Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-26 / 26. szám, csütörtök

Ä nemzeti bizottságok gazdasági önállósága AZ ÚJ GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERT újévtől kezdve egész népgazdaságunkban bevezettük. A nemzeti bizottságoknak — az államhatalom s a közigazgatás szerveinek — tevőlegesen elő kell mozdítaniuk e nagy Jelentőségű folyamat meggyorsítását. A CSKP XIII. kongresszusán a nemzeti bizottságokra háruló feladatokról és felelősségről hozott határozat megszabta e szervek hatáskörét. A kormány Illetékes szervei most dolgozzák ki a nemzeti bizottságok hatáskör® bővítésének gazdasági, szervezési és Jogi feltételeit. Lényegében két sarkalatos kérdés megoldásáról van szó. Köztudomású, hogy a nemzeti bizottságoknak egyrészt költségvetési alapjuk megszilárdítására kell törekedniük, másrészt, a jövőben gyakorlatilag közvetlenül a helyi s a városi nemzeti bizottságoknak kell dönteniük a hatáskörükbe tartozó s a lakosság szükségleteinek kielégítésével összefüggő problémákról. A nemzeti bizottságok már ez idén jelentősen bővíthetik pénzügyi gazdálkodásuk körét. Viselniük kell a város, illetve falu közigazgatásával, valamint fejlesztésével kapcsolatos költségeket. E célra a következő bevételi források állnak rendelkezésükre: 1. A nemzeti bizottságok által Irányított gazdasági szervezetek befizetései, továbbá az adók és illetékek; 2. a nemzeti bizottságok területén működő szakágazati vállalatok befizetései; 3. kiegészítő pénzforrások; 4. a felsőbb szerv költségvetésében előirányzott dotáció; 5. hitel. Vitathatatlan, hogy a nemzeti bizottságok és mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatok kialakulásában rendkívül fontos szerep jut a földadónak. A földadó jelentőségét egyrészt abban kell látnunk, hogy csökkenti a mezőgazdasági üzemek jövedelmének a földminőség különbözőségéből eredő szintkülönbségét, másrészt növeli a nemzeti bizottságok s a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségét a föld maximális hasznosításában, s a jövedelem fokozásában. A földminőség jelentősen befolyásolja nemcsak a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmének alakulását, hanem differenciálja a földadó szintjét, s így a nemzeti bizottságok bevételeit is. AHOL A NEMZETI BIZOTTSÁGOK gyakorlatilag mindezt az új irányítási rendszer elveinek megfelelően juttatják érvényre, ott az említett tényezők Igen kedvezően befolyásolhatják a nemzeti bizottság és a mezőgazdasági üzem kapcsolatait. Ennek a célja pedig végeredményben azon közösségi szükségletek kielégítése, amelyek a városokban és a községeknek a lakosság részéről Jelentkeznek. Már ez Idén új kapcsolatok Jönnek létre a nemzeti bizottságok és a területükön működű szakágazati vállalatok, üzemek között. Ezek az üzemek nyereségük 1 százalékát az illetékes HNB-nek kötelesek átutalni. Ilyen részesedés természetesen csak az esetben bővítheti a HNB bevételi forrásait, ha a nemzeti bizottság közigazgatási területén van a befizetésre köteles üzem, illetve szervezet. A részesedés összegét a központilag irányított vállalat vezetősége osztja szét a kérdéses üzemek, illetve üzemrészlegek működési helye szerint. Az üzemek. Illetve szervezetek ezenkívül bizonyos összeget kötelesek az illetékes nemzeti bizottságnak folyósítani kommunális létesítmények céljaira. A nemzeti bizottságok bevételeinek harmadik forrása — a