Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-29 / 29. szám, vasárnap

Egy kitűnő ötlet sikere: BEVÁLT A MUNKABÖRZE KÖVETNI FOGJUK A PRÁGAI PÉLDÁT? A prágai munkabörze szervezői január 10. előtt nem is sej­tették, hogy ötletükkel több ezer nyugdíjast zökkentenek ki a mindennapi kerékvágásból. Amikor a Večerní Prahá-ban, a fővárosi pártbizottság esti lapjában, meghirdették az első kí­sérleti munkabörzét, több ezer prágai családban a 60—B5 éves nagyapák szíve nagyot dobbant. Végre, valaki érdeklődik az ő szaktudásuk és munkabírásuk után is! Az esti lap szerkesztőségébe tucatszámra érkeztek a leve­lek: „Nehezen viseljük el az egyedüllétet, a tétlenséget, sze­retnénk hasznosítani erőn­ket ..." — „Az apróhirdetések­ben közölt állások Iránt nagy az érdeklődés. A legtöbb eset­ben csalódottan kell visszajön­ni, mert nem lehet mindenki az első..." — „Nyugdíjas-kol­lektívánkban sokan vagyunk munkabíró, szakképzettséggel, sőt diplomával rendelkező technikusok, mérnökök — kár, hogy tudásunk parlagon he­ver". A MUNKABÖRZE LÉNYEGE: Az üzemek, vállalatok munka­ügyi képviselői rendszeresen, egy megadott helyen találkoz­nak azokkal a nyugdíjasokkal, akik nyugdíjuk mellett még dolgozni szeretnének. A nyug­díjasok a helyszínen több aján­latban válogathatnak, közvetle­nül tájékozódhatnak a munka­körülményekről, feltételekről stb. Az első munkabörzén jelen voltam. Elmondhatom, hogy prágai tevékenységem alatt ke­vés ilyen élményben volt ré­szem. A Soukenická utcai agi­tációs központ előtt kétezer­nél több nyugdíjas gyűlt ösz­sze! Munkások, hivatalnokok egyaránt. Az arcokon a vára­kozás, a remény kifejezése ült: Sikerül-e alkalmas munkahe­lyei kapni?! Ilyen hatalmas érdeklődésre senki sem számított. Sem a rendezők, sem a vállalatok. Ki tudja kielégíteni a több ezres tömeget? Az épület előtt hang srottak el bíráló kiáltások ls a rendező intézmények — a Ve­černí Praha szerkesztősége, a Rádió, valamint a Fővárosi Nemzeti Bizottság címére — de hamarosan MEGOLDÓDOTT A GORDIUSZI CSOMÓ. Sebtiben sokszorosított jelent­kezőlapokat osztottak szét az emberek között. A kedélyek megnyugodtak. A jelenlevő 32 vállalat képvi­selői pedig melegében 400 meg­felelő képességű nyugdíjassal kötöttek szerződést. január 17. A Közlekedési Dol­gozók Kultúrháza előtt ismét nagy a forgalom. A börzére már 70 prágai vállalat küldte el megbízottait. Az egyes üze­mek hatalmas táblákon hirdet­ték igényeiket. Pl.: 10 segéd­munkást, 2 éjjeliőrt, 5 takarító­nőt, 4 asztalost stb. keresünk. Az érdeklődő nyugdíjasok túl­nyomó része férfi, a nők szá ma elenyésző. A BÓRZE NAGYON HASZNOS INTÉZMÉNY mind az üzemek, mind pedig a nyugdíjasok szempontjából. A Fővárosi Közlekedési Válla­lat évente két-háromezer nyug­díjast is tud alkalmazni, mint kisegítő kalauzt, váltóőrt, vá­gányszakasz-tisztítót stb. A prá­gai cukorgyár az idénymunkák idején 600—700 nyugdíjas szá­niára tud alkalmas munkát biz­tosítani. A diplomával rendel­kező nyugdíjasok munkája Iránt pedig elsősorban a kuta­tó- és tervezőintézetek érdek­Ilidnek. A munkabörze ötlete a gya­korlatban megmutatta, hogy életre való gondolat volt. A dolgozni akaró prágai nyugdí­jasok időnként egy helyen tá­jékozódhatnak és válogathat­nak a munkalehetőségekben — és ha kedvükre való állásra ta­lálnak, azonnal meg is állapod­hatnak a munkaadóval. Jellemző az egyik vállalat kép­viselőjének nyilatkozata: „Egy nap alatt annyi munkaerőt kaptunk, amennyit eddig a munkaerőgazdálkodási osztá­lyok segítségével, egy év alatt tudtunk csak szerezni". A prágai kezdeményezésre FELFIGYELTEK A KÖZPONTI HIVATALOK IS. Jaroslav Síkora mérnök, az Ä1­A Közlekedési Dolgozók Kultúrházában 70 vállalat képviselője tárgyalt a nyugdíja­sokkal. (Foto: V. jirsaj lami Tervbizottság vezető be­osztású munkatársa kijelentet­te: „Az új gazdaságirányítási rendszerben keresnünk kell a munkaerő-elhelyezés új for­máit. Ezért örvendetes, hogy a börze segítségével a vállalatok közvetlen kapcsolatot teremt­hetnek az érdeklődőkkel... Ez a forma haladóbb, mint az ed­digi lassú módszer. Az Állami Szociális Biztosí­tási Hivatal pedig elhatározta, hogy ezt a kezdeményezést az ország más városaiban is támo­gatni fogja. A Večerní Praha szerkesztő­ségébe sok levél érkezett az állást kereső nyugdíjasoktól. „Jóleső érzés, — írja egyikük — hogy rólunk, öregekről sem feledkeznek meg és gondolkoz­nak azon, miképpen javítsák életszínvonalunkat". Egy mástk levélben pedig ez áll: „Minden elismerés az Önöké, mert ke­zükbe vették a nyugdijasok nngy családjának ügyét". KEZDETBEN CSAK EGY GONDOLAT VOLT, néhány ember ötlete, amellyel szemben állt a munkaerögaz­dálkodás több éves, megmere­vedett munkastílusa — az egyes kérvények hosszadalmas, sok Jóváhagyást, aláírást, bé lyegzőt igénylő intézése. Nos, ez a merész kezdeményezés teljesen kizárja az időt és ide­geket őrlő huzavonát; tíz nap alatt ezernél több munkára vágyó nyugdíjas válláról vette le a gondot. Nemcsak nagyobb keresethez juttat­ta őket, de új tartalommal töl­tötte meg a nyugdíjasok éle­tét, akik számára a tétlenség sok­szor egyenlő az életkedv „kipá­rolgásával". A prágai munka­börzére vidéki városokból is ér keztek érdeklő dők. Ez a körül mény arra fi gyelmeztet, hogy a nyugdíjasok gyors alkalmazá­sának gondolata másutt is idősze­rű. Véleményünk szerint minden járási városban, vagy otyan hely ségben, ahol vannak munka­bíró nyugdíjasok és olyan üzemek, amelyek alkal­mazni tudnák őket — kellő slőkészítés után, lehetne követni a prágai példát. SOMOGYI MÁTYÁS SZÍNVONALAS, MÉRTÉKTARTÓ ELOADAS A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ BEMUTATÓJÁRÓL 1367. » I. 29. Arra a kérdésre, vajon idő­szerű-e felújítani és műsorra tűzni az évekig mellőzött klasz­szikus nagyoperettek némelyi­két, az a rendkívüli érdeklődés és visszhang adta meg a felele­tet, amely a Csárdáskirálynő bemutatóját kísérte. Ezúttal is beigazolódott: minden drámai műfaj — tehát az operett is — a rendező intellektusán, a szö­vegkönyv helyes és aktualizált értelmezésén, meg a színészek teljesítményén áll vagy bukik. Kálmán Imre 1915-ben írt és azóta világhírűvé vált Csárdás­királynő-jét a humoros, a kora­beli slágerek fülbemászó dalla­mai, pergő ritmusa és mindmáig időszerű mondanivalója — a polgári osztálytársadalmi elő­ítéletek szellemes pellengérezé­se — teszi népszerűvé, vonzóvá. Karel Smažík, prágai rendező ezeket a követelményeket igye­kezett kidomborítani — s fűz­zük hozzá: eredményesen. Az előadás sikeréhez jelentős mértékben járultak hozzá La- dislav Šestina pompás díszletei és színpadterve (kétoldalt fel­futó lépcsőkkel, tartós féleme­letet és karzatot teremtett a színpadon, amelyet így pillana­tok alatt más-más helyszínné lehetett változtatni). A színészek játéka jól illesz­kedett be a rendezői koncepció­ba és így néhány figyelemre méltó alakítást láthattunk. A Csárdáskirálynő szerepében So­šoková-Cséfalvay Katalin végig megbízható, üde teljesítményt nyújtott: szépen énekelt, tempe­ramentumosán táncolt, bensősé­ges finomsággal keltette életre Sylva Varescut. A második sze­reposztásban alternáló Helena Likérová ugyancsak üde jelen­ség, de ő mér nem érzékeltette oly meggyőzően szerepkörének gyors változásait. BőnI gróf pa­rádés szerepét Pačaj Lászlóra bízta a rendező és — „telita­lálatot ért el". A tehetséges, fia­tal tánckomikus pompásan tán­colt és mókázott, egyszerű esz­közökkel, de meggyőzően ját­szott. Vérbeli operettalakítást láttunk tőle mindkét alkalom­mal. Szubrett partnerei: az első szereposztásban Božena Haná­ková, a másodikban Jolana Ko­ronská egyaránt kitűnően, ár­nyalatokban gazdagon formál­ták meg Stázit. Táncbetétjeiket több alkalommal kellett megis­mételniük. Edwint Karol Mare­őek alakította rokonszenvesen — mély baritonja ezúttal azon­ban kissé idegenül hangzik, ővele Stanislav Mártii alternál. Az előadás egyik emlékezetes színfoltja Jozef Hodorovský ízig-vérig nevetséges Lippert­Weylerscheim hercege. "Ellentétben a Csárdáskirálynő nagy sikerű budapesti előadásá­val, melyben Miska főpincérre az egyik parádés szerep hárul — ezúttal Miska csupán epizód­szerep. A többi kisebb szerepben Bohuš Králik (Kerekes Feri), Ružena Kustrová (Anhilta) és Anton Matefőek (Rohnsdorf tá­bornok) természetességgel él­nek a színpadon. A Csárdáskirálynő felújítása a košicei Állami Színházban si­keresnek tekinthető: az előadás színvonalas, mértéktartó,-kétség­telenül a továbbiakban is jogos érdeklődéssel számolhat. TÄNZER IVAN Iskolába és té­len kabát alá kis­lányoknak, kis­fiúknak legmeg­felelőbb viselet a kötényruha és az egyenes vonalú, ujjas mellény nadrággal. Mind­két öltözéket me­íeg flaneilblúzzal vagy pulóverrel viselheti a gyer­mek, igy nem kell félnünk, aogy megfázik. A képünkön látható két csi­íos gyermekruha ilkészitése nem kerül sokba. Sőt a felnőttek régi ruháiból, kabát­jából is megvarr­hatjuk. Sajnos, még ma is — különösen falun — sok szülő küldi a gyermekét melegítő ruhában az iskolába. A melegítő ruha kétségtelenül jó meleg és célszerű is, de csak otthon, a ház körül, já­HÁZTARTÁS Ugyanabból a tésztából több­féle süteményt is készíthetünk egy kis leleményességgel. Ezt különösen a dolgozó háziasz­szonyoknak ajánljuk, akiknek nincs idejük többféle tésztát készíteni, ha vendéget várnak vagy az egyes ünnepi alkal­makra. Természetesen, mivel az alaptészta ugyanaz, a sü­temény ízét csak az öntet, krém, gyümölcsíz stb. változ­tatja meg, amivel egyben dí­szítjük is a különféle formájú süteményeket. A TÉSZTA KÉSZÍTÉSE Hozzávalók: 150 g vaj, 250 g cukor, 500 g liszt, 1 deciliter tej, egy kávéskanál szarvassó (szalakáli), Vi kávéskanál tö­rött szegfűszeg, 1 tetézett ká­véskanál őrölt faliéi, egy kevés A SZŐNYEG Nemcsak praktikussági celt szolgál, hanem egyben dísze is lakásunknak. Tehál nagyon kö­rültekintően kell megválaszta­nunk. Színének, mintájának, anyagának összhangban kell lennie a bútor stílusával és a lakás egyéb berendezési tár­gyaival. A bútorok elhelyezése hatá­rozza meg, hogy melyik helyi­ségbe milyen szőnyeget ve­gyünk. Továbbá szerepet ját­szik az is, hogy milyen célra használjuk a helyiséget. Pél­dául más-más szőnyeg illik a nappaliba, a hálóba, a gyerek­szobába, a hallba, az előszó-' bába stb. Abban a helyiségben, ahol egész nap tartózkodunk, na­gyon előnyös az egész padlót beborítani szőnyeggel. Erre a célra legalkalmasabb a kovral­szőnyeg. Ugyanis, ha több ki­sebb szőnyeg van a helyiség­ben, a székek, fotelek emelge­tésével tologatásával összehú­zogatjuk, összegyűrjük a kis szőnyegeket, amelyekben aztán könnyen elbotlunk járás köz­ben. A hálószobába rendszerint egy-egy puha ágyelőt teszünk, s esetleg egy kisebb szőnye­get a tükör elé. HASZNOS TANÁCSOK © A cigarettafoltokat, azaá sárga égésnyomokat a porce­lán hamutartóról nedves sóba mártott parafadugóval távolít­hatjuk el. © Ha a késpengén savas ételtől nyomok keletkeznek, spirituszból és finom kőporból készült sűrű péppel dörzsöljük le, majd langyos nízzel jól mossuk meg a kést. ték közben viselje a gyermek és ne az iskolában. Ma, ami­kor annyi szó esik az öltözkö­déskultúráról, gyermekeink ru­határát sem hanyagolhatjuk eL rum, 125 g darált mandula vagy dió. A díszítéshez: csokoládé ön­tet, citromos cukorméz, gyü­mölcsíz, hidegen kikevert va­jas krém, tojáshab, vagdalt mandula, dióbél egészben, re­szelt csokoládé. A vajat a cukorral habosra keverjük. A szarvassót a tej­ben elkeverjük, majd részle­tekben a cukorhoz öntjük, s közben egymás után beleszór­juk a fahéjat, a szegfűszeget, majd apránként a lisztet, a darált mandulát s végül a ru­mot. Ebből tésztát gyúrunk, majd egy tisíta szalvétával le­takarjuk és rövid ideig pihen­tetjük. Azután kinyújtjuk, s a képen látható formájú dara­bokat szaggatunk belőle. Köze­pesen meleg sütőben óvatosan megsütjük. Ha kihűlt, a for­m mák szerint külön­féleképpen díszít­jük. Sorrendben, ahogy a képen lát­hatjuk, lekvárral és vajas krémmel, csokoládé- és cit­romöntettel, tojás­habbal és vagdalt mandulával fel­váltva. n gyereKsZw^ua erős buklé­szőnyeg való. Jó, ha beborítja a szoba egész padlózatát. Az előszobába, folyosóra háncs- vagy kókusz szőnyeget vegyünk. JÓ ÖTLET Ha olyan munkakörben dol­gozunk, ahol ruhát kell válta­nunk, s nincs szabvány mun­karuha, igyekezzünk olyan praktikus öltözéket összeállíta­ni, amelynek felhúzása és le­vetése a lehető legegyszerűbb. Amint azt képünkön is lát­hatják, az egybeszabott, „be­bújós" ruha ilyenkor nem cél­szerű. Először ls bonyolulttá teszi az átöltözködést, továbbá összekócolja a frizuránkat. A leleményes dolgozó nö ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy kétrészes, végig gombos öltö­zéket varr magának (a képen látható másik két modell). Igy a szoknyát és a blúzt is rövid idő alatt felvehetjük, anélkül, hogy hajunkat összekócolnánk.

Next

/
Thumbnails
Contents