Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-17 / 48. szám, péntek

JOGI TANÁCSADÓ J RENDELET A MUNKAIDŐ CSÖKKENTESÉRŐL ÉS SZABÁLYOZÁSÁRÓL Előző cikkünkben ismertettük a Tt 1966/62 sz. fenti tárgyú rendeletének főbb elveit. Az alábbiakban a rendelet további közérdekű tudnivalóiról adunk tájékoztatást, AZ ALIAMI KÖZIGAZGATÁSI 1967. n. 17. HIVATALOK ÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MUNKAIDEJE Az említett hivatalok heti munkaideje továbbra ;s 46 óra, amelyet a hét hat munkanapjára kell felosztani úgy, hogy rendszerint a szombati napra esó munkaidő rövidebb legyen. A helyi feltételeknek és szükségleteknek megfelelően a hét egyik napján a munkaidő kezdetét és végét úgy kell meghatározni, hogy azon a napon a dolgozók munkaidejük befejezése után is eljárhassanak az említett hivataloknál. A munkaidő azonban ezekben az esetekben sem érhet később véget, mint 18 órakor. A hivatalok vezetői a munkaidőt úgy osztják fel, hogy négy hét alatt a dolgozóknak egy szabad napjuk legyen. A TÜLŰRAZAS A túlórázás megszüntetése, illetve korlátozása a munkaidő csökkentésének, illetve szabályozásának egyik feltétele. Ha Indokolt esetben mégis előfordul, túlórának csak azt tekintik, amit a dolgozó a munkaidőn kívül végez. Pl. olyan dolgozó esetében, akinél a heti 44 órás munkaidő úgy oszlik meg, hogy a páratlan héten 48 órát és a páros héten 40 órát dolgozik, a páratlan héten a 49. óra és a páros héten a 41. és a további órák számítanak túlmunkának. A havi fizetésű dolgozók — más rendelkezés híján — minden túlóráért havi fizetésük következő hányadát kapják: 44 órás munkahét esetében Viao részét, 43 órás munkahét esetében Vitó részét, 42 órás munkahét esetében Vno részét, természetesen a megfelelő túlórapótlékkal. A heti fizetésű dolgozók minden túlórájukért fizetésük V«, V«, illetve Vtó részét kapják a megfelelő túlórapótlékkal. Ugyanez vonatkozik az üzemi őrökre, az üzemi tűzoltó egységek tagjaira, az örökre és portásokra azzal a különbséggel, hogy rendes fizetésük magában foglalja már az átlagost heti 10 órának megfelelő túlmunka díjazását. (A túlmunkáért tehát csak ezen félül igényelhető túlórai pótlék). MUNKAJOGI KÉRDÉSEK Brigádmunkások számára külön e címen szabad idő csak akkor engedélyezhető, ha heti munkaidejük 44, vagy több óra. A foglalkozásuk mellett tanuló dolgozók tanulmányi szabad idejét az érvényes rendelkezések értelmében az eddigi munkaidőcsökkentések nem érintik. Az ünnepek: A szabad napot, amelyet a dolgozó a munkaidőcsökkentéssel és az ezzel kapcsolatos munkaidő-szabályozással szerez, a dolgozó megszakítás nélküli heti pihenő napjának kell tekinteni. Ha ilyen napra ünnep esik, nem fár érte a dolgozónak fizetésmegtérítés, mivel semmilyen keresettől nem esett el. Ha a dolgozó ilyen ünnepen dolgozna, minden ledolgozott óráért átlagbérének megfelelő túlórai pótlék /a rendes béren kívül) illeti meg. Szabadság: Ha a dolgozó szabadságát teljes egészében, vagy naptári hetekben meríti, ez egész hetekben illeti meg, tekintet nélkül az esetleges szabad napokra. Amennyiben a dolgozó kivételesen nem hétnek megfelelő részletekben merítené szabadságát, annyi munkanap illeti meg, mint amennyit kapna, ha szabadságát egészben vette volna ki, tehát négy hétre eső egy szabad nap esetében: két hét szabadságigény esetében 12 munkanap, három hét szabadságlgény esetében 17 munkanap, négy hét szabadságigény esetében 23 munkanap szabadság jár; négy hétre eső két szabad nap t rendszerint szombat) esetében: az említett szabadságigények esetében 11, 17, illetve 22 munkanap vehető ki; négy hétre eső 3 szabad nap (rendszerint szombat) esetében: az említett szabadságigények esetén 11, 16, 111. 21 munkanap szabadság igényelhető; négy hétre eső négy szabad nap t pl. szombat) esetében: az említett szabadságigények esetében 10, 15, 111. 20 munkai nap szabadság igényelhető. Ha valaki részben egész hetekben, részben napokban veszi ki szabadságát, ugyan úgy kell eljárni, mintha napokban vette volna ki egész szabadságát, tehát az említett felsorolás szerint. A munkaadók a szabadság idejének kijelölésénél úgy járnak el, hogy mindenki egyforma mértékben kapjon 5 munkanapos hetet. A munkaidő-csökkentéssel és a munkaidő-szabályozással szerzett szabad napot, ha a dolgozó a kérdéses héten ledolgozta a harmonogramban megállapított munkaidőt, ledolgozott napnak kell tekinteni, de a szabadságcsökkentés (indokolatlan távollét esetén) nem határozható meg szabad napban, hanem csak tényleges munkanapban. Munkaakadály: amennyiben szabad napra esik, a dolgozónak fízetésmegtérítés nem jár. Táppénz: a szabad napokért táppénz nem jár, ellenben a szülési szabadság idején az anyasági pénzsegély minden hétköznapért jár, tekintet nélkül a szabad napokra. A táppénz kiszámításánál a kiadott táblázatokat kell igénybe venni. Családi pótlék: továbbra is feltétel a havi 20 műszak ledolgozása. A családi pótlék szempontjából a munkaidő-csökkentéssel és az ezzel kapcsolatos munkaidő-szabályozással szerzett szabad nap nem tekinthető ledolgozott munkanapnak. DR. FÖLDES JÓZSEF A bratislavai városháza felfedi titkait A bratislavai Övárosháza javítása lassan már két éve tart. Az építési és restaurálási munkaterv szerint 1968 első negyedében, a városi múzeum fennállásának 100. évfordulója évében adják át teljes pompájában az épületet. Jančo Šimon, a városi múzeum igazgatója tájékoztatott bennünket a munkálatokkal kapcsolatos problémákról. — Az egész újjáépítés hosszadalmas folyamat. Elsőként a torony statikus repedéseit kellett eltávolítanunk, az időrágta kődíszeket rendbeszednünk, a málló részeket kiegészítenünk. Űj tetőzetet kellett készítenünk. A javítási és az átépítési munkálatok szigorú műemlékvédelmi felügyelet alatt folynak. Ugyanakkor el kell távolítanunk a nem stílszerű építkezési beavatkozásokat. E munka közben fedtük fel a városháza eredeti, az Április 4. térre nyíló gótikus homlokzaú bejáratot. Nagy figyelmet igényelnek a restaurálási munkálatok is. Az idő vasfoga leginkább a tornyon látszik meg. Sok helyütt egész kőelemeket kellett kicserélnünk. A torony tetőzetét már eredeti formájában visszaállítottuk. A Ma donna és a Szent László szobrot levettük talapzatáról, pótoltuk hiányzó részeit, ma mindkét plasztika eredeti helyén áll. Az újjáépített helyiségekben a városi múzeum történelmi gyűjteményének kiállítását rendezik meg. A torony belsejében a „Bratislavai városháza" című kiállítást tekinthetjük meg, amely az óvárosháza építkezési és művészettörténeti fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. Nemsokára itt nyílik meg Bratislava második kilátótornya. A városháza északi szárnyának földszintjén, a boltíves folyosó térségeiben láthatjuk az üveg, a kerámia és az ezüst tanulmányi depozítárját. Ez a gyűjtemény a városi múzeum legszebb és leggazdagabb tárgya. Az óvárosháza udvarát ls restaurálják. Itt helyezik el Bratislava híres személyiségeinek mellszobrait. Az udvart övező árkádos folyosókon történelmi érdekességeket láthatunk, mint pl. az 1733-ban öntött harang, amely csak emlékezetes, nagy ünnepeken kondult meg. Ezt a gyönyörű, a külföldiek által is megcsodált udvart a nyári hónapokban hangversenyek rendezésére használjuk ki. Az Óvárosháza a restaurálási munkálatok befejezése után méltó gyöngyszeme lesz Bratislavának, a legcsodálatosabb műemlékek közé tartozik majd. —YY— Évzáró pórtgyülések a losonci járásban Élénk vita — reális javaslatok A LOSONCI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG nagy gondot fordít a pártszervezetek évzáró gyűléseinek megszervezésére; a választott szervek, a pártapparátus és az aktivisták útján ellenőrzi az alapszervezetek bizottságainak tevékenységét az évzáró tagsági gyűléseket megelőző időszakban. A járási pártbizottság munkáját pontosan és előre kidolgozott tervek szerint végzi, mert ez a siker egyik feltétele. Jelentős pozitívum, hogy az évzáró taggyűlések előkészítéséből kivették részüket a jelölő és a választó bizottságok is. Minden alapszervezetben gondos elemző munka előzi meg a gyűléseket. Mind a beszámoló, mind pedig az elkövetkező feladatok meghatározásában a CSKP XIII. kongresszusa, a CSKP 1965 januári plénuma, valamint a kerületi és a járási pártbizottság határozataiból és következtetéseiből indulnak ki, figyelembe véve természetesen a helyi viszonyokat. Az évzáró taggyűlések — mindamellett, hogy nem váltak termelési értekezletekké — nagyon helyesen taglalták a gazdasági problémákat is. Például az Ipolyi Téglagyárak füleki üzemének kommunistái beszéltek az 1967. évi termelési feladatokról és a szocialista verseny helyes megszervezésének szükségességéről. A kővári kommunisták főképp az EFSZ problémáiról, a község fejlesztéséről vitáztak, de nem hallgatták el az alapszervezet munkájának hiányosságait sem. A község kulturális problémáival, a kommunistáknak a tömegszervezetekben végzett munkájával és a fiatalság nevelésének kérdéseivel foglalkoztak. A RAGYOLCI KOMMUNISTÁK bővítik alapszervezetük tagiéitszámát. Az évzáró gyűlésen újabb tagakat vettek fel a pártba. S Ragyolcon, ebben a haladó szelleméről híres faluban, az évzáró gyűlésen arról is szó esett, hogy egyes idős párttagok kivonják magukat a közösség munkájából, pedig sok helyütt szükség lenne az idős kommunisták tapasztalatára, tudására. Hasonló hangnemben lehetne szólni a többi pártszervezet évzáró taggyűlésének színvonaláról is. Szembetűnő a megjelent tagság példás aktivitása. A vitában szinte kivétel nélkül kifejtették nézeteiket a legfontosabb teendőkről. Beszéltek a fontos nemzetközi problémákról, népgazdaságunk új irányítási rendszerének kibontakozásáról, a pártszervezetek megerősítéséről, vezető szerepük helyes érvényesítéséről, a párt és a tömegszervezetek kapcsolatáról, a pártnak a fiatalság soraiban végzett munkájáról, a gazdasági feladatokról, politikai, kulturális és gazdasági problémákról. A felszólalók sok esetben bírálták a felettes gazdasági szervek munkáját. így például a kékkői Zelenina pártszervezetének kommunistái a zöldségellátásban évek óta uralkodó nem kielégítő helyzetet kifogásolták. Elmondták, hogy a hiányosságok oka nem egy esetben a felettes gazdasági szervek merev magatartása. Az adott esetben a Banská Bystrica-i vállalati igazgatóságról van szó, amely az elmúlt évben sem vette kellőképpen figyelembe a kékkői részleg ésszerű javaslatait — s nem egy esetben a felhalmozott zöldség értéktelenné vált. Fontos problémákat vetettek fel a Losonci Járásbíróság kommunistái. Elmondották, hogy az alkohol hatása alatt elkövetett kihágások és bűntettek a fiataloknál az összes törvénysértések 28 százalékát teszik ki. Ez a figyelmeztető szám aggodalomra ad okot. Az évzáró taggyűlésen felszólalók nemcsak a hibákat tárták fel, hanem megoldásokat is Javasoltak: .csökkenteni kell az alkoholfogyasztást a fiatalkorúaknál, s erre megfelelő módot kell találni. MÁR EDDIG IS SOK PROBLÉMÁT, ötletet, javaslatot vetettek fel az évzáró pártgyűléseken a losonci járásban. Azt tapasztaljuk, hogy a kommunisták aktivitása, érdeklődésük a közélet kérdései iránt fokozottabb mint a múltban. AGÖCS VILMOS Bratislava Kramáre negyedében épül a város új kórháza (Németh J. felvétele) M | eghalt egy falu. Meghalt és feltámadt. Különös állítás, de így van: megesett. Magyarbélről van szó, mely alig egy macskaugrásra van Bratislavától. A macskaugrást persze vonaton kell megtenni. Megtettem, s ott kötöttem ki Gyorgyai elvtárs dolgozószobájában, a