levegő és a folyóvizek szennyezéséért kirótt — bírságok. A nemzeti bizottságok így Jelentős eszközökkel rendelkezve számos problémát megoldhatnak, s biztosíthatják a lakosság számára a kedvezőbb, szebb s az egészségesebb környezetet. Az új gazdasági kapcsolatokat természetesen úgy kell értelmezni és hasznosítani, hogy az érdekelt felek előnyére váljék, & végeredményben a közszolgáltatások iránti igények következetes kielégítését, az életszínvonal emelését tegyék lehetővé. ÚJ elvek érvényesülnek a nemzeti bizottságok dotálásában és szubvencionálásában. Ugyanis a nemzeti bizottságok csak arra kaphatnak állami támogatást, amit saját bevételi forrásaikból fedezni nem tudnak. Meg kell mondanunk, hogy a nemzeti bizottságok költségvetési mérlegét most már nem lehet, úgy, mint a múltban, a központi költségvetés segítségével helyrebillenteni. Ezzel kapcsolatban a hitelpolitikának lesz igen jelentős szerepe. Az Állami Takarékpénztár 1965 második felében is folyósított hitelt a nemzeti bizottságoknak a kommunális és a helyi termelőüzemek fejlesztésére, valamint a közérdekű akciók végrehajtására. A szlovákiai nemzeti bizottságok az említett idő alatt 362 esetben több mint 26 millió korona hitelt kaptak. MÁR AZ EDDIGI TAPASZTALATOK IS meggyőzően bizonyítják, hogy a hitel a csekély bevételi forrásokkal rendelkező nemzeti bizottságoknak is alkalmat ad a vállalkozásra, s gazdasági alapjuk megszilárdítására. így például a prlevidzai VNB számára hitel címén folyósított pénzt a strandfürdő kibővítésére fordítja. Hasonló eszkö zök felhasználásával fejezik be nemsokára a tomašovlcel kultúrház építését, a rozsnyói járásban pedig a betléri HNB 40-ágyas turistaházat vett stb. Dicséretet érdemel a trebišovi JNB, amely arra igyekszik rábírni a járás HNB-it, hogy az előnyös hitelnyújtást igénybevéve, utakat, járdákat s egyéb közérdekű létesítményeket építsenek. Jóllehet általában kedvezők a tapasztalatok, a nemzeti bizottságok egyelőre nem élnek mindenkor az előnyös hitel igénybevételének lehetőségével. Ezt bizonyítja az a tény ls, hogy 1968-ban a nemzeti bizottságok az engedélyezett hitelkeretnek csupán 47,8 százalékát vették Igénybe. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti bizottságok szervei és apparátusuk munkamódszereinek s tevékenységük rendszerének ezentúl az új gazdasági lehetőségekhez kell igazodni. Meg kell szűnni az adminisztratív irányítás gyakorlatának, hogy helyet adjon a gazdasági kapcsolatokon alapuló közvetett irányítási rendszernek. Ez a tény kétségkívül kiemeli az ember elsőrendű szerepét az irányításban. HA TEHÁT AZT SZERETNÉNK, hogy hazánk járásaiban, városaiban és községeiben következetesen teljesítsék a CSKP XIII. kongresszusán kitűzött feladatokat és azt, hogy a nemzeti bizottságok ezentúl a polgári önkormányzat hathatós szervei legyenek, akkor nemcsak a gazdasági tényezőket kell számításba vennünk, hanem okvetlenül számolnunk kell a lakosság támogatásával is. Ez más szóval annyit jelent, hogy az új gazdasági feladatok teljesítésével egyidejűleg, sőt, ha lehetséges még azelőtt, okvetlenül meg kell oldanunk a nemzeti bizottságok Jelenlegi káderproblémáit. Az új feladatok jellege megköveteli, hogy megoldásukra politikailag érett és szakképzett egyének kapjanak megbízást. A nemzeti bizottságok jelenlegi apparátusának összetétele mindenképpen arra figyelmeztet, hogy napról napra