Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-17 / 48. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• y j í 11 K • ••••••••'•••••••••••OD TÚLVILÁGI GYILKOS (szlovák) Címe után ítélve nem nehéz kitalálni, hogy az új szlovák film bűnügyi történet. S ha mindjárt hozzátesszük, hogy alkotói jozef Taílo (forgatókönyv), és Andrej Lettrich (rendező), akkor a tájékozottabb mozilátogató arra is rájön: ez a mű A halál esőben érkezik című filmhez hasonlíthat, amelyet alig két éve mutattak be a közönségnek. A gondolatot tovább fűzve azt sem nehéz kitalálni, hogy a Túlvilági gyilkos jobb lehet, mint A halál esőben érkezik, hiszen az akkori sajtó- és közönségvisszhang jól mutatott rá ennek gyengéire. Így igaz. A Túlvilági gyilkos egységesebb, logikusabb, színvonalasabb film, mint A halál esőben érkezik. A társadalmi háttér természetszerűleg formálja a cselekményt, nem mesterkélt a feszültség, az izgalomkeltés, és nem is ez az elsődleges cél. Az alkotók nem csak arra törekedtek, hogy egy elhihető, elképzelhető bűntett történetét elmeséljék: többet, értékesebbet szándékoztak adni a szokványos „kriminél". S ez, bar nem maradéktalanul és nem is egvértelmöen lénvegében sikerült. Egy kisváros kapzsiskodóiigyeskedő, megvesztegetett üzletes, kocsmáros familiáris vl• átgondo'tan megrajzolt " " Olvnn emberek lépnek a vászonra, akik mindenáron többet akarnak „elérni", mint amennyire képességeik és érdemeik feljogosítják őket. Ebben van a bűn csírája, s az már természetes, hogy a csira áttöri a mag héját. A műfajhoz képest jól sikerült jellemrajzon kívül a film szellemes (bár néhol szellemeskedő) humora is elismerést érdemel. Van benne vontatottság, túlzott titokzatoskodás (Zílinec figurája), csak izgalomkeltő cselekmény (temetői lövöldözés) s egyéb szépséghiba is, ám mindez nem csökkenti jelentősen a film értékét. Fő érdeme, hogy az izgalmas-kellemes szórakozásnál többet ad a nézőnek. Ez a több az időszerű kritika. Már-már úgy tűnik, mintha Ladislav Chudík (jakubec százados) és Viliam Polónyi (Miclialko hadnagy) személyében megszületett volna a szlovák Sherlock Holmes és Watson. Az ő jó játékuk, valamint a többi jelentősebb szerepet alakító neves szlovák színészé is — Jozef Adamovič (Mikuš), Dušan Blaškovič (Orlovský), Július Pántik (Gazdík), Dana Smutná (Burianová), Jozef Budský (pap), Martin Gregor (Burian) és mások — minden bizonnyal erősen vonzzák majd a közönséget. S ezúttal sem indoko latlnnul . Ladislav Chudík (jobbra) és Viliam Polónyi a Túlvilági gyilkos című új szlovák filmben. NÉVTELEN CSILLAG (francia-román) Kedvesen szentimentális film Henri Colpi, nem egy világszerte figyelmet keltő mű szerzőjének új alkotása. A román stúdiókban forgatott érzelmes filmköltemény Mihail Sebastian színműve alapján készült. Egy életúnt nagyúri fiatalasszony romantikus kalandját meséli el, rokonszenves, mesékhez illő hangnemben. A szeszélyes hölgy egy vidéki kisvárosba vetődik, ahol, mint egy mesebeli királyfi, a helyi gimnázium kicsit naiv, de tiszta érzelmű, jóképű fiatal tanára menti ki a bürokratikus vasutas-ördögök szorongatásából. A királyfi vára ÉLET A KASTÉLYBAN nagyon szerény, nagyon egyszerű, de mindenért kárpótol az ő nemes jósága, tiszta szíve és lángoló szerelme ... Henri Colpi kevés mondanivalóval, kevés cselekménnyel is jól tudja érzékeltetni a provinciális kisváros hangulatát, a változatosságra vágyódó, egyszerű kisemberek romantikus lelkivilágát. Igaz, a film sikerét elsősorban nem ez szavatolja. Marina Viady, a szép és bájos filmcsillag, valamint az egyre ismertebb Claude Rich nélkül ez a mű nem tarthatna számot különösebb érdeklődésre. (Szó) (francia) Még egy francia film szerepel e napokban filmszínházaink műsorán: Jean Paul Rappeneau Élet a kastélyban című jóízű filmkomédiája a ragyogóan szép, hamvasszőke Catherlna