Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-10 / 340. szám, szombat

Felelősségérzettel rsadalmi céljainkért BESZÉLGETÉS DR. SZABÓ REZSŐVEL, A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA VEZETŐ TITKÁRÁVAL Ma kezdődik a CSEMADOK IX. országos közgyűlése. Ebből az alkalomból a szervezet eddigi munkájáról, s jövőbeli feladatairól beszélgettünk dr. SZABÚ RÉZSŰ vezetőtitkárral. Elsőként arra kértünk választ, a CSEMADOK Vili. közgyűlése óta eltelt négy és fél év mennyiben tgazolta a közgyűlés határozatát, s eből a távlatból hogyan ítéli azt meg? — Minden szervezet életét, hosszabb időszakra terjedő munkáját és annak eredményeit alapvetően az határozza meg, hogy legmagasabb fórumának sikerült-e egy adott időszakot reálisan, helyesen felmérnie, s ennek alapján meg^ felelő következtetésekre — határozatra — jutnia. A felmérésnek főleg három alapvető kérdésre kell kiterjednie. Ezek: a szükségletek, kívánalmak, követelmények; a lehetőségek, adottságok és a fettételek; illetve hogy milyen az a község, amelyben a feladatokat meg kell valósítani. Ha a felmérés — maximálisan — megközelíti az objektiv valóságot, vagyis a három kérdésre reális feleletet tud adni, majd ennek alapján helyes következtetéseket tud levonni: megvan a biztosíték arra, hogy a határozat helyes lesz. • Mi a véleménye a határozat teljesítéséről? — A CSEMADOK VIII. országos közgyűlésének határozata jó volt, mivel a CSKP XII. kongresszusának anyagai alapján a CSEMADOK szervei, szervezetei és tagjai elé legfontosabb feladatként a fejlett szocialista társadalom felépítésének elősegítését tűzte kl. A VIII. országos közgyűlés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának 1959. január 16-1 a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai életéről szóló határozatából kiindulva tisztábban fogalmazta meg a CSEMADOK feladatait, s igyekezett állást foglalni olyan kérdésekben, melyek közvetlenül vagy közvetve összefüggnek munkánkkal. Így például a CSEMADOK társadalmi szerepe, az egészséges nemzeti öntudatra való nevelés kérdése, a CSEMADOK viszonya a kulturális intézményekhez és szervekhez, a kétnyelvűség kérdése, az anyanyelvi oktatás szerepe és jelentősége, stb. A VIII. országos közgyűlés határozatának teljesítését értékelve megállapíthatjuk, hogy szervezetünk eredményesen járult hozzá a CSEMADOK-tagoknak és a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a kommunista erkölcsre, a proletár Internacionalizmusra, szocialista hazafiságra és egészséges nemzeti öntudatra való neveléséhez. A tagsági gyűléseken, előadásokon, konferenciákon, ismertette és népszerűsítette a párt határozatait. Rendszeresen és folyamatosan foglalkozott a CSEMADOK-tagok politikai és általános műveltségének emelésével, közhangulattá tette a: tanulni — korparancs — jelszót s nem kis része van abban, hogy az esti iskolákba járó s a rendszeres tanulási folyamatba bekapcsolódottak száma megnőtt. A magyar irodalom és kulturális értékek Ismertetése mellett irodalmi esteken és vitákon, irodalmi színpadi előadásokon és színelőadásokon ismertté tette a cseh, szlovák, szovjet s a világirodalmat, — elősegítve ezzel a népek barátságát s az egységes szocialista kultúrának az emberek tudatában való kialakulását. Eredményesen fordította az emberek figyelmét a haladó munkásmozgalmi, történelmi és kulturális hagyományainak felé. Hibát kötvetnénk el, ha eredményeink felett érzett örömünkben nem látnánk a problémákat is. Ha nem tudatosítanánk, hogy vannak helyi szervezetek, amelyek az egész év folyamán csak az évzáró közgyűlést tartják meg, esetleg egy színdarabot játszanak, vagy hogy a népművelési munka szervezeteinknek csak egy részében honosodott meg; sok helyen különösen a népművészeti rendezvények látogatottsága alacsony; nem egy színjátszó csoport panaszkodik erről, hogy félig telt kultúrház előtt kell megtartania előadását. Szerencsére azonban nem ez a tipikus, nem ez a jellemző. • Összegezve ...? — Négy és fél év eredményeit, tapasztalatait talán így lehetne summázni: a CSEMADOK VIII. országos közgyűlésének határozatát a CSEMADOK szervei, szervezetei és 45 000 tagja teljesítette, s a CSEMADOK négy es fél éves munkája fontos és hasznos volt, nemcsak a CSEMADOK-tagok, hanem az egész társadalom szempontjából: a csehszlovákiai magyarok és hazánk nemzetei és többi nemzetiségei szempontjából egyaránt. Az az út, amelyen a CSEMADOK az elmúlt években ment a szocializmus építésének útja, a proletár nemzetköziség, a szocialista hazafiság és nemzeti létünk megtartásának közös útja. Bizonyítéka, hogy nemzetek és nemzetiségek élnek Itt egy közös szocialista hazában — s biztosítéka, hogy szocialista nemzetek és szocialista nemzetiségek éljenek és alkossanak, testvéri egységben építsék azt a jövőt, melyben minden válaszfal ledől. • Mit tart a CSEMADOK legnagyobb eredményeinek az elmúlt években? — A tények azt mutatják, hogy a CSEMADOK aktivitása növekedett. A CSEMADOK tagjainak túlnyomó többsége aktívan kapcsolódik be a társadalmi problémák megoldásába. Szűnőben a nemzetiségi létből fakadó „kisebbségi tudat" „alacsonyabbrendűségi érzés", melynek kárát mindenkor az egész társadalom látja. Ahogy az elmúlt évek során növekedett a magyar nemzetiségű párttagok száma, azzal egyenes arányban erősödött a CSEMADOK-ban a párt vezető szerepe. Tagjaink közül sokan tagjai a helyi, járási, kerületi nemzeti bizottságoknak, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, és a Nemzetgyűlésnek. Ezek a CSEMADOK-tagok megismerve lakóhelyük, vagy nagyobb területi egységek népgazdasági-fejlesztési tervét, érvényesítették ezeket a CSEMADOK munkájában is, s Igy hatékonyabbá tették szervezetünk ténykedését, növelték társadalmi hasznosságát. Az elmúlt évek során szilárdult a CSEMADOK szervezeti élete, közkedveltté váltak akciói, több mint tízezerrel emelkedett taglétszáma. Dél-Szlovákia szinte minden községében működik már a CSEMADOK helyi szervezete, s a városok és ötezer lakosnál nagyobb községek egy részét leszámítva a magyar nemzetiségű dolgozóknak 10 százaléka a tagja a CSEMADOK-nak. A tagdijak 100 százalékos rendezése a tagok fegyelmét és a CSEMADOK iránti hűségét, szeretetét tükrözi. A népi közigazgatási szervek és az egységes földművesszövutkezetek egvre nagyobb mértékben támogatják a CSEMADOK helyi szervezeteit. Megnőtt a járási bizottságok tekintélye, a párt és a járási nemzeti bizottsági szervek a CSEMADOK-ot társadalmi tényezőként s jelentős politikai segítőként és szervezőként ismerik el. — Területi egységek és műfajok szerint kialakultak s közkedveltté váltak a CSEMADOK szlovákiai méretű rendezvényei. Nemzetiségi kultúránk és a kultúra tudatának elmélyítése szempontjából felbecsülhetetlenül nagy jelentőségűek a kulturális élet műkedvelői, népművészeti részlegeinek ismert és kedvelt rendezvényei, amolyan csomópontok, összegezők — életünk jelentős állomásai. A CSEMADOK egyre nagyobb tömegeket tud aktivizálni. közIsmertté és megbecsültté vált, hatása, súlya mozgósító ereje és tekintélye nőtt; kialakult szervezeti felépítése, munkastílusa, profilja, körvonalazódott munkaterülete, s főbb munkaformái. Kulturális munkánkat, illetve énekkari kultúránk színvonalát nagý mértékben emeli a két éve alakult Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, mely a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működik. összegezve: szervezetünk — a Csehszlovákiai Magyar dolgozók Kultúregyesülete — DélSzlovákia társadalmi életének és felépítésének szerves részévé vált. • A jövőben milyen fel adatok hárulnak a CSEMA DÓKRA? — A feladatokat szervezetünk legfelsőbb fóruma az országos közgyűlés hivatott meghatározni. Figyelembe véve azokat- a változásokat, amelyek a csehszlovákiai magyar dolgozók társadalmi életében az elmúlt négy év alatt lejátszódtak, s tekintetbe véve az eredményeinkből s fogyatékosságaink ból leszűrhető feltételeket, lehetőségeket, kiindulva Szlovákia Kommunista Pártja kong resszusának és Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kong resszusának határozataiból, a CSEMADOK nevelő munkája legfontosabb céljának az emberek kommunista szellemben való nevelését a szocialista életstílus kialakításának elősegítését tekinthetjük. A CSEMADOK munkájában a legfontosabbnak továbbra is a proletár nemzetköziség eszméjének hirdetését, tagságunknak és a csehszlovákiai magyar dolgozóknak ebben a szellemben való nevelését tartjuk, a nemzeteink és nemzetiségeink életének és kulturális értékeinek ismertetésével akarjuk támogatni népeink természetes közeledé sét, erősíteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeivel való együvétartozás tudatát, elmélyítve hűségünket szocialista hazánk, a Szovjetunió és a szocialista társadalmi rendszer iránt. A CSEMADOK a szocialista hazafiságra való nevelés mel lett fokozottabban kell, hogy foglalkozzék a haladó hagyományokon alapuló egészséges nemzeti öntudatra való neve léssel, támaszkodva azokra a közös forradalmi hagyományokra, melyek népeinket a múltban is összeforrasztották. Mivel szervezetünk Immáron közel húszéves munkájának eredményeként — mint a Nemzeti Front tagja, — a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális és politikai nevelésének területén pártunk egyik fontos segítőjévé vált, a párt határozatai alapján és határozatai szellemében hathatósan résztvesz a nemzetiségi kérdés marx—leninista megoldásában és a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális társadalmi életének további kibontakozásában. Feladatunknak és kötelességünknek tartjuk továbbra is, hogy ismertessük pártunk határozatait és nemzetiségi politikáját segítsük — helyi, járási és központi szinten egyaránt — az illetékes párt- és állami szerveknek a kulturális élettel kapcsolatos kérdések nemzetiségi szempontból is helyes megoldását. • A CSEMADOK munká jának fő területét miben látja? — A CSEMADOK munkájának fő területe továbbra is a nép művelés és a műkedvelő kulturális tömegmozgalom fejlesztése és szervezése marad. Azt kívánjuk, hogy váljon a CSEMADOK a párt politikájának még hatékonyabb megvalósítójává, s a CSEMADOK tagjai az ú; gazdasági rendszer következetes érvényesítésével a népgazdasági tervben kitűzött feladatok s a XIII. kongresszus által adott célok teljesítése érdekében fokozzák politikai, és általános műveltségüket, fejlesszék a haladó népművészete! és kultúrát, fokozzák felelősségérzetüket és társadalmi aktivitásukat. 0) a ó > Oi M -nj ftt £ U CO N O X u < z UJ VERSEK GÁ1 SÁNDOR: Nem mozdul egy kéz se Már megint hallgatok az est ifjú árnyai alatt. Kaszárnyafalak közé zárta sorsom álmaimat, Rácsok és törvények őriznek, kint zuhog a világ. Távolról látom csak, hogyan kopaszodnak a fák. Ösz van hát megint, október, este, s a lázas sötét Fonja, szövi az ég alá ólmozott szövetét. S a feketeség ott kívi'l egyre növekszik, árad, Eltakarja a nappal egére felnőtt fákat, S a föld némán tűr, nem mozdul egy kéz se, Halálra készülünk, nem megszületésre, Itten — és túl is. Egyedül virrasztok. Minden néma. Elnémultak az emberi hangok. GYÜRE LAJOS: Van, aki megöregszik Van, aki megörekszik húsz éves fejjel. Rájön, hogy a bölcsőtől a sírig vajmi kevés a változatosság. Kötelet, vagy gyógyszert vesz, és harmadnap hideg testét egykedvű asszonyok tisztára mossák. Van, aki törtet, szónokol, s ha lehetne, magát az emberek közt felosztaná — — hogy ót mindenütt lássák. És azt hiszi, más nem tudjo róla, hogy nem egyéb, s nem több, mint a Pázmány-említette zsák. Van, aki sértődött dühvel szól - mivel nincs mit mondania -: ,,Hát én elhallgatok, s most beszéljetek ti, hadd lám!" És észreveszi, hogy emberek születnek, halnak, beszélnek mások, — nevét elfelejtik — s nem dől össze az ég, és nem csapkod a villám. FARKAS KÁLMÁN: Esti althang Halk althang zeng bennem. Szememben könny. A függöny meglebben s belép a Hold. Tíz óra sincs még ... ülök kövülten s körültem árny matat, minden oly álmatag, csak hangod cseng még. Igy lel az éj: ébren s te talán éppen aludni mész. SZITÁSI FERENC: Oszi harangszó Dalolnak az ércek: bánatukból csepeg a kín: köd habja lóg holtan a fák ágain. Nem borul le senki. Mindenki eretnek: Feltámadt emberek istent temetnek.