Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-01 / 32. szám, szerda

TIZENHÁROM kommunista tanár Egyre gyorsul a Játék ira­ma. 4:4 a helyzet állása a pá­lyán, a következő percek döntik el, melyik fél javára billen a végeredmény. Fergeteges előre­törés a balszárnyon, menj rá, menj rá" felkiáltások a védel­met nógatják beavatkozásra, élesen karcolja a fékező korcso­lya a jeget, ütők csattognak, testek hemperegnek, a kapus szétvetett lábbal véd, a szurkoló lányok visítanak. Az ellentáma­dást ugyancsak kétnyelvű, ve­zényszavakkal indítják a fiúk, hol „nahraj, som vofný", hol pe­dig „add át" rikkantások ve­gyülnek az izgalmas jégkorong­mérkőzés ziháló zsivajába. Vé­gül egyhangúan a nemzetközi „gól!" felkiáltás harsan, s a góllövőt a „nagyok" példájára majd agyon gyömöszölik ... 5:4-nél hagyjuk el — kissé kel­letlenül — a losonci Építészeti Felső Ipariskola két osztálya között folyó meccset. Sokféle szemszögből értékel­hetnénk az előbb látott mérkő­zést: például a technikai tudás, a taktika, a harciaság, a kor­csolyázás, a botkezelés szem­pontjából. Jozef Nemec mérnök, az épületszerkesztés és müve­lettervezés tanára, az iskolai pártalapszervezet elnöke azon­ban egészen meglepő oldaláról látja a dolgot: „Fischer és Ja­niga tanár elvtársak egyik párt­feladatának teljesítéséről van szó. Azt hiszem, az évzáró tag­gyűlésen is szólni kell majd ar­ról, hogy ez a két elvtárs mi­lyen sikeresen irányítja a sport­érdekkörök munkáját." A fela­dat látszólag könnyű, hiszen nem lehet probléma télen hoki­meccset szervezni. Am a való­ságban Igen sokrétű tevékeny­ség rejlik a pártfeladat mögött: nem kevesebb, mint négyszáz fiatal érdeklődésének felkelté­se, energiájának helyes irányba terelése, a CSISZ-szel való Jó együttműködés, s nem utolsó­sorban az új tornaterem felépí­tése. A tornaterem tervrajzait a tanári kar készítette el, a munkálatokat a diákok szakmai gyakorlatok keretében végzik el, az épületanyagot a Magas­építő Vállalat adja. S a sport az iskola sokrétű tevékenységének csak egy kis szakasza. A négyszáz fiatal ok­tatása, nevelése a problémák tö­megét hozza napirendre nap, mint nap. E problémarengeteg sokoldalúságában minden egyes vonalon érvényesíteni kell a párt politikáját. Ezért a párt­szervezet felel. Ez azonban csu­pán tizenhárom kommunista ta­nárból, egy építőmesterből és egy szakácsnőből áll. Egy-egy emberre nagy felelősség neheze­dik. A pártonkívüliek bevoná­sa, a CSISZ hatásos irányítása, a hatékony pártmunka nélkül nem sokra mennének. Ezért nem tapasztaljuk a pártszervezetben az öncélú „tevékenységnek" még az árnyékát sem. A tennivaló annyi, hogy az úgynevezett „látszataktivitást" itt még hír­ből is alig ismerik. A pártszervezetben egy­valami nem okoz gondot: a CSKP Központi Bizottságának az évzáró taggyűlésekről hozott határozatának az a pontja, amely a párttagok aktivitása fokozását követeli meg a szervezetektől. Ez a Járási pártbizottság állás­foglalásában a „minden kom­munistának pártfeladatot" köve­telményben tükröződik. A lo­sonci építészeti ipariskolában vinszont már azzal kell törődni, hogy egy-egy kommunistára ne essék túl sok feladat. Az elv­társak