Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)
1967-01-26 / 26. szám, csütörtök
Hasznos beruházások, eitérő vélemén yek • 45 ezer ha termőföld mentesült az árvizektől 9 A belvizek lecsapolása csak részlegeredmény • A nagygéresiek bosszúsága • „Start" előtt a bodrogközi öntözőrendszer A nehéz napok után... Több mint hat esztendővel ezelőtt emlékezetes gyűlés színhelye volt a Nagykaposi Mezőgazdasági Középiskola, Antonín Novotný elvtárs, köztársasági elnökünk többek között kijelentette: „A kelet-szlovákiai síkságon rövidesen kezdődő vízszabályozás gyökeresen megváltoztatja a kerület gazdálkodási rendszerét. A több milliárdos beruházások a mezőgazdasági termékek bőséges hozamaival a jövőben megtérülnek, ami nemcsak a keletszlovákiai kerületnek, hanem egész hazánknak javára válik...". kukoricából (morzsoltan) 51,6 mázsás termést, a budkovcei szövetkezet cukorrépából 400 mázsás hozamot, a bési EFSZ búzából 31 mázsás hozamot ért el a termékennyé tett területeken. Ezeket az eredményeket «— t bármennyire is szeretnénk M nem lehet általánosítani. AKIK JOGOSAN PANASZKODNAK A nagygéresi és az őrösi szövetkezet határában ősidők óta gondot okoz a talajvíz. A minap beszélgettem Hám János elvtárssal, a nagygéresi müvelésügyi Minisztérium legutóbbi erre vonatkozó döntése aiapján már csak alig 16 ezer hektár öntözését biztosítják az említett időszakban. Ezt a kényszerváltozást minden valószínűség szerint az öntözőrendszer építése körül szerzett kedvezőtlen tapasztalatok idézték elő. Ugyanis a kelet-szlovákiai síkság talaj- és vízrendészeté nek keretén belül 1962-ben megkezdett — csaknem 39 millió koronás beruházással — 2896 hektáron épülő „Bodrog— Kamenec" öntözőrendszer befe jezése több mint egy évet késett. Meg kell mondani, hogy ez az építkezés a maga nemében egyedülálló hazánkban, s a tapasztalatok hiánya az építővállalatoknál kezdeti zűrzavart okozott. Emlékszem, 1963 júliusában — amikor az időjárás a legalkalmasabb volt a munkára, csupán a csővezetékek szerelésénél közel félmillió koronás lemaradás mutatkozott. Ehhez nagyban hozzájárult a hiányos anyagellátás. Például a Nyitral Azbesztcementgyár mlynárovcei üzeme ebben az időszakban hatvannapos késéssel nem megfelelő minőségű csöveket küldött az építkezésre. Bekövetkezett, ami várható volt. A próbáknál 5—7 atmoszféra nyomásnál megrepedeztek a már földbe épített csövek, pedig az említett üzem 15 atmoszféra nyomásbírásúra tett jótállást. Ezeket a bosszantó, Jelentős gazdasági károkat okozó fogya tékosságokat még a múlt év végéig sem sikerült teljesen elhárítani. Jártunk ott késő ősszel. A vetésben a nyulak már bújócskát játszhattak, alattuk a befejezettnek minősített bodrogközi öntözőrendszer csöveiből „tévúton" szivárgott a víz, s a szomotori határban a zöldellő mezőt frissen ásott, vízzel megtelt gödrök tarkították. Megrepedtek a csövek, ki kellett őket cserélni. A kelet-szlovákiai síkság talajjavítási munkáinak Irányításával megbízott Pavol Leukanic mérnök ezzel kapcsolatban így vélekedett: „Az öntözőrendszer építésének és a vízlecsapolási munkálatoknak lassú menete s az ezt előidéző fogyatékosságok jelentős károkat okoztak a kelet-szlovákiai síkságon... A tervezett beavatkozások komplex befejezése nélkül nem érhetjük el a várt gazdasági eredményeket..." Ezzel egyet kell értenünk. A