Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-01 / 32. szám, szerda

Több éru = nagyobb jövedelem A tőrei szövetkezetesek alaposan körültekintettek a házuk táján. Az új irányítási rendszer bevezetése rájuk ls serkentőleg hat. Megállapították, milyenek a termelési lehetőségeik és eszerint állítják össze a termelési és a pénzügyi tervet. Le lehet szögezni, hogy az Idén sokkal több árut küldenek a piacra mint tavaly. Szimondel László elnök szerint csak akkor lesz nagyobb a bevétel, ha többet adnak el. Igaza van. Nemcsak ő, hanem az egész tagság arra törekszik, hogy a kitűzött célt valóra váltsák. Bár a tervezés végére nem tettek pontot, Bálint István gazdász máris vázolni tudia, milyen lesz a termelés. 235 KILÓ HÚS HEKTÁRONKÉNT A gazdaságról nem lehet állítani, hogy rossz hústermelő. Tavaly ls minden hektár föld után 224 kiló húst adott el. Teljesítményével a lévai járásban az élenjárók közé sorakozik. A tervek szerint az idén a járási átlagos hústermelés 175 kiló körül mozog hektáronként, a töriek viszont 235 kilót adnak el. Van rá mód. Jó volt a kukoricatermés, a kalászosok ls beváltak, s az évelő takarmányokból is kazlat raktak. Meg aztán a kocagondozók is megemberelték magukat. 1962-ben mégcsak 8 malacot tudtak elválasztani egy kocától, tavaly meg már kétszer annyit. A jelek szerint az idén még több lesz a kismalac. A malacky! Nyugat-szlovákiai Konzerv és Szeszgyárban bevezették az ízletes húspástétomok gyártását, melyek füstölthúskrém és oldalas pástétom néven kerülnek forgalomba. (E. Remp felv. — ČTK) így sertéshúsból Levický fstván agronómusnak az idén is jól kell irányítania a növénytermelést, hogy takarmányokból sem legyen hiány. KIEMELKEDŐ TOJÁSTERMELÉS A lévai járásban az idén több gazdaság csökkentette a tojástermelést, a tőreiek ennek a fordítottját teszik. Vállalták, hogy a tavalyi 360 ezer tojás helyett 750 ezer tojást adnak el. Bálint István gazdász mondja, hogy így jobban kihasználhatják az épületeket és csökkenteni tudják a tojás önköltségi árát, mert tavaly bizony egyegy tojás 78 fillérbe került, s kevés volt rajta a nyereség. Ha a tyúkok átlagos évi hozama meghaladja a 150 tojást, akkor jövedelmező lesz a tyúkok tartása. Szó, ami szó, a tőrei szövetkezetben a hús- és a tojástermelés a járási átlagnál jóval nagyobb lesz. Csupán a tejtermelés mozog a régi szinten, sőt némi visszaesés mutatkozik. A szarvasmarhaállomány sűrűsége nem kifogásolható, hiszen a 771 hektáros gazdaságnak 540 szarvasmarhája és 460 juha van, csak az a hiba, hogy kevés a tehén, mindössze 105. Ugyanis a gümőkóros tehenek kiselejtezése miatt csökkent a számuk. Az év végére azonban ismét 200 tehenük lesz, s Jövőre a tejtermelés is visszatér a régi kerékvágásba. EMELKEDIK A MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKE? A kérdésre azzal válaszol a gazdász, hogy tavaly is megtalálták számításukat. 20 koronában szabták meg a munkaegység értékét, s a zárszámadáskor legalább 3 koronával megtetézik. -— A részesedés lehetne akár 6 korona ls munkaegységenként — ismeri be Bálint elvtárs —, azonban, a. fele tartaléknak marad a bankban. Az Idei részesedést illetően a vezetők még nem szolgálhatnak pontos adatokkal. Az árutermelés emelkedéséből azonban arra következtethetnek, hogy egy-egy munkaegységre 4—5 koronával többet tervezhetnek, mint tavaly. Ez pedig szép jövedelmet jelentene a tőrei tagságnak, mert hisz a szövetkezetben a normák nem szilárdak és könynyebben lehet megszerezni a munkaegységet, mint más gazdaságban. (bj) JOBB ÉS TÖBB SZOLGÁLTATÁST a kelet-szlovákiai kerületben Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongresszusa — az életszínvonal további emelését szem előtt tartva — kulcsfontosságú feladatként tűzte ki hogy a szolgáltató üzemek egyre szélesebbkörűen és kellő szinten elégítsék ki a lakosság igényeit. Ezzel kapcsolatban rá kell arra mutatnunk, hogy a helyi gazdálkodási üzemek elsősorban a polgártársaink által naponta igényelt, tehát számukra nélkülözhetetlen, s ezért alapvető és tipikus szolgáltatásokat nyújtják. A kelet-szlovákiai kerületben 31 szolgáltató üzem és 14 helyi iparvállalat gondoskodik az említett szolgáltatásokról, — természetesen TÚLNYOMÓRÉSZT A VAROSOKBAN, de hatáskörük a kerület falvaira is kiterjed. Magától értetődő, hogy elsősorban nagyobb falvakról van szó, ahol — még a közelmúltban — csupán mozgó-műhelyek, illetve begyűjtők stb. révén adódott részbeni lehetőség a falusiak igényeinek kielégítésére. A kelet-szlovákiai kerületben 160 nagyobb, tehát központi jellegű község van, de közülük csak 69-ben léteznek helyi gazdálkodási üzemek. A kerület többi községe nélkülözni kénytelen mind a helyi ipari, mind a szolgáltatóüzemeket, így tehát tulajdonképpen a múlhatatlanul szükséges szolgáltatásokat is. A visszás állapot okát elsősorban abban látjuk, hogy a kerület falvaiban 1960-ig nem foglalkoztak érdemlegesen ezekkel a problémákkal. Ez pedig részben arra vezethető viszsza, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák megoldása a Járási székhelyen ls sok bonyodalmat, sok gondot okozott. Még jobban megnehezítette a helyzetet, hogy 1960-tól kezdve rohamosan csökkent a kerületben addig úgy-ahogy fenntartott helyi gazdálkodási üzemek száma. Legújabban megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok, illetve üzemek minden jószándékuk és céltudatos törekvésük ellenére sem képesek a falusi lakosság számára szükséges SZOLGÁLTATÁSOKAT MEGFELELŐ SZINTEN NYÚJTANI, arai most — a tervszerű gazdaságirányítás új elvet bevezetésének napjaiban — még szembeötlőbb. Köztudomású ugyanis, hogy a kerület járásainak egyes, a közlekedési hálózattól távoleső községeiben fenntartott helyi gazdálkodási üzemek túl költségesek, tehát veszteségesek is. Most, amikor a nemzeti bizottságok nagyobb pénzügyi s gazdasági önállóságra tettek szert és a gazdaságirányítás tökéletesített rendszerének elveit érvényesíthetik, a kelet-szlovákiai kerületben is. KEDVEZŐBBEK A LEHETŐSÉGEK a szakszerű, színvonalas szolgáltatásokra, illetve a vidéki lakosság ez iránti Igényeinek teljesebb kielégítésére. A kerület járási nemzeti bizottságai egyrészt új kisüzemek létesítésére, másrészt a meglevők bővítésére, illetve tökéletesítésére jelentős összegeket folyósítva, ugyancsak hathatósan támogatják a helyi nemzeti bizottságok által Irányított kisüzemek fejlesztését. így pl. a mtchalovcel JNB tavaly 47 000 koronát utalt át a pinkovcei HNB-nek, és 30—30 ezer koronát a krčavat és a Remetské Hámre-i HNB-nek. Ezenkívül a mlchalovcei JNB helyi ipari és gazdálkodási osztálya a költségvetésben a helyi kisüzemek fejlesztésére jóváhagyott összegből 70 000 koronát kocsátott több helyi nemzett bizottság rendelkezésére. Rendkívül jelentős pénzügyi támogatásban volt részük a mlchalovcei járásban azoknak a helyi nemzeti bizottságoknak, amelyek a JNB pénzügyi osztályának ajánlására az Állami Takarékpénztárral kötött hitelszerződések alapján összesen 993 000 koronához jutottak. A nemzeti bizottságok számára kiadott irányelvek gyűjteményének 8. számában közzétették a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság 1966. szeptember 29-én jóváhagyott elveit. Ezeknek érvényrejuttatása a kelet-szlovákiai kerületben ls igen kedvezően befolyásolta a szolgáltatások elterjesztését célzó kezdeményezőkészség kibontakoztatását. Részben e befolyásnak köszönhető az is, hogy a helyi nemzeti bizottságok által irányított kisüzemek MIND JOBBAN HASZNOSÍTJÁK A HELYI NYERSANYAGFORRÁSOKAT. Az említett irányelvek serkentő hatása azon alapszik, hogy érvényesítésük eltávolítja a HNB-k kisüzemei lendületesebb fejlődését gátló akadályokat, különösen pedig megszüntetik a béralap bizonyos korlátozását, az előre megszabott árakat, s s hatálytalanítják azt a rendelkezést, hogy a kisüzemeket kizárólag a kiskereskedelem láthatja el a szükséges anyaggal. A kelet-szlovákiai kerület néhány községének nemzeti bizottsága nem tesz semmit a lakosság számára nélkülözhetetlen kisüzemek létesítése érdekében. E HNB-ék funkcioná-. riusai ugyanis attól tartanak, hogy ez fölösleges bonyodalmakat okozna s megnehezítené közigazgatási teendőiket. Azt viszont nem hajlandók belátni, hogy ők viselnek felelősséget a lakosság szolgáltatások iránti igényeinek kielégítéséért s a község fokozatos fejlesztéséért Magától értetődő, hogy • helyzetben A MAGANIPAROSOK MUNKAJA SEM NÉLKÜLÖZHETŐ a kelet-szlovákiai kerületben. A 455/1964 és a 80/1965 sz. kormányhatározat közzététele utáa egyre több magániparos folyamodott iparengedélyért, s a kerületben jelenleg már 1396 iparengedélyt tartanak nyilván. A* ilyen engedéllyel rendelkező kisiparosok — ácsok, asztalosok, szabók, kőművesek, cipészek, lakatosok, tetőfedők, mázolok, szobafestők, kőfaragók stb. — az üzemvitel költségeit vállalva, önállóan „gazdálkodva" nyújtanak különböző szolgáltatásokat. A kelet-szlovákiai községekben a szolgáltatások terén érvényesített legújabb módozat szerint az adott körzetben bizonyos vállalatok bizonyos munkák elvégzésére kötnek szerződést a kisüzemek dolgozóival. Ami tehát a kelet-szlovákiai kerület HNB-inek gondoskodását Illeti, általános érvényű a* a megállapítás, hogy a helyt nemzett bizottságok funkcionáriusai tudatosítják a kisüzemek létesítésének s fenntartásának fontosságát, és példamutató kezdeményezőkészséggel teljesítik az e célt szolgáló feladatokat. BOHUS NEMCEK, a Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója Sebastian és Alekszandr úgy állt Pavel háta mögött, hogy a fiú ne lássa őket. — Minden kérdésre csak igennel vagy nemmel vála szoljon — mondta az orvos. — A kulccsal kezdjük? — kérdezte Sebastian. — Kezdhetjük azzal ts — válaszolta az orvos. Megismétlődött az előbbi jelenet, csak nem Alekszandr, hanem Pavel volt a szenvedő alany. Pavel a hármast választotta, s az orvos az első vizsgálat eredményeit összegezve játszi könynyedséggel kitalálta. Hirtelen rosszullét fogta el Pavelt. Úgy látszik, a készülék jól működik, mert valahányszor nemmel válaszol a kigondolt számra, az Irószerkezetek karja kileng. Ez aztán kulcsként szolgál a vallatásról készült feljegyzés elemzéséhez. Nem lehetne valahogy becsapni az írószerkezeteket? — Még egyszer? — kérdezte Alekszandr. — Igen — hagyta rá Sebastian. Pavei most az egyest választotta. A művelet megismétlődött. Utána az orvos nagyon