sürgetőbb az ezzel kapcsolatos problémák megoldása. E követelmény indokoltságát a következő adatok bizonyítják: a kerületi nemzeti bizottságok dolgozóinak csupán 44,7 százaléka főiskolai végzettségű, a Járási nemzeti bizottságoké pedig 18,3 százalék. A nemzeti bizottságok szerveinek ezért a CSKP Központi Bizottságának a káderpolitikáról hozott határozata értelmében kell foglalkozni ezzel a sürgős megoldást Igénylő problémával. MIKULÁS PAVEL, az SZLKP Központi Bizottságának dolgozója SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A félévi bizonyítvány A FÉLÉVI BIZONYÍTVÁNY mindig nagy élmény a gyermek életében. A tanulók az öröm és az izgalom érzésével várják a bizonyítványosztás napját. A bizonyítvány az iskolai munka egy hosszabb szakaszáról ad képet konkrét formában, mivel a számok tükrében láthatjuk gyermekünk fél éven át végzett munkáját. Érdekes megfigyelni a blzonyítványosztás napján a hazafelé tartó gyermekeket. Az egyik siet, szinte szalad s csillogó szemmel nyújtja át szüleinek félévi munkája mérlegét. Kétségtelen jele ez annak, hogy jó a bizonyítvány. Ilyenkor örömünnep van a családban, különösen ha az elmúlt évhez viszonyítva javulás mutatkozik. A rossz tanuló rendszerint félve, búsan kullog hazafelé bizonyítványával. Már előre hallja szülei kétségbeesett szavát: „Mi lesz belőled?" Az egész család napokig szomorkodik. Azután — hiszen az idő a legjobb gyógyír — marad minden a régiben. A kis nebulóval senki sem törődik, segítséget nem kap, magára marad rossz bizonyítványával, bánatával. Pedig a bizonyítvány ebben az esetben az Iskola segélykérő figyelmeztetése a családhoz: mely tantárgyban lenne szükség szorgalmas munkára való ösztökélésre, segítségre. GYAKRAN TALÁLKOZHATUNK olyan esettel is, amikor a szülő évközben elmulasztva a rendszeres segítséget, közvetlenül az osztályozó konferencia előtt siránkozik a tanítónak a Jobb jegyért, kilátásba helyezve a második félévben a jobb munkát. Igazságtalan követelés ez, hiszen a pedagógus, amikor jó, vagy rossz, esetleg közepes jegyet adott a gyermeknek, nem a szép ígéretekből, hanem az elvégzett munkából Indul kl. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden tanító őszinte öröme, ha tanulói egyre jobb eredményt érnek el. Az a szülő pedig, aki csak a tizenkettedik órában tudatosította a bukás veszélyét, végeredményben saját felelősségét igyekszik menteni. Ugyanis a gyermek előrehaladásáról, a szülők a szülői értekezleteken, a tanítók fogadóóráin kimerítő tájékoztatást kaphattak, ha érdeklődtek. De ha ez az érdeklődés elmaradt, saját magukban kell keresni a mulasztás okát s ezeket kiküszöbölve elősegíteni a második félév jobb eredményeit. Vannak olyan szülők is, akik a rossz osztályzatért többé-kevésbé a tanítót teszik felelőssé, ezek az ún. bűnbak-keresők. Az osztályozás a tanítói munka egyik legfelelősségteljesebb része, melyet minden esetben gondos mérlegelés előz meg. Nem árt, ha néhány szempontot Itt sorra veszünk. AZ OSZTÁLYZAT NAGYJÁBÓL két tényzőtől függ, a képességtől és a szorgalomtól. Lényegében a képesség és a szorgalom kiegészítik egymást. Akt tehetséges, az hamarább megtanulja az anyagot, mint az akinek gyengébbek a képességei, melyek azonban szorgalommal fejleszthetők. Szemléltetőül ima néhány példa: S. Gyurka szaktárgyi osztályzatai hármasok. Akad egy-két kettes, egy-egy négyes is. Papírforma szerint közepes