hibák beismerése szép dolog, de kiküszöbölésük és megelőzésük még dicséretre méltóbb. A több mint hat esztendő alatt szerzett tapasztalatokból bőségesen okulhattak az illetékesek. Reméljük, hogy a következő néhány év alatt mindent megtesznek, hogy a milliárdos befektetés nagyobb terméshozamok formájában kamatozzon. Ezt szeretné elérni Bodrogköz türelmetlennek vélt dolgozó parasztsága ls... KULIK GELLÉRT Közel másfél évtizedes múltra tekint vissza a farnadi szövetkezet. A tagság szorgalmát dicséri, hogy ennyi idő után erős, szilárd közös gazdaságot talál Itt a látogató. A lévai járásban a legnagyobb szövetkezet, s ez még Inkább fűti mind a tagságot, mind a vezetőséget, hogy a termelésben Is elsők között legyenek. Az elmúlt évek bővelkedtek maradandó sikerekben, de nem voltak mentesek kisebb-nagyobb kudarcoktól, átmeneti megtorpanásoktól és egyéb csapásoktól sem. Az utóbbira különösen fájó szívvel emlékeznek vissza az emberek. ELSZABADULT A POKOL. Hatvanöt őszének egyik napján éppoly kora hajnali órákban indultak a sertésetetők a munkába, mint máskor. Etetés előtt néhány szót váltottak, s ki-ki indult a maga posztjára. Ilyenkor a jószág már nyugtalan — kéri az abrakját. Most meg valahogy, mintha valami áhítat szállta volna meg java részét. Csak fekszenek mozdulatlanul ... A zootechnikus is megjött. Végigjárta a sertésistállókat, s megdöbbenve látta: száj- és körömfájás. Gyorsan intézkedett: állatorvos, gyógyszer. Elkövettek mindent, hogy mentsék a menthetőt, de már elkéstek. Mit tegyenek? Szinte tehetetlenül nézték a jószág pusztulását. S hogy a vész ne terjedjen tovább, ki kellett Irtaniuk az egész állományt. Nehéz szavakat találni, leírni azokat a drámai jeleneteket, amelyek akkor játszódtak le a sertésistállóban', ötven kilóig minden süldőt elégettek. A többit: hízókat, anyakocákat elszállították ugyan, de mit segített az rajtuk. Az állatok, fejét, belső részeit, a lábakat a tűz emésztette fel. A megmaradó részt zárt szállítókocsikban vitték el... A PÉNZ NEM FIADZIK. A féktelen kár megtizedelte a szarvasmarhákat ís. Szívekbe hasított a fájdalom. Mennyi küzdelem, mennyi munka árán alapozták meg a sertéstenyésztést, most meg Itt állnak üres Istállókkal. A kétezerötszáz hektáros gazdaságnak egy fia disznaja sincs. Enyhe vígasz: kaptak a biztosítótól kátérítést. Mit segített az? Talán annyit, hogy abban az évben mindenki megkaphatta a munkaegységekre Járó összeget? A közös jószágállománya viszont semmivé lett. A pénz nem oldja meg a jövőt. Hol van az újratermelés. Hát malacozik a százkoronás? Tavaly az egész országot bejárták. Fiatal üszőket, tinókat vásároltak. Mivel is etették volna fel a sok takarmányt. Meg aztán a tagoknak is kell a pénz. Kihízlalták a megvásárolt marhákat. Sertést hosszú ideig nem vihettek be a községbe. Végre feloldották a zárlatot. Az idén újrakezdik. Száz anyakocát vásároltak. Kezdetnek ez is elég. Aztán majd csak jóra fordul minden. Szorgalmasak, erősek és tudnak hinni a farnadiak. A szövetkezet dolgozóinak javarésze alig 30—35 éves. Tisztelet a korosabb embereknek, de az, hogy zömmel középkorúak és fiatalok, a legmegnyugtatóbb. Rövidesen kiheverik a nehéz napokban elszenvedett károkat. TÖRETLEN HITTEL Hogy mennyi Időt igényel? Ki tudná azt megmondani? Az egyik előbb túlteszi magát rajta, a másik csak később. A