Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-13 / 102. szám, csütörtök

Befejeződött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülése Már Csou En-laj is támadja Liu Sao-csit Moszkva (ČTK) — Az Orosz­országi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa április 12-én, szerdán tartott befejező ülésén megvá­lasztotta az új parlament elnök­ségének és az új kormánynak tagjait. Az elnökség elnöke Is­mét Mihail Jasznov lett, akit erre a funkcióra első ízben a múlt év decemberében választot­tak meg. Az OSZSZSZK Minisz­tertanácsának elnöke továbbra is Gennagytl Voronov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja marad. Voronov elvtárs 1962 óta tölti be ezt a funkciót. A kétnapos ülésen a képvi­selők a fogyasztási cikkek ter­melésének növeléséről, valamint a könnyűipari gyártmányok mi­nőségének Javításáról tárgyal­tak. Nehru-díjjal tüntették ki U Thant ENSZ-főtitkárt Delhi (CTK) —- Radhakrisnan indiai elnök tegnap Nehru-díj,­fal tüntette ki U Thant ENSZ-fő­titkárt a nemzetközi megértés érdekében kifejtett tevékenysé­géért. Az elnök, a miniszterel­nök és a külügyminiszter ünne­pi beszédükben méltatták a fő­titkárnak a világbéke megszilár­dítására és a vietnami háború mielőbbi befejezése érdekében kifejtett törekvését. U Thant beszédében elsősor­ban Nehrunak a nemzetközi megértés érdekében kifejtett ér­tékes munkáját méltatta. Nehrut „az el nem kötelezettség elmé­lete egyik legtekintélyesebb be­avatottjának" nevezte. Gandhi asszony, India miniszterelnöke kijelentette, hogy India tovább­ra is törekedni fog az összes vi­tás kérdések békés megoldásá­ra, támogatni fogja a gyarmati népek függetlenségének kivívá­sát, a nemzetközi együttműkö­dést és a leszerelést. U Thant főtitkár a Nehru-díj­jal járó pénzösszeget az ENSZ nemzetközi iskoláinak fejleszté­sére ajánlotta fel. Az ünnepség után Csagla külügyminiszterrel a vietnami kérdésről és az in­diai-pakisztáni viszonyról tár­gyalt. W i M y Brandt Londonban Előtérben az európai problémák London (CTK) — Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter tegnap kétnapos látogatásra Londonba érkezett, hogy az an­gol kormány képviselőivel po­litikai, védelmi és gazdasági kérdésekről tárgyaljon. Az egyik fő probléma, melyet Wil­sonnal és Brown külügyminisz­terrel megtárgyal, a két ország­nak a szocialista államokhoz való kapcsolata. A nyugatné­met kormány ugyanis rossz szemmel nézi Anglia és a szo­cialista államok viszonyának javulását, s arra fog törekedni, hogy az angol kormány támo­gassa a szocialista táborral szembeni gazdasági politikáját, valamint a politikai és ideoló­giai nyomását. A hírek szerint napirenden szerepel még Angliának a Kö­zös Piacba való belépése, a nyugatnémet—angol műszaki együttműködés, az NSZK-ban állomásozó angol csapatok fenntartási költsége, az atom­sorompó-egyezmény, a NATO-n belüli kapcsolatok és a Kenne­dy-forduló kérdései stb. Brandt javasolni fogja az an­gol külügyminisztériumnak, hogy Anglia formálisan csak ősszel kérelmezze a Közös Piac­ba való felvételét. Megfigyelők szerint várható, hogy Brandt igyekezni fog meg­nyerni az angol kormányt ar­ra, hogy támogassa az atomso­rompó-egyezménnyel kapcsola­tos álláspontját. Ezenkívül azt is el akarja érni, hogy Nagy­Britannia kedvezőtlen feltétele­ket teremtsen a Német Demok­ratikus Köztársasággal való ke­reskedelmi kapcsolataiban. Véget értek a magyar—svéd tárgyalások Budapesten közleményt adtak ki Nilsson svéd külügyminisz­ter hivatalos magyarországi