Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-11 / 42. szám, szombat

Olaszország állami lobogója lett. Az antifasiszta partizánmozgalom is gyarapította a város büszke hagyományait Kommunisták az pípm Reggio Emilia méltó forradalmi múltjához: a városi tanács tagjainak többsége kommunista. S ha a kommunista pártnak itt nagy a befolyása, akkor logikus a következtetés, hogy Reggio Emilia fejlett iparú város. Itt van az olasz mezőgazdasági gépgyártás központja. Három nagyüzem működik a városban, s a Reggio Emilia-i traktorok a mezőgazdasági gépek legutóbbi világkiállításán elvitték a pálmát. Reggio Emilia a világhírű parmeztínsajt hazája is, amely ugyan nevét a szomszéd Pármától kapta, a valóságban azonban itt parmeggiano-reggiano sajtnak hívják. A Bolognától Piacenzáig terjedő és Emiliának nevezett vidék a fejlett ipar és a termékeny föld jóvoltából Olaszország egyik leggazdagabb tartománya. Ez az emberek életmódján is visszatükröződik. A fényes kirakatokban kiváló divatáru csalogatja az embert, bizonyítva az olasz ruhaipar vezető világszerepét. Az emberek mindenkor jól öltözöttek, s az utcai forgalom láttán azt hihetnénk, hogy itt minden családnak van autója. Sok ember nem hisz a pillanatnyi jólét tartósságában, s nem biztosak benne, nem követi-e majd hét szűk esztendő a hét gazdag évet, s ez bizonyítja azt is, hogy a kommunista pártnak olyan erős a pozíciója. Észak-Olaszország vitathatatlanul magas életszínvonala az éremnek csupán egyik oldala. A másik oldalt hazafelé jövet pillantottam meg, amikor szegény dél-olasz munkások karácsonyi szabadságuk után Svájcba és Nyugat-Németországba utaztak munkát keresni. A megélhetési gondok mintegy félmillió olaszt kergettek idegenbe. Modern népvándorlást fPjf !Q£QJH| BTOaSBaB Január 6-án, háromkirályok napján délelőtti sétámon egy útkereszteződésnél különös látványban volt részem. A forgalmat irányító rendőr körül egymás után álltak meg az autók, és tulajdonosaik kisebb-nagyobb csomaggal kiszálltak, kedveskedtek vele a rend őrének, szívélyesen kezet fogtak, aztán visszaültek, és folytatták útjukat. Reggio Emiliában igen sok az autó, s minden kocsitulajdonos társadalmi kötelességének tartja, hogy „kitegyen magáért". Ennél az útkereszteződésnél estig már nem maradt hely a forgalom lebonyolítására. A felhalmozott boros- és pezsgősüvegek felértek egy kisebb üzleti raktárral, de voltak az ajándékok között játékszerek, élelmiszerek, kocsikerék nagyságú sajtok, sőt egy hintaszék, egy mosógép és egy hűtőszekrény (két nagyáruház ajándékai), az ajándékhalmaz tetején pedig egy jókora kopasztott liba. A járdán álldogáló járókelők, akik máskor kisebb-nagyobb eseményeken vitatkoznak, most az ajándékok mennyiségét hasonlítgatták össze a tavalyival. Sajnos, a legáltalánosabb olasz szilveszteri szokásról nem számolhatok be, mert bár ott ünnepeltem az Újévet, megfosztottam magam egy utcai látványosságtól. Ugyanis az erőművek iizemi klubjában búcsúztattuk az óesztendőt, szolidan mulattunk, miközben az utcákon a heves vérű olaszok ócsakaságokat, mindenféle kacatot, öreg lim-lomot hajogáltak ki az ablakokon. Én is csak utólag szereztem tudomást erről az itteni közismert szokásról, s ha nem is tudok róla közvetlenül beszámolni, az elmaradt élménybeszámoló helyett az n tudat vigasztal, hogy semmi sem pottyant a fejem re. l/éthetes olaszországi látogatásom alkalmával csak egy városban, Reggio Emiliában fordultam meg. Ha tőlem függött volna, szívesen töltöttem volna ezt az időt Rómában, Firenzében, Velencében vagy Nápolyban úgy, mint a „látni és meghalni" jelszóval utazó turisták százezrei. A 130 ezer lakosú város azonban többet árult el nekem az olasz életről, mint a látványosabb nagyvárosok. Reggio Emilia Olaszországban az átlagot képviseli. Jellegzetes olasz város. Vannak történelmi hagyományai a római birodalom idejéből, stílusos épületei — középkori olasz építészek remekei, vannak pazar kirakatai, amelyek a „miracolo economico"-t, az olasz „gazdasági csodát" tükrözik, itt is lüktet az élet. A műit bíívkiirvhen Reggio Emilia az ősi idők különös, megragadó légkörével keríti hatalmába a látogatókat. Szűk, sikátoros utcák, városkapuk, patinás templomok. Az ember ámulattal hallja, hogy az ódon épület, amely előtt éppen áll, a XI. században épült. Tisztelettel nézi a városháza előtti csonka kőoszlopot, annak az időnek néma tanúját, amikor itt terült el a több mint két évezreddel ezelőtt Marcus Aemilius Lepidus konzultól alapított Regium város fóruma. Később, amikor az ember már megszokta a várost, meglepődés nélkül hallgatja, hogyan vonultak végig ezen a vidéken Attila hadai, s azt a legendát, hogy a várost állítólag csak természetfölötti erők mentették meg, miután Prospero püspök könyörgésére sűrű ködbe burkolták, s így a rettegett hűn király, az „isten ostora" elvonult a láthatatlanná vált város mellett. KOZMA GYULA OLASZORSZÁGI ÚTIJEGYZETE 1967. II. 11. A múltat képviselő törzsi harcosok sose válnak meg fegyverüktől Reggio Emilia egyik legszebb épülete — a városi színház sen William Deng, amikor feláll, hogy a falitérképhez ve- x zessen. — Észak és dél kapcsolata-' ez az ország alapvető problémája. — A szakadék valóban mély: aki belenéz, szédülve borzong meg. Micsoda bűnei vannak a gyarmati rendszernek! Az ottomán birodalomtól örökölt ellentéteket az angol— egyiptomi uralom Idején csak elmélyítették Szudánban. Észa^ ken arab—iszlám kultúra, mohamedán vallás, délen afrikai néger kultúra, pogányság és kereszténység, a brit kolonialisták mesterséges határokkal tudatosan kettévágtak népeket, hatalmas törzseket, egyes csoportjaik éppúgy megtalálhatók Kenyában, Ugandában, mint Szudánban. De a legélesebbek a láthatatlan határvonalak — az iskolapolitikában, a közigazgatásban, a gazdasági életben. — Északon legalább kialakult némi kézműves ipar — mondja Deng. — Olajütőket, cukornád-feldolgozókat építettek, megindult a gyapottermesztés. Délen munkanélküliség, elmaradottság uralkodott, noha bőven van gyapotunk, cukornádunk, erdőnk, kávénk, s a legnagyobb déli nép, az egymilliós dinka törzs híres állattenyésztő. Északon egy állami és egy magánegyetem nyílt, a délnek nincs főiskolája. Az északi tartományokban mintegy száz középiskola van, a déliekben kettő. Ez az arány az elemi iskolákban is. A SANU a faji, nyelvi, vallási, gazdasági megkülönböztetés ellen van, és a korábbi színvonalkülönbség csökkentésére azt kívánja, hogy egy ideig részesítsék előnyben a déli gazdaságfejlesztési terveket. Ezek elősegítésére szövetségi állammá kívánja átalakítani Szudánt Amikor a SANU főtitkára ezt a programot először megfogalmazta, a katonai diktatúra kormánya elrendelte letartóztatását. A pártot betiltották, William Deng külföldre menekült Csak a forradalom sikere után térhetett haza, amikor a szudáni pártok kerekasztal értekezletre ültek össze. A khartúmi jobboldal előretörése, a nacionalista-soviniszta áramlatok megerősödése miatt azonban nem kerülhetett