Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-24 / 83. szám, péntek

Id őmilliomosok birodalma Látogatás a magyarbéli agghajlékban Rohanunk. Hajt bennünket a kor, s mi hajtjuk a kort. Mindenünk van, csak időnk nincs, mondogatjuk olykor. A ráérést lassan már el sem tudjuk képzelni ... Egyáltalán, van még olyan hely, ahol nem ismerik a rohanást, ahol időmilliomos az ember?... Van — az agghajltkokban. A magyarbéli agghajlétknak amelyet az egykori grófi kastélyban helyeztek el. Jelenleg 237 lakója van. Az átlagos életkor 74,6 év. A legidősebb lakó 96 éves. Az alkalmazottak száma 39. Mindenki bejuthat az otthonba, aki szociális gondozásra szorul, a nyugdljösszegro va.'ó tekintet nélkül. A földsíi

i nagy csarnokban foglalok lisl/et, ahol az egyik asztalnál kit férfi üldögél. Rövid idő alatt megered a nyelvük. Az egyik Senkvicről, a másik Püspökiről való. A senkvicinek lánya és unokái is vannak, a püspöki bácsi nőtlen és nincs senkije. Az előbbi földműves volt, az utóbbi rakodó munkás. Nagyon jól érzik magukat Magyarbélen, csak egyetlen dologra panaszkodnak mindketten: a hajlék lakóinak ösz szetételére. Szerintük jobb lenne, ha nagyjából „egyforma" embereket tennének egy-egy agghajlékba. Főként a

t csökken tett szellemi képességűek miatt bosszankodnak. Ezek közt napirenden előfordul veszekedés, civakodás még verekedés ls. Ezután a hetvennyolc éves Demko Gusztáv bácsival ismerkedem meg, aki készségesen megmutat mindent, amire csak kíváncsi vagyok. Még a a szobájára is fölvezet. Ennek Ulreich Ernő volt gyógyszerész örül a legjobban, aki — mivel már csak mankóval jár — állandóan a szobában tartózkodik. Társalogni pedig nagyon szeret. Most is egykettőre elered a szava. Hogy miről beszél? Hát mi másról, mint életéről, élményeiről. „Két dolgot sosem felejtek el — mondja. — Az egyik, amikor 1962-ben Budapesten ünnepélyesen átvettem a Budapesti Orvostudományi Egyetem aranydiplomáját. A tanulmányaimat is ezen az egyetemen végeztem 1910ben." A szekrényhez vonszolja magát, hogy megmutassa az aranydiplomát... Aztán élete másik legszebb élményéről beszél. VIzkeleten, ahol utoljára győgyszerészkedett és lakott, nagyon kedvelték Ernő bácsit. „Amikor a mentőautó ablakából utoljára láttam Vízkeletet, az egész falu népe kivonult az utcára, s szomorúan integetve búcsúztunk egymástól." ... Különben a saját kívánságára került ide, mivel a lányának is ' Wm HH^ ^ ' M Jk ja ^mÍ i ÍFMHMI t P Wmr€ í A í Mmk. P 1T - - • di L • -.. f „ 1 i •••BBSSSSW A iŕM DEMKO BÁCSI ASSZONYOK TÁRSASÁGÁBAN. és a vejének is nagyon kevés a szabad ideje. Itt, ha valamire szüksége van, Demko bácsi szívesen áll rendelkezésére. Most is hozott neki a faluból egy üveg borocskát. Meg ls kínálná Demko bácsit, de neki csak vízre ran „étvágya". Ernő bácsi bosszankodik is miatta: „Szívesen adnám neki, de nem fogad szót, pedig csak „taknyos" hozzám képest — kacsint huncutul — hiszen ő csupán hetvennyolc éves, én meg már a nyolcvanegyediket taposom." A tréfán jót nevetünk. Közben felhozzák Ernő bácsi vacsoráját. Vágottborsófőzelék füstölt karajjal. Demko bácsi «z ebédlőben vacsorázik — töltött káposztát feketekávéval. Mindig többféle koszt van Hogy ki melyiket kapja, azt az orvos írja elő. Az ebédlő minden megterített asztalán egyegy váza áll, melyben télen mű-, nyáron pedig élő virág díszlik... Az asztalokhoz a kosztot külön személyzet szolgálja fel. Még a vacsora alatt benéztünk a betegosztályra. Itt azokat helyezték el, akik különös gondozásra szorulna-k — bénákat, gyámoltalanokat. A jól fűtött, tágas folyosó végében tvkészülék áll. A folyosó közepén egy tolókocsiban ülő bénakezű férfit egy nő etet, aki szintén az otthon lakója. A béna férfi nem lehet öregebb