úgy vélik, a pártszerve­zet szorítkozzék Inkább a fő­feladatok, a kulcskérdések meg­oldására és foglalkozzék keve­sebbet az operatív munkával. Ilyen értelemben készülnek az évzáró taggyűlésre is, amelyen bizonyára beszámolhatnak pél­dául arról, hogy a CSISZ-nek már nincs szüksége k ö z v e t ­1 e n beavatkozásra, hanem in­kább elvi irányításra. Indokol­ja ezt olyan tevékeny fiatalok, mint a másodéves Peter Kováč CSISZ-elnök jó munkája is. A legnehezebb feladatok a szervezetre a főfeladat teljesí­tésének felmérésében várnak. Nem mintha eredményekben és sikerekben hiány lenne, hanem maga a fő cél kézzel megfogha­tatlan, méterrel nem mérhető. Itt 15—17 éves fiatalok tudását, életszemléletét kell kialakítani. A tudás látszólag egyszerűen, osztályzattal mérhető. Ám az igazgató, a 26 éve egyazon posztot betöltő, nagytapasztala­tú Pavelka Aladár, így beszél erről: — A mai jeles osztályzat nem az, ami öt évvel ezelőtt volt, a mai elégséges sem egyenlő az öt év előtti elégségessel. A mai diákok elégséges osztály­zata több tudást jelképez, mint a régebbi. Nehéz lenne ezt pon­tosan lemérni, de hozzávetőle­gesen ötven százalékkal megnö­vekedett az igényesség. Képle­tesen: egy öt évvel ezelőtt je­lessel osztályzott feleletet ma gyenge kettessel osztályoznánk. Igényességet egyoldalúan nö­velni képtelenség — hiszen ez csupán a bukások számát nö­velné. Ahhoz, hogy a tanár Igé­nyesebb lehessen, a magyarázat, az oktatás színvonalát ls nö­velnie kell. Az iskolában éve­kig húzódtak a megoldatlan káderkérdések. Ha jó szakem­bert találtak, a nyelvismerettel volt baj — ez ugyanis az egyet­len építészeti ipariskola ha­zánkban, amelyben magyar tan­nyelvű osztályok működnek. (Legújabban már az első évfo­lyam két magyar és egy szlovák osztályból áll.) A kétnyelvűok­tatás nagy erőkifejtést követel a tanároktól. Mégis megtalálják a módját, hogyan tökéletesíthe­tik oktatási módszereiket: ven­dégként részt vesznek egymás óráján, sőt félévenként egy­egy tanár az egész tantestület számára levezet egy órát. Az ilyen minta-óra után a diákok haza mehetnek, de a tanárok kollégájuk bemutatójából, eset­leg hibáiból tovább tanulnak, elemzik módszerét, bírálják, di­csérik, esetleg átveszik valamely módszertani ötletét... De még ez sem elég. A diák végered­ményben maga tanul, a végső osztályzatot nemcsak tanítója, haneni otthoni éietkörnyezete, egyéni ambíciói is segítik kiala­kítani. Ezért oly fontos felmér­ni, milyen munkát végeztek a kommunisták a szülői tanáccsal, s nem utolsósorban a diákok szállásadóival. (Idén kellene befejezni az 520 férőhelyes in­ternátus felépítését, de addig számos diák felügyeletét szál­lásadójára kell bízni.) Sokoldalú, nagyon érzé­keny munkát követel a fiatalok emberré válásának folyamata. Könnyű a végeredményről be­számolni: végzett növendékeik között főiskolai tanársegédek, építővállalatok igazgatói van­nak, a tanulók 20 százaléka fő­Iskolára jelentkezik, ahol taoaly például 60 jelentkező kö­zül 58 sikeresen tette le a fel­vételi vizsgát. De emögött ott van a tizenhárom kommunista tanárnak a pedagógiai tanács­ban végzett munkára, az egyéni tanulásra, a szabadidő céltuda­tos