Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-29 / 88. szám, szerda

A szexuológiai BÜNTETTEK háttere MIT MOND DR. JIRÍ MELLAN, A SZAKEMBER? Az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban az élesszemű járókelő bizonyára észrevette, hogy szokatlanul sok vevő sürgölődik a bú­torüzletekben. A riporternek föltétlenül szöget üt a fejébe az efféle szokatlan jelenség: ... hogy az embereknek egyszerre ennyi elvásárolni való pénzük lenne? Aki maga is benézett né­hány pillanatra a bútorüzletek valamelyikébe, a vásárlók közé vegyülve egyhamar választ kapott kétségeire: „Drágább lesz a fabútor! ... A műanyagból készült szobaberendezés ára is föl­megy" — hallotta a „biztos forrásból" eredő híreket. Mondanom sem kell, hogy az új esztendőben a bútor ára — maradt! Tomáš Jaššo mérnök, a Bútor nemzeti vállalat nyitrai kerületi igazgatóságának kereskedelmi osztályvezetője is elmo­solyodik, amikor felidézzük a tavaly lábrakapott hírt: Az Igazságügyi Miniszté­rium, majd a Purkyné Or vostudományi Társasúg pszi chiátriai osztályának dolgo zói foglalkoztak a múlt hó­napban oly nagy port felvert néhány szexuológiai bűntett által a figyelem előterébe került szakmai problémák­kal. Egyöntetű véleményük értelmében a nemi ösztön el­fajulása bizonyos esetekben, különösen, ha szadizmussal párosul, közveszélyes. Ezért ezektől az egyénektől óvni kell a társadalmat, főleg a gyermekeket. A leghatéko­nyabb védelmet az ilyen egyének tartós és szigorú el különítéséh >n látják. Zárt in­tézetbe ut.d •tuk és, ha a kö­rülmények megkívánják, be­leegyezésük nélküli kasztrá­lásuk is a szakorvosok sze rint elengedhetetlen követel mény. Hazánk tudósainak és szak­embereinek véleménye azonban ebben a kérdésben eltérő, elte­kintve attól, hogy a kasztrálást érvényben levő törvényeink csak a szexuális bűnös kifeje­zett, írásbeli kérelmére engedé­lyezik. Ezért az Igazságügyi Mi­nisztérium kollégiuma társadal­munk védelme érdekében a probléma megoldását a készülő illetékes törvény életbelépése után megalakításra kerülő szak­értői karra kívánja bízni. Addig is hasonló ügyekben a Belügy­minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Államügyész­ség és a Legfelsőbb Bíróság szakembereinek állásfoglalása a mérvadó. Ahhoz, hogy általános átte­kintést nyerjünk a dologról, nem árt, ha közelebbről megis­merkedünk a nemi ösztön elfer­dülésének leggyakrabban elő­forduló fajtáival. Dr. Jtfí Mel­lan, hazánk egyetlen Szexuoló­giai Intézetének — a prágainak — szexuológusa készségesen szolgál felvilágosítással olva­sóinknak. Mindjárt bevezetőül a statisz­tikai kimutatásokra hivatkozik, melyekből kitűnik, hogy a nemi erőszak útján elkövetett bűntet­tek hazánkban az utóbbi évek során csökkenő irányzatot mu­tatnak. Ez a megnyugtató meg­állapítás számokban így jut ki­fejezésre: Míg 1962-ben az egész ország területén elkövetett bűn­cselekmények köziil 3,1 száza­léka volt szexuális bűntett, 1965-ben ez az arány alig érte el a 2,4 százalékot. A múlt év első felében bíróságaink nemi erőszak elkövetéséért 262, nemi visszaélésért pedig 839 személyt ítéltek el. A tettesek 29 százalé­ka az Ifjúság és mindössze 1,1 százaléka nők köréből tevődött. A bűncselekmények 5 százalé­kát alkohol hatása alatt követ­ték el. A Szexuológiai Intézet orvo­sai a bíróságok