Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-29 / 88. szám, szerda

GONDOK ÉS TERVEK M it csinál egy agronóraus, amikor a határban kevesebb a munka? Ter­vezget, latolgat. — így van — mondja Csiszár István, a cslzi EFSZ agronómusa, s cérnavékony bajusza mosolyba rándul. Magas, sovány ember, negyven eszten­dős. Nehezen került elő, az emberek úton­útfélen megállítják, megosztják vele prob­lémáikat, tanácsát kérik. Azzal kezdi, hogy nemrég tért haza a Magas-Tátrából, ahol immár másodszor rendeztek tanfolyamot az agronómusok számára. — Az előadók az új irányítási rendszer­ről beszéltek. Megmutatja vaskos noteszét, melyet a tanfolyamon írt tele szép apró betűkkel. Szabad perceiben, de még otthon is, mi­közben gyermekei a másnapi leckét tanul­ják, ezt a noteszt üti fel, lapozgatja. Legfőbb gondja az EFSZ növénytermesz­tése. A talaj előkészítéséért ő felel. A trá­gyát már a múlt hónapban kiszállították a földekre. S közben az irodában többedma­gával az 1967. évi terv előkészítésén fára­dozik. A változás az lesz, hogy ebben az év­ben az új öntözőberendezést ki­használva 7 hektáron kertészetet létesíte­nek és megpróbálkoznak a dohánytermesz­téssel is. — A kertészetben sajnos a szövetkeze­ten kívül álló dolgozókat kell foglalkoz­tatnunk — fűzi tovább a szót Csiszár Ist­ván. Mi tagadás, a cslzi EFSZ a múltban jő pár évig gyengén működött. Ennek első­sorban egy-két funkcionárius túlbuzgósága és türelmetlensége volt az oka. Az utóbbi esztendőkben azonban örvendetesen fölfe­lé ível a grafikon görbéje. A változás fő­ként a szakszerű vezetésnek köszönhető, és annak az egészséges légkörnek, ame­lyet az új HNB-titkár és a szövetkezeti el­nök közös erőfeszítése honosított meg. A barátságos hang, melyet megütöttek, s a türelmes, bölcs emberség meghozta gyü­mölcsét. Búzából 1966-ban 29 mázsa, rozsból 24 • mázsa volt az átlag hektárhozam. Árpából jóval kevesebb, mivel a gépek meghibáso­dása miatt 55 hektárnyi területet nem tud­tak ősszel felszántani. Az agronómusnak az a terve, hogy ha a géppark a jövőben sem győzné a szántást, máshonnan kér se­gítséget. Ez ls kifizetődőbb, mint szántat­lanul hagyni a földet. Azon sopánkodik, hogy a meredek hegy­oldalakon elég jelentős vólt a szemveszte­ség, nem akadt kétkezi munkaerő. — Az idén engedélyt próbálok szerezni, hogy ezeket a területeket juhlegelőnek használhassuk. J/omoly gondot okozott a gabonane­műek elraktározása is. Raktár hí­ján az istállók padlására kellett hordatni a termést, s a pára miatt — a gyakori for­gatás ellenére is — nagy volt a minőségi veszteség. Ebben az évben ez nem ismétlő­dik meg: a takarmányozásra szánt mennyi­séget . a kombájntól egyenesen az állami magtárba szállítják. Ami a szálas takarmányt illeti, az évi szükségletet már az első kaszálásból biz­tosították. A szántóföldi legelőkön kívül 23 hektár rétet is lekaszáltak. A jövőben a nagy állatállomány számára a 41 hek­tárnyi legelőt kibővítik. — Nézzük a számjegyeket, — javasolja az agronónms, — azok is sokat mondanak. A munkaegység értéke a csízi EFSZ-ben 16 korona, s ehhez még 1 koronát adtak hozzá. A tervezett 14 000 korona helyett 230 000 koronát fordítanak a tartalékra. A kiadást a növénytermesztésben kb. 400 000 koronára tervezték, a valóságban azonban csak 330 000 koronát tett ki. A be­vétel a tervezett 670 000 korona helyett mintegy 740 000 koronára rúgott. Az állat­tenyésztés terén is kedvezőek az arányok, a bevétel például 1 millió 800 ezer korona helyett több mint kétmillió korona. A szövetkezet ma olyan takarmány­** alappal rendelkezik, amilyennel még sohasem dicsekedhetett. A tejeladást határidő előtt teljesítették. Hála a vegysze­res gyomirtásnak, cukorrépából túlszár­nyalták a járási átlagot. Ezzel szemben a len nem valami jól sikerült, a paradi­csom még kevésbé. — Sajnos a gyalogmunkás egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy áttérjünk a belterje­sebb . gazdálkodásra, — jegyzi meg Csiszár István. A jcvőben a növénytermesztés terén nö­velni szeretnék a pénzügyi befektetést. Már azt is kiszámították, hogy ebben az esztendőben 18 korona lesz a munkaegy­ség értéke. Arra fognak törekedni, hogy növeljék a hozamokat, s ezzel olcsóbbá tegyék a termelést. Mivel a cukorrépa ára az eddig 19 koronáról 25-re emelkedett, többet termelnek belőle. r I me, ezt tudtuk meg a cslzi agronó­• mustól. Lám, az agronómusnak min­dig is sok a gondja, tennivalója. Munkáját megkönnyíti, hogy munkatársaival, első­sorban a brigádvezetőkkel őszinte, baráti hangnemben vitathatja meg a kérdéseket. A kultúrélet problémái is gyakran mo­toszkálnak a fejében. 0 a CSEMADOK­elnök Csízen, s nemrég a járási bizottságba is beválasztották. Emellett tanulni szeretne ismét. S ha minden jól megy, rövidesen a tornaijai Mezőgazdasági Iskola hallgatója lesz. Dúcsúzáskor elmondja még, hogy a ® szövetkezet fellendülését látva né­hány fiatal visszaszállingózott a községbe. Ha a kertészetnek híre megy, minden bi­zonnyal még több fiatal tér haza és to­vább csökken majd a dolgozók átlagos életkora ... VERES JÁNOS Népművészetből Országunk régóta vonzza a külföldi látogatókat: gyógyfor­rásokat, fürdőhelyeket, változa­tos állat- és növényvilágot, ter­mészeti különlegességeket és vadregényes tájakat találnak itt. Sokan azért jönnek, hogy szebbnél szebb, eredeti, jelleg­zetes háziiag készített haszná­lati és emléktárgyakat vigyenek haza magukkal. Idegenforgal­munk növekedésével kapcsolat­ban és a küszöbön álló nyári turistaidény előtt Ján Zborov­ský, a Népművészeti Termelés Központjának igazgatója adott részletes felvilágosítást a nép­művészeti emléktárgyakról. MINDEN TERMÉK ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁG ELŐTT A népművészeti árucikkek nem gyárakban vagy műhelyek­ben készülnek. A termelők ott­hon dolgoznak. A házi ipar szintjén történő termelés, e népművész sajátos munkája természetesen a készítmények árában is tükröződik. A gyári­lag, futószalagon előállított em­lék- vagy dísztárgy sokkal ol­csóbb, mint az egyéni munka, de ugyanakkor elkerülhetetle­nül sablonos, kevésbé vonzó. Az igényesebb vásárló ezért in­kább a népművészeti alkotáso­kat keresi. Hosszú előkészületet kell megtennie, számos tanfolyamon kell részt vennie annak, aki dolgozni akar a Népművészeti Termelés Központja (ÚĽUV) Számára. A kukoricaháncsból készülő babák készítésének el­sajátítására például kétszázan AZ NOSZF TISZTELETÉRE — d e v i z a jelentkeztek, de csak 130-an állták ki a próbát. Nem olyan egyszerű az ilyen figurák elké­szítése, mint az első pillantás­ra látszik. A hasonló munkákra főleg háztartásbeli nők és fia­tal lányok jelentkeznek. Leg­többen pontosan meghatározott feladatot kapnak. Akadnak, akik egyéni elképzelésük sze­rint, művészi szinten alkotják meg jellegzetes termékeiket. Az átvevés előtt valamennyi készít­ményük értékelő bizottság elé kerül, amely felülbírálja a tár­gyak minőségét s eleve kizárja a giccseket. Külön bizottság dönt az egyéni alkotók és a mesterek kinevezéséről. Orszá­gunkban egyébként törvény biz­tosítja a népművészek működé­sét. A NÉPMŰVÉSZET MA IS JOGOSULT — Még a közelmúltban is so­kan állították, hogy a modern élet csökkenti a népművészeti alkotások jelentőségét, az em­berek Ízlése más irányba tere­lődik — jegyezte meg beszélge­tésünk során Zborovský Igazga­tó. A tények azonban mást bi­zonyítanak: sok korszerűen be­rendezett lakásban is találko­zunk régi irányzatú dísztár­gyakkal, bútordarabokkal, nép­művészeti alkotásokkal. Az ipa­rilag gyártott tárgyak pontossá­ga, arányossága, sablonszérűsé­ge szinte „fékezi" az ember mozgásszabadságát. Sokan ezért a kézzel alkotott beren­dezési és közhasználati tárgya­kat keresik, bár ezeknél itt-ott „hiba" is előfordul: a kerámiai