Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-31 / 90. szám, péntek

, A CSKP Központi Bizottsága 1967. március 23-24-i plenáris ülésének vitáiéból Jiri Hendrych elvtárs A CSKP Központi Bizottságának februári plenáris ülésén folytatott vita rámutatott néhány olyan problémára, amelyhez állást kell foglalnunk, mivel pártunk s társadalmunk egysége megszilárdításának szempontjából elvi jelentőségűek. Elsősorban arról van szó, miként értékeljük társadalmunk eddigi fejlődését, hogyan értelmezzük helyesen a párt kulturális politikáját, valamint a pártban s a közéletben folytatott viták célját, értelmét s jelentőségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója kapcsán felidézzük majd a múltban lejátszódott eseményeket és mérlegeljük őket. A múlt értékelésének azonban dialektikus és elsősorban történelmi szempontok alapján kell történnie. A történelmi visszatekintés természetesen nem jelentheti a múlt eseményeinek elfogult dicsőítését. Ellenkezőleg, az ilyen visszatekintésnek arra kell alkalmat adnia, hogy tárgyilagosan bíráljuk s értékeljük azokat a folyamatokat, amelyek mérvadó hatásúak voltak a történelem alakulására. Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy csak a történelmi szempontok alapozhatják meg a történelem helyes értelmezését és kiküszöbölhetik azokat a szektás irányzatokat, melyek szerint „megokosodva", tehát mai meggyőződésünk szerint helyezzük szembe a tegnap s a ma jelenségeit. Nyilvánvaló tehát, hogy mostani ismereteink s tapasztalataink alapján nem bírálhatjuk az emberek tegnapi cselekedeteit, amelyek ma azt a benyomást is kelthetik, hogy szubjektívak vagy helytelenek voltak. Történelmi feltételektől függtek, s ezért meg kell különböztetnünk: mi volt tudatosan vagy nem szándékosan helytelen, és mi nem lehetett másként. Kommunista pártunk mindig távol tartotta magát az olyan jelenségektől, amelyek határozottan ellentétesek voltak a kommunizmus és a szocializmus lényegével. A párt 1956—1962. évi történelmi fejlődése, valamint a CSKP KB s a pártkongresszusok intézkedései megcáfolhatatlanul bizonyítják kommunista pártunk e határozott magatartását. Ma is tudatosítanunk kell, hogy minden egyoldalúság megfontolatlan, s ezért káros hatású pártunk eszmei egységére. A dogmatikus gondolkodásmód és cselekvés nem csupán bizonyos időszakaszra, bizonyos intézményekre, szervekre vagy embercsoportokra jellemző. Ez társadalmunk minden fejlődési szakaszában megnyilvánulhat, magától értetődő tehát, hogy bizonyos időkben mozgalmunkban is megnyilvánultak helytelen nézetek és irányzatok, Igy például a hatvanas évek elején általában elterjedt az a vélemény, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet gyors iitemü lehet. Ezek az elgondolások arra vezethetők viszsza, hogy az egész nemzetközi kommunista mozgalomban nem volt részletesen kidolgozva a szocializmus és a kommunizmus elmélete. Hozzájárult ehhez a szocialista országok akkori gazdasági helyzete és különösen az a benyomás, amelyet gazdasági életük felvirágoztatásának gyors üteme keltett. Nyilvánvaló, hogy bizonyos időnek kellett eltelnie, s csak azután kerülhetett sor a tudományos-műszaki forradalom folyamatának elbírálására, valamint a társadalom anyagi-műszaki alapjában eszközölt forradalmi s elvi jellegű módosítások jelentőségének értékelésére. Pártunk Központi Bizottsága a XII. és a XIII. pártkongresszus közötti időben tudatosította, és több ízben rámutatott arra, hogy a szocialista országépítés Időszaka hazánkban jőval hoszszabb lesz, mint ahogyan azt eredetileg feltételeztük. Hasonlóképpen kell mérlegelnünk az Irányítás és a tervezés tökéletesítésével összefüggő problémák megoldásának lehetőségét ls. Tudatosítanunk kell, hogy számos Intézkedést csak azért foganatosíthatunk, mert a szocialista fejlődés új szakaszába léptünk, s ez egyaránt vonatkozik a mi feltételeinkre, valamint a nemzetközi feltételekre is. Tagadhatatlan azonban, hogy sok mindenben jobb eredményeket érhetnénk el. Ha bírálóan vesszük szemügyre a közelmúltban történteket, feltétlenül tudatosítanunk kell, hogy mindaz, ami új és tökéletesebb, csupán azért vált lehetővé, mert a szocialista viszonyok felülkerekedése után létrejöttek az ilyen megoldások anyagi feltételei. A szocialista fejlődés különböző sza» 1967. kaszaiban pártunknak is különféle módszereket kel] tevékenységében alkalIII. 31. maznia, s különféleképpen kell az embereket aktivitásra serkentenie. Ve5

