Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-08 / 338. szám, csütörtök

Az 1967. évi nagykereskedelmi és fogyasztói árakról Beszélgetés V. Janza elvtárssal, az Állami Pénzügyi, Ar­helyettesével Sajtószerveink már több íz­ben közöltek cikkeket, híreket stb. a nagykereskedelmi árak módosításáról. Ezzel kapcso­latban különböző találgatások hangzanak el, és olyan hírek is keringenek, hogy a jövő év elejétől általában felemelik az élelmiszerek és az ipari áru­cikkek, többek között a bútor, a személygépkocsik s a benzin árát, a lakbéreket, a menetdíja­kat stb. Kérem, közölhetné ez­zel kapcsolatos véleményét? Az említett találgatások és • jóslások nyilván arra vezethe­tők vissza, hogy jelenleg a dol­gozók százai készítik elő a nagykereskedelmi árak s a for­galmi adók módosításával kap­csolatos alap- és egyéb adato­kat. Erre az igényes munkára azért volt szükség, hogy a nagykereskedelmi árak a jö­vőben jobban tükrözzék a ter­melési költségeket. Ennek az új irányítási rendszerben nagy jelentősége van. A felületes tájékoztatás s az összefüggések nem ismerése odavezethet, hogy polgártár­saink körében helytelenül véle­kednek a fogyasztói árak ál­talános módosításáról. Az ilyen vélemények kiala­kulásához minden bizonnyal az árak legutóbbi emelése, illetve csökkentése is hozzájárult. Amikor emeltük a hús, a sör árát és leszállítottuk a cukor, a zsír, a szalonna, a csokoládé, a kakaó, a narancs s a citrom árát, ugyanakkor a termelő­és a kereskedelmi vállalatoknál sor került a szabott és a sza­bad árak részbeni rendezésére is. így pl. összesen 94 millió koronával szállítottuk le a hű­tőszekrények s a televízióké­szülékek árát, s emeltük az U 100 típusú világos bútor és két különböző típusú szekrény árát. Ez az áremelés összesen 12 millió korona, vagyis a bú­toreladással bevételezett összeg mintegy 0,5 százaléka. Ügy' vélem, hogy az embere­ket tulajdonképpen nem ezek a részleges árrendezések fog­lalkoztatják, hanem — mint ahogyan már említettük — at­tól tartanak, hogy 1967. január elsejétől általában emelik az árakat. Arról nincs szó és nem is hagyná jóvá senki, hogy a jö­vő év egy bizonyos napjától kezdve emelnék a fogyasztói árakat. Végeredményben erről mindenki személyesen meggyő­ződhet, hiszen nemsokára itt az esztendő vége. Ogy vélem azonban, helyes, ha teljes nyílt­sággal mutatunk rá az árkép­zéssel kapcsolatos problémákra, amelyeket népgazdaságunk eredményei s a bevételek nö­velése alapján fokozatosan meg kell oldanunk. Jóllehet ez Idén általában jobbak iparunk és mezőgazda­ságunk eredményei, mint más években, mégsem sikerült gyö­keres fordulatot elérnünk. Ez a megállapítás egyaránt vonat­kozik a termelés és a beruhá­zások hatékonyságára, a nép­gazdaság forrásai és szükség­letei közötti egyensúlyra, a nemzeti Jövedelem s a bevéte­lek növelésére, a kínálat és a kereslet közötti arányosságra stb. Erre vezethető vissza te­hát az ls, hogy a termelő- és a kereskedelmi vállalatok bizo­nyos nyomást gyakorolnak a nagykereskedelmi és a fo­gyasztói árakra, illetve emelé­süket akarják kieszközölni. A kormány határozatával kellő összhangban intézkedéseket kellett tehát foganatosítanunk az említett törekvések korláto­zására. Több ízben szó volt arról, hogy az új nagykereskedelmi árak egyes esetekben magasab­bak lesznek a jelenlegi fo­gyasztói áraknál. Ezzel kapcsolatban közölni szeretném, hogy a nagykeres­kedelmi áraknak 1967. január elsejétől foganatosítandó