részére évente 2—300 esetben szolgálnak szak­értői véleménnyel és ugyanezen Idő alatt különféle panaszaik­kal 5—6000 új látogató keresi fel őket. Viszont minden bizony­nyal lényegesen többen vannak azok, akiket a szégyenérzet vagy az álszemérem visszatart­ja attól, hogy panaszaikkal or­voshoz forduljanak. Dr. Mellan tapasztalatairól beszélve elmondja, hogy a némi ösztön elfajulásai a legkülönfé­lébb formákban jelentkezhet­nek. A született ösztöneiferdü­lésnél gyakoribb a később bekö­vetkezett elfafulás, mely az ösz­tönélet lélektani konfliktusaira, bizonyos lelki hatásokra, meg­rázkódtatásokra vezethető visz­sza. — Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, miben nyil­vánul meg ez a sokszor ártal­matlan lélektani zavar — kezdi el magyarázatát, majd hozzáfű­zi: — A normától, vagyis a szo­kástól eltérő szexuális beállí­tottságban. A másneműek, eset­leg az idős emberek vagy a gyermekek, gyakran az állatok, sőt előfordul, hogy a tárgyak, pl. a nőt fehérnemű iránti nemi vonzalom természetesen rend­ellenességnek számit. A további észrevételekből ki­tűnik, hogy egyesek puszta kí­váncsiságból vagy tréfából „köl­csönzik oda magukat" a beteges hajlamúaknak. Ezeknél csak rit­kán forog fenn a veszély, hogy rabjaivá válnak az ilyen szen­vedélynek. Cselekedetüket több­nyire meg sem ismétlik. Sokkai többen vannak azok, akik szé­nára a rendellenesség az egyet­len lehetőség nemi ingerük csil­lapítására, a kielégülésre. De megfelelő lélektani kezeléssel és gyógyszerekkel az ilyen el ferdülések is gyakran normális irányba terelhetők. A tapaszta latok különösen a homoszexuá­lisok esetében kielégítők. Per­sze a sikeres kezelés elsősorban akarat kérdése, de sok függ az elferdülés fokától, mérvétől is. A fiataloknál elért eredmények­kel a szexuológusok általában elégedettek. Igaz viszont és ez semmikép pen sem téveszthető szem elől, hogy a tompító és csillapító szerek hatása többnyire csak ideiglenes. Mi tehát a teendő, hogy a be­teges hajlamú, már gyógykeze­lésben részesült egyén ellen­őrizhetetlen cselekedeteivel töb­bé ne veszélyeztethesse a társa­dalmat? Erre a kérdésre már bevezetőben válaszoltunk, a sze­xuológusok véleményét közölve, akik a legbiztonságosabb meg oldásnak a kasztrálást tartják. Igen ám, csakhogy a páciensek a tapasztalatok szerint többnyi­re nem kérik, sőt bele sem egyeznek ennek a műtétnek a végrehajtásába. Példa erre ja roslav Pápež, a prágai Metro mozi kéjgyilkosa, aki üzérkedé­seihez 10—12 éves fiúkat vett igénybe. Ráadásul még szadista is. Legnagyobb élvezetét a kis­gyermek kínzásában találta ... — A szadizmus önmagában véve még nem büntetendő — folytatja az orvos, a gyakorta megmutatkozó jelenségre utal va. Más a helyzet, ha valaki visz­szaél erejével, oktalanul kínoz­za a gyengébbet és ezzzel beie ges hajlamát elégíti ki... A szadizmussal párosuló pedofi lia, a gyermekek iránti nemi vonzalom, népiesen liliomüprás felbecsülhetetlen károkat okoz hat, s ezért a törvény szigorúan bünteti. — Ennek ellenére a büntetésüket letöltöttek között sok a visszaeső bűnös — jelenti ki dr. Mellan. Álljunk meg itt egy pillanat­ra, és tegyük fel az idekívánko­zó kérdést: Egészségesek azok az emberek, akik képtelenek uralkodni ösztöneiken? És ami ugyanilyen fontos: Feltételez­hető megjavulásuk a büntetés