hosszasan tanulmányozta a szalagot. Ajkába harapott, és hallgatott. Végre megszólalt, de hangja nem olyan magabiztosan csengett, mint az előbb: — Hármasra gondolt. — Nemi — kiáltott fel örömében Pavel. — Bizony isten nemi Itt van, nézze. Sebastian meggyőződött róla, hogy Pavel igazat mond. — Majd a végén megint megismételjük a kulcsot. Elő szokott ez fordulni máskor is, ha az egyest választják ... Pavel az ablakba nézett. Kinn az utcán hirtelen elsötétedett. A tenger felől sűrű fellegeket kergetett a szél. A vihar még nem tört ki, de nagy cseppekben esett az eső. Az orvos leeresztette a redőnyöket, és lámpát gyújtott. Sebastian és Alekszandr ismét Pavel háta mögé állt, az orvos pedig a kísérleti alannyal szemben foglalt helyet. — A kérdésekre igennel vagy nemmel válaszoljon, és nézzen a szemembe — figyelmeztette Pavelt. Fogas kérdések Sebastian bekapcsolta a detektort. — Moszkvában született? — hangzott Alekszandr első kérdése. — Igen. " — Apja él? — Nem. — Ön kommunista? — Ezt már Sebastian kérdezte. — Nem. — Ült börtönben? — Igen. — Tetszik itt önnek? — Nem. — Szereti a bort? — Igen. — Szolgált a szovjet hadseregben? — Nem. — Ön az állambiztonsági szervekben szolgál? — Nem. — Családos? — Nem. — Kommunista? — Nem. Sebastian kikapcsolta a detektort. Az orvos felkelt, kiengedte a levegőt a Pavel karjára csatolt hullámos csőből, aztán fél perc múlva nyomókörtével ismét levegőt szlvatytyúzott bele. — fól válaszolok? — érdeklődött Pavel. — Nagyon jól, sőt kiválóan — válaszolta gúnyosan az orvos. Pavel a kérdések sorrendjéből valamilyen rendszerre akart következtetni. Eddig nem vélt felfedezni semmilyen rendszert. Talán majd véletlenül dobnak be egy komolyabb kérdést? ... Következett a kérdések második sorozata. Sebastian kezdte. — Van anyja? — Igen. — Szereti? — Igen. Kimért, nyugodt hangon kérdezett. Alekszandr hirtelen megszakítva, szinte hadarva közbevetett egy kérdést: , — Zarokov taxisofőrként működik? Pavei hátranézett a kis kövérre. — Nem tudom, mit válaszoljak. Nem Ismerek semmiféle Zarokovot. — Pavel látta, hogy Sebastian és Alekszandr nyitott noteszt tart a kezében, tehát a kérdéseket jó előre öszszeállították. — Jól van, menjünk tovább — mondta az orvos. — Ön kommunista? — kérdezte Sebastian. Már harmadszor. Pavel elordította magát: — Nem! — Ne ordítson, fiatalember! — szólt rá Alekszandr. — Ön járt a talajmintáért? — folytatta a kérdéseket Alekszandr. — Igen. — Ön tolvaj? — Igen. — Nős? — Nem. — Leonyid Krug kapott táviratot az üdülőben? — Igen. — Ön reggelizett ma? — Igen. — Ön szándékosan ki akart jutni külföldre? — Nem. Ismét megpihentek. A második kérdössorozat után már fel lehetett fedezni bizonyos rendszert a vallatásban. Ismert adatokra épülő ártatlan kérdések közé csempészték a lényegeseket, a fogas kérdéseket. Következett a harmadik sorozat. Kevesebb kérdést tettek fel. Rövid szünet után sor került a vallatás negyedik, majd ötödik sorozatára. A vizsgálat egyre rövidült. Valamennyi kérdés között csak kettő volt lényeges. Sebastian azt kérdezte, nem kommunista és nem csekista-e Pavel. Pavel észrevette, hogy vallatói nem nagyon elégedettek. Háromszor megismételtették vele a kulcspróbát. Az orvos csak egyszer találta el a kigondolt számot, két esetben melléfogott. Ogy látszik, Pavel okult a tapasztalatokból. Még esett, amikor Pavel négy óra tájban Alekszandr kíséretében elhagyta a villát, s visszaautózott Krughoz. (FOLYTATJUK)