Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-27 / 27. szám, péntek

Külföldre készülnek AZ NDK-BA MEGY A CSISZ KB MAGYAR DALÉS TÁNCEGYÜTTESE SIKEREKBEN GAZDAG év után e hó 28-án egyhetes külföldi vendégszereplésre indul a CSISZ Központi Bizottsága mellett működő Magyar Dal- és Táncegyüttes. Viszonozza a Szabad Német Szakszervezetek Központi Együttesének a tavaly Csehszlovákiában tett vendégszereplését. Együttesünk a Német Demokratikus Köztársaságban három alkalommal lép fel: kétszer Berlinben, egyszer pedig vidéken találkozik a nézőkkel. A közelgő vendégszereplés alkalmából az együttes vezetőivel és tagjaival beszélgettünk, akiktől egyebek között megtudtuk, hogy tavaly összesen 60 alkalommal léptek fel. A legtöbbször Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban és városaiban mutatkoztak be, de műsorukkal megismertették a szlovák és cseh vidékek dolgozóit is. Mindenütt sikert arattak. Az év folyamán közel 100 ezer nézőjük volt. A DÉL SZLOVÁKIÁI vendégszereplés során megismerkedtek olyan vidékekkel, amelyekről előbb csak hírből tudtak. Ez önmagában is gazdag élményt jelentett. A legértékesebb tapasztalatnak mégis azt tartják, hogy tudomást szereztek Dél-Szlovákia lakóinak kulturális igényéről. Gyakran hallani, hogy a népművészet iránt ma már nincs érdeklődés. Az együttes tagjai azt látták, hogy a hangsúly nem azon van, hogy régit, vagy újat, hanem azon, hogy a műsor művészi szinten kerüljön a nézők elé. Ha a színvonallal nincs baj, a közönség egyforma elismeréssel nyugtázza mind a népművészeti, mind az egyéb alkotásokat. A tapasztalatokból azt a tanulságot vonták le, hogy az együttes, amely egyaránt ízelítőt ad a hagyományos és mai műsorszámokból, helyes úton jár. Most Évszakok címmel új bemutatóra készülnek. Dél-Szlovákia dalait és táncait dolgozzák fel. Műsoruk nagyrészt hazai anyagra épül, az összeállításban azonban helyet kap néhány külföldi klasszikus is. Az elmúlt években munkájukat gyakran azért érte bírálat, hogy viszonylag kevés koreográfust foglalkoztatnak. A kérdést úgy oldották meg, hogy szerződést kötöttek Gyapjas István és Vadasi Tibor magyarországi koreográfusokkal. Az ismert szakemberek már eddig is sokat segítettek. A jövőben is sokat várnak tőlük. Gyapjas István a budapesti Egyetemi Színpad koreográfusa a Pásztortánc, Vadasi István a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének koreográfusa a Szentivánéji tüzugratás című tánc koreográfiáját tanította, illetve tanítja be. Zenei téren Szíjjártó Jenőtől és Petőcz Károlytól kapnak sok segítséget, akik állandó munkatársaik lettek. AZ EGYÜTTES VEZETŐSÉGÉNEK változatlanul sok gondot okoz az utánpótlás biztosítása. A tavaly kiírt felvételi vizsgákra például alig jelentkeztek többen, mint ahány tagot felvehettek. A 46-tagú énekkart 51, a 28-tagú táncegyüttest 40 jelentkezőből állították össze. Válogatásra alig nyílt lehetőségük. Pedig a színvonal növelése megköveteli a rostálást. Az érdektelenség részben azzal magyarázható, hogy a főiskolásoknak sok az egyéb elfoglaltságuk és nincs idejük hetente háromszor próbára járni. A második ok az, hogy Bratislavában viszonylag kevés a magyar főiskolás. Régebben más munkakörből is felvettek tagokat. Amióta azonban a kieső munkanapokat nincs módunkban megfizetni, a tagtoborzást az iskolákra korlátozzák. Az együttes félhivatásos. A tagoknak havonta mindössze 200 koronát fizetnek. Kissé talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a felvételek iránt kicsi az érdeklődés. A NEHÉZSÉGEKET úgy próbálják megoldani, hogy az ed díginél Jobban előkészítve újabb felvételi vizsgákat tartanak. Ha az eredmény változatlan marad, az énekkart jövőre áthelyezik Nyitrára, ahol a pedagógiai intézet megoldja az utánpótlást... A mai állapot is egészségte-' len, mikor különféle okok miatt az énekkart, a tánccsoportot és a zenekart nem tudják eléggé összekovácsolni. Még egészségtelenebb lenne azonban a helyzet, ha az énekkar Nyitrára kerülne és tovább nőne a csoportok között a távolság. Az áthelyezésre ezért csak végső esetben kerül sor. Az együttes már többször járt külföldön és eddig minden alkalommal helyt állt, s ezért remélik, hogy a németországi vendégszereplés is sikeres lesz és tovább növelik hírnevüket. Ezt az utat további erőpróbájának tekintik, amely ismét tanújelét adná annak, hogy a CSISZ Központi Bizottsága mellett működő Magyar Dal- és Táncegyüttes életképes, érde mes iránta érdeklődni .. . A TIZENKETTEDIK ÉVE dolgozó Ifjú Szivek életét sikerek és megtorpanások jellemzik. Bízunk abban, hogy inai nehézsége szintén csak átmeneti, és az együttes hamarosan megoldja mind az utánpótlás, mind a műsorok színvonala emelésének a kérdését. BALÁZS BÉLA Ukrán tánc A KÖZMŰVESÍTÉS SZEREPE Viliam Dvorák szavai szerint a nyitrai járásban huszonhat községet szemeltek ki abból a célból, hogy lehetőség szerint Itt összpotosítsák az új lakásépítkezések >zömét. Ügyes elgondolás, korszerű terv ez. Gondolni kell azonban az utakra, a villanyhálózatra, a csatornarendszerre, a közművesítés más ágaira is. Ebben az évben erre a célra 2 millió 100 ezer koronát fordíthatnak. Bár ez távolról sem fedi még a szükségleteket, mindenesetre jelentősen hozzájárul az elképzelések megvalósításához. így például Kistapolcsán vízvezetékhálózatot és új utakat, Ge rencséren új utakat és közvilágítást, Cétény közvilágítást stb. kap a közeljövőben. ÜJ SZEREPKÖR hárul január elsejétől a járási építővállalatokra is. Ezentúl senki sem kérdi tőlük számon, milyen munka elvégzésével teljesítették a tervet. Ebben ők dönthetnek, s bizonyára a számukra előnyös, nagyobb bevételt Ígérő feladatokat vállalják majd. Sajnos ez is kedvezőtlenül kihat a magánépítkezőkre, mert aligha részesítik őket előnyben egy-egy jövedelmezőbb állami ajánlat előtt. Ezért a nyitrai Városi Nemzeti Bizottság mellett az elmúlt hetekben az eddigi aszanációs „csapatból" egy új cég létesült, amely építkezési-karbantartási munkálatokat végez majd. Az előzetes tervek szerint ebből a cégből a későbbiek folyamán teljesen önálló vállalat alakul Az új gazdaságirányítási rendszer nagiyon sok kérdésben válaszút elé állítja az ér dekelteket. Saját belátásuk és elképzeléseik szerint kell állást foglalniuk nemegy döntő kérdésben. A helyes meglátá son, a szabadabb vállalkozó szellem adta lehetőségek kiaknázásán múlik a siker, illetve a balsiker. És ez így van rendjén! MIKLÓSI PÉTER JOGI TANÁCSADÓ Könnyítések és anyagi támogatás a foglalkozásuk mellett tanuló dolgozóknak A Törvénytár 1966/94. sz. alatt közli az Iskolai és Művelődésügyi Minisztérium fenti tárgyú hirdetményét. Ez a hirdetmény a munkatörvénykönyv és a főiskolai törvény illetékes rendelkezéseit hajtja végre. KIRE VONATKOZIK A RENDELET? Ez a rendelet a vállalatok és a szervezetek azon dolgozóira, az egységes főldművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek azon tagjaira vonatkozik, akiket munkaadójuk, illetve szövetkezetük ajánlott arra, hogy műveltségüket, szakképzettségüket különböző művelődésügyi intézményeken vagy tanfolyamokon tovább fejlesszék és elmélyítsék. A MUNKAFELTÉTELEK KÖNNYÍTÉSE A KOZEPFOKC ISKOLÁKON: heti négy óra szabad idő fizetés-megtérítéssel (tanítóknak két, nevelőknek három óra); minden évben a vizsgákra való felkészülésre és letételére egy hét szabad idő fizetés-megtérítéssel; minden tanévben egy hét fizetés-megtérítés nélküli szabad idő a tanterv által előírt közös iskolai gyakorlatokra; az érettségi vizsgára (művészi záróvizsgára) való felkészülésre és annak letételére két hét fizetés-megtérítés nélküli szabad idő jár. Öt hét igényelhető akkor, ha az érettségi vizsgához szaktanulmány elkészítése is tartozik. KÖNNYÍTÉSEK AZ ÜZEMI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZETEK ÉS A KONZERVATÓRIUM FELSŐBB ÉVFOLYAMAI TANULÓI RÉSZÉRE: heti négy óra szabad idő fizetés-megtérítéssel (a tanítókra és nevelőkre a fentebb említett mértékben); két hét szabad idő fizetés-megtérítéssel minden tanévben a vizsgákra való felkészülésre és azok letételére; minden tanévben egy hét fizetés-megtérítés nélküli szabad idő az előírt iskolai gyakorlatokra; a záróvizsgára és a szakmunka megvédésére való felkészülésre és letételére öt hét (tanítóknak két hét) fizetés-megtérítés nélküli szabad idő jár. KÖNNYÍTÉSEK A FŐISKOLÁKON TANULÓKNAK a külső (extern) tanulóknak és az esti tagozat tanulóinak minden tanévben 22 munkanap szabad idő (tanítóknak két óra hetente a rendes tankötelezettségből) fizetés-megtérítéssel; a levelező hallgatóknak minden tanévben azonos feltételekkel 24 nap szabad idő jár (a tanítók esetében ugyanannyi szabad idő jár, mint az előbbi esetben); minden vizsgára való felkészülésre és annak letételére két munkanap szabad idő jár fizetés-megtérítéssel; az előírt tanulmányi gyakorlatokra minden tanévben egy hét szabad idő jár fizetés-megtérítéssel; az állami záróvizsgára való felkészülésre és annak letételére 16 hét szabad idő jár fizetésmegtérítéssel (tanítóknak 12 hét). KÖNNYÍTÉSEK A TANFOLYAMOKON RÉSZTVEVŐKNEK: ha a tanfolyam legalább évi 200 tanórát, vagy távtanulás esetében 80 konzultációs órát tart; a tanítók kivételével heti egy óra szabad Idő jár, és három munkanap (tanítóknak két munkanap) jár a záróvizsgákra való felkészülésre és azok letételére. Mindkét esetben fizetésmegtérítéssel; ha a tanfolyam legalább évi 400 tanórát, Illetve 160 konzultációs órát tart, fizetés-megtérítéssel heti három óra (tanítók kivételével), és a záróvizsgára három munkanap (tanítóknak két munkanap) szabad idő jár; ha a vezető dolgozók számára rendezett tanfolyam legalább 6 hónapot tart, fizetés-megtérítéssel a tanulmányokra, gyakorlatokra és a konzultációkra 6 hónap alatt 12 munkanap, a vizsgákra való felkészülésre és azok letételére (az iskolaigazgatók kivételével), a záróvizsgára való felkészülésre és annak letételére egy hét szabad idő jár. KÖNNYÍTÉSEK AZ ÉRETTSÉGI UTÁNI TANULMÁNYOK RÉSZTVEVŐI RÉSZÉRE: ha ezek a tanulmányok legalább évi 400 tanórát, illetve 160 konzultációs órát tartanak, heti négy óra és a vizsgákra való felkészülésre, azok letételére évi egy hét szabad idő jár fizetés-megtérítéssel. KÖNNYÍTÉSEK MÁS TANULMÁNYOK ESETÉBEN: A rendelet szabályozza a különböző minősítési (postgraduális) tanulmányok résztvevői részére biztosított könnyítéseket is. — Az esti marxista—leninista egyetemek résztvevőinek két munkanap szabad idő jár minden vizsgára való felkészülésre és annak letételére; a záróvizsgára való felkészülésre és annak letételére fizetés-megtérítéssel egy heti szabad idő Jár. TOVÁBBI KÖNNYÍTÉSEK: Ha a középiskolák, az üzemi továbbképző intézetek és a konzervatóriumok részére a tanterv heti 15 óránál több tanórát ír elő, a heti órákban megadott szabad idő fentebb említett terjedelme minden további három tanóra után 1 órával több, dc legfeljebb heti 8 óra lehet. A rendelet azon nők számára, akik 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodnak, a tanulmányok minden formájában (a tanfolyamokat és a postgraduális tanulmányok nappali változata kivételével) minden tanévben egy héttel több szabad időt engedélyez fizetés-megtérítéssel. TANULMÁNYI PÖTLÉK: A rendelet szerint a munkaadók, illetve a szövetkezetek arra az időre, amikor a tanulóknak nem jár fizetés-megtérítés, a következő tanulmányi pótlékot kötelesek fizetni hetente: nős, özvegy, elvált vagy olyan nőtlen, illetve hajadon dolgozónak, akinek legalább egy gyermekkel szemben van eltartási kötelezettsége 340 koronát; gyermektelen nős dolgozóknak 275 koronát; a nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált dolgozónak, ha nincs egyetlen gyermekkel szemben sem eltartási kötelezettsége, 170 koronát. A KÖNNYÍTÉSEK MEGVONÁSA: Amennyiben a dolgozók vizsgáikat az előírt határidőben nem teszik le, az említett előnyöket megvonják tőlük. Ha a javító vizsgán helyt álltak, újból Igényt szereznek a felsorolt könnyítésekre. A munkaadó, Illetve a szövetkezet a nyújtott előnyöket és könnyítéseket akkor is megvonhatja, ha a dolgozó tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja. Kivételt az üzemi bizottsággal és a tanulmányi intézettel való megbeszélés alapján lehet csak engedélyezni. Az 1966/67-es tanévben már merített szabad időt be kell számítani. A rendelet hatálybalépése előtt adott tanulmányi engedélyt az ezen rendelet értelmében adott ajánlásnak kell tekinteni. Dr. FÖLDES JÓZSEF VÁLASZÚTON Nem véletlen, hogy Nyitra-vidéki téma után kutatva, éppen a járási nemzeti bizottság beruházási ügyosztályán, Viliam Dvorák nak, az épltkezésiigyl bizottság elnökének ajtaján kopogtattam be. Egyrészt, a nyitrai járás e téren az elmúlt években nem sokat hallatott magáréi. Másrészt, az 1967 januárjával a népgazda ság minden területén érvénybe lépett új gazdaságirányítási rend szer szellemében végzett munka sok újat hoz majd a járási nem zeti bizottságok munkájába is. MEGGYORSÍTANI A MAGÁNÉPlTKEZÉST Köztudomású, hogy az országszerte nagy lakáshiányt részben éppen a magánépítkezések, azaz a családi házak építése hívatott megoldani. A nyitrai JNB építkezésügyi bizottsága például az elmúlt esztendőben hatszázkilencven ilyen jellegű új építkezési engedélyt hagyott jóvá. Az alapásától a házszentelőig tartó Időszak átlagosan három év járásszerte. Ez pedig hosszú idő egy-egy két-három, esetleg négyszobás családi fészek megépítésére. Vajon ml okozza ezt a lassú ütemet? Elsősorban némely fontos építőanyag hiányát kell megemlítenünk. Szinte napirenden van, • hogy a megkezdett magánépítkezés cement, égetettés salaktégla, itt-ott mészhiány miatt megreked, vagy — ami még rosszabb — meg sem kezdődhet az előirányzott Időpontban. Az érdeklődők továbbá Időszakonként hiába igényelnek padlókockát, csempét és más szükséges árut. S mivel az állami terv — mint már említettük — nagymértékben számol a magánépltkezések növekvő számával, az anyagellátásban feltétlenül változtatnunk kell az áldatlan helyzeten. EGY FÖLÖSLEGES „ÁLLOMÁS" Az új gazdaságirányítási rendszer csaknem teljesen szabad kezet ad az üzemeknek vállalkozó szellemük érvényesítésében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megengedett kereteken belül rendelkezhetnek gyártmányaikkal is. így például az építőanyag esetében egy-egy magánérdeklődőnek ls eladhatják majd — mondjuk — a téglát. Vidékeken mind ez ideig azonban csak az vásárolhat építőanyagot, akinek a Jednota helyi kirendeltségétől engedélye van erre. Föltétlenül felesleges „állomás" ellenben a Jednota-pecséttel láttamozott papír, hiszen a termelő üzem érdeke, hogy minél több árut adjon el, az építkezőé pedig a munkálatok mielőbbi befejezése. Milyen szerepe van hát az említett „igazolványnak"? Vajmi kevésl Ez ellen is van orvosság: minden építkezés engedéllyel rendelkező állampolgár szabadon, a Jednota láttamozása nélkül vásárolhasson nagyobb mennyiségű építőanyagot. Azért csak az engedély ellenében, nehogy néhány élelmes „előrelátó" a rászorulók kárára halmozza udvarán az anyagot.