Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-23 / 54. szám, csütörtök

A SZOVJETUNIÓ TOVÁBBRA IS SEGÍTI a vietnami népet GRECSKO MARSALL CIKKE Moszkva (ČTK) — Az Izvesztyija szerdai számában Andre] Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek főparancsnoka a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulásának 49. évfordulója alkalmából megállapítja, hogy a szovjet fegyveres erőket az utóbbi években új, kiskaliberű rakétákkal szerelték fel, amelyeket sem légi, sem kozmikus felderítéssel nem lehet megállapítani. „Nem igyekszünk a fegyverek szörnyű hatásának Jelentőségét lebecsülni, mint ahogy teszik azok, akik mindezt »papírsárkánynak« tartják" — jelentette kl Grecsko marsall és hangsúlyozta, hogy a háborúban nemcsak a műszaki felkészültség döntő tényező, hanem azok az emberek is, akiket ezzel a haditechnikával fölszerelnek. Megemlítette, hogy az imperialista államok uralkodó körei új háborúval fenyegetik a népeket, és a nemzetközi reakció fő erejének szerepét az amerikai imperialisták alakítják. A szovjet katonai tényező a cikk befejező részében leszögezte, hogy a Szovjetunió, mint a múltban, úgy a Jövőben is sokoldalú segítséget fog nyújtani a vietnami népnek. JOHNSON NEM HAJLANDÓ BESZÜNTETNI a VDK bombázását (Folytatfis az 1. oldalról) Az amerikaiak vietnami agressziójának beszüntetését sürgeti Keit G. Funston, a vietnami háborút elítélő New York-1 bizottság elnöke is, aki Mexikóban tartott előadásában hangoztatta, hogy az Egyesült Államok hadiipara a reakciós erők érdekeit szolgálja, akik a feszültség növelésével egyre nagyobb nyereségre tesznek szert. Saigon — A B—52-es amerikai nehézbombázók szerdára virradó éjjel súlyos támadásokat intéztek dél-vietnami falvak ellen, a kambodzsai határ közelében. Az amerikaiak már több ízben intéztek támadásokat a szabadságharcosok állítólag itt-tartózkodó egységei ellen. A dél-vietnami szabadságharcosok sikeres támadást intéztek a Hoi-An város ellen, ahol amerikai és dél-vietnami kormánvcsapatok tartózkodnak. Júliusban békekonferencia lesz Stockholmban Ez év július 6—9-én tartják meg Stockholmban a vietnami hép harcát támogató nemzetközi békekonferenciát. Az előkészületekről tegnap tárgyalt a szervező bizottság Londonban, amelyen a Béke-világtanács, a leszerelési és békekonferencia, a Nemzetközi Nőszövetség és más szervezetek képviselői voltak jejen. A konferencia célja az, hogy a világ haladó szervezeteit a vietnami béke helyreállítása érdekében mozgosítsa. Az előkészítő bizottság felhívást tett közzé a világközvéleményhez, hogy a genfi egyezmények értelmében támogassa a vietnami kérdés békés rendezését. Államkölcsönkötvények a vietnami háború pénzelésére Washington (CTK J — Az amerikai kormány kedden bejelentette, hogy új államkölcsönkötvényeket bocsát ki, hogy Igy további pénzeszközöket nyerjen a vietnami háború folytatásához. A' kölcsönkötvényeket „amerikai szabadságrészvények" név alatt bocsátják ki 25, 50, 75 és 100 dolláros értékben. Pénzügyi szakértők nézete szerint ezzel az akcióval egy év alatt egymilliárd dollárt szerezhet az állami kincstár. A kormány bejelentése nyugtalanságot keltett az amerikai bankkörökben. Európai Pugwash-konferencia A zágrábi tudományos és művészeti akadémia épületében megkezdte munkáját az európai biztonság kérdéseinek megvitatására összehívott Pugwashértekezlet. A különböző európai országok mintegy 30 képviselőjéből álló értekezlet öt napon át két bizottságban tanácskozik a napirenden szereplő kérdésekről. Az első bizottság a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását, míg a másik a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének kiszélesítését vitatja meg. Választási nagygyűlés Budapesten Budapest (CTK) *-' Szerdán délután a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága választási nagygyűlést tartott. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná csának főtitkára az MSZMP és a Hazafias Népfront politikáját elemezte, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tartott beszédet. A magyarországi választás! Jelölőgyűléseken, amelyeken bemutatták az országgyűlés és a községi tanácsok jelöltjeit, 3 100 000 állampolgár vett részt, vagyis a választóknak mintegy a fele. AZ AÁSZ-ÉRTEKEZLET JÓVÁHAGYTA AZ AMERIKAKÖZI BIZOTTSÁG LÉTESÍTÉSÉT Ellenzék Nagy-Britannia Közös piaci tagságával szemben London (CTK j — Brit parlamenti képviselőkből álló csoport határozati javaslatot terjesztett elő figyelmeztetvén a kormányt arra, nehogy Nagy Britannia a jelenlegi feltételek alapján belépjen az Európai Közös Piacba. Az Anglia számára kedvezőtlen feltételek egyike a Közös Piacon belül érvé nyesülő mezőgazdasági terme lés és piac irányítására vonat kozó irányelv. A határozati ja vaslatot több mint száz képvi selő írta alá, és szerdán kerül tárgyalásra. Ez a tiltakozó határozat ed dig a legnagyobb akció, mely lyel a brit képviselők az EKP ba való belépés ellen tiltakoz nak. Buenos Aires (ČTKJ — Az AASZ harmadik rendkívüli érlekezirfén az AÁSZ-alapokmáľiy reformját tárgyaló bizottság kedden jóváhagyta a vitás kérdések békés megoldására szolgáló Amerika-közi bizottság létesítésének javaslatát. E bizottság az AÄSZ állandó tanácsának tanácsadó szerve lesz, és a tagállamok közötti ellentéteket csupán az érdekelt felek egyetértésével oldhatja meg. Az Amerika-közi védelmi tanácsnak az AÁSZ-be való beolvasztására tett argentin javaslatról tovább folyik a heves vita. Ugyancsak nem jött létre megegvezés az AÄSZ áprilisi Punte del Este-i csúcsértekezletének napirendjéről sem. AZ ALGÉRIAI—SZENEGÁLI közös nyilatkozat, amelyet Leo pold Senghor szenegáli elnök ötnapos hivatalos algériai látogatásának befejeztével adtak ki, felszólítja a fejlődő orszá gokat, hogy igyekezzenek elősegíteni 77 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország algériai konferenciájának sikerét. 180 MILLIÁRD KORONA LAKÁS-KARBANTARTÁSRA Kitüntetés (ČTK) — A Nemzetgyűlés építőipari és beruházási bizottsága tegnap a helyi építőipar feladatairól és problémáiról tárgyalt. Karel Doupovec képviselő arról számolt be, hogy az elkövetkezendő tíz esztendő folyamán a lakásalap értékének három százalékát kell a karbantartás céljaira fordítani. Ez mintegy 180 milliárd korona. Csupán Így lehet helyrehozni azoknak a károknak nagyobb részét, amelyeket a javítások sokéves elhanyagolása okozott. Nagyra értékelte, hogy a bérezés megjavítása következtében az elmúlt évben a helyi építővállalatok dolgozóinak száma 1740-nel emelkedett. Ugyanakkor azonban megállapította azt ls, hogy csökkent a kőművesek, a tetőfedők és a bádogosok száma. Á bizottság határozatban Javasolta, hogy fejezzék be a lakásalap általános leltározását, amely reális alapul szolgálhat majd a korszerűsítéshez. Tavaly 3200 peres ügye volt a m e ző g a z d a s á g n a k (CTK) — Az Állami Döntőbíróság tavaly a mezőgazdaság — háromnegyed részében az EFSZek — több mint 3200 peres ügyét tárgyalta. Ezenkívül 5000 vitás kérdésre adott választ, s ily módon valamennyi esetben megoldotta a felmerülő problémákat, — jelentette be a prágai sajtóértekezleten dr. František Kohout, az Állami Döntőbíróság mezőgazdasági osztályának vezetője. A peres ügyek főként a tulajdonjogi kérdések közül támadtak. A mezőgazdasági üzemeknek jó minőségű gyártmányokra van szükségük, és joggal kívánnak kárpótlást azokért a károkért, amelyeket a rossz gépek, a rossz műtrágya vagy a vetőmag késedelmes szállítása okozott. Az Állami Döntőbíróság egyik feladata, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóit megismertesse a jogi gyakorlattal. Az elmúlt év folyamán a járásokban 1206 hivatalos napot tartott, ezeken megtárgyalták a mezőgazdaság Időszerű jogi problémáit. Ezzel egyidejűleg mintegy 250 előadást és oktatást rendezett, amelyeken a mezőgazdasági üzemek közel 10 000 funkcionáriusa vett részt. A jogi ismeretterjesztés hatása abban is megmutatkozott, hogy jelentősen csökkent a kevésbé fontos peres ügyek száma. (ČTK