letöltése után? Noha az utóbbi kérdésre a szakemberek válasza a börtön­ben nyújtott , gyógykezelés elle­nére ls szinte egyöntetűen ta­gadó, az előző probléma tekin­tetében a pszichiáterek és a szexuológusok véleménye nem egyezik. Természetes, hogy a diagnózis egyénenként változó, de dr. Mellan szerint még Igy sem egykönnyen állapítható meg — mint ahogy a Pápež esetében ls sokáig vitás volt — beszámítható állapotban követ, te-e el az illető tettét, avagy sem. Pápež — amint tudjuk — a kéjgyilkosságra gondosan fel­készült, áldozatán 36 késszú­rást ejtett, eltekintve attól, hogy munkahelyén, filmvetítés közben gyilkolta meg a kisfiút és tettének következményeit körmönfontan, éles előrelátás­sal Igyekezett eltüntetni. Ebből a szakorvosok arra következtet­tek, hogy Pápež mindvégig tisz­tában volt cselekedete liordere­Jével, de nem volt képes meg­fékezni ösztöneit. Az ilyen közveszélyes embe­rektől kell feltétlenül megvéde­ni a társadalmat. Mégpedig egyszer s mindenkorra. Tartós, életfogytiglani elkülönítésükről már beszéltünk. A problémát súlyosbítja az ilyen célt szolgáló intézmény hiánya. Az Ideg­gyógyintézetek, az őrültekháza vagy a börtön nem megfelelő megoldás, hiszen ott nincs hely részükre. — Annyi azonban bi­zonyos, hogy szabadon nem jár­hatnak. Nem bízhatunk abban, hogy időnként ellenőrizzük őket, vagy hogy a félelem a szi­gorú büntetéstől megfékezi ösz­töneiket — véli az orvos. Azon­nali elkülönítésük tehát sürgős intézkedéseket követel. Megnyugvással állapíthatjuk meg ezek után, hogy a közve­szélyes egyének száma nálunk csökkenő irányzatot mutat. Csakhogy először senki sem közveszélyes és honnan tudhat­juk, mikor válik azzá? KARDOS MARTA Ipolykeszi fejlődése Ipolykeszin sok újat találhat az, aki régebben járt erre. A fejlődés főként a felszabadulás után Indult meg. Mintegy 60 új családi ház épült, s a házak 80 százalékát átalakították. Vendéglőt, üzletet, óvodát, kul­túrházat kapott a falu. Emelke­dik az ipolykeszi fiatalok élet­és kulturális színvonala. Egyre több fiatal végzi tanulmányait szakiskolában vagy általános középiskolában, hogy mint mű veit emberek járulhassanak hoz­zá hazánk építéséhez. Reméljük, a község továbbra ls eredményesen fog fejlődni, s a még előforduló problémákat is sikerül megoldania. CSÁKY KÁROLY, Kelenye A tényeket mondjuk Lipták Gizella — Komá­rom, Kis utca — olvasónk levél­ben fordult szerkesztőségünkhöz. Elpanaszolta, hogy bizonytalan­ságban él, kisajátítják-e családi házacskáját, vagy sem. Hallotta, hogy a kórházat akarják bővíte­ni, nem tudja azonban, sor ke­rül e erre és mikor? Mivel ez a probléma nemcsak l.ipták Gizellát érinti és érdekli, hanem a Kis utcának és közvet­len környékének többi lakóját is. levelet írtunk a komáromi VNB elnökének. F. Kádertől, az építkezési bi zottság elnökétől a következő vá­laszt kaptuk: Komáromnak azon a részén, amelyen a Kis utca is fekszik, építik fel a kórház melléképüle­teit. A tervek szerint még ebben az évben mintegy félmillió koro nát fektetnek be az építkezés megkezdésébe. E terület beépíté­sének terve már végleges. Az elő­írások értelmében a beruházó kö­teles a házak, telkek, lakások stb. tulajdonosaival mielőbb tár­gyalást kezdeni ingatlanaik stb. felvásárlásáról. Az érdekeltek be­jelenthetik, milyen pótlakást