Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-23 / 82. szám, csütörtök

Mcso Ce-tung elidegenedik a munkásosztály forradalmi hagyományaitól A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 48. évfordulója alkalmából kedden Budapesten felavatták a Tanácsköztársaság három kimagasló egyéniségének, Kun Bélának, Szamuely Tibornak és Landler Jenőnek emlékművét. (Telefoto: CTK — MTI) Katonai államcsíny Sierra Leonéban Freetown (CTK) — Sierra Leone fővárosában kedd este mintegy tízezer személy vette körül a főkormányzó! palotát. A katonaság tüzet nyitott a tün­tetőkre, akik közül néhányan életüket vesztették, és többen megsebesültek. Eddig nem ismeretes, mi tör­tént Boston főkormányzóval és az új miniszterelnökkel, Ste­oens-szel. A Freetownban elter­jedt hírek szerint mindkettőjü­ket internálták. Megfigyelők úgy vélik, hogy Sierre Leonében még „hosszú Francia lapvélemények a djibouti helyzetről Párizs (CTK) — Az Humánt té tegnapi számában közli, hogy „Francia—Szomálipárt fővárosának afrikai negyedé­ben folyó ellenőrzések azoknak az afrikaiaknak a tömeges ki­telepítését készítik elő, akik a függetlenségre szavaztak". A lap figyelemmel kísérve a francíai hivataloknak az au­gusztusi tüntetések utáni poli­tikáját megállapítja, hogy már néhány órával a népszavazás után megmutatkozott, mennyi­re káros volt a lakosság érde­kei szempontjából az afrikaiak két etnikai csoportra való osz­tása. A francia hivatalok a szomáliaiak rovására még job­ban felakarják osztani az or­szágot. A Figaro című lap szerint „néhány ezer Szomáliáit osz­tályozó táborba gyűjtöttek ösz­sze, hogy ellenőrizzék személy­azonosságukat." Hétfőn 1800 Szomáliáit tartóztattak le, to­vábbi 2000 személy „azonossá­gát kedd folyamán kellett el­lenőrizni". A lap végezetül hangsúlyozza, hogy Djibouti függetlensége ma már csak me­Az angol kormány fehérkönyve a bérpolitikáról London (CTK) — Angliában továbbra is korlátozni fogják a dolgozók bérének emelkedé­sét, míg az áremelkedést nem vetik alá az állami hivatalok szigorú ellenőrzésének. A dol­gozók bérköveteléseit támogató szakszervezeti szövetségek de­mokratikus jogait ezután is megnyirbálják majd, míg har­colni fognak a nyereség része­sedésekből és különféle akciók­ból származó ingyenhaszon el­len. Ezek a főbb elvei „a ha­szon- és bérpolitikáról szóló Fehér Könyvnek", melyet teg­nap az angol kormány a par­lament elé terjesztett. A terjedelmes Fehér Könyv felméri a befagyasztásl politi­ka eddigi eredményeit és meg­határozza a gazdaságpolitika jövőre szóló elveit. Azt állítja, hogy a kormányintézkedések nem segítették elő az angol gazdaság helyzetének javulását, a font pozíciójának megszilár­dítását, sem pedig a külföldi fi­zetési mérleg hiányának csök­kentését. Arről azonban hall­gat, hogy ezalatt Angliában jelentősem megnövekedett a munkanélküliség, s hogy a be­fagyasztás az árakat szinte alig érintette, igy azok továbbra is emelkednek. ideig" a hadsereg kezében ma­rad a hatalom. Az önálló afrikai államok új­kori történelmében először for­dult elő, hogy e kis nyugat-af­rikai országban Választások út­ján, nem pedig államfordulattal változtatták meg a kormányt. Stewens az első afrikai minisz­terelnök volt, aki pártjának, az ellenzéki népi kongresszus pártnak a választásokon elért győzelme után elődje helyére lépett. Eddig nem volt semmi bizo­nyíték arra, hogy Albert Mar­gai volt miniszterelnök a kato­nai puccs hátterében állna. Azonban úgy tűnik, hogy az új miniszterelnök megbuktatá­sára szervezett katonai puccsot végrehajtó katonatisztek Margai hívei. Az ellenzéki magatartá­sú tiszteket ez év februárjában bezárták, mivel Margai az elle­ne irányuló puccs szervezésé­vel vádolta őket. A londoni megfigyelők sze­rint a jelenlegi Sierra Leone-i katonai puccs olyan akció, amely Albert Margai volt mi­niszterelnöknek arra a törekvé­sére vall, hogy a hadsereg se­gítségével hatalmon maradjon. A Daily Telegraph tegnapi számában megjegyzi, hogy Da­wid Lansana dandártábornok, a keddi katonai puccs főszer­vezője politikailag „nagyon kö­zel áll" Margaihoz. A ghanai sajtó megelégedé­sét fejezi kl Albert Margai pártjának választási veresége fölött. A Ghanaian Times első­sorban azért örvend Margai bu­kásának, mert annak idején együtt dolgozott Nkrumah volt ghanai elnökkel. Megemlékezés az ENSZ-ben a fajüldözés elleni harcról New York (CTK) — Mar o f Ahkar, Guinea állandó ENSZ­képviselője, az apardheid-politi­kával foglalkozó ENSZ-bizottság elnöke, tegnap beszédet mon­dott a bizottság rendkívüli ülé­sén, amelyet a faji megkülön­böztetés elleni harc nemzetközi napja alkalmából tartottak. Fel­szólalása súlyos vádbeszéd volt a Dél-afrikai Köztársaság kor­mányának fajüldöző politikája ellen, és határozottan elítélte azt. Ahkar közölte, hogy az elmúlt húsz esztendőben a faji elkülö­nítés ürügye alatt a Dél-afrikai Köztársaságban több százezer családot űztek ki otthonából. A színes bőrű dolgozók sztrájkjait a törvény betiltotta. Több ezer embert zártak börtönbe vagy küldtek száműzetésbe. Hét év távlatából sajnálattal állapíthatjuk meg, mondotta, hegy Dél-Afrikában egyáltalán nem javult a helyzet, sőt meg­erősödött a fajüldöző rendszer. Az ENSZ több mint hetven tagállama képviselőinek jelenlé­tében beszédet mondott U Thant ENSZ-főtitkár is. Pekingben összehívták a kongresszusát." Moszkva (CTK) — A Trud tegnapi számában B. Sztolpovsz­kij Mao Ce-tung szovjetellenes irányzatát, amely az úgyneve­zett kulturális forradalomban érte el tetőfokát, a kínai prole­tariátus érdekeinek elhanyago­lásaként jellemzi. Mao Ce-tung­nál nem új dolog a munkásosz­tállyal szembeni bizalmatlanság. Mao a 20-as évek parasztmozgal­mának kispolgári ösztönösségé­ből indult ki. jellemző, hogy e bizalmatlanság Mao Ce-tungnál fokozatosan elidegenedéshez, sőt ellentéthez vezetett. Mégpe­dig akkor, amikor a munkásosz­tály a parasztsággal szövetség­ben felszabadította Kínát, és a Szovjetunió segítségével sikere­sen megkezdte a szocializmus építését. Ezért Mao Ce-tung hovatovább egyre nagyobb mértékben a pro­letariátussal szembeállítja a né­pi felszabadító hadsereget, s a szocialista társadalom építőjé­nek küldetésével ruházza fel. Mao Ce-tung csoportja fokról fokra megsemmisíti a Kínai KP 8. kongresszusának határozatait, „munkásképvise'ők s ezáltal csökkenti a kínai dol-, gozők életszínvonalát. Mao Ce-tung csoportja és a kí­nai munkásosztály között egy­re mélyül az ellentét. Tovább garázdálkodnak a „vörös gár­dák" és a „forradalmi felkelők", akik a katonai terror-rendszer oltalma alatt lépnek fel — írja a szerző. Peking — Az ellenforradalmi és felforgató elemek, akiket a kulturális forradalom folyamán elhurcoltak Pekingből, és akik közül az utóbbi hónapokban so­kan önként visszatértek Peking­be, azonnal vissza kell térniök büntetésük színhelyére. E rende­letet Peking város katonai, köz­igazgatási és ellenőrzési bizott­sága falragaszokon tette közzá. Peking utcáin tegnap dobszó­val tüntető tömegek vonultak fel. A felvonulók transzparense­ket vittek, amelyeken üdvözlik a „munkásképviselők kongresszu­sának" összehívását. Megfigye­lők véleménye szerint e kong­resszus a napokban veszi kez­detét. AZ ANGOL katonai üzemek­ben jelenleg hétfajta olyan har­ci gázt gyártanak, amelyek el­sősorban a központi idegrend­szert támadja meg, és halálos mérgezést okoznak. A BRÉMAI bíróság szerdán úgy döntött, hogy Fritz Tielen brémai kereskedő egyelőre to­vábbra is elláthatja a nyugatné­met neonáci NPD elnöki funk­cióját. nénariY hí i íl A NEW YORK-I tűzoltók és rendőrök szakszervezeti szövet­sége, mivel az új kétoldali szer­ződésre vonatkozóan nem tu­dott megegyezni a városi ta­náccsal, elhatározta, hogy álta­lános sztrájkot szervez. Ez a maga nemében először fordulna elő a város történetében, és sú­lyos következményekkel járna. HAROLD HOLT ausztráliai mi­niszterelnök június elsején Washingtonban találkozik John­son elnökkel, majd Kanadába és Angliába utazik, ahol szintén tárgyalásokat folytat. SENGHOR szenegáli elnök el­len tegnap reggel sikertelen merényletet követtek el. A me­rénylő felugrott az elnök kocsi­jának hátsó lökhárítójára, mi­előtt azonban elsüthette volna revolverét, leesett a földre. OSKAR JELEŇ, Csehszlovákia varsói nagykövete március 21-én búcsúlátogatást tett Adam Ra­packi lengyel külügyminiszter­nél. A nagykövet hét évig mű­ködött ezen az állomáshelyén. Távozása alkalmából fogadást rendezett tiszteletére Arisztov szovjet nagykövet. IVAN BUGYINOV bolgár kül­kereskedelmi miniszter tegnap nyolcnapos hivatalos látogatás­ra Tokióba érkezett, ahol talál­kozik majd Szato miniszterel­nökkel és kormányának tagjai­val, majd március 28-án aláírja a hosszú lejáratú bolgár—japán kereskedelmi és fizetési egyez­ményt. E látogatás azt bizonyít­ja, hogy a két fél kl akarja bő­víteni gazdasági együttműködé­sét. A BOLGÁR sorművelő trakto­rokat sikeresen használják Ma­gyarországon, Romániában, az EAK-ban és másutt. Az elmúlt napokban Franciaország is ren­delt néhányat belőlük. WASHINGTONBAN kedden es­te véget ért az USA, Nagy-Bri­tannia és az NSZK képviselői­nek tárgyalása az NSZK-ban ál­lomásozó amerikai és angol csapatok fenntartási költségei­nek fedezéséről. A háromhatal­mi nyilatkozatból kitűnik, hogy a tárgyaláson nem sikerült meg­egyezést elérniük. BOURGES FRANCIA tájékoz­tatásügyi államtitkár tegnap ki­adott nyilatkozatában közölte, hogy De Gaulle elnök és a kor­mány meghallgatta a szomáli­parti népszavazásról és az otta­ni helyzetről szóló jelentést. Do Gaulle szerint a népszavazás megmutatta, hogy Francia Szo­málipárt Franciaország része­ként akar továbbfejlődni. A VOLKSBLATT című osztrák néppárti lap tegnap közölte, hogy Habsburg Ottó és felesé­ge az elmúlt hetet csaknem fel­tűnés nélkül Ausztriában töltöt­te. Hubert Humphrey amerikai alelnökről azt beszélik, hogy egy temetésen sem helyettesít­heti johnsont. Ugyanis olyan mosolygós az arca, hogy meg­botránkozást keltene. Ogy vé­lem, hogy amikor április elején Bonnba érkezik, Humphreynek nagyobb szüksége lesz a mo­solygásra, mint bármikor az­előtt, hisz az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolat min­den, csak nem mosolyogni va­ló. A hideg ellen... A szövetségi kormány termé­szetesen „örömmel üdvözölte" Humphrey bonni látogatásának hírét, és szükségesnek tartot­ta hangsúlyozni, milyen „kü­lönös jelentőséget" tulajdonit a tervezett véleménycserének. A hivatalos nyilatkozatban ter­mészetesen már csak diplomá­ciai okokból sem illik, hogy „nézeteltérésekről" sőt „ellen­tétekről" beszéljenek, bár ma e kifejezések teljesen szokáso­sak a diplomáciai körökben. Bonn és Washington kapcsola­tára alkalmazva azonban még e kifejezések is túlságosan eny­hék. Bonnban az Atlanti-óceánon túli nagy szövetségeshez fűző­dő viszonyról sokkal élesebb szavakat használnak. Egyálta­lán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a két ország közötti kap­csolat a legmélyebb pontra süllyedt. Ennek elég sok oka van: — Washingtont nyugtalanít­ja az atomsorompó-egyezmény­nyel szemben támasztott nyu­gatnémet ellenállás, mert ez akadályozza az amerikaiak KARE L C I S A Rí "BONNI TÁVIRATA' Mosollyal a vitás kérdések elé igyekezetét az egyezmény alá­írására. — Az Egyesült Államok to­vábbá elégedetlen azzal, hogy a Kieslnger-kormány ismét Franciaország felé közeledik, bár eléggé formálisan. — Bonn viszont meg van győ­ződve arról, —- s úgy vélem joggal — hogy Johnson figyel­men kívül hagyja a nyugatné­met érdekeket, és hogy az ame­rikai külpolitikában az NSZK jelentősége csak mintegy har­madrangúvá süllyedt. — Végül pedig a két ország között szívós vita folyik a Nyu­gat-Németországban állomáso­zó amerikai csapatok fenntar­tási költségetnek nyugatnémet devizafedezetéről. A két ország között azonban más kérdésekben ls ellentétek vannak. Ogy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Németor­szág közötti ellentétek lénye­ge abban rejlik, hogy Bonn még mindig a múlt szellemében gondolkodik, bár napjaink nyel­vén beszél. A szövetségi kor­mány nem hajlandó vagy nem képes belenyugodni abba, hogy már nincs olyan befolyása az amerikai külpolitikára, mint Adenauer idején a hidegháború szakaszában volt. Egyszóval, az NSZK az amerikai politikának többé nem a tengelye, hanem gyakran inkább csak tehertéte­le. ... idegcsillapító nem használ Johnson és Washington fi­gyelme ma elsősorban a viet­nami háborúra összpontosul, és ezért Európában az Egyesült Államoknak nyugalomra van szüksége, amit nem hagy Bonn­től megzavarni. Sőt Johnson még az atomsorompó-egyez­ményt is — amely az USA szá­mára a Kelet és Nyugat közötti enyhülés jelképe — előbbre he­lyezi, mint a nyugatnémet vá­gyakat. Éppen az atomsorom­pó-egyezmény elleni nyugatné­met kampány volt az, amely a mélypontra süllyesztette a két ország kapcsolatait. Kiesinger kancellár ugyan igyekezett kissé mérsékelni e kampányt, de ugyanakkor bele is avatkozott sértő kijelentésé­vel, miszerint „atom-összeeskü­vés" áll fenn az USA és a Szov­jetunió között. Szinte kelle­metlen volt, hogy igyekezett a kormányfő szóvivője e kijelen­tést tréfára fordítani, s most pedig arra hivatkoznak, hogy a Johnson—Kiesinger találkozóra e kijelentés adott indítékot. Az amerikai elnök és a bon­ni kancellár találkozója elv­ben már eldőlt, de pontos idő­pontját még nem határozták meg. A „nyár és az ősz" közötti időszakot emlegetik, bár Kie­singer jóval előbb akart talál­kozni Johnsonnal. A Johnson—Kíesinger talál­kozó e késői időpontjában bi­zonyos diplomáciai taktikázás ts észlelhető, hogy a két or­szág közötti igen hűvös viszony addig egy kevéssé felmeleged­jék. Kétségtelenül ez lesz Humphrey feladata Bonnban. Itt egyenesen arról beszélnek, hogy az amerikai alelnök a nyugatnémet politikusoknak „csillapító pirulákat" fog ad­ni, mégpedig igen erős adago­lásban. Ez kétségtelenül egy időre hatni fog, már csak az­ért is, mert a látogatás bizo­nyára emeli az új szövetségi kormány tekintélyét. De ko­moly kétségeim vannak afelől, hogy Humphreynak sikerül megjavítania a kapcsolatokat. Már csak azon egyszerű okból is, hogy a nyugatnémet Bun­deswehr minden eddigi sikerte­lensége ellenére az atomfegy­ver felé kacsingat, s ez a mai amerikai politikának eléggé kellemetlen tényező.

Next

/
Thumbnails
Contents