Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-26 / 57. szám, vasárnap

Politikai bizonytalanság INDONÉZIÁBAN SUKARNO HÍVEI MÉG NEM ADTAK FEL A HARCOT Pekingben feloszlatják a .forradalmi felkelők' szervezeteit MAO CE-TUNG FEGYELMEZETTSÉGRE SZÓLÍTJA FEL A HADSEREGET EN-LAJ BÍRALTA A „VÖRÖSGÁRDISTÁK" TULKAPASAIT CSOU Djakarta (ČTK) — Miután Sukarno elnök átruházta a ha­talmat Suharto tábornokra, akit közben —• mint már közöltük — ügyvezető elnökké neveztek kl —, Indonéziában meglehető­sen bizonytalan a politikai helyzet. Sukarno hatalmának megtépázását kompromisszum­nak tekintik, a jobboldal vi­szont, amely az elnök teljes likvidálását követeli, nem egy­séges. Nasutlon tábornok hí­vei, így például Sudjipto dan­dártábornok, földművelésügyi miniszter szerint Sukarno eltá­volítása megfelel a jelenlegi követelményeknek Indonéziá­ban. Ezzel szemben a parla­ment elnöke és több más jobb­oldali politikus Is alkotmányel­lenesnek tekinti Sukarno le­váltását. A djakartai diákszervezetek képviselői a CTK djakartai tu­dósítójának elmondották, hogy a diáktüntetések az alkotmá­nyosság betartását sürgetik. A diákok elégedetlenségüket fe­jezik ki az eltávolítás módja felett. Ezzel szemben a jobbol­dali KAMI diákszervezet még szélsőségesebb eljárást sürget és követeli Sukarno elnök bí­róság elé állítását. Az Indonéz hadsereg lapja a Belita Judha tegnapi számában azt írja, hogy a kormány két bonyolult kérdés előtt áll: az egyik a Jelenlegi kormányzás dualizmusának felszámolása, a másik a politikai konfliktus megoldása. A lap szerint a kérdéseket külön-külön kell rendezni, majd hozzáfűzi, hogy közülük az egyik lényegében már rendeződött azáltal, hogy Suharto átvette a hatalmat. E hírmagyarázatból arra le­het következtetni, hogy Suhar­to tábornok kompromisszuma lényegében a Sukarno híveit akarta próbára tenni, főleg Kö­zép- és Kelet-Jáván, ahol az in­donéz ideiglenes népi tanács­kozó gyűlés közelgő ülése előtt meglehetős nyugtalanság ural­kodik. Az előbb említett lap szerint gyakoriak az összetűzé­sek Sukarno hívei és ellenzői között. Mindez arra vall, hogy Sukar­no elnök erőszakos eltávolítá­sával nem oldódik meg a poli­tikai válság Indonéziában. Tokió (CTK) — Mao Ce-tung elnök fegyelmezettségre és a pártellenőrzés megszilárdításá­ra szólította fel a kínai hadse­reget. Megtiltotta a katonák­nak, hogy a polgári szervekben .Átvegyék a hatalmat", és uta­sította a pártbizottságokat, hogy ellenőrizzék a hadse­regben folyó tisztogatásokat". A Japán laptudósltók vélemé­nye szerint a fegyelmezettség megtartására és a pártellenőr­zés megszigorítására tett felhí­vás arról tanúskodik, hogy a kí­nai hadseregben a ,Jculturálts forradalom" időszakában belső zavargásokra, ellentétekre és széthúzásra került sor. A lapok ezután több Idézetet közölnek a felhívásból, majd megállapít­ják, hogy ezek szerint valószí­nűleg elégedetlenség tapasztal­ható a legénység és a tisztikar között. A pekingi közbiztonsági szer­vek mellett működő katonai el­lenőrző csoport tegnap kiadta első rendelkezését, amely sze­rint a fővárosban betiltanak több „vörösgárdista" szerveze­tet, amely a „kulturális forradalom" időszakában ala­kult. A rendelkezés reakciós­nak bélyegzi a „vörösmunká­sok országos felkelő szövetsé­gét" és „a kapitalizmus felszá­molására alakult felkelő cso­port országos parancsnoksá­gát". Ezeket a szervezeteket az­zal vádolják, hogy fegyveres összetűzéseket provokáltak ki, megtámadták az állami szervek vezetőit, és megrongálták _ az állami vagyont, középületeket foglaltak le, megerőszakolták a nőket, és más bűncselekménye­ket követtek el. Vezetőiket le­tartóztatták, de tagjaikat, amennyiben visszatérnek mun­kahelyeikre, és elismerik hibái­kat, a kiadott rendelkezés ér­telmében nem büntetik meg. Csou En-laj miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében ta­pasztalatlanoknak és tehetetle­neknek nevezte a vörösgárdis­tákat", és kifelentette, hogy azok képtelenek Irányítani az ország ügyelt. „Önökre nem le­het támaszkodni" — mondotta Csou En-laj a forradalmi felke­lőknek, majd szigorúan bírálta a hatalomátvétel egyes for­Az Olasz Kommunista Párt a kommunista mozgalom vitás kérdéseiről A Kongresszus párt csak gyenge többségre számithat Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága négy napig tanácskozott Rómában. Napi­rendben előbb Olaszország belpo­litikai helyzete szerepelt, majd megvitatta a központi bizottság a „Harc Vietnam békéjéért és szabadságáért, valamint az OKP a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért" című napi­rendet. Előadó Enrtco Berlin­guer elvtárs, az OKP politikai irodájának a tagja volt. A vitá­ban pénteken felszólalt a párt több vezetője, közöttük Luigi Longo. Az ülésről kiadott záróhatá­rozat jóváhagyta a plénumon el­hangzott két beszámolót a bel­politikát helyzetről, valamint a Vietnam békéjéért és szabadsá­gáért vívott harcról. Az OKP állásfoglalásait a na­pirenden szereplő kérdésről a következőképpen foglalhatjuk össze: Vietnam: Az USA agresszív katonai kalandja semmi sikert nem ért el, nem is érhet el Viet­namban. A terrorbombázásokkal sújtott vietnami nép „a kollek­tív hősiesség olyan példáját mu­tatja, amely párját ritkítja a történelemben". A nemzetközi kommunista mozgalom első számú ellenfele az amerikai im­perializmus volt és marad. Kína: Az OKP a legélesebben bírálja és elítéli a kínai vezetők mai politikáját, amely gyengíti az antiimperialista harcot és aláaknázza az imperialistaelle­nes erők egységét. A kínai ma­gatartás lejáratja a szocializ­mus magasztos elveit. A kommunista pártok nem­zetközi értekezlete: Az Olasz Kommunista Párt szerint szüksé­ges, hogy „megkezdődfék a mun­ka a kommunista pártok nemzet­közi találkozójának előkészíté­sére". Ez az értekezlet azonban nem tűzheti ki célul, hogy „fe­leletet és általános megoldást találjon mindazokra a kompli­kált kérdésekre, amelyek ma a kommunista világmozgalom előtt állnak". Az értekezletnek „az imperializmus elleni harc nagy kérdéseire kell korlátozódnia". Delhi (CTK) — A Kongresz­szus párt, a képviselőházban valószínűleg csak gyenge több­ségre számíthat. Ahhoz, hogy abszolút többséget nyerjen, a szavazatoknak legalább 60 szá­zalékát kellene megkapnia a még hátralevő 150 választókör­zetben, ahol a szavazatok ösz­szeszámlálása még tart. A választások előtt a Kong­resszus párt a képviselőház 509 mandátumából 364-et mondha­tott a magáénak. Az új képvi­selőháznak 521 képviselője lesz, s ahhoz, hogy a Kongresszus párt abszolút többséget nyer­jen, több mint 260 mandátumot kell kapnia. Ez a többség azon­ban igen sebezhető volna, ezért feszült várakozás előzi meg a még hátralevő választási ered­ményeket Az eddigi Jelentősek szerint a fő ellenzéki párt, a Jobbol­dali Swatantra lesz, s utána következik az Akhil Bharatiya Ian Sangh hindu soviniszta párt. Mindkét reakciós párt lé­nyegében megjavította helyze­tét a parlamentben. Mandátumaik számát tekintve a két kommunista párt a Swa­tantra és a Ian Sangh után kö­vetkezik. A Kongresszus párt eddig hét államban szerzett abszolút több­séget, hét államban pedig e többségét elvesztette. A 13 miniszter közül, akik újból képviselői mandátumra pályáztak, 8 minisztert megvá­lasztottak és öt megbukott. Kö­zéjük tartozik Sing vas- és acélipari miniszter ls. NORMÁLIS KAPCSOLATOT KELL LÉTESÍTENI A KÉT NÉMET ÁLLAM KÖZÖIT Berlin (CTK) — A Hallstein­doktrínát nem hatálytalanítja az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kap­csolatot vesz fel olyan orszá­gokkal, amelyek normális kap­csolatot tartanak fenn a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal. Ez a doktrína csak akkor veszti el hatályát, ha az NSZK lemond arról a revansista és expanzionlsta igényéről, hogy ő képviseli Németországot. Ezt az álláspontot szögezte le Harry Czepuck, a Neues Deutschland Ismert hírmagya­rázója a lap szombati számá­ban. Azt írja, hogy Herbert Wehner, az össznémet kérdés bonni minisztere nemrégen ar­ra utalt, hogy a nyugatnémet kormány a közelmúltban jegy­zéket Intézett a szocialista or­szágokhoz, amelyben azt a ki­Jelentést teszi, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról a köl­csönös kapcsolatokban. Egyút­tal utalt arra is, hogy állítólag ez az NDK-ra is vonatkozik. A hírmagyarázó megállapítja, hogy az NDK kormánya nem kapott ilyen jegyzéket, és kife­jezi azt a nézetét, hogy az NSZK-nak az erőszak elvetésé­ről tett nyilatkozata feltétele­zi, hogy először normális köl­csönös kapcsolat jöjjön létre a két német állam között. 1987. II. 24. KISLEXIKONUNK LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG Esiaki szomszédunk, a Lengyel Népköztársaság tavaly júliusban ünnepelte az ország fennállási­nak ezredik, s népi állammá ala­kulásának 22. évtordulójit. A második világháborű előtti Lengyelországban a föld a nagy­birtokosok kezén volt, az ipart a külföldi nagytőke bitorolta, s az ország ügyeit lelkiismeretlen poli­tikai kalandorok intézték. Az egy lakóira játé Ipari termelés alig IS—20 százaléka volt a gazdasági­lag fejlett nyugati államokénak. MegélhetőségI lehetőségek hfján Lengyelországból sokan kivándo­roltak. A hitleri megszállás alól felsza­badulva megalakult a Lengyel Népköztársaság. Területe 311730 négyzetkilométer, lakossága 31 161 000 ffi. Az egykor elmaradt mezőgazdasági ország, melyet a világháború 80 százalékban el­pusztított, a korszerű ipar és technika országává fejlődött. A fellendülést nagyban elősegítette az ásványi kincsek (kőszén, kő­olaj, réz, kén, mész, kaolin, só, horgany stb.) kiaknázása. A len­gyel ipari termelés értéke 1938­hoz képest 12-szeresére, az egy lakosra számított mezőgazdasági termelés pedig 47 százalékkal nö­vekedett. 1946-hoz viszonyítva a nemzeti fövedelem több mint Öt­szörösére emelkedett. Az új, korábban nem létezett iparágak közül különösen gyors ütemben fejlfidik a vegyipar és a gépjárműipar. Kétszáz lengyel ke­reskedelmi hajfi és 130 halászha­jfi járja az óceánokat. Három nagy hajégyárának évi termelésével Lengyelország tizenkettedik helyet foglalja el a világranglistán. A nagy kikötőkben (Szczeczin, Gdy­nia, Gdansk) évente 28 millió ton­na árut raknak át. (Lengyelország ugyanis fontos tranzitállomás a KGST országainak külkereskedel­mében.) Az ország második leg­nagyobb folyőját, az Odrát Európa egyik legnagyobb vlziútjává kí­vánják kiépíteni. Hazánk 1947 márciusában 20 év­re szőlő barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a Lengyel Nép­köztársasággal (e szerződés meg­újítására utazik most a LEMP Központi Bizottsága meghívására a Novotný elvtárs vezette párt­és kormányküldöttségünk Len­gyelországba,) s azóta ls szoros kapcsolatokat tart fenn vele más. például műszaki-tudományos és kulturális téren. Baráti kapcsola­tok alakultak ki a két ország testvérpártja, kormánya, az egyes minisztériumok és hivatalok, üze­mek és szervezetek között is. Csehszlovákia mindjárt a Szov­jetunió után az NDK-val együtt Lengyelország legfontosabb gaz­dasági partnere. A két ország kö­zötti árucsere-forgalom 1948-tó! 1988-ig ötszörösére emelkedett és elérte a 400 millió rubel értéket. Országaink egymásnak hengerelt árnt, vegyipari nyersanyagokat, szenet stb., szállítanak. A KGST keretén belüli együttműködés leg újabb formái például a kölcsönö sen előnyös megegyezések a len­gyel ásványi nyersanyagok kiter­melésében. Csehszlovákia hosszú­lejáratú kölcsönök nyújtásával tette lehetfivé számos ipari nagy­üzem felépítését Lengyelországban (például a kénkomblnátét Tarno­brehben s a nagy vegyipari kom­binátét Pulawyban). Törlesztés fejében Lengyelország látja el ha­zánkat fontos ásvány és vegyipari nyersanyagokkal. Csehszlovákia vásárolja a Szovjetunió után a legtöbb lengyel gépet és egyéb üzemi berendezést. Óriási jelen­tőségű Lengyelország, Csehszlová­kia és Magyarország közös kohá­szati szervezete, az 1984-ben meg­alakított Intermetáll. A lengyel külkereskedelmi vál lalattal a múlt héten megkötött egyezmény alapján Lengyelország öntödei berendezést szállít a Tat­ra-KopFivnice üzemnek. A krakkói tervezőirodában most készül a Csehszlovákiának szállítandó cu­korgyár! műszak' berendezések dokumentációja. Aláírás előtt 611 dohányipari gépek szállítására szóló egyezmény. B. fi. máit a minisztériumokban és t központi intézményekben. Moszkva — A Szoojetszkafa Rossztfa clmü lapban V. Karami­se v történész azzal a kérdéssel foglalkozik, mi a közgazdasági problémák lényege és okozója Kínában, ami napjainkban „a kulturális forradalom" idősza­kában felszínre került. Mao Ce­tung és csoportjának propagan­daszolgálata naponta csak a „kulturális forradalom" fejle­ményeivel foglalkozik, és meg­feledkeznek a gazdasági ténye­zőkről, — hangoztatja a szer­ző, majd rámutat, hogy Sang­hajban a „vörösgárdisták" fő­leg a munkások, a kommunis­ták és a pártszervezetek ellett indítottak kíméletlen harcot, és ezzel aláásták a kommunista párt vezető szerepét Is. Kara­mlsev ezután felhívja a figyel­met arra, hogy a Kínát Nép­köztársaság súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Megjegy­zi, hogy az ország szegénysé­ge ugyan a kapitalizmus örök­sége, ezért a párt- és állami szerveknek inkább a nemzet­gazdaság fejlesztésére, a társa­dalom anyagi bázisának kiépí­tésére kellene törekedniük, ehelyett azonban a munkások­nak és dolgozóknak olyan Mao Ce-tung Idézeteket kell betanul­niok, mint például a következő: „A szegénység jó dolog, mert szörnyű arra gondolni, ha egy­szer mindenki gazdag lesz." A Nyegyelja című szovjet he­tilap azzal vádolja a pekingi rádiót, hogy a Szovjetunió szá­mára sugárzott adásaiban rá­galmazza a szovjet népet és ve­zetőit. A pekingi rádió provoká­ciói arra az elhatározásra kész­tette az illetékes szovjet szer­veket, hogy egész napos kfnaí adással tájékoztassa a kínai né­pet a Szovjetunió életéről és politikájáról. o A N J E H U D A jZRAELI LEVELE„i^ Nem segített a német kapitány Február elseje gyásznap volt Izraelben, a középületeken fői­árbocra engedték a zászlókat, s még a parlament ls megem­lékezett az izraeli hajózás tör­ténetének legnagyobb kataszt­rófájáról. A Hashlosha 138S tonnás teherhajó Szardínia szi­get közelében elsüllyedt. A hajók, amelyek felfogták az SOS-jeleket, a bajba jutot­tak segítségére siettek. De ami­kor a helyszínre érkeztek, már sem hajót, sem embert nem ta­láltak ott. A segélyt kérő Jeleket fel­fogva a Moledeth nevű Izraeli személyszállító hajó ls a bajba jutott hajó keresésére indult. Találkozott a Sankt Michael nevű nyugatnémet teherhajó­val. A német tengerészek lát­ták az izraeli hajó vészjelző vörös rakétáit, rádiója fel ts fogta az SOS-jeleket, amikor kb. 10 km-re lehettek a se­gélyt kérőtől. A nyugatnémet teherhajó mégsem Indult a sze­rencsétlenség színhelyére. Miért? Bizonyára azért, mert nem akart segítséget nyújtani. S ennek lehet ts valami alapja, mivel a Nyugatnémet Tenger­hajózási Társaság táviratilag jelentéstételre Hamburgba ren­delte a Sankt Michael kapitá­nyát. Egy hét feszült várakozásban telt el, közben az olasz flotta repülőegységei megtalálták az elsüllyedt hajó két mentőcsó­nakját. A csónakok üresek vol­tak. A szakértők véleménye szerint a legénység nem is vet­te igénybe őket. Valószínű a vihar szakította le a két csó­nakot a hajóról. Az Izraeli ha­tóságok a hajót eltűntnek nyil­vánították személyzetével és utasaival együtt. A szerencsét­lenséget kivizsgáló bizottság megállapította, hogv a kataszt­rófát a rossz időjárás okozta. A Maariv Izraeli lap bonni­tudósítója szerint a népszerű Bildzeitung leírta az Izraeli ha­jó pusztulásának történetét, és cikkének ezt a címet adta: Húsz matróz fuldoklik a ten­gerben, s a német kapitány nem siet a segítségükre.

Next

/
Thumbnails
Contents