Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-31 / 90. szám, péntek

, A CSKP Központi Bizottsága 1967. március 23-24-i plenáris ülésének vitáiéból Jiri Hendrych elvtárs A CSKP Központi Bizottságának feb­ruári plenáris ülésén folytatott vita rá­mutatott néhány olyan problémára, amelyhez állást kell foglalnunk, mivel pártunk s társadalmunk egysége meg­szilárdításának szempontjából elvi je­lentőségűek. Elsősorban arról van szó, miként értékeljük társadalmunk eddi­gi fejlődését, hogyan értelmezzük he­lyesen a párt kulturális politikáját, va­lamint a pártban s a közéletben folyta­tott viták célját, értelmét s jelentősé­gét. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója kapcsán felidézzük majd a múltban lejátszódott eseménye­ket és mérlegeljük őket. A múlt érté­kelésének azonban dialektikus és első­sorban történelmi szempontok alapján kell történnie. A történelmi visszatekin­tés természetesen nem jelentheti a múlt eseményeinek elfogult dicsőítését. Ellenkezőleg, az ilyen visszatekintés­nek arra kell alkalmat adnia, hogy tárgyilagosan bíráljuk s értékeljük azo­kat a folyamatokat, amelyek mérvadó hatásúak voltak a történelem alakulá­sára. Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy csak a történelmi szempontok alapoz­hatják meg a történelem helyes értel­mezését és kiküszöbölhetik azokat a szektás irányzatokat, melyek szerint „megokosodva", tehát mai meggyőző­désünk szerint helyezzük szembe a teg­nap s a ma jelenségeit. Nyilvánvaló tehát, hogy mostani ismereteink s ta­pasztalataink alapján nem bírálhatjuk az emberek tegnapi cselekedeteit, ame­lyek ma azt a benyomást is kelthetik, hogy szubjektívak vagy helytelenek vol­tak. Történelmi feltételektől függtek, s ezért meg kell különböztetnünk: mi volt tudatosan vagy nem szándékosan helytelen, és mi nem lehetett másként. Kommunista pártunk mindig távol tar­totta magát az olyan jelenségektől, amelyek határozottan ellentétesek vol­tak a kommunizmus és a szocializmus lényegével. A párt 1956—1962. évi törté­nelmi fejlődése, valamint a CSKP KB s a pártkongresszusok intézkedései megcáfolhatatlanul bizonyítják kommu­nista pártunk e határozott magatartá­sát. Ma is tudatosítanunk kell, hogy minden egyoldalúság megfontolatlan, s ezért káros hatású pártunk eszmei egy­ségére. A dogmatikus gondolkodásmód és cselekvés nem csupán bizonyos idő­szakaszra, bizonyos intézményekre, szervekre vagy embercsoportokra jel­lemző. Ez társadalmunk minden fejlő­dési szakaszában megnyilvánulhat, ma­gától értetődő tehát, hogy bizonyos időkben mozgalmunkban is megnyilvá­nultak helytelen nézetek és irányzatok, Igy például a hatvanas évek elején általában elterjedt az a vélemény, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet gyors iitemü lehet. Ezek az elgondolások arra vezethetők visz­sza, hogy az egész nemzetközi kom­munista mozgalomban nem volt részle­tesen kidolgozva a szocializmus és a kommunizmus elmélete. Hozzájárult eh­hez a szocialista országok akkori gaz­dasági helyzete és különösen az a be­nyomás, amelyet gazdasági életük fel­virágoztatásának gyors üteme keltett. Nyilvánvaló, hogy bizonyos időnek kel­lett eltelnie, s csak azután kerülhetett sor a tudományos-műszaki forradalom folyamatának elbírálására, valamint a társadalom anyagi-műszaki alapjában eszközölt forradalmi s elvi jellegű mó­dosítások jelentőségének értékelésére. Pártunk