Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-29 / 29. szám, vasárnap

A magyar országgyűlés jóváhagyta az idei állami költségvetést Budapest (ČTK) — Háromnapos tárgyalás után a magyar országgyűlés tegnap jóváhagyta az 1967. évi állami költségvetés törvényjavaslatát. A parlament ülésén felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is, aki köszönetet mondott a képviselőknek munkájukért, majd az országgyűlés tevékenységének időszerű feladataival foglalkozott. Gyújtóbomba a pisai népházban Kóma (CTK) — Három fasiszta garázdálkodó gyújtóbombát dobott a pisai népházba, éppen akkor, amidőn ott sokan, közöttük gyermekek is a televízió műsorát nézték. A tüzet eloltották, a merénylők gépkocsin elmenekültek, de hamarosan sikerült elfogni őket. Egyikük a 21 éves Salatlni, a neofasiszta párt tagja, néhány nappal ezelőtt már bíróság előtt állt a népház ellen elkövetett előző támadása miatt. A börtöntől akkor-csak közkegyelem mentette meg. néhány sorban ALEKSZEJ KOSZIG1N, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, fogadta Marcel Fernandezt, Kuba külkereskedelmi miniszterét, akivel az 1967. évi szovjet—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyv rövidesen sorra kerülő aláírásáról tárgyalt. A SZOVJETUNIÓ ciprusi nagykövetségének kertjébe pénteken, a kora reggeli órákban, bombát dobtak. A bomba a gyújtószerkezet megsérülése következtében nem robbant fel. SKOPJÉBAN, Macedónia fővárosában, pénteken pánik tört ki, mivel a várost 5 ball erősségű földrengés rázta meg. A földrengés epicentruma 3—4 km-nyire északkeletre volt a város központjától. Nagyobb károkról eddig nem adtak jelentést. 1963 júliusa óta ez volt a 628 földlökés. A NYUGATNÉMET KORMÁNY minden eszközét kihasználja kelet-európai politikájának aktivizálására. Parlamenti körökben szó esett arról, hogy a szövetségi országgyűlés képviselőit, kiküldik a Szovjetunióba. MOSZKVÁBA érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság szakembereinek egy csoportja, hogy 1—3 évig terjedő tanulmányi idő alatt megszerezzék a szükséges gyakorlatot a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatóintézeteiben. KINSHASÁBAN kétévi és nyolchavi szabadságvesztésre ítélték Bertin volt kongói postaügyi minisztert, mivel 88 millió kongói frank (kb. félmillió dollár) értékű postabélyeget elsikkasztott. MANAGUA, Nicaragua fővárosa a múlt vasárnapi kormányellenes megmozdulások óta az ostromállapot benyomását kelti. A főutcákon és az útkereszteződéseken katonai járőrök cirkálnak. A konzervatív ellenzék sajtója nem jelenik meg, s a kormány rendelkezésére betiltották három ellenzéki rádióállomás működését ls. A KUWAITI ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOK eredményei azt bizonyítják, hogy a jobboldali jelöltek megszerezték a szavazatok túlnyomó többségét, így az új parlament 50 mandátľna közül 47-et- szereztek meg. A további három mandátumot az arab nacionalista csoport tagjai kapták. KINSHASÁBAN, Kongó fövá•m rosában szombaton mintegy IŽÍJ 2000 nő tüntetett a belga nagykövetség épülete előtt az Union lg6

7 Miniére belga konszern ellen. A tüntetők belgaellenes jelszaI. 29. vakat hangoztatva követelték, hogy sújtsák halálbüntetéssel 3

a „gazdasági összeesküvés" résztvevőit, köztük egy kongói szenátort is. (ČTK) • •ÄSí-fcv' Véres incidensek Nyugat-Kínában Sajtóértekezletek a kínai diákok moszkvai provokációjáról • A pekingi gyerekek új fátéka • Kínai provokációk csehszlovák diplomaták ellen • Peking támadja a „békés világűr" szerződést Az utúbbi években nagyon fellendült a szovjet vegyipar. Az idén 13 százalékkal kell fejlődnie. A képen a rozdoli vegyikombinát kísérleti kéngyártó részlege. (ČTK — TASZSZ felvétele.) Washingtonban is aláírták a „békés világűr" szerződést Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői pénteken este a Fehér Házban Johnson elnök jelenlétében aláírták „a békés világűr" szerződést. Johnson elnök rövid beszédben méltatta a szerződés jelentőségél. Felszólalt még Rusk külügyminiszter, Goldberg, az amerikai ENSZküldöttség vezetője, Patrlck Dean angol nagykövet és Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet. Dobrinyin leszögezte: — A szerződés az emberiség történetében első ízben biztosítja, hogy a világűr csak a békét szolgálja. — A nagykövet kifejezte azt a reményét, hogy a világűr békés felhasználásáról szóló megállapodás nyomán az emberiség megoldja a nem kevésbé fontos kérdéseket a földön is a béke és a nemzetek biztonsága érdekében. A beszédek elhangzása után megkezdődött a szerződés aláírása Washingtonban elsőnek az Egyesült Államok képviselői: Rusk külügyminiszter és Gcldberg nagykövet írta alá a szerződős Washingtonban maradó puldányát, Anglia képviseleLengyel írónő válasz? Stefitek Monika Warnenska lengyel írónő, aki hét hónapot töltött Észak- és Dél-Vietnamban, hazugsággal vádolja John Steinbecket, aki tisztára akarja mosni a Vietnamban háborúskodó honfitársait. Warnenska levelében — amelyet a Lityeraturnaja Rosszija című hetilap közöl — azt írja, liogjrSteinbeck kihívást intézett a világ egész közvéleményéhez, amely tiltakozik a felháborító szennyes vietnami háború ellen; kihívást intézett a Föld minden tisztességes emberéhez. Steinbeck kijelentette, hogy Dél-Vietnamban nem volt sem szovjet, sem semmiféle más megfigyelő. „Ön téved, Steinbeck úr, mert ott voltunk! — írja Warnenska. — Ott volt Ivan Scsedrov, a Pravda tudósítója, Madelaine Riffaud és Wilfred Burchet és ott voltam én is; sok százkilométeres utat tettem meg gyalog a saigoni rezsim uralma alól felszabadított övezetekben és a déli körzetekben." Steinbeck állítása szerint a nők és a gyermekek nem szénvednek az amerikai és a dél-vietnami hadsereg katonai akcióitól. Monika Warnenska erre így válaszol: „Láttam az amerikai napalmtól összeégett nőket és gyermekeket, akik halálukig viselni fogják testükön a bestialitás nyomait." A lengyel írónő kijelenti, hogy az új dél-vietnami kórházakat, amelyekről Steinbeck beszélt, az amerikaiaknak és cinkosaiknak, nem pedig a lakosságnak építették. Megírja, hogy az észak-vietnami Vlnhben, Vinh Linhben, Van Linhben, Haiphongban, Nam Dinhben és sok más városban, ahol járt, látta az amerikai repülőgépek által lerombolt és felégetett lakónegyedeket, megnézte a bombáktól lerombolt buddhista pagodákat és katolikus templomokat. (MTI) tében Dean, a Szovjetunió képviseletében pedig Dobrinyin nagykövet. A svájci kormány elhatározta, hogy ratifikálja a nemzetközi „békés világűr" szerződést, amelyet az ENSZ közgyűlése egyhangúlag jóváhagyott, s amelyet Moszkvában, Londonban és Washingtonban egyidejűleg aláírtak. E három fővárosban működő svájci nagykövetek utasítást kaptak a szerződés azonnali aláírására. Peking (ČTK) — Pekingben pénteken és szombaton falragaszok számoltak be az ujgur autonóm területen lejátszódott véres incidensekről. Állítólag több mint száz személy életét vesztette, sokan megsebesültek. Egy mezőgazdasági intézet kihelyezett „forradalmi felkelő osztaga" telefonon jelentette Pekingbe, hogy diákok és „banditák" már napok óta heves harcot vívnak egymással. Az ellenség állítólag puskát, gépfegyvert, könnyűtüzérséget és kézigránátot alkalmaz. Az eseményekért Vang En-maót, az autonom terület pártbizottságának első titkárát és a főiskola fölé rendelt katonai termelőegységet teszik felelőssé. Az eseményekről egymásnak ellentmondó kószahírek láttak napvilágot, ezért mindent fenntartással kell fogadni. A gazdag és népes Szecsuan tartományból is hasonló harcokról érkeztek hírek. A pekingi szovjet nagykövetség előtt tegnap reggel ismét tüntettek. A nagykövetség kínai alkalmazottai elhagyták állomáshelyüket és csatlakoztak a tüntetőkhöz. Pénteken a moszkvai Jaroszlavli-pályaudvarról hazautazott a kínai diákok második csoportja. Nem követték kollegáik példáját, és letettek a flastromokkal és „bekötött sebekkel" játszott komédiáról. Moszkvai újságírókörökben az a hír járja, hogy a csütörtöki komédia rendezői további Ceausescu a beruházások gazdaságosságának jelentőségéről Bukarest (ČTK) — Nicclae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára beszédet mondott a tervezők országos értekezletén. Bevezetőül ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a román építészek és tervezők a szocializmus építésének éveiben elértek. Ceausescu rámutatott arra, hegy a román tervezők sokszor eltúlozták az építészeti alkotások méretezését a gazdaságosság rovására. Ez egyaránt vonatkozik az ipari, mezőgazdasági és a lakásépítésre. Ezután hangoztatta, hogy a szocializmus adta lehetőségek nem jelentik azt, hogy különösen a költséges beruházásoknál figyelmen kívül hagyhatják a gazdasági mutatókat. Az RKP főtitkára bírálta az állami építészeti szerveket, amelyek — szerinte — túlzott mértékben beavatkoztak a helyi tervező szervek munkájába, s ezáltal — úgymond — országszerte „uniformizált" lakótelepek létesültek. Beszédének végén Ceausescu kijelentette, a párt szükségesnek tartja, hogy nyíltan beszéljen ezekről a hiányosságokról, mert csak így lehet elejét venni az újabb felesleges pazarlásnak, a beruházási politika helytelen megnyilvánulásainak. A Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa határozatot hozott, amelynek értelmében az állami üzemek és szervezetek azoknak az anyáknak, akiknek hétévesnél fiatalabb gyermekük van, kötelesek félnapos munkát biztosítani. Romániában az 1966-ban kiadott rendelet óta nagymértékben csökkent a válások száma. Az említett rendelet lényegesen emelte a válóperek költségeit, és megszigorította a válás feltételeit is. meglepetéseket tartogatnak. A napokban állítólag elszállítják Moszkvából a Vörös-téri Incidensnél „legsúlyosabban" megsebesült két-három kínai állampolgárt, alaposan bekötözve, hordágyon, hogy Pekingben a „vörös gárdák" impozáns fogadtatásban részesítsék őket. Tegnap Moszkvában két sajtóértekezleten foglalkoztak a Lenin Mauzóleum előtt lejátszódott szerdai incidenssel. Az elsőt a kínai nagykövetség rendezte, s erre csak külföldi újságírókat hívott meg. A kínai sajtóattasé nyilatkozatában hemzsegtek a legdurvább szovjetellenes szidalmak. A szovjet kormányt „revizionista" kormányklikknek nevezte, és „előre előkészített vérengzéssel" vádolta. A második sajtóértekezletet a szovjet külügyminisztérium sajtóosztálya rendezte, s ezen a valóságnak megfelelően ismertették a kínai diákok provokatív viselkedését. A külügyminisztérium szóvivője szerint január 25-én 13 órakor 70 kínai diák két koszorúval vonult a mauzóleumhoz. Az előttük álló személyek utat engedtek nekik. A diákok a koszorúkat a bejárat elé tették, majd felsorakoztak és Mao Ce-tung idézeteket szavaltak. így kezdődött az incidens. Január 26-án a pekingi szovjet nagykövetség előtt tüntető kínai tömeg egymás után kétszer feltartóztatta két csehszlovák diplomata autóját. A tüntetők revizionizmus elleni jelszavakat kiáltoztak, ököllel verdesték az autó karosszériáját, az autó hátsó részére jelszavakat mázoltak. Egyesek az autóba is behatoltak^ és ököllel fenyegették utasalt. Kínai közbiztonsági szervek és katonák tétlenül szemlélték a történteket. A pekingi gyerekek új játékot találtak ki: „burzsoá reakciósok megbüntetésére" játszanak. Az AFP tudósítója 7 és 8 éves fiúcskák csoportjával találkozott, akik papír „szégyensapkás" barátaikat vezették. A három „ellenforradalmár" lehorgasztott fővel menetelt, miközben őreik fejükre olvasták „gaztetteiket". A Renmin Ribao szombati kommentárjában amerikai— szovjet összeesküvéssel kapcsolatos további csalásnak minősíti a „békés világűr" szerződést. A Renmin Ribao felháborodik azon, hogy a Szovjetunió állítólag kötelezte magát világűrkutatási tudományos adatok kicserélésére. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió „az amerikai imperializmus hü csatlósa." Az angol parlament folyosóján hallottam a következő történetet: Egy fiatal és tájékozatlan képviselő megkérdezte Wilsont, milyen feltételekhez kötötte az angol kormány a Közös Piacba való belépését. Wilson így válaszolt: — Ha egy vendéglőben délben kérdeznek meg valakit, mit szeretne ebédelni, általában egy jó bifszteket kér. De ha ugyanezt két órakor kérdezi a pincér, rendszerint ilyen választ kap: „Mi maradt egyáltalán az étlapon?" A kis történet rávilágít Wilson és Brown „alázatos utazásának" komor hátterére. Wilsonék nem támaszthatnak igényeket, csak leshették De Gaulle válaszát. Fél évtizeddel ezelőtt a franciák egyszer már nemet mondtak Anglia közös piaci tagságára, s akkor két lényege^ ütközőpont volt: Nem tartották komolynak Anglia európai jellegét, minthogy a nemzetközösségi elkötelezettség sokkal erösebb és sokoldalúbb volt, mint az Európához fűződő szálak, másfelől pedig sehogyan sem sikerült megegyezni a mezőgazdasági árak kérdésében. Ha De Gaulle most is megvétózza az angol felvételi kérelmet — amit itt nagyon valószínűnek tartanak — akkor nem ez a két gazdasági szempont lesz a kudarc fő oka. Amit a franciák joggal sérelmeznek, az elsősorban politikai akadály: De Gaulle úgy tekinti a Washingtonnal „különleges társasviszonyban" levő Londont, mint Amerika faltörő kosát az ő saját Oui ou non Wilson párizsi útjának sovány eredményei kis Európájában. Ugyancsak kifogásolják a font nemzetközi tartalékvaluta-szerepét, NagyBritannia „Szueztől keletre" vállalt nem európai „védelmi" elkötelezettségeit, s nem utolsó sorban a franciák számára előnytelen aranyárfolyam fenntartására irányuló angol—amerikai véd- és dacszövetséget. Mindaddig, amíg a font világpénzszerepe csak amerikai támogatással tartható fenn, a franciák joggal vélekednek úgy, hogy Anglia teljesen ki van szolgáltatva Amerikának. Van azonban még egy ellentét is: London és Párizs másmás módon fogja jel a keletnyugati kapcsolatokat. Wilson először az EFTA-országokat szeretné bevinni a Közös Piacba, „ahol így igen erős befolyásra tenne szert", s csak ezután tartja lehetségesnek a Kelettel kialakítandó „nagyobb Európa" koncepcióját, míg De Gaulle máris sokkal melegebb tárgyalásokat folytat a szocialista országokkal, mint N agy-Britanniával. A tábornok elnök rendkívül, kissé gyanúsan túlméretezett pompával fogadta angol vendégeit, de végül is hiába várták tőle, hogy választ adjon az „Qui ou non" (igen vagy nem) kérdésre. Wilson most néhány héten át folytatja európai utazássorozatát, ellátogat Belgiumba, Luxemburgba, az NSZK-ba és Hollandiába, majd ismét kopogtat a tábornok kapuján. Akkor tudja majd meg a világ, sikerült-e az olaszok és a többi „kis európai" tagállam segítségével jobb belátásra bírni De Gaulle-t. A Guardian minden esetre azt a tanácsot adja Wilsonnak, hogy sürgősen és látványosan határolja el magát az amerikaiak vietnami politikájától, mert ez lenne az egyetlen olyan állásfoglalás, amely meggyőzné Európát és a tábornokot arról, hogy Nagy-Britannia valóban független az Egyesült Államoktól. Erre Wilsonnak jó alkalmat nyújt Koszigin február 6-án kezdődő látogatása, de Londonban senki sem tartja valószínűnek, hogy Wilson képes lesz átugrani saját árnyékát.