Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-08 / 67. szám, szerda

A baloldal közös jelölttel indul a második menetben Az FKP politikai bizottságának nyilatkozata a vasárnapi eredményekről Bojkott AD E N BEN WILSON és „kutyái" avagy mennyire tartja saját képviselőtársait a brit miniszterelnök Párizs (CTK) — Tegnapra virradó éjjel a Francia Kommunista Párt és a Baloldali Demokrata-Szocialista Szövetség képviselői megegyeztek abban, hogy a választások második menetében egy közös jelöltet indítanak valamennyi választási körzetben, és kölcsönösen támogatják őt a gaulleista jelölttel szemben. A Jövő vasárnap 404 választási körzetben kerül sor újabb szavazásra, mivel vasárnap nem" sikerült abszolút többséget elérni egyik párt képviselőjének sem. Tegnap este a rádióban és a televízióban újból megkezdődött a választási kampány. A kommunisták és a baloldali szövetség újabb egyezményéről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a baloldali politikai pártok az első menetben 1 300 000 szavazattal többet nyertek, mint a gaulleisták. Az Humanité „A baloldal győzelméért" címmel közölt vezércikkében kiemeli, hogy a Francia Kommunista Párt — az 1962-es eredményekkel öszszehasonlítva — egymillióval növelte szavazatainak számát. A Figaro a választások kimenetelét Jósolva úgy véli, hogy a kommunisták 47, a baloldal 119, a gaulleisták 264, a többi párt pedig összesen 40 képviselői mandátumot szerez a parlamentben. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága tegnap nyilatkozatot adott ki, amelyben „nagy politikai győzelemnek" nevezi a francia parlamenti választások első menetének eredményeit. A kommunistákba leadott több mint 5 millió szavazat azt bizonyítja, hogy a kommunista párt a francia baloldal legerősebb pártfa — hangoztatja a nyilatkozat. Mindkét német államból távolítsák el az atomfegyvereket NDK-nyilatkozat a genfi leszerelési értekezleten Genf (CTK) — A genfi Nemzetek Palotájában kedden zártkörű tárgyalást tartott a 18hatalmi leszerelési bizottság. A főbeszámolót Alekszej Roscsin tartotta. A szovjet küldött a bizottság elé terjesztette a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát, amely felszólítja az atomnagyhatalmakat, hogy mindkét német állam területéről távolítsák el az atomfegyvereket. A nyilatkozat a továbbiakban felszólítja Nyugat-Németországot, hogy csatlakozzék az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményhez, s újra hangsúlyozza az NDK-nak azt a javaslatát, hogy mindkét német állam jelentse ki: lemond az atomfegyver birtoklásáról, annak ellenőrzéséről, vagy az ellenőrzésben való részvételről. Az amerikai küldöttség nevében William Foster elutasította az NDK kormányának nyilatkozatát mint a leszerelési értekezletet hivatalos dokumentumát. A testvérpártok elítélik a kínai egységbontó politikát Moszkva (CTK) — Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozottan elítéli Mao Ce-tung és csoportja egységbontó tevékenységét. Ez a csoport — hangoztatja a moszkvai Pravdában megjelent nyilatkozat — „eltér a kommunista- és munkáspártok által 1957-ben és 1960-ban elfogadott marxista—leninista irányvonaltól, és az úgynevezett kulturális forradalomban hibát hibára halmozva . óriási károkat okozott a szocializmus és a kommunizmus eszméinek". Az Iraki Kommunista Párt nyilatkozata megállapítja, hogy az Imperialista körök saját felforgató tevékenységük fokozására használják fel a kínai fejleményeket. Szófia — G. Bokov, a Robotný icseszko Gyelo, a B KP Központi Bizottsága lapjának főszerkesztője, a lap tegnapi számában szintén foglalkozik a kínai fejleményekkel. A szerző rámutat arra, hogy az elmúlt években jelentős változásokra került sor, és ezért szükséges, hogy a kommunista és munkáspártok elvtársi szellemben megvitassák az előállt helyzetet és fejleményeket. Talz (CTK) — A Dél-jemeni Felszabadítás! Front (Flosy) úgy döntött, hogy bojkott alá veszi az adenl helyzet megvizsgálására kirendelt ENSZbizottságot. A felszabadítás! front felhívta az adeni népet, hogy a bizottság ott-tartózkodása idején rendezzen általános sztrájkot, tiltakozómeneteket, és a közeli hónapokban erősítse az angol megszálló csapatok elleni fegyveres harcot. U Thant ENSZ-főtitkár február 23-ikai közlése szerint a következő hetekben 3-tagú — Venezuela, Afganisztán és Mali képviselőjéből álló — ENSZ-bizottság utazik Adenba. Jól tájékozott arab körökben a bizottság kiküldését angol manővernek tartják, amelynek segítségével Nagy-Britannia tulajdonképpen az ún. Dél-arab Uniót igyekszik megerősíteni. Francia majom-űrhajós Az algériai Szaharában fekvő hammaguiri francia rakétatámaszpontról tegnap, középeurópai idő szerint 11 óra 45 perckor, egy „Vesta" típusú rakéta segítségével űrkabint lőttek fel, fedélzetén a Martine nevű majommal. Az űrkabin 240 kilométer magasságot ért el, majd süllyedni kezdett, és 9 perccel a fellövés után kinyílt a kabinra erősített ejtőernyő. Az űrkabin a kilövés helyétől 200 kilométer távolságban ért földet. A repülést ellenőrző készülékek szerint a majom állapota normális volt. A kísérleti állat épségben ért földet. Kínában fokozatosan megkezdődik az oktatás Peking (CTK) — Pekingben, Sanghajban fokozatosan megkezdődik a középiskolákban a tanítás. A kínai központi lapok, elsősorban a Renmin Ribao ezzel kapcsolatban nem titkolják, hogy az oktatás újrakezdésével kapcsolatban bizonyos problémák vetődtek fel. A lap felhívást közöl a középiskolásokhoz, hogy térjenek vlsza az iskolákba, és ezzel hajtsák végre a „kulturális forradalmat." Mint ismeretes, Kínában a „nagy kulturális forradalom" kezdetén, még tavaly Júniusban valamennyi iskolában — kivéve néhány műszaki tanintézetben — felfüggesztették a tanítást. A diákokból alakultak a „vörösgárdák", amelyek jelentős szerepet játszottak a „kulturális forradalom" első szakaszában. Harold Wilson, aki tegnap Brown külügyminiszterrel együtt elindult a közös-piaci körút utolsó — és leg-lényegtelenebb — állomására, a luxemburgi nagyhercegségbe, alighanem őrömmel hagyta el Londont, hacsak egy napra ls. Az utóbbi napokban ugyanis meggyűlt a baja az alsóházban. Olvasóimat figyelmeztetnem kell: nehogy azt higgyék, hogy a konzervatív ellenzékkel gyűlt meg a baja. Ugyani A toryk már régóta csak a látszat kedvééért bírálják Wilsont. Mi mást is tehetnének, hiszen a miniszterelnök a régi, jól „bevált" csődbejutott konzervatív politikát folytatja. Viszont éppen ez az, ami nem tetszik a Munkáspárt baloldalán helyet foglaló 25— 30 honatyának. A múlt héten, a védelmi politika vitájában a „lázadó" labourista képviselők s^áma szokatlanul magasra: 62-re, sőt egyes jelentések szerint 63-ra emelkedett, s a kormánypárti többség a kilencvenről harminckilencre zsugorodott össze. Ezt követően hívta össze Wilson a parlamenti Munkáspárt értekezletét, amelyen — akárcsak a kínai „vörösgárdisták" — kutyáknak nevezte a lázadókat. Kijelentette, hogy „minden kutyának csak egy harapás van megengedve. Ha egy kutya túlsókat harap és elvadul, akkor esetleg nem hosszabbítják meg az ebadóengedélyét". A jómodorú kormányfő még azzal ls megfenyegette az „ebeket", hogy esetleg szétkergeti, feloszlatja a parlamentet és újabb választást ír ki. Ez persze nyilvánvaló blöff volt, mert Wilsonnak esze ágában sincs éppen most választásokat rendezni, amikor a bérfagyasztáson kívül a kormány semmiféle sikert nein mutathat föl... Wilson nagy taktikus, de ezúttal elszámította magát. Noha — a brit demokrácia nagyobb dicsőségére — az értekezleten jelenlevő képviselőknek nem volt szabad felszólalniuk, vagy vitázniuk a miniszterelnökkel, már a „kutyabeszéd" másnapján erős nyüszltés és csaholás tört ki a Labour Party hátsó udvarán. Tegnapelőtt pedig összeült a baloldali képviselők