negyven évesnél. Bár mi- o a látvány, mégis oly emberi, amint a maga ís gondozásra szoruló asszony segíti embertársát ... Demkó bácsi felesége is a betegosztályon fekszik amióta szélütés sújtotta. (Különben a házastársak kétágyas szobákban laknak.) A lakók szórakozását több dolog szolgálja. A mozihelyi ség, a hatalmas könyvtár (cseh, szlovák, magyar és német nyelvű könyvekkel), a különböző folyóiratok és újságok (6 darab Üj Szót is járatnak), az olvasó, a dohányzó és a tv-készülékkel ellátott társalgó helyiség. A helyi színjátszókör már több alkalommal fellépett — vendégszereplésekre is jár más szociális otthonokba. Minden farsangkor megrendezik az álarcos bált, amely nagy népszerűségnek örvend. Sokan kézimunkáznak, festenek; a legszebb munkákból minden évben kiállítást rendeznek, amelynek az egész környéken nagy a visszhangja. — Demko bácsi milyen szenvedélynek hódol? — kérdem. Kissé zavartan vallja be. hogy verseket ír. Persze, csak amióta ide került. Amióta időmilliomos. Egy bőröndből elő kerülnek a versek, melyek közül a legtöbb a leélt élet emlékeit eleveníti fel, vagy hálálkodás az állam eme nagy gon doskodása felett. Mert Desnko bácsi különösen nagyra értékeli, hogy öreg napjait ilyen biztonságos helyen töltheti, hi szen világéletében sokat dolgozott, szenvedett. Mielőtt távozom, még egy szer végigjárom a csodaszép kastélyt. A fotelokban, a padokon elfáradt öregek üldögélnek. Egyesek éppen mesélnek. Újból és újból felidézik azt. ami szép volt, ami elmúlt. Bizonyára tudják, hogy társuk már ismeri a szöveget, hiszen ki tudja hányadszor hallgatja. De hát kinek mondják el érdekes történeteiket, ha a gyerekek, az unokák nincsenek itt? Ezért mesélnek egymásnak. No meg mert ráérnek — Időmilllo mosok. FÜLÖP IMRE JOGI TANÁCSADÓ Az új mezőgazdasági adóról i. A Törvénytár 1968. évi 112. sz. törvénye a mezőgazdasági adóról és annak 114 sz. végrehajtási rendelete 1967. január 1-én lépett hatályba. A mezőgazdasági adó földadóból és jövedelmi adóból áll. A földadó a föld minőségi osztálya szerint állaadó összegű, ezzel szemben a jövedelmi adó a mezőgazdasági özem változó hozamait érinti. A FÖLDADÓ TÁRGYA Földadó alá esik ax Ingatlanok nyilvántartásába (melyet a Tt 1984/22. sx. törvénye értelmében a Földmérési és Térképészeti Hivatal központjai vezetnek) foglalt minden mezőgazdasági jellegű föld, tekintet nélkül arra, hogy mint ilyet művelik-e meg, vagy esetleg más célokra használják-e. Mezőgazdasági jellegű ingatlannak számítanak: a szántóföld, a rétek, komlóültetvények, szőlők, kertek, gyümölcsösök és legelők. Ax ad6 szempontjából ax ingatlanok nyilvántartásában felfektetett megjelölés a döntő. A mezőgazdasági jellegű talajok közül földadó alá esnek a gazdaságilag hasznosított vízfelületek (pl. halastavak) és a polgárok tulajdonában levő díszkertek. MILYEN FÖLDEK MENTESEK A FÖLDADÓ ALÓL7 Öt éven át az ftjraművelés alá vett földek, attól az évtől kezdve, amikor újból folyik rajtuk mezőgazdasági termelés; 8 éven át mentesek az adó alól azok a földek, amelyeken legalább Vt ha szőlőt ültettek ki; 4 éven it mentesek azok a földek, amelyekre legalább 1 ha kiterjedésben belterjes gyümölcsöst telepitettek; a legalább Vi ha kiterjedésű új komlótelepitések két éven át mentesek ax adó alól; mentesek azok a földek, amelyeken a JNB engedélyével ideiglenesen nincs mezőgazdasági termelés és igy tartják ezeket nyilván; mentesek az adó alól a köztársaságunkban mentelmi joggal működő diplomáciai képviselők által használt földek a kölcsönösség elvének tiszteletben tartása esetén; nem kell adót fizetni a (öldek után, amelyeket a HNB kezel és használ. Kl KÖTELES FÖLDADÓT FIZETNI? A földadót a föld használója köteles fizetni. (A