Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)
1967-03-25 / 84. szám, szombat
Mezőgazdaságunk gyors és hatékony fejlesztése a társadalom egyik le gidősze rűbb feladata — ••• • ii.n Minni———•• « m —i-m i i í l i iii MrTnrmrmrr iMW——wi m m u ni ir nntir Ti iin mi m - i i h m«mi«» (Folytatás a 2. oldalról) az értétftesítö és a feldolgozó vállalatok közötti termelési kapcsolatok erősítésében számos további tartalék rejlik a fogyasztói kereslet Jobb kielégítésére, továbbá hatékonyabban lehet befolyásolni a mezőgazdasági termelés és a vele összefüggő ágazatok szakosítását. Eme érvek és még további indokok alapján is nem nehéz megérteni ezen intézkedések hatékonyságát. Emellett hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy a korábbi értelemben vett három ágazat egyszerűen egyesül. Az egységes központi szerv teljesen új helyzetére és tevékenységi módszerére törekszünk. Azt akarjuk, hogy az egységes gazdasági koncepció alapján főként a mezőgazdasági koncepció gyorsabb fejlesztésének, a mezőgazdasági termelés megpvo-^Kcínalf s ezáltal a lakosság jobb élelmiszer-ellátásának biztosítása lépjen előtérbe. Ez az új szerv a társadalomiak felelősséggel tartozik a termelés progresszív irányzatainak érvényesítéséért és a lakosság élelmiszer-ellátásáért. Ez növeli tekintélyét is «•egész népgazdaságban. Amint már mondottam, a javasolt intézkedéseket a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése és a lakosság élelmiszer-ellátása politikai-gazdasági koncepciójának tartjuk. Ez a koncepció hivatott arra. hogy a párt és a gazdasági szervek gyakorlati tevékenységének és az e szakaszon működő szervezetek fejlesztésének keretét alkossa. Tehát mi nem arra törekszünk, hogy ma vagy később a Központi Bizottságban konkrétan jóváhagyjuk és kitűzzük, hogyan és meddig kell az eijyes intézkedéseket a gyakorlati életben megvalósítani. A javaslat kitűzött irányelve' olyan folyamatot alkotnak, amelynek irányában kell m * haladnia a mezőgazdasági termelés szervezete irányítása továbbfejlesztésének. A párt és a gazdasági szervek feladata lesz, ennek érdekébe i megteremteni az anyagi, gazdasági, jogi- és káderfeltételeket, hogy e folyamat céltudatosan -nen jen végbe és hogy eredm-ínyel teljesen összhangban legyenek az egész társadalorr fejlesztésének érdekeivel. Ezzel összefüggésben szükséges lesz, hogy a kormány r készítse és a párt KüzDonti Bizottságának elnöksége elé f-jessze a benyújtott koncepciót megvalósító egyes gazdaságiszervezési és jogi kérdések kidolgozásának komplex har inogramját. E kérdések összességét, elvtársak, már Önök elé terjesztettük a megtárgyalt iavaslat mellékletében. E munkákkal egyidejűleg mindjárt a plénum után meg kell kezdenünk az alapos politikai-szervező munkát, ho^y a gazdasági és pártdolgozők minél szélesebb aktíváját Ismertessük meg a javasolt koncepcióval és a fokozatos megvalósításának lehetőségeivel. Elsősorban biztosítani kell e javaslat sokoldalú megtárgyalását a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ágazatok valamennyi dolgozójával, akiket ezek az intézkedések közvetlenül érintenek. Ezeket a munkálatokat úgy kellene megszervezni, hogy ez év végéig a vállalatok és a járási szervek számára megteremthessük a javasolt el 's megvalósításának konkrét előfeltételeit. Rendkívüli figyelmet kell fordítanunk az új központi szervre. Ennek kialakítását a Központi Bizottság plenárir ülése után meg kell kezdenünk. Elsősorban arról lesz szó, hogy az új minisztérium vezetőségébe olyan emberek kerüljenek, akiknek érzékük van a fejlődés új, haladó irányai iránt, és akik a javasolt koncepciót politikailag és szakmailag egyaránt meg tudják valósítani a konkrét gazdaság-politikában. Az új központi szerv posztjainak káderekkel való betöltése során a fő szempont az irányftó kádereik magas színvonalának követelménye kell hogy legyen. Olyan káderekre van szükség, akik a problémákat szélesebb körű népgazdasági összefüggéseik tekintetbe véte lével képesek megoldani, figyelembe véve a távlati fejlődést, továbbá akik fejlett érzékkel rendelkeznek a tudományosműszaki haladás alkalmazása iránt. Végül szeretném újból hangsúlyozni, hogy semmi esetre sem törekszünk átszervezésre, ľam akarunk valamilyen egyszerű beavatkozással belenyúlni az ipari vállalatok szférájának szervezeti felépítésébe. Továbbra is fennmarad az élelmiszeripari-feldolgozó szakágazati vállalatok rendszere. A járási mezőgazdasági társulások kiépítését alapos előkészítés után elsősorban a mezőgazdasági vállalatok érdekében, s az ő elhatározásuk alapján akarjuk megvalósítani. E kérdéseket érzékenyen figyelemmel kell kísérnünk mind a központi szervekben, mind pedig a kerületek és a járások, valamint a helységek pártszerveiben is. Az elvtársak már felteszik nekünk a kérdést, milyen eredményt hoznak majd a javasolt intézkedések? Ezért megismétlem, hogy a párt olyan gazdaság-politikai koncepciójáról van szó, amely a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételére irányuló folyamatot képvisel majd. Ez ugyanis a lakosság növekvő élelmiszer szükséglete biztosításának fő előfeltétele. Segíteni hivatott az élelmiszeripari termelés valamennyi ágában, a belső források maradéktalan kihasználásában és a mezőgazdasági terménybehozatal csökkentésében. E folyamat teljes kibontakoztatása és céltudatos központi irányítása kell, hogy valamenynyl területen elősegítse a meglevő és az újonnan befektetett eszközök aktívabb kihasználását. Tehát nem arról van szó, hogy az egyik ágazat vagy reszort meggazdagodjék a másik rovására. A szocialista társadalomnak az a célja, ho"y folyamatosan és jól biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátását. E célt nem teljesíthetjük az élelmiszer-ellátását biztosító valamennyi ágazat harmonikus fejlesztése és irányítása nélkül. Az előterjesztett koncepció további feladata az, hogy segítsen bennünket a mezőgazdasági munkaerők stabilizálásához szükséges feltételek kialakításában is, főként abban, hogy a mezőgazdaság vonzóbbá váljék a fiatalok számára. Továbbá az a célja, hogy falusi életfeltételek jobban megközelítsék a városét. Ez a tulajdonképpeni lényege az előterjesztett javaslatnak, elvtársak. Amint már mondottam, megfontoltan és minden elhamarkodás nélkül kell eljárnunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végtelen vitákat folytassunk a megoldás lényegéről. Amikor ma a Központi Bizottság jóváhagyja e koncepciót, akkor valamennyi felelős dolgozónak ebből kell '.ilindulnia. Szeretném megemlíteni, hogy a XIV. kongresszusi kl kell dolgozni a szocialista társadalom fejlesztésének fő problémáit, mégpedig nemcsak a gazdaság területén. Ma a mezőgazdaságról és a nép élelmiszer ellátásának problémáiról tárgyalunk, május elején viszszatérünk az életszínvonal kérdéseire a negyedik ötéves tervvel kapcsolatban. Itt vannak továbbá a tudományos-műszaki fejlesztés problémái, a párt vezető szerepének kérdései és más problémák. E kérdéseket elvtársak úgy kell ' idolgozni, hogy a XIV, kongresszus előtt feldolgozzuk a pártprogram célkitűzéseit. Amikor feladatainkat a hosszú távlatok szempontjából tekintjük, ez nem jelenti azt, hogy c-"" ':ent a figyelmünk az időszerű prob'émák iránt. Amint már r '< és hallották a múlt évbei arán-ia-; jó eredményt értünk el a népgazdaság fejlesztésében. A népgazdaságban elért pozitív eredményekben jelentősen érvényesültek azok a nagv tartalékok is, amelyek főként az iparban ha'mo-'ódtsji fel. E gazdasági fejlődés pozitív jelenségein kívül természetesen továbbra is megnyilvánulnak egyes komoly problémák, amelyek arra intenek, hogy ne válljunk túlságosan derülátókká. Ezekről a problémákról szeretnék beszélni. Elsősorban a beruházási építkezésről, ahol még mindig nem sikerült kiküszöbölnünk a befejezetlen építkezések egészségtelenül nagy számát s ahol továbbra ls sor kerül a termelő kapacitások üzembe helyezése időpontjainak be nem tartására, s ehhez járul még gyakran az újonnan épített termelő kapacitások alacsony műszaki színvonala. Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy 1965 végén a párt Központi Bizottságának elnöksége feladatul tűzte kl a befejezetlen beruházások szá ma csökkentésének határozottabb megoldását. A valóságban azonban a befejezetlen építke zések száma 1967 elején nagyobb volt, mint 1966 kezdetén. Ezért erélyesen ragaszkodni kell a beruházásokkal szemben támasztott túlzott követelések csökkentéséhez és csak olyan beruházásokat szabad engedélyezni, amelyek az egész társadalom érdekét szolgálják és biztosítják a társadalom további fejlődését. El kell utasítani mindenféle közbenjárást és minden egyes beruházásnál ki kell számítani, mennyire haté kony a társadalom szempontjából, mennyire felel meg a jelenlegi tudományos ós technikai ismereteknek, és gazdaságilag mennyire hasznos a társadalomnak. A múlt évi és az ez idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy egyes szakágazatokban, és vállalatokban nem tisztázták még a termelési irányzat távlati koncepcióját és ebből számos homályos beruházási szándék fakad. Ezek azután zavarólag hatnak, sőt gyakran olyan szakaszba jutnak, hogy a társadalomnak sok fölöslegesen kidobott pénzébe kerülnek. Valóban komolyan kell hozzálátnunk termelési bázisunk ama részének megoldásához is, ahol a termelési berendezés alacsony műszaki színvonalon áll, ahol a gyárépületek elavultak és a termelés nem hatékony. Ezért kl kell dolgozni a meglévő Ipar korszerűsítésének és átalakításának szilárd koncepcióját, olyan szilárd programot kell meghatározni, amely magába foglalja a nem hatékony és szükségtelen termelések felszámolását is. Elvi megoldást követelő fontos probléma — s ez összefügg a Központi Bizottság mai tárgyalásával Is — a határvidék helyzete. A Központi Bizottság elnöksége elhatározta, hogy a kormány egv éven belül elvi javaslatot készít elő arra, mit kell tenni, hogy a határvidéken lévő gazdasági lehetőségeket teljes mértékben bekapcsoljuk a köztársaság egész gazdasági életébe. Igaz, hogy a kormány és a kerületi szervek már számos határozatot hoztak a határvidék fejlesztésére, és több akciót valósítottak meg ezen a téren. De nagyrészt csak részleges megoldásokról volt szó. Most hozzá kell látnunk a határvidék kérdésének elvi megoldásához s ezt országos üggyé kell tennünk. Még egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni, amelynek napjainkban teljes figyelmet kell szentelnünk. A nagykereskedelmi árak átépítésének folyamatáról van szó és mindenekelőtt arról, hogy ez milyen alapon valósul meg. Valóban szükséges — és már beszéltünk erről —, hogy a vállalatoknak tudatosítaniuk kell, hogy az árakat nem állapíthatják meg önkényesen és nem tekinthetik wcmstssnzrr csupán saját érdeküket azért, hogy aránytalanul nagy pénzforrásokat alakítsanak ki. A vállalatok mérlegei és számos vállalatban nyert aránytalanul nagy pénzforrások erről tanúskodnak. Tény továbbá az Is, hogy a nagykereskedelmi árak eredetileg feltételezett átlagos növelését 19 százalékkal túllépték. Különösen egyes csoportárak teszik lehetővé egyes termékek aránytalanul magas nagykereskedelmi árának meghatározását és ez már ma viszszahatólag nyomást gyakorol a nagykereskedelmi árak további növelésére azokban az üzemekben, amelyek áraik kiszámításánál felelősségteljesen jártak el és tiszteletben tartották a társadalmi érdekeket. Ojból szeretném hangsúlyozni: szocialista gazdaságunk központilag irányított és tervezett gazdaság, amely nem épül szabad piaci kapcsolatokra. A piaci kapcsolatok hatását a kormánynak és a kormány pénzügyi szerveinek állandóan figyelemmel kell kísérniök és nem szabad megengedniük, hogy ösztönösen hassanak. A külkereskedelemben Is megmaradunk a központilag Irányított állami monopólium mellett, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium képvisel és Irányít. Ezen a téren nem engedhetünk semmilyen kompromisszumot, semmilyen könnyítést. Ez azt jelenti, hogy azoknak a termelő vállalatoknak, amelyek termelésük struktúráját tekintve export kereskedelmi osztályokkal rendelkeznek, vagypedig külkereskedelmi társaságokkal működnek együtt, tevékenységüket az egész társadalom érdekeivel összhangban a Külkereskedelmi Minisztérium irányelvei alapján kell ellátniuk. Feltétlenül szükségesnek tartottam, hogy ma e kérdésekről a mezőgazdasági termelés irányítása és a lakosság élelmiszer ellátásának biztosítása új koncepciójáról folytatott mai fontos tárgyalásunkkal összefüggésben beszéljek, mert e problémák teljes mértékben érinteni fogják e koncepció megvalósítását. Ezért szükséges, hogy mind a gyakorlati tevékenységben, mindpedig a Központi Bizottság következő ülésének előkészítése folyamán teljes figyelmet szenteljünk e kérdéseknek. Tárgyalásunk megnyitásakor igyekeztem megmagyarázni és hangsúlyozni, hogy olyan fontos lépést teszünk, amely biztosítani hivatott a szocialista társadalom további egyenletes, sokoldalú fejlődését. Sok függ majd a pártszervek, a Központi Bizottság tagjai és póttagjai, a kormány, és valamennyi állami szerv felelősségteljes állásfoglalásától, hogy a mai üléstől kezdve világos koncepcióval kezdjünk a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a nép élelmiszerellátásának biztosítása érdekében végzendő további munkákhoz, és hogy ésszerűen járjunk el e koncepció megvalósítása során. Nagyobb önállóság-több felelősség a nemzeti bizottságokban 1967. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa a nemzeti bizottságok helyzetéről és feladatáról hozott határozatában sürgető feladatként hangsúlyozta, hogy fokozzuk a nemzeti bizottságok kezdeményezését, szilárdítsuk felelősségüket, mivel a nemzeti bizottságok állami és társadalmi rendünk legfőbb oszlopai. Közvetítésükkel fokozzuk a dolgozók társadalmi aktivitását, részvételüket az államigazgatásban és népgazdaságunk irányításában. A XIII. kongresszus végül azt követeli, hogy szilárdítsuk meg a nemzeti bizottságok feladatát a szocialista törvényesség területén, kiváltképpen a szocialista tulajdon és a közrend érdekében. Mai plenáris ülésünkön tisztelt elvtársak, értékelnünk kell a XIII. kongresszus határozata eddigi teljesítésének eredményeit. Engedjék meg, hogy ezzel Jozef Lenárt elvtárs beszéde kapcsolatban közöljem néhány észrevételemet. Allaml-politikai és gazdasági téren kialakulóban vannak annak alapvető, reális feltételei, hogy a nemzeti bizottságok — nevezetesen a városi és a helyi nemzeti bizottságok — fokozatosan teljesítsék új feladataikat és hivatásukat a helységek gazdasági és kulturális életének fejlesztésében, amely feladatok a társadalom szükségleteiből következnek, s amelyeket a kongresszus határozata tűzött ki. Ezek a feltételek és lehetőségek benne foglaltatnak a nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatban, valamint további jogszabályokban, amelyeket a gyakorlati és elméleti dolgozók széles körű közreműködésével alkottak meg. Kifejezésre Jut bennük a nemzeti bizottságok új feltételek között végzett munkájának az életben ellenőrzött tapasztalatai ls. Az alapeszme az, hogy mindenekelőtt megszilárdítsuk a nemzeti bizottságok tényleges felelősségét az egész társadalommal, különösképpen pedig saját választóikkal szemben. Mindezzel oszthatatlan egységben gazdálkodásunk szférájában célszerűen fogjuk alkalmazni az új Irányítási rendszer elveit, s ezzel egyidejűleg mint állami szervek funkciójában Is. Célunk az, hogy az állami költségvetés nyújtotta bevételeken kívül megteremthessék a maguk forrásait is, s ezekkel kezdeményezően rendelkezhessenek. Felhasználjuk és tekintetbe vesszük mindazt a Jót és pozitívat, amit a nemzeti bizottságok, sok ezernyi funkcionáriusuk és képviselőjük az utóbbi évek alatt alkotott, amit a politikai vagy szervezési munkában magukévá tettek. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az említett elvek következetes érvényesítése igényes feladat lesz. Jól tudjuk, hogy a nemzeti bizottságok munkájában előforduló kedvezőtlen jelenségek, amelyeket bírálnak, nem csupán tulajdon munkájuk következménye. Szükségszerűen megmutatkoznak Itt egész népgazdaságunk és népgazdaságunk irányításának problémái is. Ezért — folytatva a szocialista demokrácia elmélyítését alkotmányunk alapján — főként a tervezés és a pénzelés terén tágabb teret teremtünk a nemzeti bizottságok önállóbb gazdasági tevékenységére és kezdeményezésük fejlesztésére. Leszögezhetjük, hogy ez már megmutatkozik egyes vállalatok gazdálkodásában, s ezen a téren hozzájárulnak a nemzeti bizottságok munkájának bizonyos megélénküléséhez, ahogy a gyakorlat bizonyítja. Természetesen a tavalyi esztendő bizonyos pozitív eredményei távolról sem jelentik azt, hogy minden rendben van, s hogy elégedettek lehetünk. Továbbra is komoly a helyzet, főként az anyagi-műszaki ellátásban. A mezőgazdaság stabilitása biztosításának céljából a törvényjavaslat megszabja a nemzeti bizottságok bevételeit. Költségvetéseik összegezve kapcsolódnak majd az állami költségvetésbe, mégpedig juttatásokkal, amelyek hosszú lejáratúak és kötelezők; valamint célszubvenciókkal, esetleg a magasabb fokú nemzeti bizottságok költségvetésébe való átutalásokkal. A (Folytatás a 4. oldalon.)