tányér festése például nem pon­tos, a hasított fából készült tár­gyaknál az alakok darabosak, az arcvonások csiszolatlanok stb. NYITOTT AZ ÜT A KÜLFÖLD FELÉ Hovatovább több és több ter­méket szállítunk külföldre. A napokban indul például egy háncsból készült táskaszállít­mány Amerikába. A küldemény 45 000 darabból áll. A kukorica­háncs-babák iránt a többi kö­zött Franciaország is érdeklő­dik. Az egyik belga társaság „Tátrai kerámia" címen kiállí­tást rendezett Brüsszelben és egyéb városokban. Márciusban Nyugat-Németország öt nagy városában állítják ki népművé­szeti remekeinket. A legjobb al­kotások a montreali világkiállí­tásra is eljutnak. Népművészeti „souvenirjeink­kel" tér haza számos nagynevű külföldi vendégünk is. Szto­kowski híres karmester például minden alkalommal szép számú emléktárgyat visz haza magá val. Azt mondotta, valahányszor meglátogatja országunkat, min­dig talál itt valami érdekessé­get, újdonságot s ezzel ékesíti New York-i lakását. Juliette Greco francia sanzonénekesnő gázsijának nagy részét csip­kéinkre költötte. Titkárnője szintén beleszeretett emléktár­gyainkba. Egy holland kereske­dő festett textilt keresett. El­küldték neki valamennyi mintá­jukat. Egy sem felelt meg. Vég­re Alojz Trnka púchovi lakos készített olyan festett textíliát, melyen a jobb és a bal Oldal mintái pontosan fedték egy­mást. A holland kereskedő évi 5000 darabot rendelt belőle. Közben Párizs is értesült a do­logról és szintén nagyobb meny­nyiséget rendelt. GONDOSKODJUNK AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL A népművészek közül sokan kiöregednek, utódjuk nincs, vagy ha van is, nem folytatja apja mesterségét. Fennáll tehát a veszély, hogy a népművészeti iparág kihal. Ilyen volt a hely­zet Kenyeres Lajos jolsvai ko­lompkészítő mester esetében is. Kenyeres mester arról neveze­tes, hogy az általa készített valamennyi kolomp egyforma hangot ad. Rokonsága körében szerencsére akadtak, akik foly­tatják munkásságát. Bár ilyen lenne a helyzet más hanyatlóban levő népművészeti ágban is. HORNYÁNSZKY TIBOR NÉPHADSEREGÜNK ÉLETÉBŐL 1967. III. 29. Az észak-morvaországl katonai körzet­ben a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója ünnepségeinek kereté­ben nagyszabású versenyt rendeznek. A versenyzők a Szovjetunió története, spor­tolóinak eredményei és földrajz terén mé­rik össze tudásukat. A verseny három for­dulós lesz, mégpedig zászlóalji, ezredi és körzeti. HÁROMEZREN A BANYÁKBA Néphadseregünk egységeiben kezdetét vette a bányákba s egyéb, népgazdasá­gilag fontos üzemekbe való toborzás. A cél 3 ezer fiatalt megnyerni az Ostrava-Karvi­na-i bányakörzetbe. A jelentkezők leszere­lésük előtt, vagyis május 31., illetve jú­nius 31-től begyakorolják magukat a bá­nyamunkába. Ugyancsak idő előtt szerel le az a 200 katona is, aki majd a határ menti mezőgazdasági üzemekben vállal munkát. A jelentkező katonák élvezik mindazokat a kedvezményeket, amelyek az említett munkahelyre általában vonatkoz­nak. A MŰSZAKIAK DICSÉRETE A duklat harcok színhelyén létesített szabadtéri múzeum az idén újabb műem­lékkel gyarapszik, amely a műszaki kato­nai egységek harcosainak küzdelmét örö­kíti meg. A mű készítői Löffler Béla és Arpád RaCka szobrászok, valamint Buda és Kurča műépítészek. Az emlékművet a csehszlovák—lengyel államhatár közelé­ben, a mai jelképes aknamező szomszéd­ságában állítják fel. Felavatására október 6-án kerül sor. IGY SEGÍTENEK Néphadseregünk utász magasegységének katonái elhatározták, hogy hathatós segít­séget nyújtanak a vietnami népnek. Adott szavuk szerint annyi pénzt gyűjtenek ösz­sze, amennyiből kitelik egy gyalogsági század alapfelszerelése. Ma már elmond­hatják, hogy erre a célra több mint 110 ezer koronát gyűjtöttek össze. Ugyanakkor több mint kétszázan ajándékoztak vért a harcoló vietnami népnek. ÚJABB KLUB ALAKULT A žehušicei