rendes heti klubja, amelyet egyikük „canlse club"-nak, kutyaklubnak nevezett el. Az ülés után Sydney Silverman, a 71 éves baloldali munkáspárti ősz lázadó 1967. III. 8. EGY AMERIKAI KATONA MEGRÁZÓ VALLOMÁSAI 2. A VALÓSÁG FELISMERÉSE Gondolkozni kezdtem: „Ha rendben van azok szénája, akik a „mi" oldalunkon vannak, miért segítjük őket és miért dobunk kl országukban naponta több millió dollárt?" A válasz mindig ugyanaz volt: „A kommunizmus ellenségei". Ezzel a válasszal akartak magyarázatot adni mindenre. Sok amerikai tiszt és katona faji előítéletekkel jött Vietnamba. „Sárgáknak" és „ferdeszemüeknek" nevezték a vietnamiakat, s ezek a szokásos kifejezések még a koreai háborúból ragadtak rájuk. A mindennapi életben az amerikai demokrácia másik példáját a bárok mutatták, amelyekben az egyes fajokat szigorúan elkülönítették egymástól. A négerek a saigoni, Nha Trang-t és Da Nang-l bárokban — kevés kivétellel — annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy kidobják őket az ajtón. Világos, hogy a vietnamiak nem kérnek belőlünk. Ugyanazt, sőt sokszor még durvább hibákat követünk el, mint előttünk a franciák. A fölényeskedés, tiszteletlenség, durvaság, előítéletek és a ml sajátos amerikai felvágásunk egyáltalán nem szerzett nekünk barátokat. Az erőltetett udvariasságtól a leplezetlen gyűlöletig minden formában megnyilvánul velünk szemben a vietnamiak ellenszenve. Tíz hét után jelentkeztem a „Delta-terv" fedőnevű akcióra. Titkos akció volt, amelyben a Special Forces kiszemelt tagjainak különleges kis egységeket kellett alakítaniuk és kiképezniük, hogy Laoszban felderítsék a „Ho Si Minh-ösvényt", adatokat gyűjtsenek erről az útvonalról, a csapatokról meg a fegyverzetről. Felderítési feladat volt, melynek során az ls szóba jöhetett, hogy később támaszpontokat létesítsünk diverzánsok számára. Az eredeti terv szerint minden egységet négy vietnami és két amerikai katonának kellett alkotnia. A kiképzett harcosok zöme nagyon alkalmas volt a bevetésre, ám hiányzott az erős és céltudatos vezénylés. Megkérdeztük, miért tiltották meg az utolsó pillanatban az amerikalak részvételét. Azt a választ kaptuk, hogy az idén választások lesznek Amerikában, és fohnson elnöknek nagyon kellemetlen lenne, ha amerikai katonákat ejtenének foglyul Laoszban. Az amerikai katonák dühösen, csalódottan és ellenszegüléssel reagáltak erre a döntésre. Célkitűzéseink szempontjából a legfontosabb az volt, milyen viszonyban legyünk a vietnamiakkal. Azonos kosztunk és egyenruhánk volt, ugyanolyan sátrakban laktunk, egyaránt részünk volt viszontagságokban. Nehéz munkát végeztünk, egyaránt kifáradtunk Valamennyien kísérleti nyulak voltunk ... „Semmi olyat nem akarunk tőletek, amit magunk sem csinálunk" — ez volt a jelszó mégpedig hatásos. Valóban harcképes egységekkel rendelkeztünk. Végig kellett néznünk, hogyan szállnak be a kiszemelt egységek nélkülünk a repülőgépekbe. Kezet szorítottunk, de nem néztünk egymás szemébe. Bűntudatot éreztünk. Éppen ez az élmény késztetett rá, hogy elgondolkozzam vietnami szerepünkön. Rádöbbentem, hogy az amerikai részvétel lemondása nem annak latolgatásából következett, helyes vagy helytelen-e, hogy amerikaiak hatoljanak be Laoszba. A kérdés lényege az volt, hogy Johnson elnök kellemetlen helyzetbe kerülhetne a választási küzdelemben, s hogy ez ne történjék meg, olyan harcosokat küldtünk ki, akik aligha teljesíthették feladatukat. Világos volt, hogy számunkra közömbös a vietnamiak sorsa, csak saját érdekeinkre gondoltunk. Negyven harcost küldtünk ki, akik összebarátkoztak velünk, és jól felkészültek a bevetésre. Csak hatan tértek vissza, a többiek elestek vagy fogságba estek. Az akciónak vajmi csekély eredménye volt: a műveletet átélő hat katona átfésülte az egész területet, de nem észlelt semmilyen csapatösszevonást, legfeljebb jelentéktelen mozgolódást tapasztalhattak éjjel vagy nappal. Négy napon át két helikopter kutatta az egységeket, de semmit sem észlelt, s a helikopterekre sem lőttek. Ez az akció sokaknak bebizonyította, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítottak a „Ho St Minh-ösvénynek" és a rajta keresztül lebonyolított forgalomnak, s hogy a Viet Cong fegyvereinek zömét a dél-vietnami hadseregtől vagy a tengeren keresztül kapja. Ez további bizonysága volt annak, hogy a Vtet Cong harcosai főként dél-vietnami lakosokból toborzódnak, s nem északi alakulatokból tevődnek össze. Mindinkább kételkedni kezdtem a vietnami események „hivatalos" magyarázatában. (Folytatjuk} kijelentette: „Soha életemben senki nem intézett ilyen veszélyes támadást a demokrácia ellen, mint most a miniszter* elnök". Silverman kijelentette, hogy nem Wilson adta a képviselőknek a mandátumot, hanem ellenkezőleg: tőlük kapta miniszterelnöki tisztségét. Mi több: Wilsont bizonyos programmal választották meg, s a mostani lázadók éppen ilftY^ES^H ezt a programot védelmezik vele szemben, aki elárulta a Labour Party választási platformját és megszegte minden ígéretét. Silverman tegnap a rádióban interjút adott és a következőket mondotta: „Ha a Wllson-beszédet szószerint vesszük, akkor azt je< lenti, hogy minden munkáspárti képviselőnek mindig igent; kell mondania, bármit is tesz vagy bármilyen mulasztást is követ el a kormány. Pontosan ezt követelte Hitler és Mussolini. Ha a kormány eléri ezt, akkor nemcsak a szocialista (azaz labourista — a szerk.J, hanem mindenféle demokrácia megsemmisül ebben az országban". A lázadók haragja csaknem az egész sajtóra átterjedt. Ebben a „gentleman-országban" ugyanis kissé szokatlan, hogy a megválasztott képviselőket a miniszterelnök vagy bárki más kutyának nevezze. A régi Jó brit kompromisszum-hajlamra jellemző azonban az, hogy a párt parlamenti csoportjának legközelebbi ülését, ahol a „kutyák" válaszolni kívánnak Wilsonnak, csak a jövő hétre hívták össze, mert nem akarják rontani a párt esélyeit az e héten sorra kerülő vidéki pótválasztásokon. Ezeken a választásokon az ebkedvelők minden szakkifejezése szóba került. Nuneautonban, ahol a mandátumáról lemondott Frank Cousins utódját kell megválasztani, a Liberális Párt jelöltje, bizonyos Alan Meredi th „Wilson hűséges ölebének" nevezte a mun< káspárti ellenjelöltet. A munkáspárti képviselőjelölt erre azt felelte, hogy ha bejut a parlamentbe, választói érdekeinek házőrző kutyája lesz .. Vau-vau' néhány sorban EUGÉNIE COTTON, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöknője tegnap Moszkvába érkezett, hogy részt vegyen a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett ünnepségeken. Az elnöknő részt vesz a március 9-én kezdődő, a nőknek a szocialista társadalomban való feladatairól szóló szimpóziumon is. A ROMÄN államtanács tegnap közzétett jelentése szerint a vasárnapi községtanács-választásokon a szavazati joggal rendelkezők 99,98 százaléka vett részt. 127 784 jelöltet választottak meg kétévi működési időszakra. IVAN MIHAJLOV hadseregtábornok, kiváló bolgár forradalmi és politikai személyiség, a BKP politikai bizottságának tagja tegnap betöltötte életének 70. évét. A Népgyűlés elnöksége ez alkalomból a „Bolgár Népköztársaság Hőse" címmel tüntette ki. IRJO KĽINQNEN vezérőrnagy, a finn fegyveres erők főparancsnoka Marian Spychalskl marsall lengyel nemzetvédelmi miniszter meghívására e hónapban hivatalosan Lengyelországba látogat. TODOR ZSIVKOVNAK, Bulgária minisztertanácsa elnökének meghívására ez év őszén Bulgáriába látogat Jens Ottó Krag dán miniszterelnök — leientették tegnap Szófiából. SINGAPOORE-BAN ez év júliusától kezdve bevezetik a kötelező kétéves katonai szolgálatot, amelyet a nőkre ls kiterjesztenek. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a miniszterelnök megtárgyalás végett a parlament elé terjesztette.