutalom és nyereségrésxesedés) pedig legnagyobb szerepet jáuxik a műszaki-gazdasági dolgozóknál. Exek ax arányok megfelelnek a munkások és a műszaki-gazdasági dolgozók munkája fellegének, s a különbségek a változó bérrészt illetően nem is nagyok. A múlt évben a nyereségérdekeltség alapján gazdáikodú vállalatokban a mozgó bérrész a műszaki-gazdasági dolgozóknál nagyobb volt (a prémium és különjutalom 17 sxáxalék, a nyereségrészesedés 3 sxáxalék), mint a bruttó jövedelemben érdekelt vállalatokban (11,8 és 2,7 sxáxalék). Legnagyobb volt ax alapbér Hogyan bánunk a pénzzel?