lá­togatásáról. A szívélyes, őszin­te légkörben lezajlott eszmecse­réken a tárgyaló felek foglal­koztak a nemzetközi helyzettel, valamint Magyarország és Svéd­ország kétoldalú kapcsolatai­val. A tárgyaló felek komoly ag­godalmuknak adtak kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Az európai biztonság kérdésé­vel összefüggésben a két kül­ügyminiszter megállapította, hogy bár Európában jelenleg egyes vonatkozásokban enyhü­lés mutatkozik, változatlanul fennállnak az enyhülést akadá­lyozó tényezők. Nilsson svéd külügyminiszter meghívta Péter Jánost, a Ma­gyar Népköztársaság külügymi­niszterét, hogy tegyen hivata­los látogatást Svédországban. NYIKOLAj PODGORNI], a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Moham­med Zahir afgán király meghí­vására május 30-án néhány na­pos hivatalos látogatásra Afga­nisztánba látogat. IUGOSZLÁVIA katonai kül­döttsége, melyet ívan Gosnijak hadseregtábornok, nemzetvédel­mi államtitkár vezet, Dobra Dzsurov hadseregtábornok, Bul­gária nemzetvédelmi minisztere meghívására hivatalos látoga­tásra Szófiába utazott. AZ OLASZ Kommunista Párt Róma közelében fekvő központi tanulmányt intézetében a na­pokban tartják az európai szocialista országok gazdaságá­nak és társadalmának fejlődésé­vel foglalkozó szemináriumot. A szemináriumon 54 központi funkcionárius vesz részt. NESTOR LUJANT, a Destino című barcelónai hetilap igazga­tóját 50 000 pesota pénzbünte­tésre Ítélték, mivel cikket kö­zölt arról az összejövetelről, amelyet a barcelónai egyetem diákjai rendeztek Picasso tiszte­letére. A CSEHSZLOVÁK- újságíró­küldöttség, amely a napokban Berlinben tartózkodik, kedden ellátogatott az NDK-nak a nyu­gatnémet ügyekkel foglalkozó államtitkárságára, ahol újság­íróink megismerkedtek a két német állam közötti kapcsola­tok egyes problémáival. Szovjet pártküldöttség Kairóban Kairó (CTK) — Jegorlcsevnek, az SZKP Központi" Bizottsága tagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának ve­zetésével az Arab Szocialista Szövetség meghívására szovjet pártküldöttség érkezett Kairóba. Látogatása során megismerke­dik az Arab Szocialista Szövet­ség tevékenységével és az egyip­tomi nép életével. KGST-értekezlet Leningrádban Leningrád (CTK) — Lenin­grádban tegnap befejeződött a KGST-tagállamok szakemberei­nek hatnapos tanácskozása, melynek napirendjén a tagálla­mok közötti személygépkocsi­forgalommal kapcsolatos kér­dések megvitatása szerepelt. A küldöttek a továbbiakban arról is tárgyaltak, hogy a kis tehergépkocsikra egységes mű­szaki-szállítási követelménye­ket állapítsanak meg. Ezenkívül jóváhagyták a gépkocsi-forga­lom és a közutak szabványosí­tásáról szóló javaslatokat. Peking (CTK) — Csou En-laj kínai miniszterelnök ismét vé­delmébe vette kormányának néhány miniszterét, és felhívta a „vörösgárdistákat", hogy tá­madásaikat Liu Sao-csi államfő ellen összpontosítsák. A Liu Sao-csi és Teng Hszlao­ping, a párt főtitkára elleni pa­pírháború tegnap érte el tető­fokát azzal, hogy a két funk­cionárius többszörösen megna­gyított karikatúráját kifüggesz­tették Pekingben. A kínai hadsereg központi lapja terjedelmes cikkben hívja fel a közvéleményt, hogy a Liu Sao-csi-ellenes kampányt az egész országra terjesszék ki. A pekingi megfigyelők szerint ez azt bizonyítja, hogy Mao Ce­tung hívei eddig még nincsenek olyan helyzetben, hogy győze­lemre vigyék e kampányt. A Working Peoples Daily cí­mű rangooni lap tegnap arról adott jelentést, hogy azt az 500 kínai menekültet, akik a „vö­rösgárdisták" üldözése elől szöktek Burmába, visszaköltöz­tették Kínába. Amerika népgazdasága kezdi érezni a tehergépkocsi-közleke­dés háromnapos korlátozásának következményeit. E korlátozást a munkaadók és a tehergépko­csivezetők közötti munkavi­szály váltotta ki. Az USA-ban a tehergépkocsi-fuvarozás döntő szerepet játszik az áru és a nyersanyag szállításában. A munkaviszály következmé­nyei azokat a farmereket is sújtják, akik nem rendelkeznek megfelelő pótalkatrésszel mező­gazdasági gépeik számára. Az áruszállítást most hajóval és tehervonattal kezdik lebo­nyolítani. E szállítási eszközök azonban nem tudják mindenben helyettesíteni a közúti teherfor­galmat. E viszály megoldása jelenleg ls folytatódik. Három nappal ezelőtt 250 000 tehergépkocsi tulajdonosa leállította a forgal­mat, s a gépkocsivezetőket a feltételeik elfogadására kény­szerítik. 5 százalékos béremelést ajánlottak fel, a gépkocsiveze­tők azonban 7 százalékos eme­lést követelnek. Órabérük jelen­leg 3,8—5,3 dollár között mo­zog. ATHÉN Tegnap 24 órás sztrájkba lé­pett 150 000 görög építőipari munkás. Béremelést és munka­feltételeik megjavítását követe­lik. A tüntető munkások és a rendőrség között összetűzések­re került sor, több tüntetőt le­tartóztattak. Hasonló kormányellenes tün­, tetést rendezett kedden a szalo­niki diákság is. A diákok elfog­lalták az egyetem épületét, és követelték, hogy szüntessék be a diáktársaik ellent megtorláso­kat. Akciójukkal ugyanakkor az ellen ls tiltakoztak, hogy az új görög kormányt kizárólag a Nemzeti Radikális Unió (ERE/ jobboldali politikai párt tagjai­ból állították össze. A rendőrség itt ls beavatkozott, s mindkét oldalon több személy megsebe­sült. Néhány diákot letartóztat* tak. RÓMA Az olasz közkőrházak orvosai­nak április 6-án megkezdődött sztrájkjához az egyetemi klini­kák és kórházak orvosai és a betegbiztosító intézetek rende­lőinek orvosai ís csatlakoztak. A becslések szerint e sztráfk­kokban megközelítőleg 30 000 orvos vesz részt. Az orvosok kö­vetelik az egészségügyi rendszer gyökeres reformját. A lakosság, amelyet e sztrájk szintén sújt, helyesli az orvosok követeléseit, és támogatja sztrájkjukat. MADRID A madridi, barcelonai, bilbaói, sevillai és más spanyol egye­temeken kedden részleges diák­sztrájkokat és tüntetéseket szer? veztek a francoista rendszer el­len. A diákok követelik, hogy bocsássák szabadon barcelonai diáktársalkat, akiket tüntetés­ben való részvételük miatt bí­róság elé akarnak állítani. A madridi gyárakban is to­vább folytatódnak a Franco-el­lenes akciók. PAKISZTÁN Dzshenldah kelet-pakisztáni városban tegnap rendőrség za­varta el az egyik iskola épülete elől azokat a járókelőket, akik segíteni akartak az éppen záró­vizsgázó középiskolai diákoki nak. A rendőrség 75 személyt letartóztatott. Ugyanakkor Nars­hinghdi városkában a vizsgázta­tóteremben halálra szurkálták az iskola igazgatóját, aki né­hány diákot nem engedett vizs­gázni. ADAM POWELL harlemi néger jelöltet, a parlament demokra­ta párti tagját, akit néhány hét­tel ezelőtt állítólagos hazaáru­lásáért megfosztottak képvise­lői mandátumától, kedden 80 százalékos szavazati többséggel ismét képviselővé választották. Cranciaországban a napok­' ban megalakult új kor­mány összetételében alig külön­bözik az előbbitől. Még azok a miniszterek is megtartották tár' cájukat, akik a választásokon nem nyertek szavazattöbbséget. Georges Pompidou áll Ismét a kormány élén, Couve de Mur­ville a külügyminiszter, Pierre Messmer a fegyveres erők mi­nisztere, Michel Debré a gaz­dasági és pénzügyek, André Mal­raux a kulturális ügyek és Mau­rice Schumann a tudományos kutatások minisztere. A gaulle­lsták tehát hatalmon maradtak, de oly csekély a többségük a parlamentben, hogy kénytele­nek a centristákkal és a párton­kívüli képviselőkkel összefog­ni, ha elejét akarják -venni a kellemetlen meglepetéseknek. Senki sem kételkedik abban, hogy Pompidou miniszterelnök, a Rotschild Bank egykori igaz­gatója továbbra is a bankok és a nagy ipari részvénytársasá­gok érdekeit tartja majd szem előtt. De vajon levonja-e a ta­nulságot a kudarcból? Az egyre terjedő sztrájkhullám A munkások, a gaulleista ha­talom fő kárvallottjai, jól tud­ják, hogy a gaulleizmus már nem a hajdani „sebezhetetlen óriás". Már több mint két éve sztrájkokkal, tüntetésekén és egyéb módon juttatják kifeje­zésre elégedetlenségüket. 1966 Az új kormány ésasztrájkmozgalom januárja óta, amióta a két leg­befolyásosabb szakszervezeti szövetség: a CGT és a CFDT közös fellépésben állapodott meg, a bérkövetelést harc erő­södött De bármily gyakoriak is vol­tak a sztrájkok és bármennyien ls vettek részt bennük, az ered­mény nem volt kielégítő. Jól­lehet, az Ipart termelés 1958 óta 60 százalékkal növekedett, a dolgozók vásárlóereje nem emelkedett. A munkások vala­hogy úgy érezték, hogy a mun­kaadók ellenállásának megdönt­hetetlen falába ütköznek. A követelések maradéktalan teljesítéséig... Az Idén azonban már remény­teljesebb a helyzet. Sikert köny­velhetnek el mindenekelőtt a DASSAULT Művek fémmunká­sai Bordeauxban, akiknek a vá­lasztási kampány kellős köze­pén sikerült kiharcolniuk a bér­különbségek lényeges csökken­tését. Ez a nagy cég ugyanis másként fizeti munkásait a Pá­rizs környéki üzemeiben és más­ként a vidéken. A különbség helyenként 30 százalékra rúg. A bérsztrájkok egyre terjed­nek. Amikor e sorokat írom, a Saint Nazaire-l hajógyárban a munkások már 40 napja szüne­teltetik a munkát. Egy teljes hónapig tartott a Rhodiaceta, az egyedüli francia műfonál­gyár 10 ezer munkásának a sztrájkja. A Berliet Tehergép­kocsigyár 12 ezer fémmunká­sa — akiket a vállalat vezető­sége nemrég megtorlásul kizárt az üzemből — ismét sztrájkba léptek. A lotharinglai medence 13 000 vasércbányásza már egy hete nem dolgozik. A követelések csaknem min­denütt azonosak. Többnyire bér­emelésért s a munkahelyek biz­tosításáért folyik a harc. A ra­cionalizálási intézkedéseknek, a fúzióknak, vagy a kevésbé kifi­zetődő üzemek leállításának ugyanis mindtg a munkások isszák meg a levét. De nemcsak a munkások jut­tatják kifejezésre elégedetlen­ségüket. A közalkalmazottak s az állami tisztviselők is saját bőrükön érzik a kormány szo­ciális politikájának „áldásait". S mivel az ő követeléseik ls eddig süket fülekre találtak, bekapcsolódtak a harcba. Tilta­kozó akciókat szerveznek to­vábbá a termésüket eladni kép­telen bortermelők is. A mostani sztrájkokra a ma­kacs kitartás a jellemző. A mun­kások eltökélt szándéka, har­colni követeléseik maradékta­lan teljesítéséig. A gaulleisták a választási kampány idején fűt-fát ígértek a dolgozóknak. Most itt az ide­je, hogy az ígéreteiket be is váltsák s leróják 10 éves anti­szociális politikájuk adósságait. De ne várjunk csodákat. Ez a kormány a minimumnál többet soha sem fog adni a munká­soknak. Valamit azonban mégis csak keli nyújtaniuk a dolgo­zóknak, ha nem akarják rend­szerük végleges bukását. A Dessault gyár munkásainak tüntetése Bordeaux-ban

Next

/
Thumbnails
Contents