Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-29 / 88. szám, szerda

GONDOK ÉS TERVEK M

it csinál egy agronóraus, amikor a határban kevesebb a munka? Tervezget, latolgat. — így van — mondja Csiszár István, a cslzi EFSZ agronómusa, s cérnavékony bajusza mosolyba rándul. Magas, sovány ember, negyven esztendős. Nehezen került elő, az emberek útonútfélen megállítják, megosztják vele problémáikat, tanácsát kérik. Azzal kezdi, hogy nemrég tért haza a Magas-Tátrából, ahol immár másodszor rendeztek tanfolyamot az agronómusok számára. — Az előadók az új irányítási rendszerről beszéltek. Megmutatja vaskos noteszét, melyet a tanfolyamon írt tele szép apró betűkkel. Szabad perceiben, de még otthon is, miközben gyermekei a másnapi leckét tanulják, ezt a noteszt üti fel, lapozgatja. Legfőbb gondja az EFSZ növénytermesztése. A talaj előkészítéséért ő felel. A trágyát már a múlt hónapban kiszállították a földekre. S közben az irodában többedmagával az 1967. évi terv előkészítésén fáradozik. A

változás az lesz, hogy ebben az évben az új öntözőberendezést kihasználva 7 hektáron kertészetet létesítenek és megpróbálkoznak a dohánytermesztéssel is. — A kertészetben sajnos a szövetkezeten kívül álló dolgozókat kell foglalkoztatnunk — fűzi tovább a szót Csiszár István. Mi tagadás, a cslzi EFSZ a múltban jő pár évig gyengén működött. Ennek elsősorban egy-két funkcionárius túlbuzgósága és türelmetlensége volt az oka. Az utóbbi esztendőkben azonban örvendetesen fölfelé ível a grafikon görbéje. A változás főként a szakszerű vezetésnek köszönhető, és annak az egészséges légkörnek, amelyet az új HNB-titkár és a szövetkezeti elnök közös erőfeszítése honosított meg. A barátságos hang, melyet megütöttek, s a türelmes, bölcs emberség meghozta gyümölcsét. Búzából 1966-ban 29 mázsa, rozsból 24 • mázsa volt az átlag hektárhozam. Árpából jóval kevesebb, mivel a gépek meghibásodása miatt 55 hektárnyi területet nem tudtak ősszel felszántani. Az agronómusnak az a terve, hogy ha a géppark a jövőben sem győzné a szántást, máshonnan kér segítséget. Ez ls kifizetődőbb, mint szántatlanul hagyni a földet. Azon sopánkodik, hogy a meredek hegyoldalakon elég jelentős vólt a szemveszteség, nem akadt kétkezi munkaerő. — Az idén engedélyt próbálok szerezni, hogy ezeket a területeket juhlegelőnek használhassuk. J/omoly gondot okozott a gabonaneműek elraktározása is. Raktár híján az istállók padlására kellett hordatni a termést, s a pára miatt — a gyakori forgatás ellenére is — nagy volt a minőségi veszteség. Ebben az évben ez nem ismétlődik meg: a takarmányozásra szánt mennyiséget . a kombájntól egyenesen az állami magtárba szállítják. Ami a szálas takarmányt illeti, az évi szükségletet már az első kaszálásból biztosították. A szántóföldi legelőkön kívül 23 hektár rétet is lekaszáltak. A jövőben a nagy állatállomány számára a 41 hektárnyi legelőt kibővítik. — Nézzük a számjegyeket, — javasolja az agronónms, — azok is sokat mondanak. A munkaegység értéke a csízi EFSZ-ben 16 korona, s ehhez még 1 koronát adtak hozzá. A tervezett 14 000 korona helyett 230 000 koronát fordítanak a tartalékra. A kiadást a növénytermesztésben kb. 400 000 koronára tervezték, a valóságban azonban csak 330 000 koronát tett ki. A bevétel a tervezett 670 000 korona helyett mintegy 740 000 koronára rúgott. Az állattenyésztés terén is kedvezőek az arányok, a bevétel például 1 millió 800 ezer korona helyett több mint kétmillió korona. A szövetkezet ma olyan takarmány** alappal rendelkezik, amilyennel még sohasem dicsekedhetett. A tejeladást határidő előtt teljesítették. Hála a vegyszeres gyomirtásnak, cukorrépából túlszárnyalták a járási átlagot. Ezzel szemben a len nem valami jól sikerült, a paradicsom még kevésbé. — Sajnos a gyalogmunkás egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy áttérjünk a belterjesebb . gazdálkodásra, — jegyzi meg Csiszár István. A jcvőben a növénytermesztés terén növelni szeretnék a pénzügyi befektetést. Már azt is kiszámították, hogy ebben az esztendőben 18 korona lesz a munkaegység értéke. Arra fognak törekedni, hogy növeljék a hozamokat, s ezzel olcsóbbá tegyék a termelést. Mivel a cukorrépa ára az eddig 19 koronáról 25-re emelkedett, többet termelnek belőle. r I me, ezt tudtuk meg a cslzi agronó• mustól. Lám, az agronómusnak mindig is sok a gondja, tennivalója. Munkáját megkönnyíti, hogy munkatársaival, elsősorban a brigádvezetőkkel őszinte, baráti hangnemben vitathatja meg a kérdéseket. A kultúrélet problémái is gyakran motoszkálnak a fejében. 0 a CSEMADOKelnök Csízen, s nemrég a járási bizottságba is beválasztották. Emellett tanulni szeretne ismét. S ha minden jól megy, rövidesen a tornaijai Mezőgazdasági Iskola hallgatója lesz. Dúcsúzáskor elmondja még, hogy a ® szövetkezet fellendülését látva néhány fiatal visszaszállingózott a községbe. Ha a kertészetnek híre megy, minden bizonnyal még több fiatal tér haza és tovább csökken majd a dolgozók átlagos életkora ... VERES JÁNOS Népművészetből Országunk régóta vonzza a külföldi látogatókat: gyógyforrásokat, fürdőhelyeket, változatos állat- és növényvilágot, természeti különlegességeket és vadregényes tájakat találnak itt. Sokan azért jönnek, hogy szebbnél szebb, eredeti, jellegzetes háziiag készített használati és emléktárgyakat vigyenek haza magukkal. Idegenforgalmunk növekedésével kapcsolatban és a küszöbön álló nyári turistaidény előtt Ján Zborovský, a Népművészeti Termelés Központjának igazgatója adott részletes felvilágosítást a népművészeti emléktárgyakról. MINDEN TERMÉK ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁG ELŐTT A népművészeti árucikkek nem gyárakban vagy műhelyekben készülnek. A termelők otthon dolgoznak. A házi ipar szintjén történő termelés, e népművész sajátos munkája természetesen a készítmények árában is tükröződik. A gyárilag, futószalagon előállított emlék- vagy dísztárgy sokkal olcsóbb, mint az egyéni munka, de ugyanakkor elkerülhetetlenül sablonos, kevésbé vonzó. Az igényesebb vásárló ezért inkább a népművészeti alkotásokat keresi. Hosszú előkészületet kell megtennie, számos tanfolyamon kell részt vennie annak, aki dolgozni akar a Népművészeti Termelés Központja (ÚĽUV) Számára. A kukoricaháncsból készülő babák készítésének elsajátítására például kétszázan AZ NOSZF TISZTELETÉRE — d e v i z a jelentkeztek, de csak 130-an állták ki a próbát. Nem olyan egyszerű az ilyen figurák elkészítése, mint az első pillantásra látszik. A hasonló munkákra főleg háztartásbeli nők és fiatal lányok jelentkeznek. Legtöbben pontosan meghatározott feladatot kapnak. Akadnak, akik egyéni elképzelésük szerint, művészi szinten alkotják meg jellegzetes termékeiket. Az átvevés előtt valamennyi készítményük értékelő bizottság elé kerül, amely felülbírálja a tárgyak minőségét s eleve kizárja a giccseket. Külön bizottság dönt az egyéni alkotók és a mesterek kinevezéséről. Országunkban egyébként törvény biztosítja a népművészek működését. A NÉPMŰVÉSZET MA IS JOGOSULT — Még a közelmúltban is sokan állították, hogy a modern élet csökkenti a népművészeti alkotások jelentőségét, az emberek Ízlése más irányba terelődik — jegyezte meg beszélgetésünk során Zborovský Igazgató. A tények azonban mást bizonyítanak: sok korszerűen berendezett lakásban is találkozunk régi irányzatú dísztárgyakkal, bútordarabokkal, népművészeti alkotásokkal. Az iparilag gyártott tárgyak pontossága, arányossága, sablonszérűsége szinte „fékezi" az ember mozgásszabadságát. Sokan ezért a kézzel alkotott berendezési és közhasználati tárgyakat keresik, bár ezeknél itt-ott „hiba" is előfordul: a kerámiai tányér festése például nem pontos, a hasított fából készült tárgyaknál az alakok darabosak, az arcvonások csiszolatlanok stb. NYITOTT AZ ÜT A KÜLFÖLD FELÉ Hovatovább több és több terméket szállítunk külföldre. A napokban indul például egy háncsból készült táskaszállítmány Amerikába. A küldemény 45 000 darabból áll. A kukoricaháncs-babák iránt a többi között Franciaország is érdeklődik. Az egyik belga társaság „Tátrai kerámia" címen kiállítást rendezett Brüsszelben és egyéb városokban. Márciusban Nyugat-Németország öt nagy városában állítják ki népművészeti remekeinket. A legjobb alkotások a montreali világkiállításra is eljutnak. Népművészeti „souvenirjeinkkel" tér haza számos nagynevű külföldi vendégünk is. Sztokowski híres karmester például minden alkalommal szép számú emléktárgyat visz haza magá val. Azt mondotta, valahányszor meglátogatja országunkat, mindig talál itt valami érdekességet, újdonságot s ezzel ékesíti New York-i lakását. Juliette Greco francia sanzonénekesnő gázsijának nagy részét csipkéinkre költötte. Titkárnője szintén beleszeretett emléktárgyainkba. Egy holland kereskedő festett textilt keresett. Elküldték neki valamennyi mintájukat. Egy sem felelt meg. Végre Alojz Trnka púchovi lakos készített olyan festett textíliát, melyen a jobb és a bal Oldal mintái pontosan fedték egymást. A holland kereskedő évi 5000 darabot rendelt belőle. Közben Párizs is értesült a dologról és szintén nagyobb menynyiséget rendelt. GONDOSKODJUNK AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL A népművészek közül sokan kiöregednek, utódjuk nincs, vagy ha van is, nem folytatja apja mesterségét. Fennáll tehát a veszély, hogy a népművészeti iparág kihal. Ilyen volt a helyzet Kenyeres Lajos jolsvai kolompkészítő mester esetében is. Kenyeres mester arról nevezetes, hogy az általa készített valamennyi kolomp egyforma hangot ad. Rokonsága körében szerencsére akadtak, akik folytatják munkásságát. Bár ilyen lenne a helyzet más hanyatlóban levő népművészeti ágban is. HORNYÁNSZKY TIBOR NÉPHADSEREGÜNK ÉLETÉBŐL 1967. III. 29. Az észak-morvaországl katonai körzetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeinek keretében nagyszabású versenyt rendeznek. A versenyzők a Szovjetunió története, sportolóinak eredményei és földrajz terén mérik össze tudásukat. A verseny három fordulós lesz, mégpedig zászlóalji, ezredi és körzeti. HÁROMEZREN A BANYÁKBA Néphadseregünk egységeiben kezdetét vette a bányákba s egyéb, népgazdaságilag fontos üzemekbe való toborzás. A cél 3 ezer fiatalt megnyerni az Ostrava-Karvina-i bányakörzetbe. A jelentkezők leszerelésük előtt, vagyis május 31., illetve június 31-től begyakorolják magukat a bányamunkába. Ugyancsak idő előtt szerel le az a 200 katona is, aki majd a határ menti mezőgazdasági üzemekben vállal munkát. A jelentkező katonák élvezik mindazokat a kedvezményeket, amelyek az említett munkahelyre általában vonatkoznak. A MŰSZAKIAK DICSÉRETE A duklat harcok színhelyén létesített szabadtéri múzeum az idén újabb műemlékkel gyarapszik, amely a műszaki katonai egységek harcosainak küzdelmét örökíti meg. A mű készítői Löffler Béla és Arpád RaCka szobrászok, valamint Buda és Kurča műépítészek. Az emlékművet a csehszlovák—lengyel államhatár közelében, a mai jelképes aknamező szomszédságában állítják fel. Felavatására október 6-án kerül sor. IGY SEGÍTENEK Néphadseregünk utász magasegységének katonái elhatározták, hogy hathatós segítséget nyújtanak a vietnami népnek. Adott szavuk szerint annyi pénzt gyűjtenek öszsze, amennyiből kitelik egy gyalogsági század alapfelszerelése. Ma már elmondhatják, hogy erre a célra több mint 110 ezer koronát gyűjtöttek össze. Ugyanakkor több mint kétszázan ajándékoztak vért a harcoló vietnami népnek. ÚJABB KLUB ALAKULT A žehušicei kilencéves alapiskola mellett a közelmúltban megalakult a hadsereg barátainak és a repülősök klubja, amelynek ma 46 tagja van. A klub tagjai csak olyan tanulók lehetnek, akiknek átlagos tanulmányi előmenetelük nem roszszabb az 1,5-nél. A klub munkája elsősorban ts harcjátékok rendezésére, a hadi technika megismerésére, és a néphadseregünk katonáinak életét megörökítő rövid filmek bemutatására irányul. A diákok sorában nagy az érdeklődés a klub iránt. —né— Új fejezet Királyhelmec fejlődésében A területi átszervezést köve tifi esztendőkben a volt járási székhely, Királyhelmec lakosai, de maguk a város vezetői is borúlátóan tekintettek a jövő elé. A CSKP XIII. kongresszusának az élet- és a munkakörnyezet alapvető megjavítására és a szocialista életforma kialakítására irányuló határoza tai azonban — „megtörték a jeget" Királyhelmecen is. A vá roslejlesztés konkrét feladatairól, az eddigi eredményekről František B a b i č elvtárssal, a Városi Nemzeti Bizottság elnökével beszélgettünk. • Tudomásunk szerint városukban már tavaly moz galmat indítottak „a szebb Kírályhelmecért". Milynn eredménnyel járt ez az ak ció? Már a XIII. pártkongreszszus előtt megindult ez a mozgalom, majd a múlt év augusztusában a VNB plenáris ülése konkrét programtervet hagyott jóvá. Kidolgozása során főleg a város fejlődését, a lakosság kedvező életés munkakörülményeinek kialakítását tartottuk szem előtt. A lakosság segítségével több célkitűzést megvalósítottunk. Néhány utcában betonjárdákat építettünk. A Mély úton, a Vásártéren új út épült. A Lenin utcáról a Kukorelii utcára vezető összekötő út is felépült. Megközelítőleg nyolcszáz fát kiültettünk, a Vörös Hadsereg téren szökőkutat, több helyen parkot létesítettünk. Az állami beruházással épült új kórház, kultúrház és az ötvennégy állami, továbbá a harminckilenc szövetkezeti lakás is jelentős mértékben szebbé teszi városunkat... • Milyen fejlődés várható a közeljövőben? A Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság és a mi nemzeti bizottságunk ez év január 27-én Királyhelmecen megtartott együttes ülése hasznos volt. Ezen a tanácskozáson megoldódott a tornaterem, a sportstadion és a strandfürdő felépítésének kérdése, amire már évek óta vártunk. Készülnek a tervek, az építkezéseket még az idén elkezdik és előreláthatólag 1968-ban fejezik be. Hasonlóképpen belefognak a 2,6 millió korona költséggel építendő szolgáltatások háza, továbbá a 18 millió korona befektetéssel létesítendő új áruház építésébe is, amelyek legkésőbb 1970ben megnyílnak. Az utóbbiban élelmiszert, húst, tejet, pék- és cukrászsüteményeket, textilt, készruhát, cipőt, háztartási cikkeket, üveget, porcelánt, festéket fognak árusítani ... * 0 A lakosok közül sokan ki fogásolják a hiányos köz világítást, a rossz utakat, mások viszont azt emlegetik, hogy senki sem törődik a közkedvelt „kuglizóval". MI a véleménye ezek ről? A lakosság megjegyzései, bírálatai indokoltak, illetvo csak voltak. A tekepálya felújításánali ötletét magunkévá tettük, ezentúl a VNB irányítása alatt fog működni. A közvilágítás jelenleg valóban nem felel meg a követelményeknek. Rendbehozására már készülnek a tervek, és még az idén nekilátunk a munkának. Külön figyelmet fordítunk az utak és a járdák építésére. Terveink szerint 1970-ig 3778 méter pormentesített utat és 2758 méter járdát építünk. Nagyjából ezek a legfontosabb tennivalfVk ... • Van pénzük a tervek megvalósításához? Legnagyobb örömünkre azt mondhatom, hogy a tervezett munkálatokra megvan az anyagi fedezet. Természetesen, mint eddig, a jövőben is számítunk a városban működő vállalatok, üzemek és társadalmi szervezetek, s nem utolsósorban a lakosság hatékony támogatására. Bízunk a közös munka sikerében ... KULIK GELLÉRT