Deneuve-vel a főszerepben. A film a második világháború idején játszódik le egy francia tengerparti kastélyban. Az omladozó kastély tulajdonosa anyjával és gyönyörű fiatal feleségével úgy tölti napjait, mintha nem is lenne háború. Az asszonyka unatkozik. Nem így képzelte a házasságot, ám egy szép napon ismeretlen férfira bukkan a pincében, aki a család nemes gyümölcsét fogyasztja. Az almatolvaj az angol hadsereg tisztje, aki az invázió előkészítésével kapcsolatos felderítésre kapott megbízást és természetesen egyből beleszeret a kastély ifjú úrnőjébe. Míg ő visszarepül Londonba jelentést tenni, a németek megszállják a kastélyt. Visszatér az angol tiszt s veszélyes helyzetében egyre jobban imponál Máriának. De a háziasszony szépsége a beszállásolt német tisztet is varázsa alá keríti... A két hódító imádata felébreszti a kényelmes férj féltékenységét... és megindul a nagy invázió. Rappeneau komikusnál komikusabb helyzetekkel kacagtatja a nézőt, úgylátszik, megelégelte azt a komoly hangot, amivel eddig a háborúról beszéltünk. Tény, hogy a film jó szórakozást nyújt. De akit a második világháborúnak csak a szele is érintett, joggal sóhajthat fel: ha ilyen lett volna! S. K. • SZOVJET RÉGÉSZEK Mongóliában a Tal-Sabaror ne vű barlangban történelem előtti sziklaképeket tártak fel, melyek a falakon és a tetőn, 60 méterre a föld alatt különös madarakat, mamutokat és zergéket ábrázolnak. Oj művészi világ megnyilvánulása ez, mely nem hasonlít a nyugat-európai kőkorszakbeli művészethez. • A MONTREALI Expo 67 en bemutatnak 15 szovjet festményt és plakátot, és egy kőbálványt, amit a nomádok ezer év előtt faragtak. A Szovjetunió összesen 160 művel fog a kiállításon szerepelni. Időszerű közgazdasági kérdések Sok függ a helyes munkadíjazástól A munkabér a termelés ösztönzője • Melyik bérrész mire ösztönöz? • A munkabér elveszti szerepét, ha felborulnak a bérelemek közti helyes arányok A munka szerinti díjazás a termelés tartós fejlesztésének az Csztönzője. Az a helyes munkadíjazási rendszer, amely a dolgozót nemcsak a pillanatnyi munkaeredményekben teszi érdekeltié, hanem a termelés mennyiségi és minőségi távlati növekedésében is. Ebből ered, hogy a munka szerinti díjazás nem lehet más, mint az, hogy a munka mennyisége és minősége megfelelő keresetet biztosít. HOGYAN MÉRJÜK A MUNKA MENNYISÉGÉT ÉS MINŐSÉGÉT? A munka mennyiségének mércéje a munkanorma, ennek ki kellene fejeznie azt az objektíve szükséges időt, amelyre az átlagos szakképzettségű dolgozónak szüksége van bizonyos konkrét munka elvégzéséhez, bizonyos termelési feltételek között és átlagos munkaintenzitás mellett. Ezért egyforma munkaieltételek között ugyanazon munkára különböző munkahelyen is egyforma normákat kell alkalmazni. Eltérő munkanormáknak, ha egyforma termék gyártásáról van szó, már a termelési berendezés különböző nröszaki színvonalából eredő eltérő munkatermelékenységet kell tükrözniük. Ebből logikusan következik, hogy a munkanormát átlagos szakképzettségű munkás átlagos munkaintenzitás mellett és a termék minőségével szemben támasztott követelmények betartásával 100 százalék körül teljesíti. Az átlagosnál magasabb szakképzettségű vagy nagyobb munkaintenzitással dolgozó munkás számára lehetővé válik a munkanorma túlteljesítése. A norma akkor is túlszárnyalható, ha nem fejezi ki az illető művelet elvégzéséhez társadalmilag szükséges munkaidőt, vagyis ha műszakilag nem indokolt. Ez a laza norma. A munka minőségének mércéje a bértarifa-rendszer, amely a munkákat bonyolultságuk, nehézségük és a munkakörnyezet szerint osztályozza. A bértarifa-rendszer így biztosítja a bonyolultabb, nehezebb és a rosszabb munkakörülmények közt végzett munka magasabb díjazását. A munka mennyiségének és minőségének mérése nagyon bonyonlult probléma. Pontos mércét igényel A munka menynviségének és különösen minőA közvetlen hitelnyújtás eredményei a szovjet kolhozokban A Szovjetunióban a múlt év elejétől közvetlen hitelt nyújtanak a kolhozoknak. 1965 végéig a kolhozok csak kivételesen kaptak hitelt, akkor is csupán a felsőbb gazdasági szervek beleegyezésével és közvetítésével. Igy a kolhozok gyakran kerültek szorult pénzügyi helyzetbe, nem volt elég pénzük a tagok munkadíjának rendszeres kifizetésére és a gazdasági beruházásokra. A rövidlejáratú hitelnyújtást a szovjet kormánynak az a határozata is indokolja, mely szerint a kolhoztagoknak garantált munkadíjazást kell biztosítani. Az első eredmények azt bizonyítják, hogy a közvetlen hitelnyújtás hozzájárult a kolhozok pénzügyi gazdálkodásának szilárdításához. A hitelnyújtás különösen a lemaradó kolhozokon segít. Ezekben a kolhozokban a munkadíj rendszeres kifizetése a múlt évben növelte a tagok anyagi érdekeltségét, ami jobb gazdálkodási eredményeket hozott és nagyobb munkatermelékenységet biztosított. A kolhozok a hitelt operatívan felhasználták arra ls, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyát, több gépet stb. vásároljanak. A hitel-kamatláb nagyon alacsony. Például egy kolhoz a múlt évben 205 ezer rubel kölcsönt vett fel, de mindössze 60 rubel kamatot fizetett. Több kolhoz egy év alatt visszafizette a hitalt. ségének mérésére alkalmazott mai módszereink tökéletlenek. Emiatt az adatok pontatlanok, s többé vagy kevésbé csak megközelítik a valóságot. A mérésben zavaró körülmény az elemi munkaerőmozgás. Amíg a mérés problémáit nem oldják meg, a munkadíjazásban bizonyos nehézségek lesznek. E nehézségek foka a valóság értékelésekor keletkező eltérések nagyságától és időtartamától függ. A nehézségek különböző formában nyilvánulnak meg: túlságos munkaerőhullámzás, laza munkafegyelem, a munkaidő rossz kihasználása, bérnivellizálás, érdektelenség a szakképzettség növelése, a megterhelő munka, a nehezebb környezetben való munka iránt stb. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a negatív Jelenségek nemcsak a bérezés fogyatékosságaiból, hanem több más okból is erednek. ALAPBÉR ÉS KIEGÉSZÍTŐ BÉR Az új irányítási rendszerben az alapbér mellett nagy szerepet kap a kiegészítő bér. Vagyis a kereset nagyobb mértékben függ egyes sajátos követelmények (minőség, anyagtakarékosság stb.) teljesítésének mértékétől. Az alapbér takarékosságra ösztönöz az élőmunkát illetően. Az alapbér ugyanis munkanormához kötött változatlan tétel. A dolgozó tehát érdekelt munkaidejének minél célszerűbb kihasználásában, mert így túlteljesítheti a normát. A kiegészítő bér viszont javarészt holtmunka-megtakarításra ösztönöz. Része a prémium, amivel a munkanormák túlteljesítésében, a termékminőség javításában, az anyag- és energiatakarékosságban, a gépek jobb kihasználásában stb. teszik érdekeltté a dolgozót. Ugyancsak része a gazdálkodási eredményekben való részesedés (a nyereségrészesedés), amely az egész kollektíva munkájának javítására ösztönöz, elsősorban a technika és technológia, valamint a termelés- és munkaszervezés útján. Az egyes bérrészek objektív nagyságát a konkrét munkafeltételek szabják meg. Ha például a munka nehézsége nagyobb mint a bonyolultsága, a munka nehézségét kifejező bérrész arányának a munkabérben nagyobbnak kell lenni, mint annak a bérrésznek, amely a munka bonyolultságát fejezi ki. Hogy minden bérelem helyesen töltse be funkcióját, optimális nagyságúnak kell lennie. Ha például a bér az illető részén nem veszi tekintetbe a munka bonyolultságát és alacsonyabb, ez a szak-, képzettség iránti érdektelenségben nyilvánul meg. De az alapbérnek és a kiegészítő bérnek is helyes arányban kell lenni. Ha mondjuk csak alapbéreket alkalmaznánk, a dolgozóknak nem volna érdeklik a holtmunkával való takarékosság, sőt nagy anyag- és energiafogyasztáshoz stb. vezetne. Azzal, hogy minden bérelemnek sajátos ösztönző funkciója is van, mozgatásával ösztönzőleg lehet hatni a szükséges irányban. Például, ha az üzemnek nagyobb érdeke fűződik a termékek kiváló minőségéhez, akkor a kiegészítő bér prémium részének növelésével erre ösztönzőleg hathat. Tudatosítani kell azonban, hogy az egyik bérrész növelése feltétlenül egy másik rész arányának csökkentésével jár. Ezért az ilyen manőverezést nagyon megfontoltan kell végezni, nehogy gyengüljenek más elemek s ezzel funkcióik is. Sőt, ha felborulnak a bérrészek közti helyes arányok, ezzel a munkabér mint egész elveszti a munka szerinti díjazásban és a termelés ösztönzésében betöltő szerepét. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy ha a munkásoknál az alapbért a kereset 65 százaléka alá szorítják, ez a szakképzettség növelése iránti érdektelenséghez, nivelllzáláshoz vezet, és általában csökken a munka iránti érdeklődés. MILYEN A MUNKABÉR SZERKEZETE? A 'kiegészítő bér nagyobb szerepe az új irányítási rendszerben visszatükröződik a bér szerkezetében. A múlt év második negyedében az iparban az alapbér a munkabér 88,6 százaiékát tette ki, a prémium és különjutalom 10,9 százalékát és a nyereségrészesedés 0,5 százalékát (a kiegészítő bér tehát 11,4 százalékát |. A munkásoknál a kiegészítő bér 17,1 százalékot tett ki, ebből a teljesítménybérrész 5,6, a prémium és különjutalom 11, a részesedés 0,5 százalékot. A mérnöki-műszaki dolgozóknál ezzel szemben a kiegészítő bér a munkabér 13 százalékát alkotta, ebből a prémium és jutalom 12,2 és a részesedés 0,8 százalékát. Látható, hogy az egyes bérrészek a munkásoknál és mérnöki-műszaki dolgozóknál különböző arányban állnak. Ez a termelésben betöltött helyzetükkel kapcsolatos. Például azzal, hogy a mérnöki-műszaki dolgozók nagyobb mértékben befolyásolhatják a termelés műszaki színvonalát, mint a munkások, keresetükben nagyobbnak kell lenni azon bérelemek arányának, amelyek ösztönzőleg hatnak ebben az irányban. Ezért a gazdálkodási eredményekben való részesedés arányának náluk nagyobbnak kell lenni, mint a munkásoknál. A bérrészek aránya tehát nemcsak a konkrét munkafeltételektől függ, hanem a termelési feladatoktól és a dolgozók összetételétől is. MILAN KODAJ mérnök a közgazdaságtudományok kandidátusa Miért romlik a hús minősége? A szlovákiai húsipar termékeinek minőségi mutatója januárban a múlt év decemberéhez viszonyítva 4,9 ponttal csökkent (79,9 pontról 75-rej. A III. minőségi osztályba sorolt termékek mennyisége 2,6 százalékkal emelkedett, de a minőség szigorítása következtében növekedett a II. minőségi osztályba sorolt termékek mennyisége ls. A termékek érzékszervi értékelésének szigorítását az tette Indokolttá, hogy a húsipari termékeket a fogyasztó is érzékszervi kritériumok — külalak, illat, íz — szerint értékeli. A szlovákiai üzemekből vett csaknem 140 minta alapján megállapították, hogy a húsipari termékek minősége legjobb a nyugat-szlovákiai kerületben (átlagos minőségi mutató 81,5), utána következik a közép-szlovákiai kerület (68,3) és a kelet-szlovákiai kerület (67,6). Legalacsonyabb minőségi mutatót a nyugat-szlovákiai kerületben a trencíni húsipari üzem ért el (63,6 pont), legmagasabbat a nyitrai és a bratislavai üzem (95,8, illetve 95,4 pont). A minőségi mutató csökkenésének és a termékek alacsonyabb minőségi osztályba való besorolásának fő oka az, hogy nem tartják be a technológiai eljárást a termelésben, aminek kedvezőtlen kihatása van a hús külalakjára, súlyára, illatára, ízére stb. Gyakori, hogy a hús túlságosan sózott. Azokat a húsipari üzemeket és vállalatokat, amelyek nem érték el a tervezett minőségi mutatót, a munkadíjazási alap csökkentésével sújtják. Ennek következtében mind a termelési dolgozók, mind a vezető gaz dasági dolgozók prémiuma csökken. (CTK) 1987. II. 17.