J — Ján Kotsch nyugdi jasnak, a CSKP Tatranská Lomnica-i alapszervezete érdemes tagjának 70. születésnapja alkalmából „Az építésben szerzett érdemekért" kitüntetést adomá nyozta köztársaságunk elnöke. HALÁLBÜNTETÉST JAVASOL AZ ÜGYÉSZ (ČTK) — Keddi számunkban |e leniettük, hogy Prágában megkez dődütt Jaroslav Pápež bűnügyének a tárgyalása. A vádlott 198B. június 5-én a prágai Metro filmszínház vetítókamrájában egy 11 éves fiú gyermeket beteges nemi hajlamai kiélése után bestiális kegyetlen séggel meggyilkolt. A szerdán el hangzott vádbeszédben az ügyész halálbüntetés kiszabását kérte, mert — mint mondotta — bár a vádlott tettét beismerte, súlyosbító körülménynek kell minősíteni a gyilkosság bestiális médját. Pápež hidegvérűen agyonkínozta áldoza tát, majd nyugodtan tovább veti tette a filmet. Nyilvánvaló, hogy a vádlott át nevelésére nincs remény, hiszen nemi visszaélésekért már kétszer volt büntetve. A Védelem képviselője elriadta hogy a halálbüntetés csak abban az esetben lenne indokolt, ba a vádlott teljesen normális lenne, vi szont két orvosszakértő véleménye szerint J. Pápež nem normális. A vádlott nem élt az utolsó szó jogával, holott erre a tanács elnü ke többször felszólította. A mára várható ítélethirdetésről beszámolunk. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA Tanult embereké a jövő avagy pályaválasztás néhány problémája EZEKBEN A HETEKBEN és hónapokban a fiatalok ezreit foglalkoztatja a kérdés: melyik közép- vagy főiskolán folytassák tanulmányaikat, milyen foglalkozást válasszanak. Mindenesetre már most eredményként lehet elkönyvelni, hogy a fiatalok többsége továbbtanulásra jelentkezett. Ma a dolgozóknak mintegy 10 százaléka redelkezik középés főiskolai képzettséggel, néhány éven beiül ez az arány 50—60 százalékos lesz. Ha ezt figyelembe vesszük, arra a megállapításra kell jutnunk: szűklátókörüek azok a szülők, akik az egyébként jó képességekkel rendelkező gyermeküket csak azért nem adják felsőbb iskolába, mert — mint mondják — „nem éri meg, hiszen már most 1200—1400 koronát kereshet". Előfordul, hogy egyes fiatalok ilyen keresetet biztosító állást is kaphatnak, bár ez semmiképpen sem általános és nem lehet perspektíva. Az anyagi szempontoknak van szerepük, de nem az egyedüli tényezői a pályaválasztásnak. Sokkal fontosabbak a pedagógiai és pszichológiai tényezők. Ám e&yes szülők erről nem vesznek tudomást. Az utóbbi években például igen sok szülő pusztán anyagiakból kiindulva mindenáron valamelyik szakközépiskolába szeretné adni gyermekét. „Bár még nincs semmiféle meghatározott érdeklődési köre, de majd csak megszokja és megszereti a gépiparit." Így beszélnek a szülők, s e' helytelen, hisz végeredményben nem a gyerek, hanem szülei akarata érvényesült. Sokkal előnyösebb, ha az Ilyen „meghatározott érdeklődési körrel" még nem rendelkező fiatalokat az általános középiskolákba íratjuk be. Ugyancsak ez érvényes azokra az esetekre is, ha gyermekünk a középiskola után valamelyik főiskolán folytatja majd tanulmányait. Az ilyen fiataloknak elsősorban az általános középiskolában van a helyük, hiszen ezek az iskolák készítik fel őket a főiskolai tanulmányokra. Szakközépiskoláink viszont sokkal Inkább közvetlenül a gyakorlati munkára készítik fel tanulóikat. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt években — 1963—1966 — az általános középiskolákból a Nyitrai Pedagógiai Fakultásra jelentkezett tanulók 35,3 százaléka, a szakközépiskolákból felvételt kérelmező tanulóknak csak a 16,7 százaléka nyert felvételt. Ez nem jelenti azt, hogy a szakközépiskolákban ilyen arányban gyengébb a tanítás színvonala. Szó sincs erről. Ellenben a szakközépiskolák eleve nem nyújthatják azt az általános képzettséget, amelyre a főiskolai felvételnél szükség van. ISKOLÁINKNAK, s köztük a magyar tannyelvű Iskoláknak is, egyik legalapvetőbb feladatuk, hogy tanítványalkat jól felkészítsék az életre. Az iskola munkájának egyik fontos mércéje, hogy tanítványai milyen eredményeket érnek el további tanulmányaik folyamán. A magvar tannyelvű általános középiskolák esetében különösen fontos ezt hangsúlyozni, mert: a) a felsőbbfokú képesítéssel rendelkező magyar értelmiség száma lényegesen elmaradt az országos és a szlovákiai átlagtól, ezért elengedhetetlenül szükséges hazánk valamennyi főiskoláján a magyar nemzetiségű hallgatók számának gyorsabb növelése; b) az elmúlt évek folyamán a magyar tannyelvű általános középiskolák érettségizett tanulóinak lényegesen kisebb hányada tette le sikeresen a főiskolai felvételi vizsgát mint a szlovák vagy cseh tannyelvű általános középiskolák tanulói. Az elmúlt években például szlovákiai méretekben az érettségizettek 75,5 százaléka jelentkezett főiskolákra, a magyar tannyelvű iskolák érettséeizRttieínek viszont csak 60 százaléka. Ugyanakkor szlovákiai méretben az érettségit tett tanulók 59,9 százaléka sikeresen tette le a főiskolai felvételi vizsgát, a magyar tannyelvű' iskolákból az érettségizetteknek csupán 36,1 százaléka került a főiskolákra. E PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN kétségtelenül a középiskolák pedagógusai és a szülők tehetnek a legtöbbet. Egyrészt azáltal, hogy tevékenységükkel elősegítik, hogy tanulóik alaposabb tudásra tegyenek szert, de azzal is, hogy nemcsak egy, esetleg egynéhány főiskolára Irányítják a továbbtanulni vágyó magyar nemzetiségű fiatalokat, hanem a többi főiskolákra is. Tapasztalataink szerint ugvanis a főiskolákra felvételt nyert magyar nemzetiségű tanulóknak a szlovákiai átlagnál alacsonyabb százalékaránya egyéb tényezők mellett nagymértékben abból adódik, hogy a magyar nyelvű tanulók főként azokra a főiskolákra kérik felvételüket, amelyeken évről-évre 4—8-szor annyi a jelentkező, mint ahány hallgatót a terv szerint fel lehet venni. Ide tartozik elsősorban az orvostudományi, a filozófiai, a természettudományi és a pedagógiai fakultás. Megfigyelhető például, hogy a magyar tannyelvű általános középiskolák végzett növendékei közül évről évre több kéri felvételét a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatára. Ennek Igazolására elég megtekinteni, hogyan alakult az utóbbi években a felvételre jelentkezett tanulók és a felvettek százalékaránya a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson. Íme: az 1959— 60-es tanévben a jelentkezettek 74,4 %, 1960—61-ben 71,6 °/o, 1961—62-ben 66,5 %, 1962—63ban 84,2 %, 1963—64-ben 47,7 %, 1964—65-ben 36,3 °/o, 1965— 66-ban 33,6 °/o, az 1966—67-es iskolai évben pedig 23,9 százaléka nyert felvételt. SEMMIKÉPPEN SEM TARTHATJUK egészséges jelenségnek, hogy » magyar tannyelvű általános középiskolák érettségizett tanulóinak több mint egynegyede a pedagógiai fakultásra jelentkezik, ugyanakkor csupán 6—6,5 százaléka vehető fel. Az egyetlen helyes megoldás az, hogy a magyar tannyelvű Iskolák érettségizettjel az eddigieknél nagyobb arányban és bátrabban jelentkezzenek felvételre hazánk más jellegű főiskoláira. Tapasztalataink szerint ugyanis sok esetben nem a tanítói pálya iránti vonzalom a meghatározó tényező a jelentkezésnél, hanem a nyelvi kérdések, de főként az anyagi oldal. Sokan ugyanis abból indulnak ki, hogy három év alatt elvégzik a főiskolát és önálló keresőkké válhatnak. Ez az utóbbi tényező rövidesen megszűnik, hiszen a pedagógiai fakultásokon is négyéves lesz a tanulmányi idő. A FŐISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁK sikere természetesen elsősorban az általános középIskolák oktató-nevelő munkájának színvonalától függ. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás nyolcéves tapasztalatai is igazolják, hogy lényeges színvonalbeli különbségek vannak az egyes iskolák között. Kitűnik, hogy a nyugat-szlovákiai kerület magyar tannyelvű általános középiskoláiból, (Bratislava, Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Komárom, Szene, Galánta, Érsekújvár, Ögyalla, Párkány, Ipolyság, Zselíz és Léva) jó felkészültségű tanulók kerülnek ki, míg a kelet-szlovákiai kerületből Jelentkező tanulók általában gyöngébb eredményeket érnek el. GYERMEKEINK JÜVŰJÉNEK biztosítása, s ezzel összhangban közös érdekeink is megkívánják az oktató-nevelő munka eredményesebbé tételét. Ez a felmerülő problémák megoldásának kiinduló pontja. A magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak fáradozásait azonban csa:.:s akkor kísérheti teljes siker, ha a szülők is minden igyekezetükkel támogatják őket célkitűzéseik valóraváltásában. ÚNODI JÁNOS 1967. II. 23.