gyük pl. szemügyre a művészet pártos politikai elbírálásának módszereit. Felfogásunk szerint a művészet nem olyan autonóm terület, amely nem függ össze társadalmi életünk más területeivel. Pártunk nem adhatja fel azt a követelményét, hogy a művészeknek társadalmi felelősséget kell viselniük, és minden művészeti alkotást annak konkrét társadalmi hatékonysága szerint kell értékelnünk. A Központi Bizottság plénuma, valamint a KB ideológiai bizottsága több ízben foglalkozott filmművészetünkkel, s nyíltan rámutatott arra, hogy e téren olyan irányzatok nyilvánulnak meg, amelyek a párthatározatokból csupán azokat állítják előtérbe, melyek mostani filmművészetünk szubjektív álláspontjainak állítólagos helyességét igazolják. A művészek általában — amikor a jelenlegi művészetről folytatnak eszmecserét — nagyon meggyőzően hangsúlyozzák a művészi felfogás s az alkotó módszerek külőnfélesége indokoltságának és múlhatatlanságának szükségességét. Pártunk azonban nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az ilyen megkülönböztetett állásfoglalás néha eszmemegkülönböztetésben csúcsosodik ki. Ez különösen a filmművészetre vonatkozik, de más művészi, valamint irodalmi alkotásokra is. A februári plénum résztvevői is hangsúlyozták, hogy szükségesek az eszmecserék, szükséges az álláspontok tisztázása és minden probléma kollektív megoldása. Ez, persze, csak vita alapján lehetséges, de a vitának is vannak szabályai, amelyeket tiszteletben kell tartanunk, nehogy céltalan, meddő vitatkozássá fajuljon, mert ez semmiképpen sem vezethet pozitív eredményre. Pártunk minden módon támogatja a szakszerű és tudományos vitákat, s a művészi alkotások elbírálásával, értékelésével kapcsolatos vitákat. Pártunk azonban mindig ügyelni fog arra, hogy az ilyen vitákat ne lehessen felhasználni a szocializmus ellen. Magától értetődő, hogy az említett tárgyilagos, ' elméleti jellegű vitáktól meg kell különböztetnünk a tisztán politikai jellegű vitákat. A politikai vitákba nem tartoznak olyan problémák, amelyeknek megoldására politikai szempontból még nem készítettük elő a talajt. Nem tartoznak ide azok a problémák sem, amelyeknek megoldását polgártársaink nem befolyásolhatják. A lényegbevágó politikai kérdések megvitatására pártunk kollektív szervei hivatottak. Tény azonban, hogy ami a politikai vitákat illeti, meg kell egymástól különböztetnünk a párton beliili vitákat és a nyilvános vitákat. A vitára való jog természetesen nem jelentheti azt, hogy a párthatározatok nem mindenki számára kötelezők. Nyilvánvaló tehát, hogy a kisebbség újabb vita előidézésével nem kényszerítheti akaratát a többségre, s nem szorgalmazhatja bizonyos csoportok érdekeinek vagy részérdekeknek érvényesülését. Pártunkban mindenki számára és maradéktalanul kötelezők a demokratikus centralizmus elvei, amelyekhoz mindenképpen ragaszkodnunk kell. A vitának mindenütt, pártunk minden szervében, szervezetében — kezdve a Központi Bizottságtól a pártszervezetekig — elsősorban azt kell célozniuk, hogy szilárdítsuk a párt akcióegységét, s a legkedvezőbb szervezési feltételekkel alapozzuk meg a már tisztázott feladatok teljesítését. Štefan Sádovský elvtárs A mezőgazdaság jelentős részének szövetkezetesítésével megalapoztuk a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kedvező feltételeit. Elgondolásaink, sajnos, merészebbek voltak lehetőségeinknél. A mezőgazdasági termelés hazánkban — különösen 1960 — óta, úgyszólván egy helyben topog. Különböző megfontolásaink arra a következtetésre jogosítanak fel, hogy mezőgazdaságunk fellendítését csakis belterjességének fokozásával biztosíthatjuk. Azt azonban félreérthetetlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ennek megoldása nem függ csupán a mezőgazdasági dolgozóktól. A mezőgazdaság tavaly mintegy 21 százalékkal gyarapította a nemzeti jövedelmet. Mindmáig kérdéses, hogy kifizetődik-e a mezőgazdasági termékek s az élelmiszerek behozatala. Külföldön drága élelmiszereket vásárolunk, ezzel szemben ipari gyártmányainkat — amelyekért tulajdonképpen élelmiszereket veszünk — aránylag olcsón adjuk el a külföldi megrendelőknek. A kérdés a következő: vagy ki tudjuk használni mezőgazdaságunk termelőképességét, s ezzel kedvezően befolyásolhatjuk egész népgazdaságunk fellendítését, vagy pedig ezentúl is a kevésbé hatékony fejlődés korlátai között folytatjuk utunkat. Mezőgazdaságunk további hatékony felvirágoztatását elsősorban anyagi befektetésekkel támogathatjuk. A mai tanácskozáson főleg azért javasoltunk bizonyos intézkedéseket, mert a mezőgazdasági termelés s az élelmiszergyártás nem akármilyen, hanem nagyon hatékony növelését akarjuk biztosítani. E célkitűzésünktől elválaszthatatlan, hogy az irányítás is az eddiginél sokkal színvonalasabb, sokkal igényesebb legyen. Ennek a tevékenységnek lényegbevágó alapja a valóban tudományos módszerekkel kidolgozott terv, amelynek reálisan kell utalnia mind a termelés, mind a közgazdaság objektív irányzataira. František Šorm elvtárs Ogy vélem, hogy az előterjesztett javaslat alapjában véve helyes, és ezért maradéktalanul támogatnunk kell. Meg kell azonban mondanom, nem lesz könnyű a javaslatban tartalmazott elveket megfelelően érvényre juttatni. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a tudomány és a technika fejlesztésének problémája elvi jelentőségű, jelenlegi közellátási feltételeink közepette alapvető fontosságú probléma" az elegendő fehérjét, valamint más másodrendű tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának biztosítása. Ugyanis közvetlenül ettől függ a más összetételű élelmiszerek fogyasztása U. Éppúgy mint a múltban, most is elsődleges probléma az állattenyésztési termelés, s ezzel kapcsolatban az, hogy értékes nitrogén tartalmú takarmánnyal kell a gazdasági állatokat etetni. Jóllehet ez a probléma nem függ közvetlenül össze mai programunkkal, mégis figyelmeztetni szeretnék rá, éspedig azért, mert fontosságára már több éve figyelmeztetünk, de az ezzel összefüggő javaslatok valóra váltása minduntalan elhúzódik vagy elódázódik. A legújabb műszaki és tudományos Ismeretek érvényesítése a mezőgazdasági termelésben s a közellátásban természetesen attól függ, hogy rendszeresen figyeljük az e téren világszerte végbemenő fejleményeket, s mindazt, ami progresszív, következetesen alkalmazzunk a mezőgazdasági termelés gyakorlatában. Magától értetődő, hogy ezzel egyidejűleg saját kutatómunkát is kell végeznünk. Ján Belovický elvtárs A közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságainak munkájáról számolt be. Mint mondotta, a kerület számos nemzeti bizottsága megértette annak szükségét, hogy újabb üzemek létesítésével bővítsék a helyi termelést és közszolgáltatásokat. A múlt esztendő júniusában a kerületben a helyi nemzeti bizottságok 677 üzeme működött, az év végén pedig már 888. Felszólalása további részében megállapította, hogy a városok és községek közhasznú létesítményei építésének új formái közül Igen jelentős a nemzeti vállalatok eszközeinek egyesítése a központi irányítású vállalatok, a szövetkezeti és egyéb szervezetek eszközeivel. A kerületben propagálják a társadalmi szükségletek kielégítésének ezt a formáját, s már értek is el bizonyos pozitív eredményeket. Jóllehet merültek fel problémák, a pártszervek és szervezetek segítségével sikerült néhány vállalatot megnyerni annak, hogy kivegyék részüket a közhasznú léte sítmények építéséből. Az új irányítási rendszer és annak gazdasági eszközei hatással voltak a „Z" akcióra is, amelyet 1966 óta nem az állami költségvetésből pénzelnek. Pénzügyi ellátásának forrása a nemzeti bizottságok fejlesztési és tartalékalapja lett, illetve az Állami Takarékpénztár nyújtotta hitel. Ez az intézkedés a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusaiban aggodalmat keltett, hogy a polgárok kezdeményezése lanyhulni fog. Aggodalmaik azonban alaptalannak bizonyultak. A pártszervek és szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok képviselőinek helyes politikai munkájának köszönhetően a „Z" akció a kerületben nagyot fejlődött. Helena Leflerová elvtársnő A Nemzetgyűlésnek a nemzeti bizottságokkal foglalkozó bizottsága az elmúlt napokban megtárgyalta a városi nemzeti bizottságokról szóló határozatának ellenőrzését. Megállapította, hogy az Illetékes szervek a bizottság célkitűzéseit teljes mértékben szemelőtt tartották, s így kialakultak a városi nemzeti bizottságok hatékony munkájának feltételei. Ugyanakkor még mindig akadnak bizonyos problémák, amelyeket ez ideig nem sikerült közmegelégedésre megoldani. Helena Leflerová elvtársnő ezután így folytatta: — Mikor a Nemzetgyűlés bizottságában alaposabban elemeztük a nemzeti bizottságok bővült jogköre és önálló sága érvényesítésének, feltételeit, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az új Intézkedéseket aligha lehet megvalósítani valamennyi helyi nemzeti bizottságban. Kedvezőbbek a feltételek a nagyobb községekben, míg a legkisebb községekben — s vagy másfélezer ilyen község van — hiányoznak ehhez a szükséges gazdasági, műszaki és szervezési feltételek. Ezért támogatnunk kell az olyan területi Igazgatási egységek kialakítására irányuló törekvéseket, amelyekben a helyi nemzeti bizottságok teljes mértékben eleget tehetnének feladataiknak, és a lehető legnagyobb önállósággal biztosíthatnák a községek továbi fejlődését. Jan Pelnár elvtárs Ha a nemzeti bizottságok munkájában nagyobb aktivitást kívánunk elérni, annak legfontosabb előfeltétele, hogy maguk a képviselők is aktívabban végezzék munkájukat. Ennek elérésére a nyugat-csehországi kerületben további intézkedéseket tettünk. A kerület járásaiban évente átlag két ízben találkoznak a kerületi nemzeti bizottság képviselői a járási nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusaival. Ugyanakkor azonban fontos lenne, hogy a Nemzeti Front minden szervezete, az üzemi és helyi szervezetek is segítsenek jobb feltételeket teremteni a képviselők munkájához, másrészt pedig, hogy maguk a választók is megköveteljék képviselőiktől kötelességük maradéktalan teljesítését. Josef Némec elvtárs Támogatom a javasolt intézkedéseket a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére, mivel következetesen pártunk XIII. kongresszusának határozataiból indulnak ki. A kongresszus irányelveinek gyakorlati megvalósítása során a közép-csehországi kerületben számos értékes tapasztalatra tettünk szert, s további sikereket értünk el a mezőgazdasági termelés belterjessé tételében. Némec elvtárs a továbbiakban beszámolt arról, hogy a kerületnek még mindig sok tartaléka van a mezőgazdaság fejlesztésére. Most ezeknek a tartalékoknak a felhasználására összpontosítják figyelmüket. Josef Cerný elvtárs Mindazt a tevékenységet, amelyet • mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szervezetének modellje egy egészbe kíván összefogni, jelenleg elvben reszortirányítással végezzük. A jelenlegi reszortgazdálkodás fogyatékosságai főként a beruházási politikában tükröződnek. Így példának okáért gabonaraktárakat építenek mind a mezőgazdasági, mind a felvásárlási üzemekben, nemkülönben a feldolgozóiparban, mégpedig az esetek többségében tekintet nélkül az úthálózatra és a feldolgozóipar üzemeinek elhelyezkedésére. Ez a helyzet nemcsak a beruházási eszközökkel, hanem a voltaképpeni élő és holt munkával való tékozlást jelenti. A tachovi járásban szerzett tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági termelés gyakorlati összpontosításának és szakosításának folyamata megkövetelte a műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldását. Meg kellett teremtenünk a mezőgazdasági gépek komplex javítóműhelyeit, az építős^ervezetet és a műszaki fejlesztés üzemét. A mindmáig fennálló problémák és nehézségek ellenére is le kell szögeznünk, hogy a fő szolgáltatások kiépítése döntő hatással volt a szakosítás ütemére és a gazdálkodás eredményeire. Ám a szolgáltatások más módon is elősegítik a mezőgazdaság fejlődését. Végezetül még egy megjegyzést: Meggyőződésem, hogy a napirendre került intézkedések elő fogják segíteni azon gondolat megvalósítását, amelyet kongresszusi beszámolójában Novotný elvtárs vetett fel, tehát lehetővé fogják tenni a kombinát típusú, mezőgazdasági-ipari komplexum megteremtését