magyarbéli kastélyban, ötvenkilencben itt helyezték el az aggok otthonát. Gyorgyai elvtárs az intézet igazgatója, s egyben a falusi pártszervezet elnöke. Most az évzáró gyűlések előkészítése idején egy sereg kérdés foglalkoztatja: községfejlesztési tervek, a közszolgáltatások ügye, a társadalmi szérvezetek aktivizálása, a politikai és kultúrális nevelő munka kérdései és a szervezeti ügyek. Ez azt jelenti, hogy járdákat és utakat kell építeni, az Iskolának tornateremre volna szüksége, a sportkedvelő ifjúságnak pedig futballpályára. A kultúrház nem felel meg a mai, igényeknek, mert annak Idején csak két hatalmas termet, tánctermet és mozihelyiséget építettek, meg egy kisebbet a könyvtár számára. Közben megfeledkeztek a központi fűtésről s a hideg, nagy termek nem alkalmasak a klubélet megszervezéséra Meg kellene szervezni a varrónők, szabók, szobafestők munkáját. Cipészműhely sincs a faluban. Nincs fuvaros sem. Egy traktort kellene venni, hogy ellássa a lakosság szükségleteit: legyen mivel hazaszállítani a szenet, s legyen ki felszántsa a kiskerteket. Kisilletve Németbélen, mely ma Magyartélhez tartozik, egészségügyi szempontból kifogástalan vízről kellene gondoskodni, mert a talajvíz megmérgezte a kutakat. Sok minden kellene, csakhogy ... Csakhogy a falusi pártszervezet nem győzi mindezt, mert a kommunisták legtöbbje vonatozó munkás. Eljárnak délre s északra. Főleg északra. Igaz, közel vannak az ország egyik legnagyobb ipari centrumához, tehát mindennap hazajárnak, de mégis úgy áll a helyzet, hogy nyolc órát dolgoznak, négyet utaznak és vonatra várnak. Nem csoda, hogy nincs FALU-E VAGY LAKÓTELEP? kedvük részt venni a pártszervezet munkájában. Azóta

1, hogy csaknem minden házban van már televízió az emberek nem szívesen Járnak el a gyűlésekre. Divatba jött az úgynevezett papucskultúra. A helyi pártszervezetnek huszonhárom tagja van. Néhány hatvanöt-hetven, sőt nyolcvanéves öreg kommunista, a zömük háztartásbeli asszony, azonkívül van öt kommunista tanító. A falut kétezerhatszáz lélek lakja. Körülbelül hétszáz vagy annál ls több felnőtt munkaerő vonatozik naponta. A háború előtt is sokam másutt kerestek megélhetési lehetőséget, a háború óta a vonatozás általánossá vált. Szövetkezet sincs a faluban. Volt, de magasabbrendü formára tért át: átvette az állami gazdaság. Tapintatosan így mondjuk ma a kollektlvlzáció idején s a szövetkezet vezetésében elkövetett hibák következményeit. Hallgatom, hallgatom Gyorgyai elvtársat, s az jut az eszembe, hogy a falu tulajdonképpen meghalt. Meghalt, mert a falu valamikor azt jelentette, hogy parasztok, földművesek települése. Mindden ház egyben mezőgazdasági üzem volt. Hozzátartozott az udvar, az ól, az istálló. Ma mindez megszűnt. Legfeljebb a kiskerteket művelik meg az otthon maradt asszonyok és gyerekek. Magyarbél így elvesztette mezőgazdasági település Jellegét: a vonatozó ipari munkások lakótelepévé vált. A falu meghalt, s lakótelepként támadt fel. Csakhogy a lakosság mindezt nem veszi tudomásul. Nem veszik tudomásul a vonatozó otthon regisztrált kommunistái sem. Erős ellentmondás ez, mely épp most az évzáró taggyűlés előkészítésének Idején ütközik ki. A falusi pártszervezetet és a helyi nemzeti bizottságot foglalkoztató kérdéseket nem lehet megoldani a regisztrált kommunisták mozgósítása és segítsége nélkül. Aggasztó jelenség ez, annál is inkább, mert a falusi pártszervezet tagjainak átlagos kora körülbelül negyvennyolc év. S ez ha nem is öregség, de a fenyegető elöregedés Jele. Hasonló folyamat, mint a földművesszövetkezetekben. , Pedig Magyarbél, ha mint falu nagyon régi település, Ipari munkások lakótelepeként pedig nagyon is fiatal. Jóformán ma, vagy csak tegnap született. •pp ezért olyan szembeötlő az ellentmondás. Elsősorban ezt kell megoldani. BÄBI TIBOR É'