kilencéves alapiskola mel­lett a közelmúltban megalakult a hadse­reg barátainak és a repülősök klubja, amelynek ma 46 tagja van. A klub tagjai csak olyan tanulók lehetnek, akiknek át­lagos tanulmányi előmenetelük nem rosz­szabb az 1,5-nél. A klub munkája elsősor­ban ts harcjátékok rendezésére, a hadi technika megismerésére, és a néphadsere­günk katonáinak életét megörökítő rövid filmek bemutatására irányul. A diákok so­rában nagy az érdeklődés a klub iránt. —né— Új fejezet Királyhelmec fejlődésében A területi átszervezést köve tifi esztendőkben a volt járási székhely, Királyhelmec lakosai, de maguk a város vezetői is borúlátóan tekintettek a jövő elé. A CSKP XIII. kongresszu­sának az élet- és a munkakör­nyezet alapvető megjavítására és a szocialista életforma ki­alakítására irányuló határoza tai azonban — „megtörték a jeget" Királyhelmecen is. A vá roslejlesztés konkrét felada­tairól, az eddigi eredmények­ről František B a b i č elvtárs­sal, a Városi Nemzeti Bizott­ság elnökével beszélgettünk. • Tudomásunk szerint váro­sukban már tavaly moz galmat indítottak „a szebb Kírályhelmecért". Milynn eredménnyel járt ez az ak ció? Már a XIII. pártkongresz­szus előtt megindult ez a mozgalom, majd a múlt év augusztusában a VNB plená­ris ülése konkrét programter­vet hagyott jóvá. Kidolgozása során főleg a város fejlődé­sét, a lakosság kedvező élet­és munkakörülményeinek ki­alakítását tartottuk szem előtt. A lakosság segítségé­vel több célkitűzést megvaló­sítottunk. Néhány utcában be­tonjárdákat építettünk. A Mély úton, a Vásártéren új út épült. A Lenin utcáról a Ku­korelii utcára vezető össze­kötő út is felépült. Megköze­lítőleg nyolcszáz fát kiültet­tünk, a Vörös Hadsereg téren szökőkutat, több helyen par­kot létesítettünk. Az állami beruházással épült új kórház, kultúrház és az ötvennégy ál­lami, továbbá a harmincki­lenc szövetkezeti lakás is je­lentős mértékben szebbé te­szi városunkat... • Milyen fejlődés várható a közeljövőben? A Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság és a mi nemzeti bi­zottságunk ez év január 27-én Királyhelmecen megtartott együttes ülése hasznos volt. Ezen a tanácskozáson megol­dódott a tornaterem, a sport­stadion és a strandfürdő fel­építésének kérdése, amire már évek óta vártunk. Ké­szülnek a tervek, az építke­zéseket még az idén elkezdik és előreláthatólag 1968-ban fejezik be. Hasonlóképpen be­lefognak a 2,6 millió korona költséggel építendő szolgálta­tások háza, továbbá a 18 mil­lió korona befektetéssel léte­sítendő új áruház építésébe is, amelyek legkésőbb 1970­ben megnyílnak. Az utóbbi­ban élelmiszert, húst, tejet, pék- és cukrászsüteményeket, textilt, készruhát, cipőt, ház­tartási cikkeket, üveget, por­celánt, festéket fognak árusí­tani ... * 0 A lakosok közül sokan ki fogásolják a hiányos köz világítást, a rossz utakat, mások viszont azt emlege­tik, hogy senki sem törő­dik a közkedvelt „kuglizó­val". MI a véleménye ezek ről? A lakosság megjegyzései, bírálatai indokoltak, illetvo csak voltak. A tekepálya fel­újításánali ötletét magunkévá tettük, ezentúl a VNB irányí­tása alatt fog működni. A köz­világítás jelenleg valóban nem felel meg a követelmé­nyeknek. Rendbehozására már készülnek a tervek, és még az idén nekilátunk a munkának. Külön figyelmet fordítunk az utak és a járdák építésére. Terveink szerint 1970-ig 3778 méter por­mentesített utat és 2758 méter járdát építünk. Nagyjából ezek a legfonto­sabb tennivalfVk ... • Van pénzük a tervek meg­valósításához? Legnagyobb örömünkre azt mondhatom, hogy a tervezett munkálatokra megvan az anyagi fedezet. Természete­sen, mint eddig, a jövőben is számítunk a városban műkö­dő vállalatok, üzemek és tár­sadalmi szervezetek, s nem utolsósorban a lakosság ha­tékony támogatására. Bízunk a közös munka sikerében ... KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents