Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-22 / 81. szám, szerda

w ashingtontól nyolc mérföldnyire a Poto­mac partján terül el Langley. Itt van a CIA főhadiszállása, amelynek hétetneletes épüle­teit féltve őrzik. A legkorsze­rűbb jelzőberendezések zár­ják el az utat idegenek elől. Fényképezni a közelben, ter­mészetesen, tilos. Egyébként tábla hirdeti, hogy e terület a kormány tulajdona. Naponta 15 ezer alkalma­zott foglalja el itt munkahe­lyét a négy főosztályon. Szak­képzett egyének: a politikai tudományokban jeleskedő szaktekintélyektől a tudós ré­gészekig és elektronikai szak­emberekig valamennyi tudo­mányág művelőit jeílelhetjük köztük. Az évi egymilliárd dolláros költségvetéssel dol­gozó kémközpont vezetője közvetlp-ül az elnöknek van alárendoive. I Lan&l^.JŐl Indulnak ki a szálak a világ minden részé­be. Ide futnak be a világpoli­tika kialakításához szükséges­nek tartott adatok, amelye­ket Langleyben a legmoder­nebb tudományos eszközökkel elemeznek, aztán ezek alap­ján a tervezési jőosztály konk­rét tervet terjeszt az elnök elé. Sokszor a béke sorsa függ a CIA javaslataitól. A húsz év alatt nem volt háború vagy más szennyes ügy, amihez valamilyen mó­don ne 1 ett volna köze a CIA-nak. 1950-nel kezdve ott volt a koreai háború; 1953­ban az iráni olajat államosító, nemrég elhunyt Moszadik miniszterelnök megbuktatása; 1954-ben az ugyancsak nem­zeti érdekeket követő és álla­mosító guatemalai Arbenz kormány megdöntése; Ngo Ding Diem dél-vietnami dik­tátor zsarnokságának fenn­tartása, majd megbuktatása és elnémitása, amikor ké­nyelmetlenné vált megbízói számára; 1956-ban a berlini kémalagútban a szovjet pa­rancsnokság telefonbeszélge­téseinek lehallgatása; 1960­ban az U—2 mintájú kémre­pülőgépek akciója; a laoszi polgárháború előkészítése; Kambodzsában Szihanuk her­ceg elleni cselszövések; 1961­ben a Disznó-öbölben kudarc­cal végződött kubai ellenfor­radalmi partraszállási kísér­let megszervezése. A C1A te­vékeny szerepet játszott a kongói viszályban is, kubai ellenforradalmárokat vetett be a szabadságharcosok ellen. Szerepe volt az indonéziai haladó erők elleni jobboldali ármánykodásokban, Latin­Amerikában pedig állandóan beavatkozik, aminek legmar­kánsabb megnyilvánulása a dominikai példa volt. FEDŐSZERVEZETEK TÖMKELEGE Az amerikai kém, CIA-ügy­nök fogalmát nehéz mégha­2. Fekete lovagok bűnbarlangja tározni, mert mint említettük, a hivatásos katonától a csen­des misszionáriusig vagy ré­gészig, bogárgyűjtőig minden­ki kém lehet. Maga a kémköz­pont is ilyen fedő-fiókszerve­zetekkel dolgozik. Lássuk a legfőbbeket: a NSA diákszö­vetség, úfságtrösztök, kiadó­vállalatok, egyházi szerveze­tek, egyetemek és tudomá­nyos intézetek, ifjúsági szer­vezetek, Air American légifor­galmi társaság, nemzeti köz­oktatási szervezet stb. Ide számítjuk még a Latin-Ameri­kában hírhedtté vált Szövet­A ClA-t nemhiába hívják mindenhatónak. Húsz év alatt 150-szer kísérelték meg a kongresszus ellenőrzése alá vonni, de hiába. Ez alatt a húsz év alatt hét igazgató vál­takozott a CIA élén, a legna­gyobb reményt a jelenlegihez, Richard Helmshez fűzték. ÚJ FÖNÖK Bármilyen ravaszai és bo­nyolultan kiépített szervezet is a CIA, bármilyen raffinált módszerekkel dolgozzék, az utóbbi években egymás után vallott kudarcot, ami termé­szetesen minden esetben er­kölcsi pofont jelentett a wa­shingtoni kormánynak. Alien Dullest, a CIA egyko­ri főnökét a kubai invázió ku­darca miatt menesztették. McCone, akit a néhai Kenne­dy elnök Dulles utódjául ne­vezett ki, nagy átszervezése­ket hajtott végre, ám ezek sem voltak képesek „hatéko­nyabbá" tenni a szervezetet, helyreállítani presztízsét. Mc­Cone-t csakhamar Rabom ten­gernagy követte, akit tisztsé­gében sok minden érdekelt, például az elnökválasztási kampány, meg a Polaris-prog­ram, csak éppen a külpoliti­ka nem. Ezért a CIA történe­tében tavaly először hivatá­sos hírszerzőt állítottak a kémszervezet élére Richard A CIA központjának hatalmas épülete a jelenlegi főnökkel és elődjével. ség a Haladásért segélyprog­ram amerikai képviseletét, az ázsiai és afrikai országokban tevékenykedő béke-hadteste­ket stb., amelyeknek költség­vetését 50—85 százalékban szintén a CIA fedezi. Persze közvetve, különféle alapítvá­nyokból. Ilyen például az If­júsági és Diákalapítvány — New York 54. utca, a Függet­lenség Alapítvány — Boston, State-street 60, a Frederic Brown Alapítvány — ugyan­ott, a San facinto Alapítvány — Hughstone 7, a Caterwood Alapítvány, a Gramery Ala­pítvány — Fremont Street 73, az Andrew Hamilton Alapít­vány — Philadelphia stb. Helms személyében. Az ame­rikai kormány Helmstől várta a CIA tekintélyének visszaál­lítását. Am, mint a legújabb események bizonyítják, a CIA oly mélyre süllyedt a szeny­nyes háborúban, hogy a nap­fényre kerülő újabb és újabb bizonyítékok miatt nem ma­rad más, mint veszélyes, de erősen kompromittált kém ügynökség, amelyről az ame­rikaiak zöme úgy vélekedik, hogy „rákos daganat Amerika testén". Következik a befejező rész: 3. A TRÓJAI FALÓ Tizenöt tonnát emel fel ez a mindössze tizenhat Kitus hidrau­likus einelő, amely a legkülönfélébb célokra felhasználható. Az eredeti megoldású berendezést a plzeüi Skoda Művek újí­tói javasolták. (CTK — felv.) EGÉSZSÉGÜGYI TANACSADÓ ÉTELMÉRGEZÉSEK Ha megromlik az étel, kü­lönböző kórokozók szaporod­nak el benne, amelyek több­féle mérget-toxint termelnek. Az ételmérgezések némelyike tragikusan végződhet. A legveszélyesebb ételmér­gezések közé a hurka- vagy kolbászmérgezés tartozik. Oko­zója a romlott hús, füstolt hen­tesáru és zöldségkonzerv, amelyben ún. Clostridium botu­linum szaporodik el. Ez a kór­okozó sok mérget termel, amely azonban magas hőmér­séklet mellett elpusztítható. Mivel a Clostridium a talajban él, könnyen bekerül a gyöke­res zöldségbe, pl. petrezselyem­be, spárgába vagy a sárgaré­pába. Ha a konzervkészítésnél nem járunk el elég elővigyá­zatosan, higiénikusán, ha a sterilizálás nem tökéletes, az említett mérgezés áldozatai le­hetünk. A kolbászmérgezés tüneteit a romlott étel elfogya?sztása után egy-két nappal észleljük. Fáj a fejünk, hányingerünk van, szédülünk, gyomorfájásra panaszkodunk és a hasmenés, amely ezeket a tüneteket köve­ti, katasztrófális ls lehet. Vé­gül légzőközpontunk és szem­idegeink is megbénulnak. A szem nem reagál sem a fényre, sem a sötétségre, a pupilla ki­tágul, a szemhéj elfedi a sze­met. A hallás is nagyon lerom­lik, majd beáll a teljes süket­ség. A nyálkahártyák sem mű­ködnek, így jóformán lehetet­lenné válik a beszéd és a nye­lés. Végtagjaink, valamint a végbél és a húgyhólyag záró­izmfri megbénulnak. Végül is a beteg általános rángógörcsö­ket kap. A közvetlen halált leg­gyakrabban a légzőközpont megbénulása okozza. A kolbászmérgezéskor — mint általában minden mérge­zésnél, — gyomormosást vég­zünk, majd hashajtót és orvosi szént adagolunk. 50—100 ml speciális antibotulinikus széru­mot adunk az érbe, a beteggel sok folyadékot fogyasztatunk. A mérgezettek 15 százalékánál azonban, sajnos, bekövetkezik a halál. Vigyázzunk tehát, hogy rossz szagú, szürke szí­nű hentesárut, felpuffadt tete­jű konzervet ne fogyasszunk. Elővigyázatosaknak kell len­nünk a kényszervágásból szár­mazó húsokkal szemben is. Ugyanis a legyengült állatok testében különféle baktériu­mok szaporodnak el, amelyek húsmérgezést Idézhetnek elő. A húsmérgezést az étel elfo­gyasztása után 2—6 órával észleljük. A tünetek hasonló­ak, mint a kolbászmérgezésnél. A test hőmérséklete eléri a 40 C fokot is. Hasonló tünetekkel jár a ka­csa-, liba- és galarabtojások okozta mérgezés is. Ezeknek a madaraknak a tojása ugyanis salmonellákat tartalmaz. Eze­ket a baktériumokat elpusztít­hatjuk, ha a tojást legalább 10 percig főzzük. Hasonló ételmérgezéseket okozhatnak a halak, ar rákok és a kagylók. Az ún. burgonyamérgezést a krumpli gumóiban levő solanin okozza. Ilyen esetben fej- és hasfájás lép fel, valamint erős hasmenés. A vizelet fehérjét tartalmaz. Végül is a légzés bé­nulása halált okoz. Az ételmérgezések fajtája nagyon különböző. Szükséges, tehát, hogy mindennemű — akár friss, akár konzervált étellel szemben elővigyázato­sak legyünk. DR. lUHASZ ISTVÁN 23. KON SZTANTYIN MUSZTOVSZKIj Majd megszakadt a szíve a halottért, az elárvult fiatal nőért, magáért, Hervey­ért, mindenkiért, aki hontalan, elveszett ebben az óriási, barátságtalan világban. Késő este átment Nysted szobájába. A norvég az asztalnál állt és holmi pa­pírokat szaggatott szét. - Elutazom, Nysted - kezdte Méreaux. - Magam akarom elvinni Brieucbe a le­velet. Egy időre én is itt hagyom a csil­lagvizsgálót, mint maga. t- Persze - felelte Nysted. - Hisz ma­gának se fia, se lánya. Nagyon is érthető. Méreaux hálásan nézett Nystedre. Nys­ted átölelte a vállát és azt mondta: — Sose felejtsük el egymást. — Nem, soha — ígérte Méreaux. , Szobájába visszatérve Méreaux az asz­talon megpillantotta utolsó csillagászati számításait és gondosan a fiókba rejtette őket. A Vadászebek Csillagképe távoli fény­nyel játszott az ablakon túl az égbolton; Méreaux felnézett rá és eszébe jutott, hogy történetesen Brieuc épp arrafelé van. Reggelre kelve azonban sem Nysted, sem Méreaux nem utazott el. Hajnalban elcsigázott asszony érkezett fel a város­kából az obszervatóriumba: a kislány édesanyja. Izgalmában elfúló hangon közölte, hogy a városkát fasiszta osztag foglalta el, a patikus jelentette a csapat­parancsnokának, hogy a csillagvizsgáló­ban egy sebesült férfit rejtegetnek, aki Franciaországból repült Madrid felé; és a csapat reggel megtámadja az obszer­vatóriumot. — Azt gondolják, hogy titkos iratokat vitt magával, agyon akarják lőni mond­ta az assrony. — Ezzel kérkedtek a ka­tonák. — Egyetlen titkos irata nálam van — mondta Méreaux. — Azt pedig senkinek oda nem adom. Az asszony csodálkozvc nézett Mérea­uxra. Nem értette szavai értelmét. Megint összehívták a haditanácsot. — Mitévők legyünk? - kérdezte Bodin. — Nem adjuk ki, még holtan sem — jelentette ki Nysted. Dufour sem hallgatott tovább. Megvédjük a fasisztáktól a csillagokat — mondta nevetve. — Sokan vannak? — kérdezte azután az asszonytól. — Vagy harmincan. — Mindegy »- mondta Nysted. — Akció­ba lépünk. — Természetesen - helyeselt Dufour. — Csillagászoknak igazán nem kerül fárad­ságukba, hogy megsemmisítsék ezt a ka­tonai osztagot. Annál is kevésbé, mert nyilván nincsenek köztük tudóstársaink, és ezért még Hervey is résztvehet az üt­közetben. Egy órával később Nysted meg a sofőr húsz puskát, töltényeket meg egy géppus­kát hoztak az autón. A repülőgép roncsai közül szedték ki. Néhány puska elrom­lott, meg a géppuska is. A sofőr délre megjavította és ki akarta próbálni, de Nysted megtiltotta, mert a lövések zaja idő előtt magára vonta volna a fasiszta osztag figyelmét. Nysted rendíthetetlen nyugalommal in­tézkedett. Hallgatólagos megállapodás­sal őt választották a felfegyverzett ob­szervatórium parancsnokává. Várakozása ellenére senki sem vonta kétségbe, hogy feltétlenül ellen kell állniuk a völgyből feltörő csapatnak. A csillagvizsgáló lakó­in megmagyarázhatatlan jókedv lett úr­rá, az a felfokozott izgalom, amely min­24. dig erőt vesz az embereken nagy veszély idején. Védelmi tervük igen egyszerű volt. Arra épült, hogy meg'epjék a támadókat és kereszttűz alá vegyék őket. Nysted néze­te szerint ez feltétlen győzelemre vezet. A géppuskát a csillagvizsgálótól nem messze egy szirtfokon állították fel. A sziik­'áról kitűnően célba vehették az útka­nyart. A géppuskát a sofőr kezelte. Mel­lette Nysted és a kertész őrködtek puská­val fölfegyverkezve. A kertész száraz tölgyfaágakkal álcázta a géppuskát és a sziklát. Dufour a kis teleszkóp keresőjén át az utat tartotta szemmel. Néptelen fehér ka­nyarai tizenöt ki'ométernyi távolságban is kitűnően látszottak. Az obszervatórium bejáratát nehéz ládákkal barikádozták el. Bodin, Hervey és Méreaux egy padon ültek a kőfalnál; onnét leláttak ugyan­arra a kanyarra, amelyet a szirtfokon le­selkedő Nysted is szemme' tartott. Her« vey rágyújtott, sok esztendeje először. A három öregember halkan beszélgetett, s csak a szemük száraz csillogása árul­ta el, hogy izgatottak. Puskájukat távolabb a falnak támasz­tották. Verőfényes nap volt, a hegyekből hűvös szé 1 fújdogált, a fehér kakas fel­repült s kőfal tetejére és ott kukorékolt, szárnyával verdesve. (Folytatjuk) 01 1967^ in. 2

Next

/
Thumbnails
Contents