megszervezésére, a gyakor­lati munka célszerűségére Irá­nyuló számtalan egyéni párt­feladat maradéktalan teljesítése is. Az építőipari üzemekben or­szágszerte jó csengése van a losonci Klement Gottwald Épí­tészeti Felső Ipariskolának. Merjük állítani, hogy azért van ez így, mert enek az iskolának a pártszervezete igen aktív te­vékenységet fejt ki. Ennek okait kutatva nem szabadulhatunk a benyomástól, hogy ez nem is annyira mesterségesen élesztett, hanem a körülmények által ki­kényszerítés aktivitás: ha ti­zenöt kommunista 400 fiatal kö­rében érvényre akarja juttatni a párt politikáját, akkor ott bi­zony formális tevékenységnek nincs helye. Ha ez a szükség­szerűség a tagság képzettségé­vel és öntudatosságával párosul, akkor nem csodálkozhatunk az eredményeken. Ezért csökkent­heti az iskolai pártszervezet operatív teendőinek menyiségét, és figyelmét az eszmei nevelés­re, a koncepciós politikai kér­dések megoldására fordíthatja. VILCSEK GÉZA EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ A FERTŐTLENÍTÉSRŐL Gál János sz.-i olvasónk írja: „Az emberek megszokták, hogy járványos betegségek előfordulásakor hivatásos dezin­fektorok végzik el a fertőtlenítés felelősségteljes munkáját. Véleményem szerint mindenkinek tndnia kell, mi a fertőtlenítés értelme. Az embereknek a gyakorlatban önszántukból is meg kell tenniük, ami tőlfik telik a betegségek elleni harcban .. Azt javasolja, írjuk le a legegyszerűbb fertőtlenítési eljáráso­kat, ahogyan a napi életben szükségesnek mutatkozik alkalma zásuk. A KÉZ TISZTÁNTARTÁSA Az emberi egészség megóvá­sának ez a legelső feltétele. A tisztátlan kéz közvetíti a fer­tőzést a száj felé, sőt szeny­nyezve élelmiszert, evőeszközt, szopókát stb., mások fertőzését is előidézheti. Vízsugár alatt, lehetőleg meleg vízzel, szap­pannal naponta többször mo­sunk kezet. A kézmosás elen­gedhetetlen minden WC-ha«z­nálat után, piszkos munka vé­geztével, étkezés előtt, a kony­hában pedig nemcsak főzés előtt, hanem mindannyiszor, ha nyers élelmiszereket érint­ve, főtt ételek adogalására té­rünk át. Sokszor előfordul, hogy az ember fertőző beteg környeze­tében, istállóban, vágóhídon vagy más szennyezettnek tu­dott helyen járt és önmaga sem biztos afelől, hogy egyszerű kézmosással megszabadulhat az esetleges fertőzéstől. Kéz fertőtlenítésére alkalmatlanok a bőrizgató vegyszerek. Az al­kohol sem megfelelő fertőtle­nítő anyag, mert csak felesle­gesen zsírtalanítja és kiszárítja a kéz bőrfelületét. Kezünket lyzol 2,5 °/o-os, vagy klorseptol 1 %-os, esetleg ajatin 1 %-os oldatában mossuk le, néhány percig jól egymáshoz dörzsöl­jük, majd vízzel leöblítjük, de előzőleg ne feledkezzünk meg a köröm mögül is eltávolítani a piszkot. HASZNALATI TARGYAK FERTŐTLENÍTÉSE Edényt és evőeszközt, de fog­kefét és körömkefét is a leg­egyszerűbb kifőzni. Nagyobb edényeket elég feloldott kre­zollal vagy ajatinnal kívül-be­lül jól kimosni. A bútort kre­zollal, ajatinnal vagy merfen­nel tisztogatjuk. A merfen azon­ban higanytartalmú, ezért fém­bútornál nem használjuk. A fer­tőtlenítő szernek jól be kell szá­radnia, csak aztán moshatjuk le a bútordarabot vagy fénye­síthetjük át. Kárpitozott részeit formalinos vagy ajatinos oldat­tal keféljük ái. A kivehető, pár­nás vagy epedás részeket in­kább párával fertőtlenítsük. Bőrt és szőrmét vákuumforma­linos fertőtlenítésnek kellene alávetni, mert pára vagy forró víz kárt tehet benne. Megelé­gedhetünk azzal, hogy krezol, ajatin vagy merfen oldattal alaposan kikeféljük az egyes darabokat. A FALAKAT ÉS A PADLÓT (ha ka vagy kerámiaburkolat­ról van szó) legjobban mészte­jes bevonattal fertőtleníthet­jük, csak a fapadlót tisztítjuk másképpen, előbb krezollal, klorseptollal vagy kaporittal mossuk le, majd miután jó ki­száradt, szappanos vízzel sú­roljuk fel. HIHIHIIIII •NMM IIIIIIIIIIIÍI u. i. Az ígéret Hzép sző.•. A múlt év december elsején Béké­ről ( Mier ovo j kaptuk a következő levelet: „Községünkből naponta har­mincnál több tanuló utazik a Somor­jai kilencéves és az általános mű­veltséget nyújtó középiskolába. A reg­geli autóbusznak negyednyolckor kel­' lene megérkeznie. A tanulók erre az Időre el is mennek a megállóhoz, de a túlzsúfolt autóbusz a falut kikerül­ve előbb bemegy Somorjára és jó, ha háromnegyed nyolc körül visszatér értük. Így az első tanítást órát, ön­hibájukon kívül rendszeresen elmu­lasztják, megkésve érkeznek az isko­lába. A Békéi Helyi Nemzeti Bizott­ság már több ízben kérte az ille­tékeseket, hogy segítsenek a bajon: Fáradságuk azonban eredménytelen maradt a mai napig. Kérjük a segít­ségüket. Áz aggódó szülők." A levél alapján a Bratislava-Vidék-i Járási Nemzeti Bizottság illetékes ügyosztályához fordultunk magyarázatért, s egyben kértük, hogy az ügyet vizsgálják felül. Válaszukat december 21. keltezéssel kaptuk kézhez. A többi között így írnak: „A békéi szülők és a helyi nemzeti bi­zottság panasza, illetve kérelme jogos. Ezért a következő intézkedéseket tettük. A 7/089-es járat reggel Szencről korábban fog indulni, vagyis 6.25 órakor és 7.25 órakor érkezik Somorjára. Itt megfordul és 7.35 órakor érkezik Békére. A tanulók­kal 7.50 órakor már újból Somorján lesz. Az így módosított járat elsőízben 1967. Január 3-án indul. A legújabb menetrend­ben is így fog szerepelni." Az említett járási nemzeti bizottság ille­tékes ügyosztályának válaszát közöltük a békeiekkel és őszintén szólva mi is örül­tünk a megértésnek. Az iratokat pedig ad acta tettük. január 23-án azonban újabb levelet kaptunk Békéről. Idézzük: „A múlt év december 23-án kelt levelük nagy örö­met váltott ki a faluban. A helyi nem­zeti bizottság a hangosan beszélőn ér­tesítette a lakosságot, hogy 1967 Január 3-tól Javukra megváltozik az autóbusz menetrend. Gyerekeik ez­után már nem járnak majd késve az iskolába. Az ígéret azonban valótlan­nak bizonyult. A helyzet azóta is vál­tozatlan. Az autóbusz azóta sem jön be a gyerekekért. Szíves közbenjárá­sukat köszönjük. A továbbra is aggódó szülőkl" A tényállásról a helyszínen is meg­győződtünk. A Békéi Helyi Nemzeti Bizottság már más ajánlatot is tett a ČSAD vezetőségének: Amennyiben az előb­bi javaslat nehézséget okozná, akasszanak pótkocsit az autóbusz után és akkor a régi menetrend is megfelel. Nekik nem kell Somorjáról visszatérni a gyermeke­kért, viszont a békéi tanulók is idejében az iskolában lehetnek. Ezt a Javaslatot kereken elutasították. Először azzal indo­kolták, hogy az erre a vonalra tervezett pótkocsi elromlott. Később kijelentették: pótkocsi nincs. őszintén szólva furcsa egy eset. A Bra­tislava Vidiek-i Járási Nemzeti Bizottság közlekedésügyi osztályának az adott sza­va csak ennyit érne? Reméljük a kérdésre rövidesen választ kapunk. SZAffKA ISTVÁN Értékesebb játékszereket kre­zollal, formalínnal vagy ajatin­nal kell lemosni, a fajátékokat klorseptollal mossuk le, ismét megvárjuk, amíg az oldat elpá­rolog, hogy aztán vizes rongy­gyal törülhessük meg a játé­kot, mielőtt a gyermek kezébe adjuk. A textil vagy műanyag játékot gőzzel fertőtlenítjük. Az értéktelenebb, szennyezett és fertőzött tárgyakat egysze­rűen elégetjük. Tűzbe dobjuk a fertőzött szemetet és a rongy­hulladékot ls. Az olyan hulla­dékot, amelynek eJégetése ne­hézségekbe ütközik, krezollal vagy klórmész oldatával önt­jük le. Gépkocsit vagy más forgalmí­és szállítóeszközt krezollal vagy szagtalan ajatinnal fertőtlení­tünk; kárpitozott vagy párnás részeit a fertőtlenítő anyag ol­datával alaposan átkeféljük. KUTAK ÉS VfZTARTALYOK fertőtlenítéséhez annyi klór­meszet vagy hasonló készítményt kell szórnunk a vízbe, amíg az kifejezetten klórszagú lesz. Kb. 100—500 g-ra van szükség 1 m 3 vízre. 24—48 óra multán a vizet kimeregetjük vagy kiszi­vattyúzzuk. Tekintettel a vízel­látás elsőrendű jelentőségére, a kutak vizének fertőtlenítését szívesen végzik el a járási kö­egészségügyi és járványtan! ál­lomás szakképzett dolgozói. A lakosság részéről fontosabb arra ügyelni, hogy az ivóvízbe ne juthasson fertőzés semmifé­le szennyeződés útján. Ez a ku­tak és környezetük, illetve vé­dőövezetük rendbentartásától függ. igen fontos a WC és az űr­gödrök fertőtlenítése is. A víz­öblítéses WC csészéjébe kb. 1 liter krezolt vagy fél liternyi mésztejet öntünk s annak egész belsejét kisseprővel vagy hosz­szúnyelű kefével jól kitisztítjuk. Ürgödrös árnyékszéknél több fertőtlenítő anyagra van szük­ség. Egyszerű mésztejjel feléig öntjük fel az űrgödröt. Por ala­kú klórmészból az űrgödör köbtartalma kb. egy tizedének, darabos oltott mészből egy ötö­dének, nyers fenol egytizedé­nek megfelelő mennyiség szükséges. Külön fertőtleníte­ni kell a WC ülőkéjét, falait, padlóját, a vízöblítő foggantyú­ját és az ajtókilincset kívülről és belülről is. Legjobb a krezo­los lemosás. A fertőtlenítéssel kapcsolat­ban szólnunk kell még az ál­lati tetemekről is. A kimúlt ál­latokat legalább másfél méter mély gödörbe tesszük, megszór­juk mésszel s csak azután föl­deljük el. A fertőző betegségek elleni harcban mindenkinek céltudatosan és aktívan kell résztvennie: A kórokozó csirák elpusztítása a fertőtlenítés cél­ja, s ezért ne kizárólag járvány­ellenes intézkedéseknek, hanem a betegségmegelőzés eszközé­nek is tekintsük. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Fába égetett étlapot készíte­nek a domailicei Chodovia szövetkezet dolgozói a prá­gai Zlatá husa étterem szá­mára. Képünkön: Jozef PlaS elektromos tűvel Jrja" az étlapot. (J. Vlach felv. — CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents