Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-22 / 53. szám, szerda

VÉLEMÉNY

KUTATÁS A DUN

ASZ

ERDAHELYI JÁRÁSBAN Lépés a gyógyításhoz Újból kezdeményezők ® ötezren mondtak véleményt ® A kínálat és a kereslet nincs mindig összhangban 1967. II. 22. Az ember, a társadalom életében igen fontos szerephez jut a kereskedelem, jóformán nem telik el nap, hogy ezért, vagy azért ne ugranánk be valamelyik boltba. Ha bőséges a választék, megtaláljuk a kedvünkre való árut, örülünk, dicsérjük a kereskedelmet, ha nem... a véleményünket akkor sem tartjuk meg magunknak. Látnunk kell azonban azt is, hogy a kereskedelem bizonyos értelemben a társadalmi termelésnek is tükörképe. Ha dicsérjük a kereskedelmet, ez részben a termelővállalatoknak ls szól, hiszen a kereskedelem nem más, mint egy fontos láncszem, amely az ipari és egyéb termékeket eljuttatja a vásárlókhoz. Természetesen más lapra tartozik, hogy ezt a feladatát hogyan teljesíti. Értekezleteken, gyűléseken már nemegyszer hallottuk, sőt különböző sajtótermékekben is gyakran olvashattuk, hogy a szocialista kereskedelem fő célja a vásárlóközönség igényeinek maximális kielégítése. Hogy ezt a feladatát miként teljesíti, erről legtöbbet a kereskedelem vezetői nyilatkoztak. Ez azonban — tisztelet a kivételnek — nem mindig adott reális képet a valóságról. Mi lenne — adódott a gondolat —, ha egyszer megkérdeznénk azokat is, akiknek az érdekeit tartja mindennél fontosabbnak a kereskedelem. A GONDOLAT TETTEKKÉ ÉRT A Dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztálya a Járási Szakszervezeti Tanács bevonásával a fentebb említett gondolatból indult ki, amikor véleménykutatásra határozta el magát. A gondolat, a múlt év őszén ért tetté. A véleménykutatás célja az volt, hogy a vásárlóközönség mondjon véleményt a kereskedelemről. Ahogyan később kiderült, ez a kezdeményezés nagyon is életrevaló volt. Rövid idő alatt ötezer vásárló küldte be az erre a célra szerkesztett kérdőívet, ötezer ember véleményével már lehet valamit kezdeni. TANULSÁG A beérkezett válaszokból sok minden kiderült. A többi között az is, hogy a kereskedelemben sem minden arany, ami fénylik, sőt akarva vagy sem, a termelőüzemek munkáját is sok és jogos bírálat érte. A lfgszembetűnőbb, hogy a kínálat és a kereslet között még mindig nagy űr tátong, amelyet a termelés rugalmasabb megszervezésével sürgősen át kell hidalnunk. Sok még az ún. hiánycikk is, ami bizony nemegyszer elégedetlenséget, bosszúságot szül. MINDENNAPI KENYERÜNK Nem véletlen az, hogy valamennyi véleményező érintette ezt a kérdést. Érthető, hiszen a kenyér az az élelmiszer, amelyet egy napig sem nélkülözhetünk. A sütödék, pékségek azonban ezt nem mindig veszik figyelembe. Bizonyítják ezt a bíráló, elmarasztaló vélemények is. A kenyér gyakran nincs jól átsülve, savanyú, keletlen, gyakran kénytelenek a baromfival megetetni. ES A TEJ? A tej és tejtermékek szintén a legfontosabb élelmiszerek közé tartoznak. A vélemények itt is szinte egyöntetűek: javítani kellene a tej minőségén. Ne áruljanak az üzletben kimért tejet. Adják csak palackokban. És a tejföl helyébe ne aludtejet mérjenek. ZÖLDSÉG, HÜS ÉS KONZERVEK A zöldségellátás már hoszszabb ideje gondot okoz a járásban. A zöldség rossz minőségű, sok esetben már szinte használhatatlan, mire a fogyasztóhoz ker'il. A választék is igen szegényes. A