Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-23 / 82. szám, csütörtök

—— A CIA gyakorlati tevékeny­ségének fő módszere a leg­utóbbi 15 évben az ún. trójai faló-stratégia. Különösen ak­kor érvényesül ez, amikor eny­hül a nemzetközi légkör. A trójai faló fedőnév a propa­gandahadjárattól, az ideoló­giai diverziólól a legalizált kémkedésig minden szennyes akciót feltételez. Fő irányító­ja a CIA új keletű politikai és ideológiai bizottsága. Kik az akció végrehajtói? Három csoportba sorolhatók: • hivatásos kémek, • diplomaták és külföldi küldetésben járó szemé­lyek: „tudósok", „turisták", „régészek" stb. • renegátok és a különböző országokból disszidált, korrupt, kalandor elemek. A kémkedés hagyományos formái ismertek. Nézzük, ho­gyan működnek a tudósok­nak álcázott hírszerzők. Pél­da rá egyes amerikai orszá­gok esete. Itt nem „régészek", hanem „szociológusok" mű­ködtek. Módszerük lényegé­ben ez voli: 75 fő kérdésből és még számos kiegészítő kér­désből álló íveket osztottak ki országszerte. A lakosság „hangulatát" kutatva az ér­dekelte őket, helyeslik-e a kormány politikáját, miként vélekednek a „kommunista ve­szélyről", helyeselnének-e egy külföldi — értsd amerikai — beavatknzást, ha csak igy le­hetne elhárítani a kommunis­ta veszélyt. A kitöltött ankét­ív anyaga, persze, egyéb fon­tos adatokat is szolgáltat, amelyek döntően befolyá­solhatják Washington bizo­nyos országgal szemben foly­tatott politikájának alakulá­sát. Ilyen akció zajlott le ta­valy Camelot fedőnéven Chi­lében, Colony fedőnéven Pe­ruban, Sympatico néven Ko­lumbiában, Job-430 fedőnéven Argentínában. Az akció Chilé­ben konkrétan a nemzeti ér­dekeket szem előtt tartó anti­imperialista reformpolitikát folytató Frei-kormány meg­döntésének előkészítését cé­lozta, de kudarcot vallott. Sokszor a véletlen leplezi le a CIA-ügynököt, mint pél­dául Singapore-ban történt, ahol egy CIA-megbfzott otta­ni rezidensével találkozott. A szállodában várakozva una­lomból bekapcsolta az ún. ha­zugságvizsgáló detektort a túlterhelt villanyhálózatba, mire sötétség borult a szál­lodára. Rezidensével együtt leleplezték. Kudarcot vallottak azok a tudományos intézetek is, ame­lyek a CIA szolgálatába állí­tották tevékenységüket. Első­sorban a michigani egyetem, amely tudományos alapon képzett ki ügynököket külön­féle kémfeladatok teljesítésé­re. A philadelphiai Pennsyl­vania Egyetem hasonló tevé­kenységét a véletlen leplezte le. A könyvtárban alkalmazott diák felfigyelt arra, hogy az egyetem és a szomszédos ku­tatóintézet közötti könyvcsere nagyon is „egyoldalú" dolgok­ra terjed ki. Felébredt benne az a gyanú, hogy itt nem ha­gyományos kutatómunka fo­lyik. Mikor aggodalmát közöl­te feletteseivel, lehurrogták. Később elbocsátották állásá­ból, így akarták végleg elné­mítani, de a diák által vélet­lenül felfedezett titok köztu­dott lett... Megjegyzendő, hogy Stanley Scheinbaum, a michigani egyetem neves ta­nára egyébként a CIA dél­vietnami programjának igaz­gatója volt. 3. Trójai faló LELEPLEZIK MAGUKAT A CIA fekete seregében tar­ka csoportot alkot a renegá­tok hada. Űk talán még hama­rabb lebuknak, mint a „tudó­sok". Példa erre Musztafa Amin, a kairól Al-Ahram volt főszerkesztője, akit leleplez­tek, és mint CIA-kémet ha­zájában elítéltek. Ám érdeke­sebb, milyen gyalázatos szere­pet vállalnak a szocialista országokból nyugatra mene­kült árulók. Ott