mó­dosítása alapján csupán az árak új színvonala jön létre, de az említett intézkedés semmikép­pen sem kezeskedhet arról, hogy az új nagykereskedelmi árak minden esetben összhang­ban lesznek a termelés és a piac gazdasági feltételeivel. Ez más szóval annyit jelent, hogy a jövő év folyamán még több ízben kerülhet sor a nagyke­reskedelmi árak módosítására. Az eddigi számítások szerint 1967. január elsején átlag 24 százalékkal emelkednek a nagykereskedelmi árak. Ennek következtében olyan termékek esetében, amelyek után ma alacsony forgalmi adót kell fi­zetni, az új nagykereskedelmi árak magasabbak lesznek a je­lenlegi fogyasztói áraknál. A nagykereskedelmi árak emelé­sének további következménye, hogy nagyobb veszteségekre kell számítanunk a lakásgaz­dálkodásban, valamint a lakás­használattal, pl. vízellátással, fűtéssel stb. kapcsolatos szol­gáltatások terén is. Az előre­látható veszteséget természe­tesen nem lehet gépiesen áthá­rítani a kiskereskedelmi árak­ra. Ez már azért is helytelen lenne, mert ha később is sor kerülne bizonyos módosítások­ra, vagyis 1967-ben a nagyke­reskedelmi árak emelésére, il­letve leszállítására, úgy az em­lített problémákat már más megvilágításban kellene lát­nunk. Ezenkívül azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a szóban forgó bonyolult prob­lémák megoldásának leghatáso­sabb eszközei: a gyorsabb üte­mű műszaki fejlesztés s a jobb gazdálkodás népgazdaságunk minden területén. Néhány kü­lönösképpen indokolt eset ki­vételével semmiképpen sem lenne helyes, ha évek hosszú során át meghagynánk a jelen­leg érvényes árakat. Ön említést tett olyan esetek­ről is, amikor a nagykereskedel­mi ár magasabb lehet a fogyasz­tói árnál. Azt hiszem, hogy a nagykereskedelmi árak módosí­tása után ts jelentős lesz a kü­lönbözet számos termék, illetve árucikk nagykereskedelmi s fo­gyasztói ára között. Erre való tekintettel bizonyos tartalékra lenne szükség, ha esetleg egyes közszükségleti árucikkek árá­nak emelésére kerülne sor. Az említett árkülönbözet nem­csak bizonyos árucsoportokban lehetséges, hanem egyes ter­mékfélék csoportjain belül is. Erre utal pl. a lakásberendezé­sek, s a bútor árusítása ls. Bi­zonyos bútorok eladása veszte­séges, másoké pedig Jövedelme­ző. Erre a körülményre való te­kintettel tervezzük az új száza­lékos forgalmi adó bevezetését, hogy fokozatosan kiküszöbölhes­sük a nem eléggé rugalmas ár­politika érvényesülése idejéből származó aránytalanságokat. Az említett árpolitika hibája az Űj törvényjavaslatokról tárgyal a Nemzetgyűlés élelmiszeripari és közszükségleti ipari bizottsága A Nemzetgyűlés élelmiszer­és közszükségleti ipari bizottsá­gában tegnap F. Stratilek pénz­ügyminiszter-helyettes a terme­lő- és a fogyasztási szövetkeze­tek, valamint egyéb szervezetek jövedelmi adóját szabályozó tör­vényjavaslatot ismertette. Hang­súlyozta, hogy míg a mostani törvény szerint az adót a nye­reség, illetve a haszon alapján vetik ki, a készülő törvény — az új gazdaságirányítási rend­szer elveit tartva szem előtt — a szövetkezetek anyagi ösztön­zésére Irányul. és Bérbizottság elnökének volt, hogy a fogyasztói árak ala­kulása nem volt összhangban a termelési költségek alakulásá­val. Hogy Jobban elképzelhessük az említett problémák bonyo­lultságát, ismét utalnék azokra a termákekre, amelyeknek ér­tékesítése rendkívül előnyös. Az első benyomásra bárki úgy vél­né, nem jelenthet különösebb problémát az említett termékek árának leszállítása, s talán így lehetne kiegyensúlyozni a vesz­teséggel forgalomba hozott áru­cikkek árának esetleges emelé­sét. A megoldás azonban nem oly egyszerű, mint ahogyan el­képzelnénk, mert árleszállítás után rohamosan nő a kereslet. Mármost, ha a termelőüzemek­ben nincs lehetőség a már ol­csóbb árucikkek gyártására, vagy pedig a gyártási lehetősé­gek egy részét exportfeladatok kötik, akkor előfordulhat — mint pl. a poliamidharisnyák árának leszállítása esetében —, hogy bizonyos ideig nincs az említett árucikkből elegendő a boltokban. Ez indokoltan bírá­lat tárgya, és jogosan kérdez­heti, miért szállítják le az ára­kat, ha nem folyamatos az áru­ellátás. A fogyasztási árak milyen mó­dosulását feltételezi a jövőben? Erre a kérdésre a választ nem szeretném leegyszerűsíteni. Az illetékes szervek jelenleg fog­lalkoznak a távlati elgondolá­sokkal. Magától értetődő, hogy a fogyasztói árak alakulását a be­vételek, illetve jövedelmek ala­kulásával szoros összefüggésben kell látnunk. Az új Irányítási rendszer egyrészt arra hivatott, hogy a munkatermelékenység gyorsabb növelését tegye lehető­vé, ez másrészt a bérek s a fi­zetések emelkedésének eddigi­nél gyorsabb ütemét helyezi ki­látásba. A fogyasztói árak alaku­lása éppen ezért más irányzatú lehet, mint az ötvenes években volt. > Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy az árképzés terén az új irányítási rendszer bevezetésé­vel kapcsolatban sorra kerülő lényegbevágó intézkedéseket sokoldalúan kell elbírálnunk, mert teljesen tudatában vagyunk politikai s gazdasági jelentősé­güknek s horderejűknek, továb­bá annak is, hogy ezeket az intézkedéseket a CSKP XIII. kongresszusán hozott határoza­tok szellemében kell végrehajta­nunk. Ez pedig azt jelenti: ra­gaszkodnunk kell ahhoz az elv­hez, hogy a nemzeti jövedelem növelésével kellő arányban emelkedjék hazánk lakosságá­nak életszínvonala s a fizetések, a bérek emelkedésének üteme gyorsabb legyen a létfenntartási költségek emelkedésének üte­ménél. Végül csak annyit, hogy nemcsak a jövő évben, hanem a negyedik ötéves tervidőszak to­vábbi éveiben is e szempontok figyelembevételével kell elbí­rálnunk s lehetővé tennünk min­den árpolitikai probléma meg­oldását. F. KOURIL A szövetkezetek jövedelmi adójukat ezentúl bruttó jövedel­mük után fogják fizetni. De te­kintettel arra, hogy a szövetke­zetek különböző rentabilitással és különböző gazdasági feltéte­lek közepette dolgoznak, adó­kulcsuk megállapítása tevékeny­ségük figyelembevételével mó­dosul. A bizottság ezután Josef Kudrna belügyminiszter beszá­molója alapján megtárgyalta a nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslat alapelveit, —km— Az amerikaiak folytatják a VDK elleni támadásaikat (Folytatás az 1. oldalról) Erősödik az ellentámadás Laoszban November elejétől Saravane tartományban 10 ellenséges zászlóalj támadja a Laoszi Ha­zafias, Front által ellenőrzött területet — közölte a laoszi nemzeti felszabadítási erők fő­parancsnoksága. A jelentés szerint az amerikai és laoszi királyi csapatokat is bevetették. A laoszi népi erők főparancs­noksága szerint az ellenségnek egy kísérletéről van szó,- amely a téli száraz évszakot ellentá­madásra akarja felhasználni Laosz déli tartományainak el­foglalására. Johnson és McNamara sajtókonferenciája Johnson elnök texasi birto­kán rendezett sajtókonferen­ciáján kijelentette, hogy a jelenlegi költségvetési év vé­géig (1967 június 30-ig) 9—10 milliárd dollárral emelkednek az amerikai katonai kiadások Vietnamban. E rendkívüli kia­dásokat Johnson elnök jövő Változások a magyar kormányban Budapest (CTK) — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap Korom Mihályt nevezte ki igazságügy-miniszterré és Szurdi Istvánt belkereskedelmi miniszterré. Az Elnöki Tanács köszönetet mondott munkássá­gáért Nezvál Ferencnek, az ed­digi igazságügy-miniszternek, aki nyugdíjba megy. Tausz Já­nos eddigi belkereskedelmi mi­nisztert pedig más hivatallal bízzák meg. Habsburg Ottó a „jóságos uralkodó" szerepében Bécs (CTK) — A Volksblatt, az Osztrák Néppárt központi lapja tegnapi számának cím­oldalán közli Habsburg Ottó fényképét. A fénykép Habsburg Ottót Agerer, nyugdíjas útkapa­ró betegágya fölé hajolva áb­lázolja. Klaus kancellár néhány nap­pal ezelőtt szükségesnek tar­totta megmagyarázni a közvé­leménynek, hogy Habsburg Ot­tó magánszemély, fölösleges, hogy a haladó sajtó annyit fog­lalkozzon vele. A „magánszemélynek" neve­zett Habsburg Ottó hirtelen olyan fontos lett Klaus Volks­blattja számára, hogy címolda­lán biztosított helyet számára. A fénykép alatti szövegből azonban hiányzik egy jelentős adat: az ugyanis, hogy „a be­teg Agerer útkaparó" a tiroli monarchista mozgalom felelős funkcionáriusa. A kevésbé tájékozott olvasó számára Habsburg Ottő „a jó­ságos uralkodót" jelentheti. A jobban beavatott olvasó azon­ban tudja, hogy Habsburg Ottő aktívan szervezi a monarchista mozgalmat, s a néppárt lapja ebben még támogatja is. Az Orbán-torony katasztrófája M'últ szombaton este valamivel 8 óra után az Orbán-toronyból fel­csapó lángok bevilágították a ko­šicei Lenin utcát. Az Orbán-torony, a város egyik legértékesebb műemléke legfelső pontjáról pompás kilátás nyílt Kelet-Szlovákia székhelyére és környékére. A gyorsan terjedő lán­gok teljesen elpusztították a to­rony 1628-ból származó tetőzetét, a teljes belső vázát, a homokkőből faragott reneszánsz oromdíszt a vá­ros egykori címerével és nagyon megrongálták a vörös márványtáb­lába faragott latin nyelvfi szöve­get, mely a torony eredetére, ren­deltetésére utaló adatokat tartal­mazott. Az Orbán-barang, amelyet Illenfeld Ferenc nagyhírű harang­öntő 1557 ben öntött, 1400 foknál megolvadt és kétharmad részben elpusztult. A tüzet Štefan Onderko vikárius, a košicei Szent Erzsébet dóm papja vette észre. — Először csak füstgomolyt lát­tam a torony körül. Mire a tűzol­tók megérkeztek, már lángnyelvek csaptak ki a torony ablakaiból. A tűzoltók betörték az ajtókat, amikor azonban az ajtók kinyíltak, a hirtelen támadt huzattól lángba borult mind a három emelet. A tűzoltók elhasználták a tar­tályok vizét, a vízcsapot keresték és a Hernádból hozták a vizet. Csak háromnegyed óra múlva tnd­ták a létrát felállítani. Körülbelül 11 óra körül kezdtek lángolni a harang tartóoszlopai. Rövid idő múlva leégett a tetű és a kereszt is. Fél tizenkettőkor már csak a nagyharang koronája és nyelve volt a helyén, a harangtest na­gyobb része szétolvadt. Azonban felfogta a lángokat és ezáltal a felette levő kisharang — bár meg­repedt, — de átvészelte a tüzet. A Slávia Kávéházból katonák ro­hantak ki. Mintegy nyolcan fel­kapaszkodtak a dóm tetejére és bezárták a szellőztető nyílásokat. Szerencsére esni kezdett s Igy a tetőre hnlló égő fadarabok nem okoztak további tüzet. Közben meg­érkeztek a prešovi tűzoltók is, hogy segítséget nyújtsanak, saj­nos azonban, a toronyból csak a falak és az árkádok maradtak meg, farészei elégtek. A toronyban már három év óta egy transzformátorállomás műkö­dött. Valószínűleg ez okozta a tűz­vészt. Januárjában kívánja elfogad­tatni a kongresszussal. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ezeket a kiadásokat adóeme­léssel kívánja-e fedezni. McNamara hadügyminiszter ugyanezen az értekezleten be­jelentette, hogy az Egyesült Államok új típusú, legkorsze­rűbb interkontinentális ballisz­tikus rakétákat fog gyártani és ezeket a hazai támaszpontokon kívánja elhelyezni. A vietnami háborúra fordí­tott rendkívüli kiadások miatt az előzőleg megállapított 58,5 milliárd dollár helyett 67—68 milliárd dollárra emelkedett az Egyesült Államok katonai költ­ségvetése. Dean Rusk amerikai külügy­miniszter szerdán kétnapos lá­togatásra — ázsiai körútjának második állomására — Tajpej­be érkezett. A Népszabadság az MSZMP kongresszusának eredményeiről Budapest (CTK) — A magyar sajtó továbbra is foglalkozik a a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának ered­ményeivel. A szocialista országok pilla­natnyi megosztottságára, a Kí­nai Népköztársaság vezetőinek szakadár politikájára építenek az Egyesült Államok vezetői. Ogy gondolják, hogy egységes fellépésünk hiányában megen­gedhetik maguknak az erőszak alkalmazását a nemzetközi po­rondon — írja a Népszabadság a kongresszuson megvitatott nemzetközi kérdésekkel kapcso­latban. A lap hangsúlyozza, hogy a kongresszus jóváhagyta az MSZMP-nek a nemzetközi kérdésekben érvényesített poli­tikáját és a Magyar Népköz­társaság külpolitikáját, amely továbbra is támogatja a vietna­mi nép igazságos harcát. A kongresszus kiemelte a nem­zetközi kommunista és munkás­mozgalom egysége felújításá­nak szükségszerűségét. Fekete könyv az amerikaiak bűntetteiről Dang Quang Minh, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front állandó moszkvai képvi­selője megismertette az újság­írókat az amerikai katonák gaz­tetteit bizonyító fekete könyv tartalmával. A könyv első ré­sze azokat a vegyszereket is» merteti, amelyeket az ameri­kaiak a lakosság ellen a ter* més elpusztítására, az erdők és a dzsungelek felégetésére használnak. Az egyik koncent* ráciős táborban az amerikaiak egyszerre mérgeztek meg hat­száz foglyot, igy próbálták ki egy új méregfajta hatását. Más vegyszerekkel megmérgezik až ivóvizet, vagy megfertőzik azo­kat a helyeket, ahová az embe­rek elrejtőzhetnek. Egy-egy ilyen akció után kevesen ma­radnak életben. 1965-ben pél­dául hétszázezer hektár terüle­tet fertőztek meg, aminek kö­vetkeztében 146 274 személy lett beteg. A spanyol ellenzék a népszavazás bojkottálására szólít fel Madrid (CTK) — A spanyol főváros egyes negyedeiben már megjelentek az első felhívások; „Mondjatok nemet!" A felszó­lítás a december 14-ére kitű­zött népszavazásra vonatkozik, amelyen a Franco-rendszeŕ úgynevezett alkotmánymódosí­tást akar megszavaztatni. A madridi egyetem rektora, már december 12-re karácsonyi szabadságot rendelt eL nehogy a diákok tüntető felvonulást rendezzenek. A spanyol püspökök pásztor­levélben foglalkoztak a népsza­vazással és a'hívőket arra szó­lították fel, hogy „saját lelki­Ismeretük szerint" döntsenek. A spanyol ellenzék képviselői azzal a kéréssel fordultak Fran­co belügyminisztériumához, hogy számukra is ugyanazokat a propaganda lehetőségeket biztosítsák, amelyekkei a kor­mány rendelkezik. Francoék azonban az ellenzék kérését el­utasították.

Next

/
Thumbnails
Contents