Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)
1967-01-05 / 5. szám, csütörtök
A telefon csöngetett. A rendőrkapitány fölemelte a kagylót: — Igen? — Itt Kerzlg őrmester beszél. Egy járókelő az imént megvetően nézett rám. — Talán téved intette a rendőrkapitány megfontolásra. — Majdnem minden embernek, aki rendőrrel találko- KURT zik, rossz a lelkiismerete, és ezért elnéz mellette. Ez azután lekicsinylésnek látszik. — Nem — felelte az őrmester. — Nem Így történt. Megvető pillantással méregetett tetőtől-talpig. — Miért nem tartóztatta le? — Annyira megdöbbentem. Mire magamhoz tértem, eltűnt a szemem elől. — Ráismerne, ha viszontlátná? — Biztosan. Vörös szakállt hord. — Hogy érzi magát? — Elég nyomorultul. A rendőrfőnök bekapcsolta a mikrofont. Elküldött egy betegszállító autót Kerzig körzetébe és kiadta a parancsot, hogy tartóztassanak le minden vörös szakállú férfit. A rádiós autók éppen „bevetésen" voltak, amikor a parancsot megkapták. Két rádiós azt próbálta ki, hogy melyikük kocsija gyorsabb járatú, másik kettő egy kocsmában a tulajdonos születésnapját ünnepelte, hárman egyik bajtársuknak segítettek a költözködésnél, a többiek pedig bevásárlásaikat végezték. Mihelyt azonban megértették, miről van szó, a város szívébe száguldtak kocsijukkal. Lezárták az utcákat, egyiket a másik után, és átfésülték őket. Beállítottak minden üzletbe, vendéglőbe, házba és ahol csak egy vörös szakállú emberre rábukkantak azonnal magukkal ragadták. Mindenütt leállt a forgalom. A szirénák üvöltése megrémítette a lakosságot és olyan híresztelések szállingóztak, hogy a hajtóvadászatot egy tömeggyilkos ellen tartják. A körvadászat után néhány ** órával már jelentős zsákmányba tettek szert: ötvennyolc vörös szakállú férfit vittek be a rendőrkapitányságra. Kerzig őrmester két ápolóra támaszkodva végigment a gyanúsítottak között, de a tettest nem ismerte fel. A rendőrkapitány Kerzig súlyos állapotának tulajdonította ezt és megparancsolta, hogy a foglyokat hallgassák kl. — Ha ebben a dologban ártatlanok is — vélte a rendőrkapitány —•, biztosan van valami a rovásukon. A kihallgatások mindig eredményesek. Igen, valóban eredményesek voltak, legalábbis ebben a városrészben. De nehogy azt higygye valaki, hogy a kihallgatottakkal rosszul bántak. Goromba módszereket Itt nem alkalmaztak, finom volt a bánásmód. A titkosrendőrség a város minden egyes polgáráról kartotékot KUSENBERG: Egy megvető pillantat vezetett, amelyre feljegyezték, miután rokonaiknál és ellenségeiknél tapintatosan tájékozódtak, hogy mi kelt bennük különösen undort: a köcslszológép zörgése, az éles fény, a karbolszag, az északi népdalok, a megnyúzott patkányok látványa, a kutyaugatás vagy mi egyéb. Az adatokat megfelelően felhasználva, ezek a módszerek hatottak: a letartóztatott egyénekből beismeréseket zsaroltak ki, valódi vagy hamis beismeréseket, ahogy éppen jött, és a rendőrség ujjongott. Ilyen kihallgatás várt most az ötvennyolc férfira is. Az, akire voltaképpen vadásztak, már régen a lakásában tartózkodott. Amikor a rendőrök keresték — a szakálla miatt —, nem hallotta a csöngetést, mert éppen a vizet folyatta kádjában. Miután fürdővizét elkészítette, felfigyelt a postás csöngetésére, aki sürgönyt hozott. Jó hírt kapott: kitűnő állást ajánlottak neki külföldön, természetesen azzal a feltétellel, ha azonnal elfoglalja! — Pompásl — jelentette kl a férfi. — Pompás! Most még csak két dolgot kell elintéznem: meg kell szabadulnom a szakállamtól, mert már unom, és az útlevelemet kell meghosszabbíttatnom, mert lejárt. Nagy élvezettel megfürdött, majd felöltözött. Az ünnepi nap tiszteletére különösen csinos nyakkendőt kötött fel. Megkérdezte telefonon, hogy mikor indul a legközelebbi repülőgép. Majd kilépett a házból, átvágott néhány utcán, amelyeken már újra helyreállt a nyugalom és bement egy borbélyüzletbe. Miután a szakállát leborotváltatta, a rendőrkapitányságra indult, mivel tudomása szerint az útleveleket csupán ott hoszszabbítják meg soron kívül. Meg kell jegyeznünk egyébként, hogy a rendőrt néhány órával azelőtt valóban megvetően mérte végig, mivel Kerzig őrmester rendkívül hasonlított Egon nevű unokabátyjához. A DOMÁCE POTREBY DROGÉRIA DROBNÉ ZBOŽÍ vállalatok 1967. I. 27-től 1967. II. 12-ig nagyszabású eladási akciót rendeznek. A leszállított áru cikkek megtekinthetők a 3 D jelzésű üzletekben. Utálta ezt az unokatestvérét, aki semmirekelő fickó volt és tartozott is neki, és amikor megpillantotta, ez az utálat sugárzott akaratlanul is a tekintetéből. Kerzig jelentése tehát teljesen kifogástalan volt. A véletlen úgy akarta, hogy amikor a rendőrkapitányságra belépett, megint csak abba a rendőrbe botlott bele, aki Egon unokabátyjára emlékeztette, ezúttal azonban, hogy meg ne bántsa, hamar lekapta róla a szemét. Ezenfelül pedig a szegény rendőr nyilvánvalóan rosszul is érezte magát, mert két ápoló vezette éppen egy betegszállító autóhoz. Olyan egyszerűen azonban az útlevél meghosszabbítást nem lehetett lebonyolítani. Az sem segített rajta, hogy különféle okmányokat vitt magával, és a sürgönyt is bemutatta: a kívánt gyorsaság elrémítette az útlevélosztály tisztviselőjét. — Az útlevél — magyarázta —, fontos okmány. Kiállítása Időt vesz igénybe. — Bizonyára ez a szabály. De minden szabály alól van kivétel. — Ezt én nem tudom eldönteni — felelte a hivatalnok. — Ez a rendőrkapitánytól függ. — Hát akkor hozzá fordulok. A hivatalnok összetorkolta a papírokat és felállt. — Jöjjön velem — hívta. — A legrövidebb úton megyünk,' a hivatali szobákon keresztül. Három négy szobán vágtak át, amelyekben csupa vörös szakállú férfi ült. „Milyen mulatságos!" — gondolta a férfi. — Nem is tudtam, hogy ilyen sok van belőlük. És én most már nem tartozom közéjük!" Sok más kényúrhoz hasonlóan, a rendőrkapitány szívesen viselkedett világfi módjára. Miután a tisztviselő tájékoztatta, elbocsátotta őt és hellyel kínálta látogatóját. A férfinak nehezére esett mosolyogni, mivel a rendőrkapitány Arthur unokabátyjához hasonlított, akit szintén nem szenvedhetett. De izmai, amelyek a mosolyban közreműködnek, derekasan teljesítették kötelességüket, hiszen egy útlevél forgott kockán. — A kishivatalnokok — szólalt meg a rendőrkapitány —, aggályoskodnak és őrizkednek minden felelősségtől. Természetesen megkapja a hosszabbítást azonnal, itt helyben. A meghívás Isztambulba városunk becsületére szolgál. Gratulálok! Egy pecsétet nyomott az útlevélbe és aláírta. — Szép a nyakkendője — Jegyezte meg. — Egy város térképe van rárajzolva, ugye? — Igen — felelte a látogató. — Isztambul térképe. — Milyen érdekes véletlen! És most — tette hozzá a rendőrkapitány, s felállt, kezét nyújtva — kellemes utazást kívánok önnek. Kikísérte a látogatót az ajtóhoz, barátságosan integetett utána, majd bement a különböző hivatali helyiségekbe, amelyekben a kihallgatások folytak. A sajnálatra méltó vörös ** szakállú polgárok, hogy kínjaikat megkurtítsák, egyet s mást bevallottak, csak azt nem, amit vártak tőlük. — Folytassák! — parancsolta a rendőrkapitány, és elment ebédelni. Visszatérve hivatalába, jelentést talált asztalán. Egy borbély közölte, hogy délelőtt egy magas férfi vörös szakállát borotválta le. A férfire nem emlékezett pontosan, de feltűnő nyakkendőjére igen: a nyakkendőn egy város térképe volt rajzolva. — Én szamár! — kiáltott fel a rendőrfőnök. Lerohant a lépcsőn, minden lépéssel két lépcsőfokot ugorva ót. Az udvaron várakozott az autója. — A repülőtérre! — kiáltotta a sofőrnek és a hátsó ülésre vetette magát. A sofőr mindent megtett, ami tőle tellett. Elgázolt két kutyát, két galambot és egy macskát, súrolt egy villamost, felborított egy hulladékpapírral teletömött kézikocsit, és gyalogosok százalt rémítette halálra. Amikor a célhoz ért, a repülőtér túlsó végén, jó messzire, a kifutóról pillanatnyi pontossággal éppen felemelkedett az isztambuli repülőgép. KARIG SÁRA fordítása SZÜLŐK, NEVELŐK F Ó R U M A fiz ifjúsági szervezetek és a szaöati idő A CSISZ ÉS ANNAK PIONÍRSZERVEZETE, az ifjúság önálló szervezetei, s nem — mint sokan vélik — az iskola alkatrésze, habár nevelési céljaik azonosak, és szervezeti felépítésük is hasonló. Viszont annak ellenére, hogy önálló társadalmi szervezetek, nem nélkülözhetik a felnőttek támogatását és irányítását. Ne tévesszük össze, ez a támogatás vagy irányítás nem jelent gyámkodást vagy utasítgatást, kényszer vagy nyomás gyakorlását, egészen másról van szó. A felnőttek, főleg a pedagógusok és szülők segítsége, támogatása a fentiek tudatosításával kell, hogy utat keressen. Olyan utat, amely a fiatalok önkéntes és önálló tevékenységének, szervezeti munkájának tiszteletben tartásán alapul. A pedagógusok zöme az ilyen értelmű támogatást vállalja, sokan viszont még mindig felesleges koloncnak tekintik. Egyre több az olyan szülő, iskolabarát is, aki önkéntesen részt vállal .az ifjúság érdekköri szervezeteinek irányításában. Az Ifjúság körében hasznosltja különböző irányú felkészültségét. Az ilyen áldozatkész munkában jó példát mutattak a múltban a bratislava-ligetlalusl szülők. Gondoskodtak iskolájuk kapcsolatáról egy helybeli védnökségi üzemmel és ennek bevonásával gyermekeik pályaválasztási gondjait jórészt megoldották. Az iskola rendezvényein a Matadorban dolgozó tűzoltó-szülők látták el a szolgálatot, a műhelyekben dolgozó érdekkörök vezetésére szakemberek jelentkeztek. A nyári tábor előkészítésében a szülők mindig hathatósan támogatták a tanítókat. Nemcsak az előkészítő munkából, de a konkrét tábori tevékenységből is kivették részüket. Voltak szülők, akik a konyhát, mások pedig az egészségügyi berendezések, ivóvíz, fürdőhely kiépítését vállalták. Állandó szíves segítségük is hozzájárult ahhoz, hogy az Iskola úgyszólván tíz éven keresztül merész távlati célokat tűzhetett diákjai elé. Hasonló jó hagyományai vannak Bratislavában a Duna utcai középiskolának is, ahol az iskolai CSISZ szervezet és a pionír csapattanács a kezdeményezően tevékeny szülők széles aktívájának állandó támogatását élvezi. A szülői munkaközösség főiskolai tanártagjai vagy a szerkesztőségekben dolgozók ellátják a CSISZ-iskolázás vezetését, mások az úttörők távlati terveinek végrehajtásában nyújtanak hathatós segítséget. Szülők-szakemberek vezetik a modellező, fényképészeti, elektrotechnikai stb. érdekköröket is, amelyek már eddig ls előkelő helyet biztosítottak a magyar középiskolának a fővárosi iskolák népes mező nyében. HASONLÓ, LELKESÍTŐ JÖ példák akadnak bőven iskolőink gyakorlatában és hozzájárulnak a család és Iskola jó kapcsolatának erősödéséhez is éppúgy, mint a gyermek- és ifjúsági szervezetek iskolai tevékenységének minőségi javításához. A helyesen értelmezett támogatásnak a pedagógusok részéről mindeddig kevés figyelmet szenteltünk, tekintettel arra, hogy az ifjúság nevelése hivatásunk lényege, és ehhez szervesen kapcsolódik a gyermek- és ifjúsági tömegszervezetekben vállalt szerepük. Kö• A hatvanéves Frltz Gremer szobrászművészi pályafutását ismerteti a Bildende Kunst című folyóirat. A kétszeres nemzeti díjas művész készítette a fasizmus áldozatainak bécsi, ravensbrückl, auschwitzi, mauthauseni és buchenvaldl emlékművét. • Nelly Sachs Nobel-díjas német költő műveit rövidesen közreadja angol nyelven a New York-i Farrar, Strauss Glroux kiadd, Michael Roloff és Mlchael Hamburger fordításában. • Tizenöt éve alapították a berlini szimfonikus zenekart. Az NDK fővárosának zenekara a jubileumi évadban 119 koncertot ad. Az együttes fő zeneiigazgatója Kurt Sanderling professzor. zéplskolai CSISZ-szervezeteink életét egyre gazdagabbá teszik az ifjúsági klubok, irodalmi színpadok és együttesek. Ezek irányítása, támogatása is jórészt a pedagógusokra hárul, A pedagógusok bekapcsolódása biztosíthatja csupán, hogy munkájuk nem válik öncélúvá, hanem az iskolai neveléshez kap-, csolódlk és ezt hatékonyan kiegészíti. Sokoldalú lehetőséget rejtenek ezek az kezdeményezések. A jó pedagógus kapva kap rajta, hogy az általa vezetett együttesben, az ifjúság széles körű érdeklődésének kihasználásával érvényesítse nevelőhatását. Megszívlelendők J. Horáček, ismert cseh pedagógus, turnovi Igazgató tapasztalatai, aki a kezdő pedagógusok okulására leírta iskolája Kompas elnevezésű esztrádegvüttesének tevékenységét. „Tekintettel arra, hogy diákjaink úgyszólván semmilyen zenei vagy képzőművészeti nevelésben nem részesültek (a kö zépiskolák tanterve nem írja elő), elhatároztuk, hogy fiataljaink művészeti nevelését másképpen oldjuk meg. Természetesen csak a szabad idejük állt rendelkezésünkre. Erre alapoztuk, számításainkat. Az egyes osztályok legjobb szavalóit, énekeseit és táncosait gyűjtöttük össze, s csakhamar együtt volt a műsor, amelynek ezt a címet adtuk: Nótára gyújtjuk a világot. A műsor egészében a fiatalok életét tükrözte és nagy sikere volt az ifjúsági alkotóverseny ostravai döntőjében. Ez a siker arra késztetett bennünket, hogy még alaposabban és naevobb áttekintéssel szervezzük az együttest, amely két évvel később „Tarka-barka panoptikum" műsorával a brnói döntőben is első helyen végzett. S E TEVÉKENYSÉG nevelő hatásáról néhány példát: az ifjú szavaló szatirikus versében hévvel elítéli az önzés kirívó eseteit. Ám másnap szemernyi lelkiismeretfurdalást sem érez, amikor az étteremben sorban álló barátalt szemtelenül „leelőzve" a konyha étkiosztó ablakához lódul. Vagy: műsorunkban, közös megegyezéssel, igényes mércét alkalmaztunk. Elhatároztuk, hogy nem adunk helyet divatos, de szirupos vagy éppenséggel semmitmondó szövegeknek, daloknak. Viszont ugyanazok, akik látszólag egyetértettek programunkkal, az autóbuszban visszafelé jövet ócska slágereket énekeltek. Az együttes élete, a közösség fejlődése lehetőséget nyújtott arra, hogy ez ellen a „felemás" erkölcsiség ellen következetesen harcoljunk. Elsősorban mindent megtettünk azirányban, hogy a fiatalok magukénak mondják az együttest és szeressék azt. Az együttes szeretete és a hozzá való ragaszkodás révén cselekedeteikre s gondolkodásmódjukra ls hatni tudtunk. Lassan észrevettük, hogy iskolai teljesítményeik egyenletesebbek, szolidabbak lettek, viselkedésük kifinomult, a légkör megjavult. S mivel arra is rájöttünk, hogy az önállóan elvégzett munka, - az egyszemélyi felelősség megacélozza fiataljaink akarati és jellemvonásait megosztottuk a teendőket, demokratizáltuk a ve; zetést. Az egyik a propagációról, a másik az adminisztratív ügyvitelről gondoskodott, csakhamar volt szállítási, műszaki, díszletező, világítási szakemberünk, stb. Dramaturgiai komissziónk ls egyre jobban a saját lábára állt és csakhamar rájöttünk arra, hogy nekünk felnőtteknek tényleg csak Irányítanunk kell." A PEDAGÓGUSOK tehát ilyen eszközökkel ls hathatnak az ifjúság életfelkészülésére. Az iskolai keret „kis családja" egy szélesebb körű társadalmi előképzés részesévé válik, okos mértéktartó irányítás mellett. S az Ifjúság szabad Idejének megfelelő: hasznos és egyúttal vonzó megszervezésével hatékonyan kiegészítheti az Iskolai és csalődl nevelést. S ha a jószándék találékonysággal, ötletes szervezési készséggel párosulva határozott nevelői célokat követ, ifjúságunk erősen pozitív arculatának megformá lását segíti elő. „ t 1987. I. 5.