szerepelnek a CIA ve­zetése alatt álló 28 rádióállo­más 21 nyelvű műsorában — a Szabad Európa, a Deutsche Welle, a Szvobodnaja Rosszi­ja, a Szvoboda adásaiban. Má­sok egyéb szerepre vállalkoz­nak. Például az emigráns származású Vlagyimir Tuma­nov, a moszkvai amerikai nagykövetség volt másodtit­kára diplomáciai tevékenysége idején árulásra akart rábírni szovjet állampolgárokat. Mi­után kiutasították, Ameriká­ban 'kőolajipari szakember­ré" vedlett át. Szovjet szak­emberektől geológiai térképe­ket és egyéb szakkönyveket kért, s amikor egy szovjet ta­nulmányi küldöttség az Egye­sült Államokban járt, szakér­tőként melléje szegődött. Ám kámforszerűen el kellett tűn­nie, amikor a szovjet szakem­berek amerikai kollégáiknál Tumanov úr felöl érdeklőd­tek, s azt a választ kapták, hogy kőolajipari körökben ilyen urat egyáltalán nem is­mernek. Filippov-Filisztyinszkij, a nácik egykori novgorodi al­polgármestere, Gleb Sztruve, Anatolij Zverjev hajdani Ges­tapo-ügynökök mind „szakér­tőkként" tűnnek fel a színen, valahányszor szakemberek ér­keznek a Nyugatra a Szovjet­unióból vagy más szocialista országból. Eduard Keondzsan például tavaly a General Elec­tric megbízottjaként mutatko­zott be a szovjet szakembe­reknek, és disszldálásra akar­ta őket rávenni. Vannak a CIA-nak másfajta „szovjetspecialistái" is, mint például james Winckelmann, aki a moszkvai amerikai nem­zeti kiállításon a színes tv részlegének tudományos szak­értőjeként szerepelt. Amikor kiderült, hogy halvány sejtel­me sincs a technikának erről az ágáról, hirtelen papírgyár­tási „szakértővé" vedlett át, s az Egyesült Államokban és Kanadában egy szovjet papír­ipari küldöttség mellé szegő­dött. Pechje volt, felismerték. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy a My Fair Lady együttest moszkvai vendégsze­replésére tolmácsi minőségben elkísérje ... TETTENÉRVE Albert Todd 1949-ig Cseh­szlovákiában működött. Ami­kor kémkedés miatt kiutasí­tották, máshová tette át szék­helyét. Az 1956-os magyaror szági ellenforradalom idején ott tűnt fel. Később Moszkvá­ban leplezték le. ... Messzire nyúlnak a CIA csápjai. Nincs olyan piszkos ügy, amelyhez ne lenne vala­milyen köze — legyen az a kellemetlenné vált haiti dik­tátor megbuktatására irányu­ló államcsínykísérlet, vagy a brit-guayanai haladó erők fél­reállítása, Ben Barka marok­kói ellenzéki politikus elrab­lása, vagy ... a Kennedy-gyil­kosság. A New Orleans-i nyo­mozással kapcsolatban letar­tóztatott, majd óvadék elle­nében szabadlábra helyezett, vizsgálat alatt álló Clay Shaw üzletemberről ugyanis kide rült. hogy világ'.íer skedelmi központja a „türelmeilen an­tikommunistűk csoportja" ne­vű, a C'A-val esvüttműködő ultrákat pénzelt". Bertrand Russell neu'ní' o ; í-ósága pedig megállapít':.;- ')0,<;y a vietnami háborút t ' 'ionkép­pen a CIA irányítja ... Ördögi szervezet a CIA, ám bármilyen tökéletes techniká­val és tudományos módszerek­kel is dolgozik, titkait még­sem tudja teljesen megőrizni. Sok mindenre fény derül. így történnek sorozatos kudarcai, amik miatt a humoros ameri­kaiak másként értelmezik a CIA nevét. Az eredeti Central Intelligence Agency helyett például így olvassák: Cuban Invasion Authority — vagyis a kubai partraszállás irányí­tója. Szerintünk még találóbb és közelebb áll az igazsághoz: Caught In the Act, vagyis: TETTENÉRVE. LŐRINCZ LÁSZLÓ PLUSZ ES MÍNUSZ - AZ OLVASÚ HOZZÁSZÓL ­A NÉPMŰVELÉSI OTTHON SEGÍTI A POLGÁRI BIZOTTSÁGOKAT A közép-szlovákiai kerület­ben az egyes nemzeti bizottsá­gok mellett 688 polgári bizott­ság működik. Munkájukat nagy­ban elősegítik a népművelési otthonok és a szakszervezetek is. A 688 bizottságban 6960 képviselő és nemzeti bizottsá­gi dolgozó, aktivista tevékeny­kedik. Természetesen az a nagy „vezető tömeg" szakképe­sítést is igényel és ezen a té­ren hárul a Kerületi Népműve­lési Otthonra a legnagyobb fel­adat. A nemzeti bizottságok és a vezető szervek igényessége nagyban hozzájárulhat a pol­gári bizottságok által rende­zett akciók színvonalához. Gyakran bíráljuk — sok eset­ben jogosan — a polgári bi­zottságok tagjainak pedagógiai és pszichológiai felkészületlen­ségét. Ez a bírálat leginkább a falusi szervezetekre vonatko­zik. Kerületünkben az egyes já­rások tevékenysége terén na­gyok a különbségek; például a prievidzai, a Považská Bystri­ca-!, a Žiar nad Hronom-i, a Banská Bystrica-1 járásban a születendő gyermekek 80 szá­zaléka részt vesz a névadó ün­nepélyeken. Ugyanakkor a Dol­ný Kubín-i, a rimaszombati és a losonci járásból a kimutatás szerint csak 30 százaléknyi gyermeket visznek el a szülők a nemzeti bizottságra. Az utóbb említett járásokban a polgári bizottságok tevékenysége elég­gé formális. A közelmúltban a kerületi nemzeti bizottságon megtár­gyaltuk polgári bizottságaink tevékenységét, az elért ered­ményeket, az adódó problémá­kat, kutattunk a hiányosságok okai után. Mint már annyiszor, most ls megállapítottuk, hogy szónokaink képessége és adott­sága minimális. Ezért két héttel ezelőtt egy kerületi iskolázást rendeztünk számukra. Itt több hasznos előadás hangzott el: „A polgári bizottságok felada­ta társadalmunkban", „A ha­lotthamvasztás előnyei és az ezzel kapcsolatos távlati kilá­tások". „Az irodalmi nyelv használata a retorikában", „A szónoklat pszichológiai hatá­sa", „A szónok fellépése és egyénisége" stb. A nemzeti bi­zottságok vezetői egyértelmű­en leszögezték, hogy az ilyen jellegű iskolázás kerületünkben már régóta aktuális volt, ez a formája pedig felette hasznos. Itt hangzott el az a megállapí­tás ls, hogy hasonló jellegű, magyar nyelvű iskolázást a ri­maszombati és a losonci járás­ban is meg kell rendeznünk. A tervek szerint hamarosan közvéleménykutatást rende­zünk. Ebben a munkában szá­mítunk a Népművelési Intézet segítségével is. A kutatás ered­ményeit minden polgári bizott­sággal ismertetni fogjuk, hogy a tapasztalatokat felhasználva javíthassanak munkamódszerei­ken. A Kerületi Népművelési Ott­hon azonban, hogy a polgári bizottságok tevékenysége mi­nél tökéletesebb legyen. Kíván­ságunk elsősorban az, hogy a rimaszombati és a losonci já­rásban is sikerüljön olyan eredményeket elérni, mint pél­dául Besztercebányán, Prlevid­zán és másutt. VENDELÍN SABOL, a közép-szlovákiai Kerü­leti Népművelési Otthon dolgozója Esküvő a Liptovský Mikulási VNB-n. Kihallatszott, amint Teresa a konyhá­ban hangosan beszélget a városi asszony­nyal és magyarázza, hogy az öregek azért még derekasan megáľják a helyü­ket. A csillagászok közül egyik sem hitte igazán, hogy csatára kerül a sor. Mérea­ux a zászlórúd árnyékát figyelte. Előbb oz egyik puskára esett, aztán a máso­dikra, s most már a harmadikhoz köze­ledett. - Hátha visszafordultak - mondta Bo­din; és hangjából csalódás érződött. 25. — Eh, maga vén napó'eoni gárdista! — szólt rá Méreaux. — Várjon türelemmel még egy-két órácskát, ne essen kétség­be! Méreaux megint a zászlórúd árnyékát nézte. Már a harmadik puskára esett. Valami sötét kúszott fel az árnyék men­tén. Méreaux fölemelte fejét és meglátta a zászlót. Suhogva, kibontakozva szaladt fel a rúdon. Dufour adott jelt Nysted­nek, hogy az úton meglátta az osztagot. — Az öreg Dufour végre meglátta, amit látnia kellett — jegyezte meg Bodin. Reszketett izgalmában. Csakhamar kisietett Dufour. — Huszonötén vannak! — kiáltotta élén. ken. — Huszonöt királyi vitéz! Elől a pa­rancsnok, lángvörös a frizurája! — Honnét tudja, hogy ő a parancsnok? — kérdezte Méreaux. — Mióta meri kétségbe vonni műszere­ink pontosságát? Láttam a csillagokat a gallérján. — No hát ebben az esetben nem vitat­kozunk tovább — mondta Hervey mo­solyogva. — Húsz perc múlva érnek a kanyarba — mondta Dufour. — Ha nem tévedek — mormolta Bodin — azt a tüzelési módot, amelyet Nysted ajánlott, oldaltűznek nevezik. — Úgy van - hagyta helybe Dufour. — Csapdába kerültek. De gondolkoztak-e azon, mi történik, ha mégis átjutnak a falon? *- Nem jutnak ót - jelentette ki Mérea­ux. - Vagy meghalunk. — Mindenre kell gondolni - válaszolt Hervey. — Visszavonulhatunk a megfigye­lőtornyokba. Három van, mind a három gránitból épült. Nézzék csak: lépcső, ki­csiny erkély, vasajtó. A két keskeny ablak lőrésnek is beválik. Más abkrka pedig nincs. — Katonai célokra ideális építmény! — kiáltott fel Bodin. — Hogy-hogy eddig nem vettük észre? — Igen, ez lesz a legjobb — hagyta helybe Méreaux.. — Legalább őrhelyün­kön halunk meg, ahogyan a hadiparan­csokban írják, tükreink és szpektrográf­jaink mellett. Mindnyájan nevettek. Nem hittek az igazi harc lehetőségében. — Egyébként ideje, hogy Teresáért menjünk — mondta Dufour. Kihívták Teresát. Az öregasszony meg­jelenése véget vetett a tréfálkozásnak. Teresa kurta szoknyát vett fel, felsőtes­tére keresztberakott fekete nagykendőt kötött szorosan. Megnézte a puskákat és kiválasztotta a legújabbat, — Kislány koromban apám tanított cél­balőni héjákra. — magyarázta. - Mindig lopkodták a csibéinket. — Készüljünk fel, barátaim - mondta Bodin. Az öregek puskát ragadtak. Mindegyi­kük már jóelőre kiválasztotta magának 26. o falnak azt a kiszögellését, amely mö­gül célozni akar. Dufour órájára nézett. — Mindjárt itt lesznek — súgta. Valamennyien elfoglalták helyüket, ki­véve Méreaux-t. Az aggastyán elhatároz­ta, hogy csak az utolsó pillanatban megy oda a falhoz, mert nehezére esett az állás. — Mintha porfelhőt látnék — súgta Bo­din titokzatosan. — Nézze csak meg, Teresa. — Alighogy elolvadt a hó — válaszol­ta Teresa éppolyan halkan. — Honnét lenne por. Méreaux megtapogatta zsebét. Megzör. dült benne a Brieucbe címzett levél. Elő­re megmondta mindenkinek, hogy a le­vél nála van, s ezért nyugodt volt. — Hopp! — kiáltotta halkan Dufour. Méreaux odasietett falkiszögelléséhez. Mozdulatlanul álltak mind, s az utat nézték. A forduló mögül lassan előtűn­tek a katonák. Puskájukat szíjánál fogva vitték, rendezetlenül meneteltek. — Amikor megnyomják a ravaszt, ne vegyenek lélegzetet — figyelmeztette az öregeket Teresa. — Teresa, maga valóságos markotá­nyosnő! — felelte Dufour. — De miért hallgat a jó Nysted? — A sofőrünk megjárta a frontot. Tudja, mikor kell kezdeni. Az út most már feketéllett a katonáktól. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents