Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-11 / 341. szám, vasárnap

Egyenjogú és egyenrangú emberként... Beszámoló a CSEMADOK IX. országos közgyűlésén A CSEMADOK Központi Bizottságának beszámolóját a CSEMADOK országos közgyűlésén dr. SZABÓ REZSÓ vezető titkár terjesztette a közgyűlés elé. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolót. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG beszámolója a bevezetőben leszögezi, hogy a VIII. közgyűlés határozata — négy és fél év távlatából is — helyesnek bizonyult. A továbbiakban foglalkozik a szervezet életével, a négy és fél év alatt végzett munkával, majd megállapítja: „A vitathatatlanul szép eredmények ellenére sok CSEMADOK-csoportnak, főleg a színjátszócsoportnak — sok problémát okoz a közöny. Ennek ellenére a szervezet általában eredményes munkát végzett .— mondja a beszámoló, majd Így folytatja — a szókimondó becsületességgel, a társadalmi gondokból való résztvállalással párosult munka, az építés Igazolja, hogy ma a CSEMADOK tagjainak nem a „lojalitása", hanem megerősödött szocialista hazafisága lett életét meghatározó momentuma". A kulturális népnevelő munka eddigi lényegét, s jövőbeli feladatait érintve leszögezi:.„Ha van népcsoport a világon, melyet az átélt történelem tanított arra, hogy minden nemzet és nemzetiség legelemibb létérdeke, s ugyanakkor legemberibb, s legnemzetibb érdeke, hogy ne az elszigetelődésben, vagy gyűlölködésben keresse a megoldást, hanom a vele közösen élő nemzetekkel való testvéri egység elmélyítésében — úgy bátran elmondhatjuk magunkról, hogy mi: csehszlovákiai magyar munkások, parasztok, értelmiségiek vagyunk azok. A gyűlölködés, a nacionalizmus mérgét tudatosan hintették el közöttünk a kizsákmányoló uralkodó osztályok, hogy a nemzetiségi ellentét szításával akadályozzák meg a proletariátus egységének létrejöttét. A szocializmus húsz évének kellett semmissé tenni azt a közérzetet, közhangulatot, hogy aki más nyelven beszél — az ellenség. A párt politikája, a proletár internacionalizmus győzelme, a közös cél: a szocializmus építése semmisítette csak meg az emberek tudatába évtizedekig oltott gyűlöletet és hazugságot, hogy az ember embernek farkasa; és ma messze hangzó szóval hirdetheti az Ember igazát; — humánus kapcsolatok és kölcsönös megbecsülés az emberek között; az ember az embernek barátja, elvtársa és testvére. Csak a proletár nemzetköziség következetes érvényesítése alapján lehet lenni és maradni magyarnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ezek a tényezők eredményezték azt, hogy ma a Központi Bizottság azt jelentheti a közgyűlésnek, hogy a CSEMADOK tagsága helyeselte, magáévá tette és teljesítette a CSEMADOK VIII. országos- közgyűlésének határozatát." A CSEMADOK-SZERVEZETEK ELŐTT ÁLLÖ jövőbeli feladatokat illetően a közgyűlés beszámolója leszögezi: az alapvető célkitűzéseken és feladatokban a jövőben sem történik változás. A továbbiakban elemzi azokat a feladatokat, melyek Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. illetve Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa határozatából hárulnak a szervezetre. Leszögezi, hogy a CSEMADOK járási konferenciáin és taggyűlésein a felszólalók helyeselték a XIII. kongresszus határozatalt és következtetéseit, s elsőrendű feladatként szabja meg, hogy a CSEMADOK-szervezetek hatékonyan közreműködjenek e feladatok teljesítését illetően. A SZOCIALISTA ÉLETSTÍLUS kialakításának hangsúlyozása után a szervezet sajátos munkáját a következőképpen jellemzi XII. 11. a beszámoló: „A CSEMADOK munkájának nemcsak formáit, de S

tartalmát ls alapvetően meghatározza az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók szellemi élete 13r •ajátos körülmények között alakul és fejlődik. Hagyományunk és nyelvünk a magyar nemzeti kultúrához kapcsolódott és kapcsolódik. A kontinuitás fenntartására nagy hatással vannak az egyre bővülő kulturális és turista kapcsolatok, a könyv- és a folyóiratbehozatal mellett a rádió és a televízió. Ugyanakkor gazdasági és társadalmi életünket a csehszlovákiai gazdasági-társadalmi-politikai viszonyok határozzák meg, — s ezt a hatást erősíti a cseh és szlovák nemzeti kultúra megismerése és felszívódásának folyamata. Az így létrejövő sajátos lelki alkatot, irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, a nemzeti kultúra kialakítását erősen befolyásolják olyan tényezők, melyeket az első köztársaságban a kisebbségi sors, 1945től pedig az egyenjogúság fokozatos elnyerésének folyamata határozott meg. Nemzetiségi létünk közel fél évszázados tartama alatt e tényezők hatására kialakult sajátos nemzetiségi kultúránk, hagyományaink lassan-lassan történelmünk. A CSEMADOK napi munkájában tehát szem előtt kell tartanunk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók új szocialista életstílusa több közvetlen hatótényező befolyása alatt alakult, formálódik csakúgy, mint ahogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség fokozatosan szocialista nemzetiséggé vált.. A szocialista életstílus feltételezi és megköveteli a nemzeti — esetünkben már a nemzetiségi — mentalitás egészséges vonásainak megőrzését és fejlődését, de ezzel egyidejűleg meg kell szilárdítanunk a nemzetköziség vonásait és türelmes munkával le kell küzdenünk a nemzeti mentalitás egyes negatív vonásait is." A haladó hagyományok magasabb szinten való továbbfejlesztését hangsúlyozva a beszámoló leszögezi: „A CSEMADOK tagjain múlik szervezetünk kulturális életének, munkájának további fejlődése, előrehaladásának üteme. Az 1945-48as sérelmeket, s az utánuk előforduló hibákat, s bántódásokat nem tehetjük meg nem történtté, de nem válhatnak életünk központi kérdésévé. Ezeknek az újból és újból való felemlegetéséből nem lehet élni, de nem lehet tőkét kovácsolni. Néhány még meglevő következményét fel kell számolni, de tovább kell lépnünk, vagy az élet, a fejlődés lép át rajtunk." A problémák megoldását csak a leg'messzebbmenő bizalom és kölcsönösség alapján, az eleve feltételezett jó szándék mellett érhetjük el". AZ ÜJ FELADATRÓL SZŰLVA, azokat az alapvető változásokat emeli ki a beszámoló, melyek az elmúlt évek során a csehszlovákiai magyar dolgozók életében végbementek. Itt mindenekelőtt a nagyüzemi mezőgazdálkodást és Dél-Szlovákia iparosításának tényét, valamint ennek a társadalom osztályösszetételében' bekövetkezett változásait emeli ki. A szervezet előtt álló feladatokat illetően a beszámoló megállapítja, hogy a CSEMADOK a szocialista hazaftságra való nevelés terén új, minőségileg magasabb stádiumhoz ^rkezett. Az Internacionalizmus gyönyörű példájaként említi azt az összefogást, mely a csallóközi árvíz idején megnyilvánult. „A párt és kormány intézkedései senkiben sem hagyhattak kétséget a nemzetiségi politika példás voltát illetően" — állapítja meg a beszámoló. „Feladatunknak és kötelességünknek tartjuk továbbra is — mrmdja a továbbiakban a beszámoló —, hogy ismertessük pártunk határozatait és nemzetiségi politikáját, s hogy pártunk vonalát követve, s az össztársadalmi érdekeket fő szempontnak tartva, helyi, járási és központi szinten javaslatokat tegyünk az illetékes párt- és állami szerveknek a kulturális élettel kapcsolatos kérdésekben." A CSEMADOK MUNKÁJÁNAK FO TERÜLETEI közé a népművelést és a műkedvelő kulturális tömegmozglom fejlesztését és szervezését sorolja a beszámoló. Ennek során kitér az ún. érdekvédelem helyes értelmezésére ls. Hangsúlyozza, hogy ezt a kérdést sokan rosszul értelmezik — márpedig „a CSEMADOK nem párt- és nem állami szerv, és nem is válik azzá. A CSEMADOK társadalmi szervezet", s mint ilyen ísupán a kulturális élet egyes szakaszait szervezi és irányítja, mivel az egész kulturális életet, ezt a széles területet egy társadalmi szervezet nem képes átfogni. Ez a munka — tehát a csehszlovákiai magyar dolgozók teljes kulturális élete — az állami szervek és kulturális intézmények, illetve a nemzeti bizottságok kötelessége. A népművelési munkaformákkal kapcsolatban a jövő távlataként az iskolán kívüli és az esti iskola folyamatos tanulási formáinak alkalmazását említi. E téren nehezményezi, hogy a mezőgazdasági termelőüzemeket kivéve a nagyüzemek elvétve indítanak magyar nyelvű iskolázásokat, ahol az üzem dolgozói magasabb szakképesítést nyerhetnének. Reményét fejezi ki, hogy átgondolt, közös terv alapján — a Szocialista Akadémiával közösen — sikerül olyan intézkedéseket foganatosítani, melyek megfelelnek a kor követelményeinek. „Munkaformáink másik főcsoportja a kulturális tömegmozgalom, mely magába foglalja a műkedvelés minden ágazatát és a társadalmi életben fontos szerepet tölt ba." E téren hangsúlyozza, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a műkedvelő együttesek vezetőinek képzésére és működésük alapfeltételeinek megjavítására. A szervezeti élet egyes kérdéseiről, s a taglétszám növekedéséről szólva — célként említve az ötvenezres taglétszámot — a beszámoló megállapítja, hogy a CSEMADOK-tagként szereplő értelmiségiek száma — a tanítóságot kivéve — nincs arányban a csehszlovákiai magyar értelmiség számával. „Nagyobb figyelmet kell fordítani erre a körülményre, mert nem lehet közömbös számunkra, hogy a csehszlovákiai magyar értelmiség mennyiben teszi magáévá a CSEMADOK céljait. Ugyanakkor meg kell értetni értelmiségünkkel, hogy számukra sem lehet közömbös, hogy a CSEMADOK milyen szinten végzi munkáját." A BESZÁMOLÓ a továbbiakban a CSKP XIII. kongresszusának határozatából kiindulva az alábbiakban látja a CSEMADOK-szervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat: O A fejlett szocialista társadalom felépítésének elősegítésében; ® az emberek kommunista szellembsn való nevelésében; a szocialista életstílus kialakításának elősegítésében; • a proletár nemzetköziség eszméjének hirdetésében, s a népek közötti természetes közeledés segítésében; 9 a szocialista hazafiságra való nevelés mellett a haladó hagyományokon alapuló egészséges nnmzeti öntudat ápolásában, támaszkodva nápeink közös forradalmi hagyományaira; • s végül abban, hogy a CSEMADOK a párt politikájának még hatékonyabb megvalósítójává váljék, s tagjai a népgazdasági tervben kitűzött feladatok teljesítése mellett fokozzák politikai, szakmai és általános műveltségüket, fejlesszék a ha ladó népművészetet és kultúrát, fokozzák felelősségérzetüket és társadalmi aktivitásukat. „NINCS A VILÁGON MÉG EGY ESZME, amely az emberiség számára szebb irányt mutat, emberibb életet és békét biztosít — mint » szocializmus eszméje — mondja befejezésül a beszámoló — Előre hát, Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa határozatainak maradéktalan megvalósításával. egyenjogú és egyenrangú emberként, emelt fővel, a béke, a szocializmus útján." 60 000 négyzetméter esatol nevű műbőrt gyártanak az év végéig a chropynéi Technnplast-üzemben. Képünkön (balról) Rastislav Maiinda technológus, Drahomír Štépánek munkavezető és Eman MICoch technológus az új anyag minőségét ellenőrzik. (ČTK — Nesvadba felvétele) Sikeres év a Kovosmaltban Fokozódik a versenyképesség £ Az üzletpartner elismerése ® Az új irányítási elv nem dogma ® Rugalmasabb az üzletkötés A trnavai Kovosmalt kereskedelmi igazgatóhelyettese szobájában vágni lehet a füstöt. Protokoll kávé az asztalon, az asztal körül szakemberek: egy bolgár gépgyár képviselője, a hazai külkereskedelmi vállalat tisztviselői és a Kovosmalt mérnökei. Több milliós megrendelésről van sző. A két fél műszaki kifejezések, határidők, árak emlegetésével „alkuszik". Végül megegyeznek, a külkereskedelmi vállalat képviselője gépbe diktálja a szerződést, mindenki felszabadultan sóhajt. Trnaváról a jövő évben vagonszámra szállítják majd Bulgáriába az élelmiszeripari berendezéseket. — Érezni, hogy az üzemben maholnap már egy éve érvényesül az új gazdaságirányítási rendszer? — kérdem Ján Tonečka mérnököt, az igazgatóhelyettest. — Látta volna két-három éve, milyen huza-vona árán kötöttük meg az ehhez hasonló szerződéseket. A külföldi megrendelő előbb hosszadalmasan tárgyalt, levelezett a külkereskedelmi vállalattal, a külkereskedelmi vállalat velünk levelezett, minek eredményeképpen a következő évre beterveztük a gyártást, a központi anyagalapból nyersanyagot és félkészárut igényeltünk ... — És ma ...? — Ahogy látta, lényegesen egyszerűbben intézzük a szerződéskötést. Mindhárom érdekelt itt, a gyárban találkozik. Mi, gyáriak tudjuk, mire vállalkozhatunk, és mire nem. Néhány óra alatt rendszerint megkötjük a szerződést. — A kivitel szempontjából mit tart az új gazdaságpolitika bevezetése legnagyobb eredményének? — A határidők lerövidítésének lehetőségét. Az idén — áprilisiban — már megtörtént, hogy egy tízmilliós bulgáriai megrendelésre a kért árut négy hét alatt az utolsó csavarig elszállítottuk. Ezt a régebbi, közpostosított anyagkiutalási rendszer szerencsés esetben is 10—12 hónap alatt tette volna lehetővé. — Mi ma a sikeres exporttevékenység fő kritériuma? <—- A rugalmasság, a gyors műszaki fejlesztés, a rövid szállítási határidő vállalásának lehetősége. Megint csak a bulgárokkal való kereskedelmünkre térek vissza. Az é.v elején az említett tízmilliós szerződést hetek alatt teljesítettük. Most — mert elégedettek velünk — újabb termékek szállítására kötöttek velünk szerződést. Vajon megtörtént volna ez, ha az első szállításnál kötelezettségeinknek — mint ezt régebben rendszerint tettük — csak egy év múlva teszünk eleget? — A Kovosmalt legismertebb terméke: a mosógép. Külföldön ezek hol terjedtek el a legjobban? — Háztartási mosógépünk az NDK-ban aratott legnagyobb si kert. Annak ellenére, hogy ezeknek a gépeknek ott a hazai gyártmányú mosógépekkel kell felvenniük a versenyt, az üzletekben a Kovosmalt gyártmányait — a nagy érdeklődés miatt — előre kell jegyeztetni. Háztartási mosógépeink 85 százalékát az NDK-ba exportáljuk, mégse tudjuk itt a nagy keresletet kielégíteni. Legjelentősebb — és állandó — üzletfeleink: az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, Belgium, Nagy-Britannia, Chile, Irak, Libanon, Kuba, Mongólia. Az elmúlt évben a Közel-Keletre sikerült „behatolnunk". Itt a nagy teljesítményű, vegyszerekkel működő ruhatisztító gépeket vásárolják szívesen, ami -—- vízben szegény országról lévén szó 5— érthető is. -—• A gyártmányfejlesztés terén milyen a helyzet? — Hogy csak egyet említsek, tervezőirodánkban és a prototípus-műhelyben készülnek már az új háztartási mosógép mintapéldányai. Ennek a gépnek csak a „karosszériája" •— külső burka — lesz fémből. Többi részét műanyagból készítjük. Mondanunk sem kell, hogy a korróziónak oly nagy mértékben kitett alkatrészeknél ez milyen nagy jelentőségű újítás. Nincs kizárva, hogy e téren a már nagyobb tapasztalatokkal rendelkező olaszokkal fogunk majd együttműködni. Fő célunk, hogy a jövőben a világpiacon átütőbb sikereket érjünk el... — A konkurrencia ...? — Igen, a konkurrencia ... Újabban váratlanul új termelők lépnek porondra világszerte, akik új, korszerű gyárakban kezdik meg a termelést, új koncepciójú gépeket dobnak piacra. Fokozódik a konkurrencia. A nagyobb üzleteket ma konkurzus útján kötik és mi a jövőben a versenyeken helyt akarunk állni. Viszont azt is tudni kell, hogy egy-egy elképzelést, gyártmánytökéletesítést néha csak külföldi gépek vásárlásával lehet megvalósítani. -<- Ezeket nyilván a devizarészesedésből vásárolnák... — ... vásárolnánk. A terven felüli exportért járó devizarészesedést azonban vezérigazgatósági szinten kezelik. Az üzemek Igy csak áttételeken keresztül érzik az anyagi érdekeltséget. Pedig — előzetes becslések szerint — a tőkésországokba irányuló kivitel tervét az idén 132 százalékra teljesítjük, a szocialista országokba Irányuló export tervét pedig 103 százalékra. Megérdemelnénk, hogy a devlzahaszonból közvetlenül is részesüljünk. Vállalkozásra serkentő a trnavai Kovosmaltban a légkör. Az új gazdaságirányítású rendszer jelentős változásokat hozott. Ezek legfőbb értéke talán abban van, hogy az új elvek nem egyszer és mindenkorra érvényes dogmák, hanem azok a szükségnek megfelelően, dinamikusan befolyásolják a fejlődést. A gyárban továbbfejlesztik ami jó és bevált, elvetik, ami ellentétbe kerül az előrehaladással. TÓTH MIHÁLY