tanuló. Gyurka gyenge képességű gyermek, nehezen megy a fejébe a számtan, az irodalom, a földrajz, a történelem, a szlovák, stb. Nincs azonban olyan óra, amire ne készülne becsületesen, erején felül. Az órákon gyakran jelentkezik, ha olykorolykor bátortalanul is. Reggel Iskolába Indulás előtt otthon még újra átismétli a leckét, és az óraközi szünetekben is könyv van a kezében. Mindenki tudja, a gyerekekben nagy az Igazságérzet. ök is látják, elismerik, hogy Gyurka vasakarattal, kitartással és szorgalommal gyürkőzik a nehézségekkel. T. Klárikánál más a helyzet. Jó eszű, gyorsan gondolkodó, világosan, szabatosan fogalmazó diák. Kitűnő osztályzatai vannak. Szorgalma viszont erősen ingadozik. Egy-két hétig nekidurálja magát, Ilyenkor túlteng benne a tanulási kedv, még más forrásokból szerzett ismeretekből is kiegészíti a tankönyv leckéit. Azután fordul egyet a kerék és Klárika hetekig a korábban szerzett Ismeretekből él. Ilyenkor elég könnyedén vesz mindent, ám egy-két becsúszott gyengébb osztályzat észretéríti. Sajnos nincs elég kitartása, küzdőképessége, szorgalma változékony. VAN AZUTÁN OLYAN PROBLÉMA IS: jók a szaktárgyi Jegyek, gyengék a készségiek. Vagy fordítva: lehet valaki nagyszerű tornász, kitűnő énekes, elsőrendű polltechnikás, de a többi tárgyban gyenge. Mindenesetre sok múlik az akaraton, a jó szándékon. Egyet szeretnék a szülők figyelmébe ajánlani. Ne követeljünk többet, mint amennyire a gyermek erejéből futja. Nagy öröm, büszkeség a kitűnő bizonyítvány, mégsem érthetünk egyet azzal az édesanyával, aki harmadik osztályos kisfiát a játéktól, szórakozástól, sőt a szabad levegőtől is elvonta s a tanulás miatt sokszor az alvás idejét is megkurtította. A gyermek túlfeszítette erejét, most orvos kezeli és félő, hogy a nagy megerőltetés nehezen jóvátehető károkat okozott egészségében. A mértéktelenül túlfeszített munka megbosszulhatja magát. Jóskát a legutóbbi bizonyítványosztáskor remegés fogta el és nem mert hazamenni. Órákig kószált az iskola körül. Félelme Indokolt volt, mert a nadrágszíjjal irgalmatlanul kl szokott otthon kapni. Örökös szemrehányások és büntetések között él, szülei ugyanis többre tartják, mint ami képességeiből kitelik. Hiába a pedagógus szava, a meggyőző érvelés, a szülők semmit sem hajlandók tudomásul venni. Délibábot kergetnek s felelőtlenül játszanak gyermekük egészségével és jövőjével. Ezzel szemben számos olyan esetet ismerek, amikor a szülők indokolatlanul bőkezű ajándékkal ösztönzik gyermeküket a tanulásra. Ami legalább olyan káros, mint a túlzott szigor. VIGYÁZZUNK TEHÁT, mikor gyermekünk bizonyítványát a kezünkbe vesszük. Ne ragadtassuk el magunkat hirtelen örömünktől, vagy mérgünktől. A gyermeknek nagyon fontos, hogy türelmet és megértést kapjon. Legyen tehát a bizonyítványosztás jó alkalom arra, hogy a szülők egy-két órát komolyan elbeszélgessenek gyermekükkel, együtt keressék és mérlegeljék az eredmények és kudarcok okait s közösen állapítsák meg a további munka és segítség legjobb formált. NÉMETH DEZSŐ, Ágcsernő E, mblémák és betűk vésését vállaljuk a legkülönbözőbb műanyagokba csakúgy mint rézbe, a lakosság és a szocialista szektor számára. Vésetekkel díszítjük az ajándéktárgyakat: evőeszközt, öngyújtót, töltőtollat, cigarettatárcát, poharat stb. KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY OF-023 I GRAVÍROVANIE { ULICA ČSL. ARMÁDY č. 5