kí­vánnak, állami lakást-e, szövetke­zeti lakásra jelentkeznek-e vagy másutt akarnak esetleg családi házat felépíteni. A kívánságoknak a VNB igyekszik majd eleget ls tenni. Természetesen olcsóbb la­kásokat is kiutalnak. Jobb későn, mint soha EGYHÁZI PAL tanító rendkí­vüli feladatra vállalkozott, írni­olvasni tanítja a 20 éves, cigány származású fiatalokat, akik gyermekkorukban különböző okokból nem jártak iskolába. Komoly feladat ez, s bizonyítja, hogy a párkányiak szívükön vi­selik a cigányfiatalság művelő­dését is. Meidlik Kálmán, Nána Művelődési otthon épül Rimaszombatban Rimaszombat lakosainak évek óta jogos követelése egy korszerű, minden igényt kielégítő kultúr­ház. Az ország talán egyetlen olyan járási székhelye, ahol eddig nem volt megfelelő művelődési otthon. A napokban végre konkrét intézkedések történtek. Egyezség jött létre, hogy a városban széke­lő összes vállalat, özem hozzájá­rul a űj kultúrház építéséhez. Az Állami Bank rimaszombati fiókja folyószámlát nyitott e célra. Meg ls érkezett már az első összeg. A Járási Iparvállalat 20 000 koro­nát utalt át. A város Üzemeinek dolgozói rendkívüli műszakok ledolgozásá­val és fizetésfik 3—5 százaléká­nak felajánlásával járulnak hozzá az építkezés költségeinek fedezé­séhez. Az iskolák a hulladékgyűj­tési akcióban és a brigádokon ke­resett Összegeket ajánlják fel e célra. Az új kultúrház mintegy 12 millió korona költséggel épül, s 1971-re készül el. Rimaszombat már az új kulturális létesítmény­ben szeretné megünnepelni fenn­állásának 700. évfordulóját. KOVÁCS ZOLTÁN, Rimaszombat — Ez valóban alaptalan rém­hír volt. Számunkra azonban nagyon kapóra jött az emberek hirtelen támadt vásárlóked­ve... — Talán a tervteljesítésben mutatkoztak némi zavarok? — Pontosan. Az év első nyolc hónapjában elért forgalom alap­ján számítottunk már sikeres decemberi zárszámadásra. Szep­temberben azonban megtört a jég! Nem tudtunk elég árut szállítani az üzletekbe. Legin­kább Bratislavában mutatkozott hiány, pedig készletünk huszon­öt százaiékát oda irányítjuk. A 6 millió korona kapacitású ré­csei bútorraktár például az utóbbi fél évben csaknem szün­telenül üres! — Napjainkban mindenütt az anyagi érdekeltség került elő­térbe ... — ... tudom mire céloz ... Arra, hogy ennek a nagy érdek­lődésnek csak örülhetünk, hi­szen mi is az elért forgalom után kapjuk majd a nyereségré­szesedést. Ez igaz is, de mi le­gyen, ha — éppen az anyagi érdekeltség révén — a terme­lőüzemek történetesen jobb, a mi igényeinknél kecsegtetőbb ajánlatot kapnak külföldről? Igy nem szállítanak számunkra kellő mennyiségű bútort, és mi félúton maradunk: raktáraink­ban nem lesz meg a „vaskész­let", amelyhez ekkor nyúlni tudnánk. Ezen behozatallal sem lehet­ne segíteni? — Fogas kérdés. Tudvalévő, bútoriparunk gyártmányait kül­földön is megbecsülik. KGST­beli partnereink is tőlünk vár­nak árut. A környező országok­ban készülő bútor viszont a szükségesnél masszívabb, s így a hazai vásárló kissé idegenke­dik megvételétől. Természetesen a behozatal-kivitel-kérdés sem­miképpen sem hanyagolható el, de szerintem mindenekelőtt ha­zai piacunkon kellene megegye­zésre jutnunk a termelőüze­mekkel. — Az új gazdaságirányítási rendszer a kereskedelemben is új munkastílust követel. Miben mutatkozik ez majd meg bútor­üzleteinkben? — Az alapvető követelmény: a reklám, a választék segítségé­vel nekünk kell a vásárlók ér­deklődését fölkeltenünk. Tár­gyalások útján pedig máris si­került elérnünk egyet-mást. — Például? — Például egyes bútortípuso­kat több változatban gyártanak a mi üzemünk számára. Az ér­deklődő így nem kényszerül megvenni azt, amit először meg­lát, illetve azt, amit a kataló­gus előír, hanem válogathat. Nagy mértékben bővítettük szol­gáltatásainkat is. Vétel után ha­zaszállítjuk a bútort és külön megrendelésre azonnal össze ls szereljük. Ez utóbbi különösen az úgynevezett csőbútor esetén előnyös. Harmadsorban emelni szeretnénk üzleteinkben az adásvételi folyamat színvonalát. Talán kissé furcsán hangzik, de ez a feladat mutatkozik a legnehezebbnek. — ??? — Kerületünk bútorüzleteinek összterülete az előirányzott te­rületnek mintegy egyharmada! Nem csoda hát, hogy üzleteink zsúfoltak... Pillanatnyilag leg­alább azon igyekszünk. hogy minden boltunk személyzetében egy asztalos is legyen, aki már az áruátvételnél észreveszi a szállítmány hibás darabjait. — Tanácsadó szolgálat léte­sítésére nem gondoltak? — Már megtettük. Nem ta­gadom, nagyon sok jót remélünk ettől az újítástól. Napjainkban már csaknem az összes járási székhelyen alkalma nyílik bár­kinek tanácsot kérni hivatásos szakemberünktől, esetleg, akár egy helyszíni terepszemle alap­ján. Ezúton kímélheti meg ma­gát attól a bosszúságtól, hogy a kirakatban tetszetősnek tűnő bútor az ő otthonában sután, nem odalilően fessen ... — Gyakorta esik panasz a szállítmányok érkezésének réndelleness ee re. Várható e téren javulás? — Sajnos, ez a kérdés nem a mi hatáskörünkbe tartozik, bár­mennyire is meg szeretnénk ol­dani. Egy példát említek: a bra­tislavai Bútoráruház havonta körülbelül hatvanöt vagon árut kap. Az ideális az lenne hát, ha naponta két-három vagonnyi áru érkezne. A gyakorlat ellen­ben más képet mutat. Az első tizenöt nap ritkán érkezik bú­tor, míg a második két hétben a gépkocsik alig győzik elszál­lítani a vagonok tartalmát. — Végül dióhéjban: mi fém­jelzi majd új törekvéseiket, kü­lönös tekintettel az önálló vál­lalkozó szellem adta körülmé­nyekben születő új feladataik­ra? — Üzemünk eredményei saját találékonyságunktól, rugalmas­ságunktól függnek. Mindkét félt kielégítő tárgyalásokat folytat­nunk a termelőüzemekkel, de ezzel egyidőben a széles nagy­közönség kívánságait is szem előtt tartjuk, mert. . . •— ... léhyegében az ő vásár­lókedvüktől függ az üzem terv­teljesítése ... — Feltétlenül. Éppen ezért igyekszünk kellő mennyiségű bútort biztosítani, megfelelő vá­lasztékban. Természetesen, mi­előbb új bútortípusokat is for­galomba hozunk, hogy ezúton tegyük még otthonosabbá mind a vadonatúj, mind a csupán kor­szerűsödő, régibb lakásokat! MIKLÓSI PÉTER A Nyugat-szlová­kiai Bútorgyár bratislavai 0— L sz. üzemében ax olasz Gabbiani— Stefani cég műsza­ki dolgozói e na­pokban fejezik ba egy teljesen auto­matizált gépsor összeszerelését. A gépsor jelentősen növeli az üzemben gyártott bútor mi­nőségét. Ezenkívül egy éven belül mintegy 200 000 ko­rona megtakarítá­sát és 16 dolgozó más munkahelyre való beosztását te­szi lehetővé. Ké­pünkön az olasz gyártmányú gép­sor már összesze­relt része látható. (CTK — felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents