Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-23 / 54. szám, csütörtök

Képünkön a genfi leszerelési értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője, Alekszej Roscsin és Wiliam C. Foster az amerikai küldöttség vezetője (baloldalt) látható. (Telefoto CTK — Zentralbild) Az atomsorompó-egyezmény A NEMZETKÖZI ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET OJ ÜLÉSSZAKÁNAK SAJTÓ VISSZHANGJA Bonn (CTK) — A nyugatné­met sajtó kedden részletesen foglalkozott az ENSZ leszerelési bizottsága genfi konferenciájá­nak felújításával, és ugyancsak kommentálja a konferencia rész­vevőit elsősorban érdeklő prob­lémát: az atomsorompő-egyez­ményt. A Hessische Allgemetne sze­rinte szövetségi kormánynak el kellene utasítania az élvonalbe­li izgatók tanácsait, akik az atomsorompó-egyezményt új Versailles-nak vagy második Morgenthau-tervnek nevezik. A Neue Ruhr-Zeitung főszer­kesztője Jens Feddersen hangsú­lyozza, a bonni politika komoly­ságának és tárgyilagosságának szükségességét. A cikkíró sze­rint a szövetségi kormánynak nem kell elsietnie a határoza­tot, azonban láthatóan el kell különülnie még azoktól a saját soraiban található extremlsták­tól is, akik a straussi irányvonal hívei. Ideje lenne nyíltan kije­lenteni, hogy akik az NSZK-ban nacionalista lázító Jelszavakat hangoztatnak, a fiatal német de­mokrácia sírásói. A francia sajtó szintén részle­tesen foglalkozik a 18-hatalmi leszerelési bizottság előtt álló feladatokkal, és elsősorban az atomstop-egyezménnyel kapcso­latvan várható nyugatnémet ál­láspontot fejtegeti. A Combat azoknak az orszá­goknak a helyzetével foglalko­zik, amelyek ez ideig nem ren­delkeznek atombombával, de kü­lönböző okokból elutasíthatnák az egyezmény aláírását. A Parts lour védelmébe veszi a Strauss és Adenauer típusú nyugatnémet ellenzék álláspont­ját az atomigényekkel kapcso­latban arra hivatkozván, hogy Franciaország hasonló helyzet­ben van. A lap hangsúlyozza, hogy a francia kormány eluta­sítja az atomsorompó-egyezmény aláírását, indokai azonban Bonn indokaival teljesen ellentétesek. A Figaro megállapítja, hogy a bonni megfigyelők ellenzéki csoportjához Genfben csatlako­zott az olasz küldöttség is. A 1967. II. 23. Az OKP határozata az elírni biztonságról Róma (CTK) — Az Unitá tegnapi számában közölte, az OKP Központi Bizottságának az európai biztonságért folyó harcról és a nukleáris fegyve rek elterjedésének megakadá lyozásáról szóló határozatát. A határozat megállapítja, hogy Európában ma „több szempont­ból is új helyzet alakult kl" mivel meghiúsultak az USA és az PÍSZK néhány évvel ezelőtt követett céljai; a NATO válság­ba került, a gazdasági és po litikai Integrációra tett kísér­letek nehézségekbe ütköznek, s ugyancsak krízisét éli a bon ni politika is. A bonni vezetők ezért, igvokszenek „megfele­lően mórln>;It!^n ," Vílloolitikálu kat. A határozat a továbbiakban elemzi az NSZK belső helyze­tét, és különösen a neonáciz­mus veszélyére hívja fel a fi­gyelmet. Az európai biztonság érdekében ezért rendkívül fon­tos az euröoal biztonsági érte­kezlet mielőbbi egybehívása. lap rámutat az amerikai küldött csalódására afelett, hogy szö­vetségesei még a szovjet küldött felszólalása előtt láthatóan eltá­volodtak a washingtoni irány­vonaltól. Brüsszeli lapjelentések sze­rint Belgium hajlandó aláírni az atomsorompó-egyezményt. A leg­nagyobb belga politikai párt, a keresztényszocialista 22. kong­resszusa határozati javaslatában kiemeli, hogy az atomstop­egyezmény a nemzetközi hely­zetben érezhető feszültség egyik legfontosabb előfeltétele. A Sun című brit baloldali lap szerdal cikkében foglalkozik a genfi konferenciával, és felszó­lítja a bonni kormányt: ne sza­botálja a tervezett egyezmény megkötését, mert ezzel egyide­jűleg szabotálná az NSZK és a keleti országok közötti kapcso­latok kedvezőbb távlatainak ki­alakulását is. BONN SZÖVETSÉGESEKET KERES Bonn (CTK) — A Német Szö­vetségi Köztársaság megbeszé­léseket folytat különböző orszá­gok képviselőivel az atomfegy­verek elterjedését meggátló szerződésjavaslattal kapcsolatos álláspontról. Az AFP bonni dip­lomáciai körökből tudni véli, hogy egyelőre nincs szó közös akcióról, hanem — a bonni kor­mánykörök kijelentése szerint — csupán információcseréről. Bonn ezzel kapcsolatban tárgya­lásokat folytat Svédországgal, Indiával, Japánnal, Pakisztánnal és Brazíliával. A megbeszélések­kel párhuzamosan folynak a NATO-tagállamok tanácskozásai is. Megkezdődtek a lengyel—brit tárgyalások London (CTK) — Adam Ra­packl, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere és George Brown brit külügyminiszter szerdán délelőtt Londonban megkezdték tárgyalásaikat. Hírek szerint a megbeszélés az európai biztonság és a két ország bilaterális kapcsolatai­ra vonatkozott. A két külügyminiszter tár­gyalásai ma folytatódnak és feltételezhető, hogy a vietnami konfliktus megvitatása kerül sorra. Az angol lapok részletesen foglalkoznak a lengyel állam­férfi látogatásával. A Guardian cikke szerint Rapacki határo­zott választ vár az Odera— Neisse határ kérdésében néhány sorban NYIKOLA] PATOLICSEV szov­jet külkereskedelmi miniszter vezetésével tegnap szovjet ke­reskedelmi küldöttség utazott Teheránba. A küldöttség a szov­jet—Iráni új hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény meg­kötésének előkészítését tár­gyalja meg. A MONTREALI VILÁGKIÁLLÍ­TÁST hivatalosan ápr'lis 27-én nyitják meg, — közölte kedden Pierre Dupuy, az Expo 67 meg­bízottja. A FIGARO FRANCIA LAP kö­zölte, hogy a 2500 km hatótá­volságú „föld-föld" típusú fran­cia ballisztikus lövedékek ki­próbálását a közeli napokban megkezdik. MÜNCHENBEN mintegy 2000 diák és fiatal szakszervezeti tag tüntetett kedden az ellen, hogy a város vezetősége 25—50 százalékkal akarja emelni a városi közlekedési eszközökön a viteldíjat. MAJNA-FRANKFURTBAN a haladó publicisták új könyv­kiadót létesítettek, amelynek az a fő feladata, hogy figye lemmel kísérje a neonáci moz­galmat Nyugat-Németország­ban, s erről tájékoztassa a köz véleményt. FRITZ ERLER, a nyugatné met Szociáldemokrata Párt el­nökhelyettese, a szociáldemok­raták szövetségi országgyűlési csoportjának elnöke tegnap reggel hosszú szenvedés után elhunyt. A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP washingtoni szóvivője kedden bejelentette, hogy a szervezet ismét felvette tagjai közé Indonézlát. A KINSHASAI LOVANIUM EGYETEMET tegnap az általá­nos diáksztrájk veszélye miatt bezárták. Mind a kétezer hall­gatót „en bloc" kizárták az egyetemről. Győzelem Keralában AZ INDIAI VÁLASZTÁSOK ELŐZETES EREDMÉNYEI Delhi (CTK) f= A negyedik indiai általános választások ed­dig közzétett eredményei azt bizonyítják, hogy az Indiai Nemzeti Kongresszus párt je­löltjei — a várakozásnak meg­felelően — több államban ve­reséget szenvedtek. Eddig úgy mutatkozik, hogy a pártot a legnagyobb vereség Keralában érte, ahol a demokrata pártok egységfrontja döntő győzelme­ket aratott. Az egységfront élén a két kommunista párt áll. A parlament 133 mandá­tumából az egységfront 69-et szerzett meg, ami 50 százalék­nál nagyobb többséget jelent. A baloldali pártok tehát a Moszlim ligával együtt, amely szintén az egységfront tagja, megalakíthatják a kormányt. A „baloldali" kommunista párt eddig 31, az Egyesített Szocialista Párt 13, az India Kommunista Pártja 10, a Kong­resszus párt pedig 6 mandátu­mot szerzett. Ä Kongresszus párt népsze­rűtlenségét a fővárosban igye­kezett kihasználni a Ian Sangh reakciós párt, amely most Del­hiben a legerősebb párt lett. Ä központi Népházába való választásoknak eddig csak négy eredménye Ismeretes. Madhya Pradeshben a Kong­resszus párt 3, a Ian Sangh pe­dig egy mandátumot szerzett. HÁTTÉRBE SZORUL A „KULTURÁLIS FORRADALOM"? A Kínai KP felhívása a tavaszi munkák gyors elvégzésére Peking (CTK) — A Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága felhívta a paraszto­kat, a vidéken dolgozó kádere­ket és a hadsereg tagjait, hogy tegyék félre a kölcsönös ellen­ségeskedést és a vitákat, ame­lyek a „kulturális forradalom" időszakában kerültek felszínre, és minden erejüket összponto­sítsák a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A felhívás főleg a vezető dolgozók feladatát emeli ki. Le­szögezi, hogy „abszolút többsé­gük" jó vagy „közepesen jó" dolgozó, majd felhívja a pa­rasztokat, hogy vessék alá ma­gukat e káderek vezetésének, és tekintsenek el korábbi hi­báiktól. Ezek az Intézkedések azt a központi politikai irányvonalat Igazolják, amely szerint a po­litikai harcot fel kell függesz­teni, ha a gazdasági érdekeket veszély fenyegeti. Sajátos kínai tiltakozás A Kínai Népköztársaság nem­zetvédelmi miniszterének szó­vivője tiltakozott az amerikai repülőgépek Kína légiterébe történt berepülése ellen, és a kínai halászhajókat ért táma­dás miatt. A tiltakozás leszö­gezi, hogy a támadásokra feb­ruár 20—21-én került sor, ame­lyek során az amerikai táma­dók egy kínai halászt megöl­ték, kettőt pedig megsebesítet­tek. jellemző, hogy az ameri­kai provokáció elleni kínai til­takozás minden összefüggés nélkül Ismét gyalázkodó kiro­hanásokat tartalmaz a Szov­jetunió ellen. RABÉRT KENNEDY MENTEGETI A Cl A-T WALTER LIPPMANN A BOTRÁNYRÓL Washington (CTK) — Róbert Kennedy szenátor kedden meg­próbálta mentegetni az ameri­kai központi hírszerző ügynök­séget (CIA), amelyről az utób­bi napokban kiderült, hogy kü­lönböző diákszervezeteknek anyagi eszközöket nyújtva e szervezeteket kémkedésre és hidegháború elmélyítésére hasz­nálta fel. Kennedy kijelentette, hogy erről a tevékenységről nem a CIA döntött, hanem a legmaga­sabb kormánykörök még Eisen­hower Idejében. A felforgató és kémtevékeny­ség anvagl támogatását Kenne­dy szenátor azzal igyekezett magyarázni, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon szívós el­lenféllel" kell megküzdenie. A New Yorkban megjelenő World Journal Tribúne'-ben Walter Lippmann, az Ismert ne­vű hírmagyarázó foglalkozik a hírszerző ügynökség botrányá­val. A hidegháború jege törik, re­pedezik, s ezzel együtt változik a tájkép is. Az amerikaiak többsége azonban ebben az év­ben már nem hiszi, hogy a hi­degháború folytatódik. Az Egye­sült Államokban is szemmel látható a közvélemény szinte forradalmi átalakulása ugyan­úgy, ahogy a hatvanas évek elején az európai országokban volt. Az Európa és az amerikai gondolkodás között hosszú éve­ken át látható szakadék fölött lassan híd épül. IVAN ISZAKOV SZOVJET TENGERNAGY NYILATKOZIK AZ ÚJ SZÓNAK 1. Akiknek rossz a memóriája — Ha titkos fegyverekről esik szó, az emberek képzele­tét felcsigázza a haditechnika titkainak kifiirkészése — kezd­te beszélgetésünket Ivan Isza­kov tengernagy. — Állapodjunk meg előre, hogy ezt a kérdést nem joguk érinteni. Azok pe­dig, akiknek rossz az emléke­zőtehetsége, gondoljanak a szovjet rakétakísérletekre. Va­lahányszor a TASZS'' közle­ménye megjelölt bizonyos csendes óceáni térségeket az­zal a kéréssel, hogy ezeket egy ideig kerüljék el a hajók és a repülőgépek, nagy messzeség­ből [külföldi források szerint 12 — 13 ezer kilométer távol­ságból j itt pontosan célba ta­láltak a szovjet rakéták. A ra­kéták becsapódási idejének és helyének rögzítésére a hely­színre kiküldött szovjet tenge­részek megállapították hogy megelőzték őket azoknak az országoknak megfigyelői, ame­lyeket rendkívül érdekel a szovjet haditechnika. A hadi­technika dolgában tehát a Szovjetunió nem áll rosszul, °it már abból is megítélhetjük, amit már az egész világ tud. A tengernagy egy kicsit el­hallgatott, aztán ígv szólt: Most valami másról van szó. Inkább azt kérdezzük, menyiben titkos fegyver a szovjet kultúra. 2. Érettségizettek A bonyolult haditechnikát al­kalmazó fegyvernemek évről évre képzettebb embereket kö­vetelnek. Ezért lép a színre a kultúra mint „titkos fegyve­A szovjet „titkos f e rünk". A szovjet újoncok kö­zött olyan nagy százalékban vannak középiskolai végzettsé­gű fiatalok, amilyenről egyet­len burzsoá állam sem álmod­hat Katonai szolgálatomat még a cári tengerészetnél kezdtem. Ma már szakállas viccként hat az a szájhagyomány, hogy az újoncok egyik lábához egy kö­teg szénát, a másikhoz meg szalmát kötöttek, és „bal. főbb helyei'. Így vezényeltek: .szé­na, szalma!". Pedig ez a mon­dás hiteles valóságra épüL Csak azon csodálkozhatunk, mennyire megváltozott a hely­zet. 1924-ben, történt, hogy ÚJ haditengerészetünk harcosai első külföldi útjukon — Kron­stadttől Murmanszkig érintet­ték a skandináv fővárosokat. A helyi lapok megírták, hogy a partra szállt szoviet tengeré­szek múzeumok és műemlékek Iránt érdeklődtek, s nem ke­resték a kétes hírű szórakozó helyeket, mint például az amerikaiak. Még frappánsabb bizonyíték: a második világháború idején a szovjet kormány több hajót kapott Angliától. Szovjet ten­gerészeknek An°liáb«n négy hadsereg gy vere" hónapon belül el kellett sajá­títaniuk e hajók kezelését, hogy felválthassák legénysé­güket, s a hajókat Murmanszk­ba vezessék. Az angolok leg­nagyobb csodálkozására Lev­csenko tengernagy már két hó­nap múlva jelentette, hogy a szovjet tengerészek készek a hajók átvételére. Megjegvzem az flsszes utasítás, a gépek fö­lötti feliratok angol nyelvűek voltak. Az angolok kínos meg­lepetésük leplezésére azt 5111­tották. hogy a szovjet tengeré szeket gépészmérnökökből ál­tították össze. 3. A „titkos fegyver" titka A szovjet művészet és Iro­dalom bebizonyította, hogy amikor a szrrjet állam fegy­vert ad a katona kezébe, sem a tollat, sem az ecse*­f nem vonja meg tőle. Ezt azért em­lítem. mert a Wínai vezetőség Vi/?f//r(f7f<; ítirrvinlmi elméle­te" a marxizmus szörnyű, fan­tasztikus karikatúrájaként fest. Lenin azt tanította, hogy az új kultúrát nem lehet üres helyen építeni, hanem át kell venni a múlt kultúráját és művészetét. Ebből következik, hogv érzéke­nyen visszonyulunk a szovjet­ország hadtörténetéhez, s en­nek ábrázolásához az orosz és szovjet művészetben — A Jitkos fegyver" titka tehát az, hogy a szovjet kato­na tudja, igazságos ügyet vé­delmez. A polgárháború és a Nagy Honvédő Háború eredmé­nye annak a lenini eszmének a győzelme, hogy az az ember, akt tudja miért harcni leauőz­hetetlen. Rájönnek-e erre a titokra" az amerikai zso'-losok? Soha! Hat-hét évvel ezelőtt érdekes hírt olvastam. Nyugalomba vo­nult az amerikai tencerSszgva­logság parancsnoka. A búcsú­ban — ketten felkérték 'elle­mezze életpályáját egvetlen mondattal. ö azt mondta: ..Neayven évig szoloáltam ie csak most értettem meg. hogy nem az Egyesült Államokat ha­nem a Standard Ollt és a Soe­cony Vacuum Ollt v^delmpz­tem." Valóban az amerikai alajkl­rályok már régen szolgálatuk­ba hajtották a tengerészgyalog­ságot. Ügy vélik, hosv a dollár kulcs a gazdaság, a kultúra és a badü?v összes titkaihoz. Ez a dollár garázdálkodik a New York-i tőzsdén és a vlpfnnmi őserdőkben ls. fAPNj

Next

/
Thumbnails
Contents