használó gyakran nem azonos a tulajdonossal.) A háztáji földek (egyéni, vagy közös) utáni földadót az EFSZ köteles megfizetni. A kifizetett adó megtérítését az EFSZ kérbeti (de nem köteles) tagjaitól. — Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az EFSZ nem viseli a ház melletti 800 négyzetméternél nem nagyobb kertek földadóját, még akkor sem, ha ezt a teriiletet beszámítják a háztáji föld terjedelmébe. A föld több használója (társtulajdonosa) a földadó megfizetéséért osztatlanul és egyetemlegesen felel és annak megfizetését bármelyiküktől lehet kérni. (Egy más között a használat, 111. tulajdonjog hányadai alapján számolnak el.) A FÖLDADÓ ALAPJA A földadót ax illetékes nemzett bizottság adókivetési jogköre alá eső földek után vetik ki. A földek kiterjedésébe nem sz*' mltódnak: az önálló telkek (kertek) legfeljebb 400 négyzetméterig, « víkendháxhoz tartozó telek legfeljebb 400 négyzetméterig, a családi házhoz tartozó telek legfeljebb 800 négyzetméterig, Egy személynek lehet több ilyea adómentes földje, azonban abba* az esetben, ha az említett telkek valamelyike nagyabb, mint 400, Illetve 800 négyzetméter, az egész telek (kert) adó alá esik. Ha a esaládi ház melletti kert nagyobb 800 négyzetméternél, földadó alt esik (nem házadó alá). AZ ADÓ TÉTELE A törvény melléklete ez adó 44 osztályát sorolja fel, amelyekbea az 1 ha ra eső adó 930 koronától 10 koronáig terjed. Ex a melléklet a földek nyolc főcsoportját külön böxteti meg, az egyes főcsoportokon belül több alcsoport lehetséges. Az adót nem vetik ki, ha összege kisebb 20 koronánál. Földadót a polgároknak az a HNB veti ki, amelynek területén a földek vannak. ADÓZÁSI IDŐSZAK A földadót minden naptári évre a január l-l állapot szerint vetik kl. Az adó kivetése szempontjából mértékadó körülményeket minden évre külöa kell elbírálni. AZ ADÓ CSÖKKENTESE A nemzeti bizottság a földadót legfeljebb 50 százalékkal leszállíthatja. az olyan földeket illetően, amelyeket nem lehet teljesen mezőgazdasági termelésre kihasználni, ax olyan adók esetében, akinek földjeik a községben levő többi földdel szemben lényegesen roszszabb minőségűek, akiknek földjeit egészben vagy részben a nemzeti bizottság döntése alapján elvonták a mezőgazdasági termeléstől. A nemzeti bizottságok olyan földek ntán, melyeket elönt a víz, vagy amelyeken vlzszabályozás folyik, az elöntés, ül. izabályoxás évében nem vetnek ki földadót. MIKORTÓL ÉRVÉNYES AZ ÚJ TÖRVÉNY? Az űf törvény 1967. január 1-én lépett hatályba és 1987-ben már ax új törvény szerint kell az adót fizetni. Dr. FÖLDES JÓZSEF 27. KONSZTANTYIH HUZT0VSZK1) Y Megálltak, előre engedték o tisztet, és ugyonabbon a pillanatbon ugatva, pergőn megszólalt Nysted géppuskája. Keringve szálltok a sárgult tölgylevelek. A hegyi visszhang szirtről szirtre dobta a géppuska kattogását, visszapattant a függőleges falakról, levetette magát a szakadékok fenekére, esett és emelkedett, hol tompán dübörgött, hol fülsiketítő robajjá nőtt, mintha acélkalapáccsal kongatnának üres hajókazánt. Golyó, és kőzápor zúdult az útra. A katonák lehasaltak az út kőpárkánya mögé. A tiszt felordított, fejéhez kapott, aztán elesett és nem mozdult többé. Dufour tíz elesettet számlált meg az úton, de ezalatt már oz első golyó érte oz állomás kőfalát és „rikosé*-val visszapattanva halk süvítéssel repült ót o kerten, lesodorva néhány ágat a vén fenyőfáról. — Ne henyéljetek, barátaim! - kiáltotta Bodin. A kőkorlát mögött fekvő katonákat Nysted nem láthatta, de a fal mögül annál könnyebb volt rájuk tüzelni. Elsőnek Bodin sütötte el fegyverét. Teresa összehúzott szemmel célzott, kendője alól kibújt egy ősz hajtincse, minduntalan odakapdosott és mérgesen igazgatta. Dufour sokáig célzott, higgadtan lőtt. Hervey igyekezett eltalálni a kőkorlátot; a sikerült lövések után fehér porfelhő kavargott fölötte. Méreaux-nak az első lövés után megfájdult a válla a puskaagy ütésétől, de azért folytatta o tüzelést, jóformán célzás nélkül. A katonák egy része most a kert kőfalának irányította lövéseit. Egyre sűrűbben pattogtak a golyók. A fehér kakas megrémült a lövöldözéstől, kárálva felrepült egy fenyőfára, de csakhamar nagy puffanássol a földre hullott - széjjelszaggatta egy lövedék. Percről percre sűrűbben fütyültek a golyók. Méreaux üvegcsörömpölést hallott a háta mögött. A golyók oz emeleti ablakokat érték. Méreaux-nak eszébe jutott, hogy a laboratórium a földszinten van, s ez nagy szerencse, mert a készülékek épségben maradnak. A fasiszta géppuska golyói a kőfal tetejét érték, és o védők szeme tele lett porral. k- Mindenki o géppuskára célozzon! « rendelkezett Bodin. — Egyetlen géppuskájuk van mindössze. Hogy is tudták fölállítani I Méreaux egyre tüzelt, jóformán tudatában sem volt ónnak, hogy mi történik körülötte. Nagyon nehéz volt a tárat betenni a puskába. Többször is fájdalmasan fölsebezte a tenyerét, ujjaiból csorgott a vér. Látta, hogy a katonák odalenn lassan kúsznak lefelé a lejtőn, kövek mögé bújva. Arcuk kifejezéséből ítélve kiáltoztak és káromkodtak. Jól látta a géppuskás katona lábát: sovány, görbe lába volt, mocskos tekerő födte. Azután látta, hogy a géppuskás fölágaskodik, oldalt vágódik, és lehengeredik a meredek lejtőn, mint egy zöld zsák. Egy tölgybo4corig ért és megakadt benne. A lenti géppuska elhallgatott. Most már csak Nysted géppuskája dolgozott. A katonák felugrottak és görnyedten futásnak eredtek. Kőről kőre ugráltak lefelé, némelyek még puskájukat is eldobták. Azután azt látta Méreaux, hogy Nysted és a sofőr gyorsan leeresztik a géppuskát a szikláról oz útra, futva a kanyarig tolják és mögéje hasalna-k. A géppuska most újra megremegett, ugatva megszólalt, és az úton hosszú porszolagok támadtak. Nysted integetett feléjük. - Gratulálok, vének - mondta Dufour, — A fasiszták hátrálnak. Szóval vége? — kérdezte Hervey. — Igen, úgy látszik, ezt ügyesen elintéztük — mondta rá Bodin. A géppuska elhallgatott. Még egy utolsó árva lövés dörrent. Teresa adta le. Hervey megrázta az öregasszonyt a vállánál fogva. Az úton már csak néhány katona látszott, az is futva menekült lefelé, s csakhamar eltűnt a kanyarban. Méreaux elhajította a puskát és kl28. egyenesedett. Ragyogott o nap a fejük fölött. Csend úszott elő o hegyek közül. Méreaux föllélegzett. A levegőt lomb és gyökerek szaga járta át. Most megint hallatszott a patak csobogása a vízmosás fenekén. Az amfiteatrális hegykoszorú verőfényben szilit* rázott, a késő ősz színeiben tündökölt, és Méreaux elmosolyodott. Tudta: van egy lánya volahol Brieucben, von egy rokon lélek ezen o világon, aztán itt vannak barátai, o csillagászok, öreg, de bátor emberek. Ügy érezte, most harcolta csak ki jogót az élethez, jogát, hogy része legyen o világban, mely odalenn zúg és fortyog, a valaha még idegen völgyekben. Teresa rámosolygott. Méreaux megölelte, megcsókolták egymást, amúgy öregesen, mint o testvérek. Hallották, amint Nysted odalenn az úton egy norvég dalt énekel. Ugyanaznap egy baszk csapat kiverte a városkából a fasiszták maradványait, s Méreaux és Nysted nyomban eíutaztok. Társaik lojosan búcsúztatták őket, de egyikük sem titkoha, milyen nagy bánatot okoz nekik az elválás. Ismét csend borult a csillagvizsgáló állomásra, éjszakónként megint szikrázott fölötte a csillagos égbolt és hajnalig hallgatta az asztronómusok halk hangját, a kertész lassú lépteit és a vén patak csobogását a szakadék mélyén. 1936 (VÉGE) Fordította: Szőllősy Klára