Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-15 / 104. szám, szombat

j HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK VAJÚDTAK A HEGYEK 1967 IV. 15. Q unta del Este uruguayi • nyaralóhelyen három napon át tárgyaltak a latin-amerikai államelnökük Johnson amerikai elnökkel olyan problémákról, amelyeket mind a latinamerikai közvélemény, mind a washingtoni Fehér Ház szócsövei a kontinens szempontjából döntő fontossdgúakként jellemeznek. Hivatalosan hat napirendi pontot kellett megvitatni az Amerikai Államok Szervezetének csúcsértekezletén, éspedig: Latin Amerika gazdasági integrációját és iparosítását, infrastruktúra-tervekkel kapcsolatos közös akciókat, a latin-amerikai külkereskedelmi feltételek megjavítását szolgáló intézkedéseket, a mezőqazdasági termelés korszerűsítését és fokozását, a közoktatás és a tudomány fejlesztését, s végül a fölösleges katonai kiadások kiiktatását. Ez Így elvben szép — a latinamerikai közös piac néven kialakuló integrációs szervezet alapelveikónt hirdették meg ezt a hat pontot —, ára a latin-amerikai közvélemény mégsem volt elragadtatva a konferencia hangosan propagált célkitűzéseitől, s az uruguavi Marna lakonikus rövidséggé! így tapintott rá a Punta dol Este-i találkozó lényegére: „Johnson másfél milliárdot kínál, rle a kliensek lázadoznak". Egy földrész gondjai fohnson Punta del Este-i látogatásával kapcsolatban az Egyesült Államokban is valamennyi befolyásos lap időszerűnek tartotta a latin amerikai problémák tiizstesebb-felszínesebb elemzését, a lap mögött álló csoportok érdekeinek megfelelően. jameš~~Reston, a New York Times ismert hírmagyarázója fgy fejtette ki véleményét a Punta del Este-i találkozó programjával kapcsolatban: „A kontinens szörnyű nyomorúsága a legfőbb probléma". Közismert tény, hogy a 21 latin amerikai ország rendkívül elmaradott, s hogy ebben az Egyesült Államok a ludas, még akkor is, ha a Fehér Ház ezt gondosan igyekszik palástolni. .Ugyanis az a helyzet, hogy az észak amerikai ipari monopóliumok és agrártársaságok minden téren tőlük függő olcsó nyersanyagbázissá tették a földrész országait, potom áron vásárolják fel a természeti kincseket, nem törődnek a nemzeti-' ipar fejlesztésével, sőt szándékosan akadályozzák, a washingtoni kormányzat pedig magas vámkorlátokkal zárja el a latinamerikai termékek bejutását az Egyesült Államok piacára. Ez a bajok góca, innen ered minden nehézség. A néhai Kennedy elnök az ún. Szövetség a haladásért program szorgalmazásával akarta orvosolni a latin-amerikai országok bajait, ám rövidesen kiderült, hogy ez a segélyprogram a valóságban spanyolfal egy hatalmas földrész kiszolgáltatottságának leplezésére. A program célként jelölte meg, hogy a la tin-amerikai országokban az év jövedelemnek fejenként két szá zalékkal kell növekednie, a nemzeti jövedelmet igazságosabban kell elosztani, stabilizáln kell az árakat, növelni a mező gazdasági termelést, nemzet qazdaságl struktúrát kell kiala kitani különféle reformokkal. A program első tíz éve alatt húszmilliárd dollárt folyósítot tak e célra, de az eredmény eny hén szólva kiábrándító. A kilátásba helyezett agrárreformok egy-két ország kivételével feledésbe merültek, az amerikai pénz többnyire a Pentagon szekerét toló katonai klikkek kezében elsikkadt. Mexikó és Venezuela kivételével valamennyi latin-amerikai országban inflációs tünetek mutatkoznak. Nem is csodálkozhatunk rajta, hisz a latin-amerikai országok természeti ktncseinek 70—98 százaléka az észak-amerikai monopóliumok kezében van, ezeknek pedig nem érdekük a földrész fejlesztése. Üres ígéretek fohnson felszólalásában semmi újat nem mondott, csupán azt, amit a sajtó már előre beharangozott: alamizsnát kínált a latin-amerikai integrációs tö rekvések támogatására — öt évre másfél milliárd dollárt, tehát évente 300 milliót, amelyet 21 ország között kell elosztani. Ez is csak puszta ígéret, mert az elnököt senki sem hatalmazta fel ennek megadására, s nem tartják valószínűnek, hogy a kongresszus a vietnami háborús kiadások miatt megszavazná az összeget. A latin-amerikai országok nem alamizsnát kérnek, hanem a vámkorlátok feloldását, a hazai ipar piaci érvényesülését, az analfabetizmus felszámolását, a tudományos, technikai és társadalmi haladás elősegítését, az egészségügyi viszonyok gyökeres megjavítását. Stílusváltozás? Johnson elnök a küldöttek előtt meglobogtatta a mézesmadzagot, de úgy vélik, nemcsak ígéretekkel áltatta a latinamerikai államfőket, hanem ismét rá akarta bírni partnereit az Amerika-közi fegyveres erők létrehozására. Az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját ért bírálatokból arra következtetnek, hogy az AÁSZ-ban „lazult a fegyelem", s fohnson megpróbál „rendet teremteni". Latin-Amerika valóban olyan, mint egy megbolygatott méhkas, egyes országok között kisebb-nagyobb nézeteltérések vannak, nem utolsó sorban határviszályok, amelyeket Washington saját érdekében akar kihasználni, de az egyes kormányok álláspontja között a latin-amerikai—USA viszonyban mutatkozik a jő eltérés. Washington közös fegyveres erőtervét elsősorban a katonai kormányok támogatják. A Fehér Ház tudja, hogy a polgári kormányok zöme azért utasítja el a tervet, mert az Amerika-közi fegyveres erőben az Egyesült Államok mindenkori veszélyes eszközét látják latin-amerikai beavatkozásra. Ellenállásukat most azzal akurják megtörni, hogy az antikommunizmus szellemében „kommunista aknamunka" fokozódó veszéllyel ijesztgetnek. Mivel Bolíviában, Kolumbiában és Venezuelában újult erővel fellángolt a partizánmozgalom, a Fehér Ház emberei azzal akarnak hatni a mérsékeltebb irányzatú burzsoá politikusokra, hogy „a közös fegyveres erő nekik is szolgálatot tehetne, ha a radikális baloldal veszélyeztetné hatalmukat". Johnson tartózkodott az erős kifejezésektől, s általában türelemmel viseltetett az Egyesült Államok bírálóival szemben. Johnson „tapintatosságát" öszszefüggésbe hozzák azzal, hogy Washington AÁSZ-diplomáciájában nemrégen személyi változás következett be. A hírhedt „vas kezű", erőszakos Thomas Mann, majd Lincoln Gordon után Sol Myron Linowitz, az elegáns megjelenésű, kifogástalan modorú, művelt, multimilliomos diplomata lett a latin-amerikai ügyek intézője, aki az AÁSZban sokkal simább módszerekkel próbálja befolyásolni a latin-amerikai fejlődést. A Punta del Este-i értekezlet szenvedélymentesen, langyosan végződött. A csütörtökön este elfogadott közös nyilatkozat elsősorban az 1970-ben megalakuló közös piacot szentesíti, továbbá Johnson vámcsökkentési, kereskedelemfejlesztési és egyéb támogatási ígéreteit tartalmazza. Röviden puszta ígéreteket konkrét alap nélkül. Kérdés, nem érl-e a latin-amerikai közös piac tervét is a hírhedt Szövetség a haladásért sorsa? LŐRINCZ LÁSZLÓ A népi Korea tiltakozik Pák Csöng Guk tábornok, a Koreai Népi Demokratikus Köz társaság képviselője a fegyver-' szüneti katonai bizottságban tegnap élesen tiltakozott az április 13-i veszedelmes amerikai provokáció ellen. Követelte a provokáció szervezőinek szigorú megbüntetését és intézkedések foganatosítását hasonló incidensek megismétlődéséhek megakadályozására. A Neues Deutschland a bonni kancellár nyilatkozatáról Kiesingernek az NDK kormányához kell fordulnia Kiesinger kancellár a Bundestag szerda délutáni ülésén kormánynyilatkozatot olvasott fel, amelyben a Német Szocialista Egységpárt közelgő kongresszusához fordult. Ebben — mint már korábban — azt igyekezett bizonygatni, hogy az NSZK kormánya <t feszültség csökkentését kívánja Németország két része között is; ismertette a bonni javaslatokat a német belkereskedelem kiterjesztésére, technikai és gazdasági munkaközösségek megalakítására, az energiagazdálkodás kapcsolatainak fejlesztésére, a tudományos technikai együttműködésre stb., de ez a nyilatkozat nem tükrözött változást az NDK-val szemben folytatott politika alapvető kérdéseiben. A Neues Deutschland kommentálja a bonni kormánynak a Bundestagban megvitatott és az NSZEP VII. kongresszusához intézendő nyilatkozatát. A Neues Deutschland hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet kormányfő olyan kérdéseket vetett fel a Bundestag előtt ismertetett nyilatkozatban, amelyek tartalmilag állami jellegűek és az államközi kapcsolatok szintjére tartoznak. A lap megállapítja, véleményünk szerint az volna a legészszerűbb és a legkézenfekvőbb, Adenauer súlyos beteg Adenauer volt nyugatnémet kancellár súlyosan megbetegedett és egészségi állapota percről percre romlik. A volt kancellárt bronchitisszel kapcsolódó influenza támadta meg. Az AFP közlése szerint oxigénpalackokat vittek a rhóndorfi villába, ahol az agg államférfi betegen fekszik. Feltételezhető, hogy Adenauert máris oxigénsátorba helyezték el, amelyet minden eshetőségre gondolva már előzőleg előkészítettek. A 91. életévét betöltött volt kancellár betegágyánál állandóan több orvos tartózkodik. ha a nyugatnémet kormány vagy a Bundestag a Német Demokratikus Köztársaság kormá nyához fordul, mert — mint mindenki előtt ismeretes — az állami jellegű kérdések megtárgyalására a kormány illetékes. kiesinger úr előbb az NSZEP kongresszusához fordul. Feszül ten várjuk, vajon megteszi e most a bonni kormány a régen esedékes lépést és feladja kizárólagos képviseleti igényét, továbbá kijelenti-e, hogy kész tárgyalásokra egyenlő jogú részvétel alapján. Ebben az esetben bizton számíthatnak az európai népek és nem utolsósorban a nyugatnémet lakosság lelkes egyetértésére. Mi a magunk részéről mindenesetre élénk érdeklődéssel figyeljük ennek a fejlődésnek a folytatását. Az SPD nyílt levele az NSZEP kongresszusához s Bonn (CTK) — A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közzétette a Német Szocialista Egységpárt hétfőn megnyíló VII. kongresszusának küldötteihez intézett nyílt levelét. Az SPD újabb javaslatot tesz, rendezzenek vitát a német kérdésről. Visszautasítja azt a nézetet, hogy Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köz társaság kapcsolatai osztályjellegűek, és felszólítja a kongresszus küldötteit, tárgyaljanak Kiesinger kancellár szerdal javaslatáról. LEZUHANT EGY AMERIKAI KÉMREPULŐGÉP Las Vegas (CTK) — Las Vegastől 20 kilométerre északra lezuhant egy SR-71 típusú amerikai lökhajtásos repülőgép. Az ilyen 3280 km-es óránkénti sebességet elérő repülőgéppel már másodízben történik szerencsétlenség. Tudományos értekezlet Moszkvában Rochet és Amendola a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről Moszkvában több mint 50 ország képviselőinek részvételével tudományos értekezlet kezdődött A nemzetközi munkásmozgalom problémái és a leninizmus címmel. Csütörtökön ismertették Waldeck Rochet nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának és Giorgo Amendolának, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának értekezését. Waldeck Rochet előadásában egyebek közt rámutatott arra, hogy, az októberi forradalom teremtette meg a lehetőséget a szocialista világrendszer megalakulásához. Ma már megvan a lehetőség arra, hogy Franciaország békés úton térjen át a szocializmusra. A békés áttérés az összes dolgozókat felölelő demokratikus mozgalom eredményeként jöhet létre; e célból szükség van a szocializmus felépítésében érdekelt valamennyi demokratikus párt együttműködésére. Giorgo Amendola előadásában leszögezte: Ma ls időszerű az a lenini tétel, amely szerint a kommunista és munkáspártok saját országukban végzett tevékenysége és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom között elengedhetetlen a szoros kapcsolat. Magáról az internacionalizmus elvéről van Itt szó, — mutatott rá Amendola, majd ebben az összefüggésben kifejtette, mennyire káros a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár politikája a szocializmus ügye szempontjából. i Ml AZ ADDISZ ABEBA-I KŰYETEM elnöke felhívta az egyetem összes hallgatóit, hogy ismét iratkozzanak be, ha el akarják kerülni az egyetemről való kizárást. Az egyetem diákjai hétfő óta sztrájkolnak az új törvény ellen, amely veszélyezteti a gyülekezési szabadságot. LUIS SOMOZA volt nicaraguai elnök csütörtökön 45 éves korában szívgyengeségben elhunyt. SPANYOLORSZÁGBAN az utóbbi napokban szinte napirenden vannak a Franco-ellenes tüntetések és sztrájkok. Ferrolban csütörtök délelőtt mintegy 3000 személy tüntetett azért, hogy bocsássák szabadon a Pysbe üzem letartóztatott alkalmazottait. A rendőrséggel való összetűzések során hat munkás megsebesült. Ugyancsak Franco ellen tüntetett mintegy háromezer madridi diák is, akik követelték az'iskolaügy! miniszter lemondását és a sajtócenzura eltörlését. Tizénkét diákot letartóztattak. A BRAZIL RENDŐRSÉG Rio de Janeiróban letartóztatta B. D. Boiteaux professzort, a Brazil Szocialista Párt volt elnökét, akit azzal vádolnak, hogy Minas Gerais államban a partizánmozgalmat irányította. ADENBAN a múlt héten 45 angol (vagy angolbarát) katona vesztette életét, 112 megsebesült. A Dél jemeni Felszabadítást Frontnak 15 halottja és 64 sebesültje van. A MAROKKÓI KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége az RKP Központi Bizottságának meghívására csütörtök este Bukarestbe érkezett. A marokkói vendégeket Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára és más pártképviselők fogadták. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budapestre érkezett Emil Bodnaras, a Román KP Központi Bizottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, valamint Gheorghe Rosu, az RKP Központi Bizottságának tagja, akik még aznap megkezdték tárgyalásukat az MSZMP képviselőivel. JUGOSZLÁVIÁBAN április 13-án új törvény lépett életbe a közrend megbontói ellen. Az új törvény a huliganizmust is bűntettnek tekinti. Szigorúbban járnak majd el azokkal szemben is, akik megsértik a közúti forgalom szabályait. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége, amely az Osztrák KP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatáson volt Ausztriában, Bécsből hazautazott Bukarestbe. PÁRIZSBAN április 17 —18-án ülést tart a NATO különbizottságának négy alcsoportja, melyek az Atlanti Szövetség jelenlegi feladataival foglalkoznak majd. Napirenden szerepel a Kelet és Nyugat, valamint a NATOtagállamok közötti kapcsolatok kérdés6 is BOHUMÍR LOMSKÝ hadseregtábornokot, Csehszlovákia nemvetvédelmi miniszterét, a CSKP Központi Bizottságának tagját tegnap Moszkvában fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkáAmlóta Saigon amerikai katonai tábor lett, a város egy nagy örömtanyává változott. (M. Kopfiva rajza) ť9