húsellátásnál szintén a minőség a bírálat tárgya: a sertéshús túlságosan zsíros, nem tudnak vele mit kezdeni. A húskonzervek sem felelnek meg minden esetben a követelményeknek. A kereskedelem a vásárlók többszöri figyelmeztetése ellenére sem eléggé igényes a konzervgyárakkal szemben. Elég gyakori eset, hogy a konzervféleségek a szavatolási idő lejárta után is megmaradnak a forgalomban. Hol itt a garancia, hogy nem a vásárló fizet rá „az üzletre"? A RUHA TESZI AZ EM^KiW? Ezen most ne vitatkozzunk. Elégedjünk meg annyival, hogy a dunaszerdahelyi járásbeliek is szeretnek szépen, jól öltözni. Ezen a téren is mindenekelőtt a minőséggel van baj. Különösen a női szilonharisnyákra és a gyermekholmik minőségére sok a panasz. A gyermekcipők rossz minőségét is többen szóvá tették: nem eléggé tartósak, elég ha csak meglátják a vizet, máris leválik a talpuk. Nincsenek idényjellegű gyermekcipők stb. Komoly gondot okoz a szülőknek a serdülőkorban levő gyermekek ruházása (a 10—15 évesekre gondolunk). Ezekre a fiúkra már csak a férfiruhaüzletekben kapnak öltönyt, , nadrágot, vagy pulóvert. Ennek az az oka, hogy a ruhák számozása nem felel meg a mai mértéknek. A kereskedelem talán attól fél, hogy esetleg sok felnőtt (kis termetűek) gyermekszámú ruhát, vagy cipőt hordanának. MIÉRT NINCS ELÉG ASÚ, FEJSZE, GEREBLYE? A falusi ember mindig talál magának munkát a ház körül. Ezért egyszerűbb szerszámokra is szüksége lenne. Ezt azonban valakik számításon kívül hagyják. Hiánycikk például a járásban a szög, az ásó, a gereblye, a fejsze és egyéb szerszám. Vagy pedig a szifon, a szódavízkészítő palack. A kereskedelem piacra dobta, a vásárlók kaptak rajta, de mi haszna, ha szénsavas patronokat nem kapnak hozzá. Vagy a televízió, különböző háztartási gépek? Miért nincs belőlük elég? Vagy a kerékpár és motorkerékpáralkatrészek? Ezrével futnak a járásban a motorkerékpárok, de ha tönkremegy valamelyik alkatrészük, újat nem tudnak szerezni. A CSOMAGOLÁS SEM LEHET MINDEGY Sajnos, a kereskedelem ezt a kérdést a mai napig nem veszi komolyan. Az ízléstelen csomagolás már eddig is számtalan esetben képezte a bírálat tárgyát. És nem oktalanul emeltek szót ellene a dunaszerdahelyi járásbeliek sem. A szépséghibán túl a csomagolóanyag minősége sem felel meg mindig a követelményeknek. Gyakran előfordul, hogy a húsról szinte lehetetlen eltávolítani a papírost. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy a papírzacskók ból már a vásárlásnál szóródik a liszt, a cukor, vagy egyéb árú. NEM ÁLLUNK MEG FÉLÚTON Az észrevételek, javaslatok megtörténtek. Az említettekből klviláglig, hogy a követelmények nagyok és többnyire elodázhatatlanok. A bíráló meg jegyzések többsége indokolt, tehát tenni kell valamit. És éppen ez volt a véleménykutatás célja: feltárni a hibákat, meghallgatni az észrevételeket, hogy orvosolni lehessen az orvosolandókat. A vélemények összegezése után a járási nemzeti bizottság kereskedelmi ügyosztálya értekezletet hívott össze, amelyre meghívták az érintett üzemek és a kereskedelem képviselőit. A tanácskozáson több határozatot fogadtak el. A járási szervek hatáskörébe tartozó esetek intézésére a járásbeliek vállalkoztak. A többi panaszt eljuttatták a kerületi, illetve a központi szervekhez. AZ ELSŐ EREDMÉNYEK A problémák feltárása után következett a nehezebbik munka. Orvosolni a bajokat, ér vényre juttatni a helyes elképzeléseket. Ez persze nem megy egyik napról a másikra. Idő kell hozzá és megértés. A felmérésnek azonban máris vannak kézzelfogható eredmé nyei. A sütődékben például megszigorították a minőségi el lenőrzést. Ugyanezt tették a tejfeldolgozó üzemben is. Uta sították az illetékeseket, hogy csakis palackozott tejet küldje nek a boltokba, és az üzlete seknek kötelezővé tették ennek elfogadását, árusítását. A tejfeldolgozó üzemben az eddi gieknél alaposabban ellenőrzik a termékek minőségét. Az árut csak akkor indítják útjára, ha megfelel a kívánt minőségnek. Ellenkező esetben visszatartják és anyagilag is felelőssé teszik érte azokat, akik mulasztást követtek el, vagy hanyag munkát végeztek. Általános felmérést végeztek például a háztartási cikkeket árusító üzletekben, összegezték az árukészletet és a szükségleteket. Ennek megfelelően állították össze a megrendelést. A nagykereskedelemtől máris ígéretet kaptak, hogy a jövőben lényegesen több szifonpatront, motorkerékpár-alkatrészt, több tv-készüléket és egyéb villamos háztartási gépet küldenek a járás boltjaiba. Ennyi talán elég is ahhoz, hogy le tudjuk mérni az ered ményeket és azt mondhassuk, helyes volt a kezdeményezés, nem ártana azonban, ha mások is követnék a dunaszerdahelyiek példáját. Igaz, mindez egy hosszú folyamatnak még csak a kezdete. A jövőben szá mos további kérdés megoldását kell vállalniuk, amely évek során bosszúságot, kellemetlenséget okozott, de rendezésével mélyrehatóan, intézményesen még nem foglalkozott senki. SZARKA ISTVÁN Jó ötlet Katonáink ideológiai nevelésük során több témát vesznek át. Ezek egyike: Ismerd meg a környéket, ahol szolgálsz. A cél az, hogy az ország különböző részéből származó katonák megismerjék hazánk más vidékeit is, főleg azt a környéket, ahol kétéves tényleges szolgálatukat töltik. A feladatot szépen teljesítik annál az alakulatnál, ahol Sásik tiszt a propagandamunka vezetője. Ezenkívül ez idén előfizették a JNB hetilapját is, hogy tájékozódva legyenek mindenről, ami a környéken történik. GOTTLIEBER FERENC, főhadnagy Javítják a gépeket A Bátkai Állami Gazdaság javítóműhelyében folyik a mezőgazdasági gépek Javítása. Itt javítják az állami gazdaság valamennyi részlegének gépi felszerelését. A műhely dolgozóinak 83 traktort kell ismét üzemképes állapotba helyezniük. Bár a pótalkatrészek hiánya sokban nehezíti a munkákat, január végéig mégis kijavítottak 48 kerekes és 7 lánctalpas traktort, 68 pótkocsit és más felszerelést. Vancsik Pá) technikus szerint március végéig befejezik a traktorok javítását. Felvételünkön Péntek* András és Varga János, a javítóműhely dolgozói, egy DT—54 es traktort javítanak. KOVÁCS ZOLTÁN, Rimaszombat Már a tavaszra gondolnak A lenártfaiai EFSZ züldségkertészetének dolgozói a napokban 17 ezer fejessaláta-palántát ültettek ki az üvegházban. Az első salátákat március első napjaiban szállítják a piacra. Honismereti kör alakult Régi közmondás, hogy a türelem rózsát terem. Közel hét éve vetődött fel a gondolat, hogy Párkányban is meg kellene alakítani a honismereti kört. Sokaknak tetszett a gondolat s meg is kezdték különböző tárgyak, emlékek gyűjtését, melyekből két ízben is rendeztek kiállítást. Január utolsó napján aztán megalakult a honismereti kör s ideiglenes vezetőségét is megválasztották, mivel a város megfelelő helyet biztosított a gyűjtemény elhelyezésére is. Az alakuló gyűlésen célul tűzték ki a város közel ezeréves múltjának feldolgozása mellett a török időkből származó fegyverek, harci eszközök, s a város fejlődésével kapcsolatos leletek, iratok stb. gyűjtését. NAGY JÓZSEF, Párkány A taraoskedüi aiap/okú iskola tanulói ez idén is megrendezték a már hagyományossá vált műsoros estiüket. Képünkön a Vlll/b tanulóinak vidám indián-jelenete, mellyel nagy sikert arattak. Köszönet a tanítóknak, akik fáradságot nem ismerve a jeleneteket és a táncokat betanították. CSIKÖS FERENC, Tardoskedd ÚJ HATÁSKÖRBEN A kulturális és társadalmi tevékenység alaposabb és sokrétűbb intézése érdekében több helyütt — az eddigi, részben elavult szervezési formák helyett — új hatáskörrel felruházott Intézmények létesültek. Igy Humennén — Kelet-Szlovákia egyik rohamosan fejlődő városában ls — már az újonnan megalakult Művelődési Központ irányítja a közéletben a kulturális feladatok megvalósítását. Az egyre aktívabb tevékenységet kifejtő szerv terveire vonatkozó kérdéseinkre Levický Gyula igazgató válaszolt. • Mire helyezik a jő súlyt ebben az esztendőben? — A Művelődési Központ évi tervét a napokban jóváhagyta a Városi Nemzeti Bizottság. Intézményünkre ezentúl fokozott követelmények hárulnak. Hogy csupán a legfontosabbakat említsem: elmélyíteni a kapcsolatainkat a polgári bizottságokkal és tömegszervezetekkel, elősegíteni a kulturális és társadalmi élet változatosabb kibontakozását, további népi akadémiákat, nyelv- és szaktanfolyamokat létesíteni és irányítani, ellenőrizni a közszolgáltatási vállalatok munkáját a szolgáltatások kulturáltságát Illetően, tanfolyamokat szervezni az írástudatlanok és fejlődésben elmaradottak (javarészt cigánycsaládok) részére, és nem utolsósorban: biztosítani az elmúlt évek folyamán oly népszerűvé vált Homonnai Zenei Tavasz VI. évfolyamának sikeres lebonyolítását. • Van-e kilátás mindezen feladatok teljesítésére? — Az utóbbi időben lényegesen konszolidálódtak munkaviszonyaink — az új Irányítási formák túlnyomórészt beváltak. Persze, nem hallgathatom el, hogy némely tekintetben még nehézségeink vannak. Különösen sürgős feladat az új művelődési otthon mielőbbi felépítése és a szabadtéri színház felújítása. Lehet, hogy meglepő — de a 17 000 lakosú Humennén jelenleg nincs művelődési otthon, aminek következtében a népszerű és sűrűn látogatott rendezvényeinket — felváltva a Partizán-moziban és a Chemkostav üzemi klubhelyiságében tartjuk meg, ami, sajnos, kényszermegoldás. Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Területi SK.i'ház — lehet, hogy éppen ennr.k következtében — eddig minden alkalommal lemondta meghívásainkat. • Várható e tekintetben a közeljövőben javulás? — A Városi Nemzeti Bizottság terveiben ott szerepel az új művelődési otthon épülete, amelynek 1970-ig kell elkészülnie. Véleményem szerint ez megoldja majd a legégetőbb problémáinkat: egy új, szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas mozi üzembehelyezísét, egy állandó jellegű szí,ipad berendezését, és a közös fedél alatt működö könyvtár és olvasótermek megnyitását. Levický G/ula bizakodása jogos, mert minden jel arra mutat, hogy a város illetékes szervei napirenden tartják a felmerülő nehézségeket és szívükön viselik a lakosság kulturális, szórakozási és más igényeinek kielégítését. Itäf