sor ésszerű megoldásra. A déli kérdést rendőri, katonai ügyként kezelték, s ennek megfelelően a déli tartományokban is fegyvert fogtak az elszakadás hívei. A fegyverek nyelvén folyt a párbeszéd — a csatazaj elhallgattatta a józan megegye-: zés sugalmazóit. A déliek a szükségállapot megszüntetését, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását sürgetik, mert csak igy képzelhető el a választások szabad előkészítése, a valóban képviseleti jellegű parlament létrehozása, a demokratikus alkotmány megteremtése. Amíg a déli padsorok üresek a parlamentben, addig a csonka nemzetgyűlésnek nincs joga alkotmánymódosításra — ez volt a kommunisták álláspontja is. A legfelső bíróság jogászai a múlt év utolsó napjaiban hozták meg döntésüket. KÖVETKEZIK: 5. HASSZÁN KADI IGAZSÁGA A Galleria Parmeggiani képtár Reggio EmiIiában. A történelemmel kapcsolatban meg kell említenem, hogy Reggio Emilia fontos történelmi esemény színhelye volt: itt született az olasz nemzeti zászló. 1797. január 7-én Itt gyűltek össze Ferrara, Bologna, Modena és Reggio Emilia küldöttei, s kikiáltották a Cispadana Köztársaságot. A köztársaság zöld-fehér-piros zászlaja később a szabad RUDNYÁNSZKY ISTVÁN: 4. ÉSZAK ÉS DÉL Khartúm külvárosában egyszerű, földszintes házban van a Szudáni Afrikai Nemzeti Unió irodája. Falán plakátok, sokszorosított felhívások — mind kézzel, stencilgéppel készültek. A bútorzat szegényes, az íróasztal is kopottas, mögötte magas termetű, fekete ruhás férfi. Az ellenzéki SANU (Sudan Afričan National Union) főtitkára, William Deng tekintélye nagyobb, mint irodája; szava nem a parlamentben, hanem csak röplapokon szólal meg, de az egész déli országrész nevében. — A politikai pártok demokratikus versengése mellett vagyok, beleértve a kommunista pártot ts — mondja William Deng. — Ellenzem bármely demokratikus párt betiltását, beleértve a kommunista pártot is. Állást foglaltunk az antiimperialista külpolitika és a nemkapitalista belső fejlődés mellett. Készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik ugyanezt akarják, beleértve a kommunista páztot is. A KP betiltását is annál is inkáb elítélem, mert az ellenzék elnémításának első intézkedését látom benne. Ezek világos szavak. S a déliek állásfoglalása különösen fontos Szudánban, ahol az ősi faji-törzsi ellentéteket régóta meglovagolta mindenki, aki a „divide et impera" módszerét alkalmazta a hatalom biztosítására. Aki vízumot kér Szudánba, a konzultól kéretlenül is tanácsot kap: ne menjen a déli - tartományokba, mert oda a vízum úgyse érvényes, s egyébként se tanácsos külföldinek odamenni, ahol még fütyülnek a golyók éjszakánként... A dél pacifikálását a kormány régóta igéri, legutóbb tavaly áprilisra Mahgub miniszterelnök, majd az év végére Szádek el Mahdi kormányfő jelezte az általános választásokat. De a választásokat mindmáig nem - lehetett megtartani, mert a déli probléma katonai megoldása helyett még mindig nem lf:láiták meg a politikai megoldás módozatait. A kormány attói tart, hogy az önkormányzatot követelő déli tartományok ezzel csak az elszakadást akarják előkészíteni, a déliek viszont federatív rendszert sürgetnek, amely lehetővé tenné az autonómiát, s így az elmaradottság felszámolását. Helyi önkormányzat? Országos szövetségi rendszer? A vita kerekasztaloknál és gyűléseken régóla folyik, de a megoldás még messze van. — Egész Szudán érdeke, hogy megtaláljuk a megoldást.. Mély a szakadék, de nem áthidalhatatlan — mondja csende-