közösben is így van. Ám az a jó, hogy valami mégiscsak összetartja az embereket, A farnadi szövetkezetben ls tudják, hogy ha akkor elkerüli a járvány a falut, most nem huszonkettő, hanem huszonöt koronát kapnának a munkaegységre. Talán éppen a közöst ért csapás forrasztotta még jobban egybe a közösséget. Persze az emberek sem egyformák. Ottjártamkor ís találkoztam különböző típusokkal. A többség azonban derülátó. Meg is jegyezte egyikük: „Kár, hogy nem kezdhettük tíz évvel hamarább. Így ls Jól állunk, de hol tartanánk már akkor?" A közösség nagy erő. Parasztembert talán mérhetetlen adósságba sodort volna egy ilyen csapás. A szövetkezet — bár nagy áldozatok árán ls — ezt is hamarosan kiheveri. Csak minél előbb teljen meg az istálló. Ügy, ahogy a vész előtt... A takarmánnyal nem les» baj. Bőkezű a határ. Termett az Itteni föld hektáronként 52 mázsát ls. Nem az összes búzavetés fizetett ilyen Jól, de tizenöt hektár — ez ls valamll Az utóbbi években ís megadta hektárja a 28—30 mázsás átlagot búzából, 30—32 mázsát árpából. Nem is volt baj a felvásárlóknak a farnadiak eladási szerződésével. A tagoknak ls jut a természetbenire: minden megkeresett száz koronára 7 kiló gabona. A BIZALOM FORRASA. A tagság lépteny-nyomon tapasztalja a vezetőség fáradhatatlan Igyekezetét. Amit a nehéz napok után tettek, a károk helyreállításáért, mindennél ékesebb bizonyítéka ennek. Sohasem ígérnek lehetetlent, s ha az elnök vagy az agronómus a jövőről ejt szót, rendszerint annyit mond" „Amit megcsinálunk, meglesz". Es ugyanezt vallja ma már a tagok java része ls. S hogy legyen mindenkinek, fiatalnak, korosabbnak egyaránt munkája, a jól menő melléktermelési ágon kívül nemrég vettek át a szomszédos állami gazdaságtól 220 hektárt a gazdasági teleppel együtt. Kár lett volna a fiatalokat munka hiányában eltanácsolni a faluból. Az utóbbi két év nem volt valami szerencsés. Hatvanötben a rossz, esős időjárás tetemes terméskiesést okozott. Elsősorban tehát az állatállományra akartak támaszkodni. Akkor ez — Ismert okokból — nem igen sikerült. Ám az összefogás, ha szabad így kifejezni, csodákat müveit. Érezhetően nem csökkent a munkaegység értéke, Nem is emelkedett. Ennek ellenére, a szerződéskötés idején nem siránkoztak. Nem hivatkoztak az elszenvedett károkra. „Adunk annyit amennyit tudunk, a termelt áru eladó". Gabonát többet, húst kevesebbet értékesíthetnek. Amit csak lehet pénzzé tesznek, mert a sertésállomány felújítása elképzelhetetlen beruházás nélkül. Csak az idei nyár bőkezű legyen. S akkor már Igazán nincs messze az idő, amikor a sok befektetés, anyagi áldozat megtérül. Lassan elfelejtik a nehéz napokat... MÉRY FERENC A kelet-szlovákiai síkság rendezése céltudatosabb munkát igényel A gyűlésen megjelent szövetkezeti vezetők Bodrogköz dolgozó parasztságának képviselői, örömmel vették tudomásul, milyen jelentős anyagi eszközöket bocsát az állam a keletszlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezésére. Az öröm Indokolt volt. Bodrogköz dolgozó parasztsága emberemlékezet óta eredménytelen küzdelmet folytatott a medréből kilépő folyók vize ellen, vagy pedig a szárazság keserítette életét. BORGLÁTO VÉLEMÉNYEK A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezésével — amely 1959 májusában kezdődött — 45 ezer hektár termőföld mentesül az árvizektől, közel 97 ezer hektár pedig a belvizek káros hatásától. Negyvenöt—ötvenezer hektáron lehetővé válik a talajvíz lecsapolása, és megközelítőleg 91 ezer hektáron az öntözéses gazdálkodás meghonosítása ... A rendezési munkák kezdete óta igen sok vélemény hangzott el: „Nem ér ez az egész semmit. ..". „Kész ráfizetés, kár a milliókért, inkább nekünk adnák ...". „Lecsapolták a vizet, ha meg kell, nincs elég...". Sokan úgy vélték, néhány esztendő alatt úgymond „varázsvessző suhlntására" az egész kelet-szlovákiai síkságról eltűnik a talajvíz. Mi az igazság? Aki isinei i a kelet-szlovákiai síkságot, tudja, hogy az utóbbi hat év alatt mennyire megváltozott arculata. Töltések védik a rakoncátlan folyókat, 44,5 ezer hektár termőföld mentesült az árvizektől, a belvizek lecsapolása következtében a trebiSovi és a míchalovcel járásban több mint 35 ezer hektár termőföldet nyertek. Ezek a munkálatok tulajdonképpen a tervbe vett vízrendezési és talajjavítási tennivalók első szakaszát jelentik, amit az is bizonyít, hogy a teljes beruházási feladatokra előirányzott 2,5 milliárd koronából az eddig végzett munkálatokra ennek az összegnek csupán egynegyedét fordították. Nem lehet egyetérteni azokkal, akik az eddigi anyagi ráfordításokat meddő beruházásnak minősítik. A kelet-szlovákiai síkságon 1962 óta néhány mezőgazdasági üzemben elért terméseredmények az eddigi munkák hasznosságát bizonyítják. Például a bežovcei EFSZ tavaszi búzából 40,3 mázsás hektárhozamot, a nagykaposi szövetkezet gazd^zával. Boszszankodva legyintett, amikor a szövetkezet új gazdasági terve felől érdeklődtem. — Csinálhatunk mi akármilyen tervet, ha a földjeink jelentős részét a hó alatt jégpáncél, víz borítja — panaszkodott. Elmondta, a napokban bizottság járta a határt, hogy felbecsülje a belvizek okozta kárt. — Sajnos, sem az állami biztosító trebišovl dolgozói, sem a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság meghívott képviselői nem Jöttek el. Nem láthatták, hogy a búzánkat csaknem 80 hektáron, a vörösherét 74, a lucernát 20, a rétet 125, a legelőt 160 hektáron talajvíz áztatja. Nyolc kazal szénánkat is víz veszi körül. Ebből több mint 1100 mázsa már kárba veszett. Arról is tudomást szereztünk, hogy az őrösl határban 135 hektár termőterület szintén víz alatt áll. Az említett két szövetkezet — különösen a nagygéresi — évek óta jelentős anyagi eszközöket fordít a belvizek lecsapolására. A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezése keretében ezek határában is építettek vízlevezetőcsatornákat. De valahol hiba történt! A felesleges víz nemhogy távozna, hanem Szomotor felöl és a Karcsáből • főleg kiadós esők után — Visszafelé folyik és elönti a szövetkezetek termőföldjeit. Így történt most is. Közel 600 hektáron víz áztatja a földet. Kötelessége lenne az illetékes vízgazdasági szerveknek, hogy orvosolják a nagykéresiek és az őrösiek panaszát. ÖNTÖZÉSES GAZDASAGOKAT létesítenek a kelet-szlovákiai síkságon, mégpedig 80 ezer hektáron. Az eredeti terv (1970ig) csaknem 25 ezer hektár öntözését feltételezte. A FöldAKARMIKOR ismét meghallgathatja bármilyen rendezvény anyagát! típusú magnetofonok közismertek és közkedveltek, mert szavatolják a tökéletes felvételt és reprodukciót. Bemutatják az ELEKTRO-RADIO üzleteiben. ÚF-040 EZ MAR A MÜLTÉ . . . MAR NEM A VLZ AZ OR