Központi Bizottsága a XII. és a XIII. pártkongresszus közötti idő­ben tudatosította, és több ízben rámu­tatott arra, hogy a szocialista ország­építés Időszaka hazánkban jőval hosz­szabb lesz, mint ahogyan azt eredeti­leg feltételeztük. Hasonlóképpen kell mérlegelnünk az Irányítás és a terve­zés tökéletesítésével összefüggő problé­mák megoldásának lehetőségét ls. Tu­datosítanunk kell, hogy számos Intéz­kedést csak azért foganatosíthatunk, mert a szocialista fejlődés új szakaszá­ba léptünk, s ez egyaránt vonatkozik a mi feltételeinkre, valamint a nemzet­közi feltételekre is. Tagadhatatlan azonban, hogy sok mindenben jobb eredményeket érhetnénk el. Ha bíráló­an vesszük szemügyre a közelmúltban történteket, feltétlenül tudatosítanunk kell, hogy mindaz, ami új és tökélete­sebb, csupán azért vált lehetővé, mert a szocialista viszonyok felülkerekedé­se után létrejöttek az ilyen megoldá­sok anyagi feltételei. A szocialista fejlődés különböző sza­» 1967. kaszaiban pártunknak is különféle mód­szereket kel] tevékenységében alkal­III. 31. maznia, s különféleképpen kell az em­bereket aktivitásra serkentenie. Ve­5 gyük pl. szemügyre a művészet pártos politikai elbírálásának módszereit. Fel­fogásunk szerint a művészet nem olyan autonóm terület, amely nem függ össze társadalmi életünk más területeivel. Pártunk nem adhatja fel azt a követel­ményét, hogy a művészeknek társadal­mi felelősséget kell viselniük, és min­den művészeti alkotást annak konkrét társadalmi hatékonysága szerint kell értékelnünk. A Központi Bizottság plé­numa, valamint a KB ideológiai bizott­sága több ízben foglalkozott filmművé­szetünkkel, s nyíltan rámutatott arra, hogy e téren olyan irányzatok nyilvá­nulnak meg, amelyek a párthatároza­tokból csupán azokat állítják előtérbe, melyek mostani filmművészetünk szub­jektív álláspontjainak állítólagos he­lyességét igazolják. A művészek általá­ban — amikor a jelenlegi művészetről folytatnak eszmecserét — nagyon meg­győzően hangsúlyozzák a művészi fel­fogás s az alkotó módszerek külőnfé­lesége indokoltságának és múlhatatlan­ságának szükségességét. Pártunk azon­ban nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az ilyen megkülönböztetett állás­foglalás néha eszmemegkülönböztetés­ben csúcsosodik ki. Ez különösen a filmművészetre vonatkozik, de más mű­vészi, valamint irodalmi alkotásokra is. A februári plénum résztvevői is hang­súlyozták, hogy szükségesek az eszme­cserék, szükséges az álláspontok tisz­tázása és minden probléma kollektív megoldása. Ez, persze, csak vita alap­ján lehetséges, de a vitának is vannak szabályai, amelyeket tiszteletben kell tartanunk, nehogy céltalan, meddő vi­tatkozássá fajuljon, mert ez semmikép­pen sem vezethet pozitív eredményre. Pártunk minden módon támogatja a szakszerű és tudományos vitákat, s a művészi alkotások elbírálásával, érté­kelésével kapcsolatos vitákat. Pártunk azonban mindig ügyelni fog arra, hogy az ilyen vitákat ne lehessen felhasz­nálni a szocializmus ellen. Magától ér­tetődő, hogy az említett tárgyilagos, ' elméleti jellegű vitáktól meg kell kü­lönböztetnünk a tisztán politikai jelle­gű vitákat. A politikai vitákba nem tar­toznak olyan problémák, amelyeknek megoldására politikai szempontból még nem készítettük elő a talajt. Nem tar­toznak ide azok a problémák sem, ame­lyeknek megoldását polgártársaink nem befolyásolhatják. A lényegbevágó poli­tikai kérdések megvitatására pártunk kollektív szervei hivatottak. Tény azon­ban, hogy ami a politikai vitákat illeti, meg kell egymástól különböztetnünk a párton beliili vitákat és a nyilvános vitákat. A vitára való jog természete­sen nem jelentheti azt, hogy a párt­határozatok nem mindenki számára kö­telezők. Nyilvánvaló tehát, hogy a ki­sebbség újabb vita előidézésével nem kényszerítheti akaratát a többségre, s nem szorgalmazhatja bizonyos csopor­tok érdekeinek vagy részérdekeknek érvényesülését. Pártunkban mindenki számára és maradéktalanul kötelezők a demokratikus centralizmus elvei, ame­lyekhoz mindenképpen ragaszkodnunk kell. A vitának mindenütt, pártunk min­den szervében, szervezetében — kezd­ve a Központi Bizottságtól a pártszer­vezetekig — elsősorban azt kell céloz­niuk, hogy szilárdítsuk a párt akció­egységét, s a legkedvezőbb szervezési feltételekkel alapozzuk meg a már tisztázott feladatok teljesítését. Štefan Sádovský elvtárs A mezőgazdaság jelentős részének szövetkezetesítésével megalapoztuk a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kedvező feltételeit. Elgondolásaink, saj­nos, merészebbek voltak lehetőségeink­nél. A mezőgazdasági termelés hazánk­ban — különösen 1960 — óta, úgyszól­ván egy helyben topog. Különböző meg­fontolásaink arra a következtetésre jo­gosítanak fel, hogy mezőgazdaságunk fellendítését csakis belterjességének fo­kozásával biztosíthatjuk. Azt azonban félreérthetetlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ennek megoldása nem függ csu­pán a mezőgazdasági dolgozóktól. A mezőgazdaság tavaly mintegy 21 szá­zalékkal gyarapította a nemzeti jövedel­met. Mindmáig kérdéses, hogy kifizető­dik-e a mezőgazdasági termékek s az élelmiszerek behozatala. Külföldön drá­ga élelmiszereket vásárolunk, ezzel szemben ipari gyártmányainkat — ame­lyekért tulajdonképpen élelmiszereket veszünk — aránylag olcsón adjuk el a külföldi megrendelőknek. A kérdés a következő: vagy ki tud­juk használni mezőgazdaságunk terme­lőképességét, s ezzel kedvezően befo­lyásolhatjuk egész népgazdaságunk fellendítését, vagy pedig ezentúl is a kevésbé hatékony fejlődés korlátai kö­zött folytatjuk utunkat. Mezőgazdaságunk további hatékony felvirágoztatását elsősorban anyagi be­fektetésekkel támogathatjuk. A mai ta­nácskozáson főleg azért javasoltunk bizonyos intézkedéseket, mert a mező­gazdasági termelés s az élelmiszergyár­tás nem akármilyen, hanem nagyon hatékony növelését akarjuk biztosítani. E célkitűzésünktől elválaszthatatlan, hogy az irányítás is az eddiginél sok­kal színvonalasabb, sokkal igényesebb legyen. Ennek a tevékenységnek lé­nyegbevágó alapja a valóban tudomá­nyos módszerekkel kidolgozott terv, amelynek reálisan kell utalnia mind a termelés, mind a közgazdaság objektív irányzataira. František Šorm elvtárs Ogy vélem, hogy az előterjesztett ja­vaslat alapjában véve helyes, és ezért maradéktalanul támogatnunk kell. Meg kell azonban mondanom, nem lesz könnyű a javaslatban tartalmazott el­veket megfelelően érvényre juttatni. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a tudomány és a technika fejlesztésének problémája elvi jelentőségű, jelenlegi közellátási feltételeink közepette alap­vető fontosságú probléma" az elegendő fehérjét, valamint más másodrendű táp­anyagokat tartalmazó élelmiszerek fo­gyasztásának biztosítása. Ugyanis köz­vetlenül ettől függ a más összetételű élelmiszerek fogyasztása U. Éppúgy mint a múltban, most is elsőd­leges probléma az állattenyésztési ter­melés, s ezzel kapcsolatban az, hogy értékes nitrogén tartalmú takarmánnyal kell a gazdasági állatokat etetni. Jólle­het ez a probléma nem függ közvetlenül össze mai programunkkal, mégis figyel­meztetni szeretnék rá, éspedig azért, mert fontosságára már több éve figyel­meztetünk, de az ezzel összefüggő ja­vaslatok valóra váltása minduntalan elhúzódik vagy elódázódik. A legújabb műszaki és tudományos Ismeretek érvényesítése a mezőgazda­sági termelésben s a közellátásban ter­mészetesen attól függ, hogy rendszere­sen figyeljük az e téren világszerte végbemenő fejleményeket, s mindazt, ami progresszív, következetesen alkal­mazzunk a mezőgazdasági termelés gyakorlatában. Magától értetődő, hogy ezzel egyidejűleg saját kutatómunkát is kell végeznünk. Ján Belovický elvtárs A közép-szlovákiai kerület nemzeti bi­zottságainak munkájáról számolt be. Mint mondotta, a kerület számos nem­zeti bizottsága megértette annak szük­ségét, hogy újabb üzemek létesítésé­vel bővítsék a helyi termelést és köz­szolgáltatásokat. A múlt esztendő jú­niusában a kerületben a helyi nemzeti bizottságok 677 üzeme működött, az év végén pedig már 888. Felszólalása további részében megál­lapította, hogy a városok és községek közhasznú létesítményei építésének új formái közül Igen jelentős a nemzeti vállalatok eszközeinek egyesítése a központi irányítású vállalatok, a szövet­kezeti és egyéb szervezetek eszközei­vel. A kerületben propagálják a társa­dalmi szükségletek kielégítésének ezt a formáját, s már értek is el bizonyos pozitív eredményeket. Jóllehet merül­tek fel problémák, a pártszervek és szervezetek segítségével sikerült né­hány vállalatot megnyerni annak, hogy kivegyék részüket a közhasznú léte sítmények építéséből. Az új irányítási rendszer és annak gazdasági eszközei hatással voltak a „Z" akcióra is, amelyet 1966 óta nem az állami költségvetésből pénzelnek. Pénzügyi ellátásának forrása a nemzeti bizottságok fejlesztési és tartalékalap­ja lett, illetve az Állami Takarékpénz­tár nyújtotta hitel. Ez az intézkedés a nemzeti bizottságok egyes funkcio­náriusaiban aggodalmat keltett, hogy a polgárok kezdeményezése lanyhulni fog. Aggodalmaik azonban alaptalan­nak bizonyultak. A pártszervek és szer­vezetek, valamint a nemzeti bizottságok képviselőinek helyes politikai munká­jának köszönhetően a „Z" akció a ke­rületben nagyot fejlődött. Helena Leflerová elvtársnő A Nemzetgyűlésnek a nemzeti bizott­ságokkal foglalkozó bizottsága az el­múlt napokban megtárgyalta a városi nemzeti bizottságokról szóló határoza­tának ellenőrzését. Megállapította, hogy az Illetékes szervek a bizottság célkitűzéseit teljes mértékben szem­előtt tartották, s így kialakultak a vá­rosi nemzeti bizottságok hatékony munkájának feltételei. Ugyanakkor még mindig akadnak bizonyos problé­mák, amelyeket ez ideig nem sikerült közmegelégedésre megoldani. Helena Leflerová elvtársnő ezután így folytat­ta: — Mikor a Nemzetgyűlés bizottságá­ban alaposabban elemeztük a nemzeti bizottságok bővült jogköre és önálló sága érvényesítésének, feltételeit, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az új Intézkedéseket aligha lehet megvaló­sítani valamennyi helyi nemzeti bi­zottságban. Kedvezőbbek a feltételek a nagyobb községekben, míg a legki­sebb községekben — s vagy másfélezer ilyen község van — hiányoznak ehhez a szükséges gazdasági, műszaki és szervezési feltételek. Ezért támogat­nunk kell az olyan területi Igazgatási egységek kialakítására irányuló törek­véseket, amelyekben a helyi nemzeti bizottságok teljes mértékben eleget te­hetnének feladataiknak, és a lehető legnagyobb önállósággal biztosíthatnák a községek továbi fejlődését. Jan Pelnár elvtárs Ha a nemzeti bizottságok munkájá­ban nagyobb aktivitást kívánunk elér­ni, annak legfontosabb előfeltétele, hogy maguk a képviselők is aktívab­ban végezzék munkájukat. Ennek eléré­sére a nyugat-csehországi kerületben további intézkedéseket tettünk. A kerület járásaiban évente átlag két ízben találkoznak a kerületi nem­zeti bizottság képviselői a járási nem­zeti bizottságok vezető funkcionáriusai­val. Ugyanakkor azonban fontos lenne, hogy a Nemzeti Front minden szerve­zete, az üzemi és helyi szervezetek is segítsenek jobb feltételeket teremteni a képviselők munkájához, másrészt pedig, hogy maguk a választók is meg­követeljék képviselőiktől kötelességük maradéktalan teljesítését. Josef Némec elvtárs Támogatom a javasolt intézkedéseket a mezőgazdasági termelés további fej­lesztésére, mivel következetesen pár­tunk XIII. kongresszusának határoza­taiból indulnak ki. A kongresszus irányelveinek gyakorlati megvalósítása során a közép-csehországi kerületben számos értékes tapasztalatra tettünk szert, s további sikereket értünk el a mezőgazdasági termelés belterjessé té­telében. Némec elvtárs a továbbiakban beszá­molt arról, hogy a kerületnek még mindig sok tartaléka van a mezőgaz­daság fejlesztésére. Most ezeknek a tartalékoknak a felhasználására össz­pontosítják figyelmüket. Josef Cerný elvtárs Mindazt a tevékenységet, amelyet • mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xum szervezetének modellje egy egész­be kíván összefogni, jelenleg elvben reszortirányítással végezzük. A jelenlegi reszortgazdálkodás fogya­tékosságai főként a beruházási politi­kában tükröződnek. Így példának oká­ért gabonaraktárakat építenek mind a mezőgazdasági, mind a felvásárlási üzemekben, nemkülönben a feldolgozó­iparban, mégpedig az esetek többsé­gében tekintet nélkül az úthálózatra és a feldolgozóipar üzemeinek elhelyez­kedésére. Ez a helyzet nemcsak a be­ruházási eszközökkel, hanem a volta­képpeni élő és holt munkával való té­kozlást jelenti. A tachovi járásban szerzett tapasz­talataink arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági termelés gyakorlati összpontosításának és szakosításának folyamata megkövetelte a műszaki fej­lesztés kérdéseinek megoldását. Meg kellett teremtenünk a mezőgazdasági gépek komplex javítóműhelyeit, az épí­tős^ervezetet és a műszaki fejlesztés üzemét. A mindmáig fennálló problémák és nehézségek ellenére is le kell szögez­nünk, hogy a fő szolgáltatások kiépíté­se döntő hatással volt a szakosítás üte­mére és a gazdálkodás eredményeire. Ám a szolgáltatások más módon is elősegítik a mezőgazdaság fejlődését. Végezetül még egy megjegyzést: Meg­győződésem, hogy a napirendre került intézkedések elő fogják segíteni azon gondolat megvalósítását, amelyet kong­resszusi beszámolójában Novotný elv­társ vetett fel, tehát lehetővé fogják tenni a kombinát típusú, mezőgazdasá­gi-ipari komplexum megteremtését

Next

/
Thumbnails
Contents