Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-23 / 353. szám, péntek

£]•••••••••• ••••••••••• 1 f 1 i •••••••••••••••••••••o EGY NAP AZ IDŐS HÖLGYNEK (OjABB SZLOVÄK FILM) „Közönséges emberek története egy közönséges napon, egy közönséges városban .. — mondta filmjérSl Martin Hollý rendező. Meglehet, véleményét diplomatikus nyilatkozatnak szánta, véleményünk szerint azonban fején találta a szöget. Az új szlovák filmnek ugyanis kevés olyan jellemvonása van, amely a közönségesnél nagyobb értéket kifejező jelzőt érdemelne. E kevés egyikét mindjárt meg is említjük, éspedig: a közismert és kiváló színészek (Štefan Kvietik, a két állami díjas — Július Pántik és Ctibor Filčík, majd Milena Dvorská) szerepük keretei közt nyújtott jó játéka. Már önmagában Jelenlétük és szokatlan feladataik (komikus szerep) érdekessé, vonzóvá teszi a filmet. Űk, ha tudásukat nincs is alkalmuk kellőképpen bemutatni, nem okoznak csalódást. A film tulajdonképpen „egyveleg", színházi nyelven valahol a vígjáték és a középfajú dráma határán, némi szentimentalizmussal árnyékolva. Az alkotók célja kizárólagos: szórakoztatni. Azonban sem igényesség, sem újszerűség nem csatlakozik a célhoz, mint ahogy azt az utóbbi szlovák filmekben tapasztalhattuk. A rendező is, az operatőr is (Vincent Rosinec), akiknek különben már Jó hangzású nevük van a hazai filmvilágban, szokványos módszerekkel élnek, s művükön érződik a felszíniség. Már a forgatókönyv — M. Smolík, M. Hollý és T. Vichta munkája — sem lehetett igényes szerkesztésű, s nyílván ebből erednek a film aránytalanságai. Viszonylag sikerült jelenetek, epizódok meglehetősen gyengékkel váltakoznak (pl. az áruházi bonyodalmak, utcai képek), s kár, hogy alakok jellemzésében is indokolatlan törésnek lehetünk tanúi. Figyelembe véve azonban azt, hogy mennyire „komédiaínséges" időket élünk, a filmet — mert szórakoztat, s mert a színészi játék némileg kárpótol egyéb hiányokért — a közönségnek valószínűleg jelentős része fogadja majd rokonszenvvel. Erénye a filmnek, hogy a nézőt végig kellemes Izgalomban tartja. A túlzásokra mindenkor hajlamos szülői aggódás és az önzetlen szerelmesek két ágon futó, egymást meglepő módon keresztező cselekménye a bonyodalom magva, amely minduntalan a botrányok sorozatával fenyeget. A Jesenka házaspár látogatóba érkezik a szlovák nagyvárosba, amely elképzelésük szerint maga az erkölcsi fertő. Véleményünkben egy-két pillanatkép meg is erősíti őket, majd szinte földbe gyökerezik a lábuk, amikor egyetlenkéjük, a végtelen aggódással körülrajongott kislányuk albérleti szobájának ablakában egy ruhátlan fiatalembert pillantanak meg, s annak kezében a kétségbevonhatatlan bűnjelet: egy himbálódzó melltartót... Teljes a megbotránkozás, és nincs szó, amely az apa felháborodását lecsillapítaná. Végül a megoldás csak egy lehet: ha az Illető fiatalember feleségül veszi Janát. Megindul a nyomozás a „botrányhős" után, de azt éppen akkor látják viszont, amikor egy másik hajadonnal esküvőre indul... Štefan Kvietik és Milena Dvorská az Egy nap az idős hölgynek eímű új szlovák filmben. DOLLARHAZASSAG Kitűnően szórakoztató amerikai filmkomédia. A néző mosolyoghat és harsányan nevethet, sajnálkozhat és gyűlölködhet, csodálkozhat és Izgulhat rajta, s mindemellett tapasztalhat vagy inkább okulhat is. A látványosságokat ritka bőségben felvonultató film szatirikus élének céltáblája az egyik legsajátosabb és legcsúnyább emberi gyengeség, ha úgy tetszik: betegség — az örökös telhetetlenség, a kispolgár egész életét eltorzító vagyonimádat. Igaz, a szatíra éle alig-alig karcol, már csak azért is, mert a film cselekménye erős túlzásaival inkább példázza a valóságot, mintsem tükrözi azt. A cél, amely nevében a harc folyik, nem függ elsősorban attól, ami ellen a film küzd. Vagyonos emberek is élhetnek boldog házasságban, legalább annyira boldogban, mint a szegények, bár tény, hogy életük jellege egészen különböző. Igaz az is, hogy az ember Igen könnyen rabjává válhat szenvedélyének, a pénzsóvárgás, a féktelen kapzsiság kivetkőztetheti emberségéből, s nem ritkán a vesztét is okozhatja. A Dollárházasság cselekménye Idegen a mi gyakorlati valóságunktól, mint ahogy a mindennapi valóságtól általában is, de egy egy tűszúrása, ha a közönséges élet nyelvén értelmezzük, elevenbe talál. Legfőbb vonzóereje a filmnek a bájos és tehetséges Shirley MacLaine elragadó Játéka. Sokoldalúsága, a legváltozatosabb feladatoknak is természetesen megfelelő művészete már-már elkápráztatja a nézőt. 0 alaikítja Luisát, az egyszerű, szerény, de boldog és meghitt családi életre vágyó lányt, majd asszonyt, aki azonban annak ellenére, hogy célja érdekében mindent megtesz, egyre vagyonosabb és boldogtalanabb. Már démonnak, boszorkánynak képzeli magát, mert akarva-akaratlan mindig szerepe van abban, hogy férjei meggazdagszanak és meghalnak. A négy áldozat között van egy olyan is, aki már akkor dúsgazdag, amikor Luisát feleségül veszi. Az ő végzete ellenkező előjelű; azért hal meg, mert gazdag ember létére az egyszerűek életét akarja élni. I.uisa végtére mégis megtalálja az igazit, a sors iróniájaként azt, akit vagyona miatt legelőször utasított vissza. A film J. Lee-Thompson, az ismert angol író és rendező elképzelései és bőséges tapasztalata szerint készült. Lee-Thompson igényes rendező, s nem kétséges, hogy a Dollárházasság, ez az elképesztő színgazdagságú, eleven ritmusú, nagy hozzáértéssel forgatott film. újabb bizonyítéka kiváló tehetségének. Eredeti ötletei, a helyzetek rendkívüli változatossága, a hatásos és jellemző színkompozlctók, melyek kellő összhangban vannak a film mondanivalójával, s az, hogy a. műfaj követelményeinek mindvégig egységesen eleget tud tenni, olyan alkotássá teszik a filmet, amely élményt Jelent az igényes néző számára is. Bár a film másik felében mintha csökkenne a ritmus, s talán az ötletesség ls szerényebb. a kitűnő happy-end feledteti mindezt. (szó) A decibelek pergőtüzében A zaj végigkíséri életünket. A szakemberek a decibelt használják a hangerősség mértékegységéül. A decibelek tömkelege támadja szüntelenül szervezetünket. Gyakran ezt közvetlenül nem ls érezzük, míg aztán egyszer meg nem jelennek a következmények ... Az orvosi statisztikák beszédesen bizonyítják: a zajhatásnak kitett dolgozók legalább egy százaléka zajtól származó hallásromlásban szenved. A nagyotthallás 45 százaléka üzemi eredetű. Nálunk a hivatásból eredő hallásromlás az utóbbi években 90 százalékkal növekedett. Ezekhez a számokhoz még hozzá kell venni azokat az idegességi tüneteket is, amelyek szintén a zaj rovására Írhatók. Az Egószségügyi Minisztérium becslése szerint évente kb. 10 000 ember idegeit támadja meg a mértékfölötti zajhatás. Ezekről a dolgokról beszélgettünk dr. S t e f a n K n b í k k a 1, az orvostudományok kandidátusával, a bratislavai Munkaegészségügyi és Foglalkozási Betegségek Kutató Intézete főmunkatársával, aki speciálisan a zaj problémáival foglalkozik. — Országunkban ez Ideig tulajdonképpen nincs külön szabvány, amely meghatározná a megengedett legnagyobb zajszintet. Az Egészségügyi , Minisztérium egy 1958. évi rendeltét használjuk, amely szerint egészségvédelmi szempontból a 80 decibel a legmagasabb engedélyezett hangerősség. Bár az Ilyen erősségű zaj is már meglehetősen komoly hatású, hiszen az 50— 60 dB a beszédérthetőség csökkenését, a 60—70 dB a biztonságérzet csökkenését okozza, a 70—80 dB fokozódó kellemetlenségl érzetet, a 80—90 dB pedig hallásveszteséget okoz, számos üzemünkben ennél jóval nagyobb zajjal találkoztunk. A becslések szerint jelenleg mintegy 200 000 polgártársunk van kitéve a megengedettnél nagyobb zajnak. Svitek elvtárs, technikusunk, rendszeresen járja a munkahelyeket és speciális zajmérővel állapítja meg a decibelek szintjét. A vizsgálatok eredményei az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban egyaránt kedvezőtlenek. A textiliparban például 75—102 dB között mozog a zajszint, a kohókban 74—120 dB WJzött; a kokszolóművek malmaiban 92—97 decibelt, a kokszosztályozóban 76—95 decibelt, a martinkemencéknél 74—86 decibelt mértünk. A préskalapáccsal dolgozók 102—108 decibelnek vannak kitéve, a gépipari üzemek berendezései gyakran 80—110 decibellel támadják a dolgozók egészségét. — Milyen a helyzet a mezőgazdaságban? — Azt gondolnánk, hogy az itt dolgozók nincsenek kitéve nagy zajnak. A mérések azonban mást bizonyítanak: a Z 25 K traktor zaja például a 106 decibelt is eléri, a DT-413-as lánctalpas traktor zajszintje 104—114 dB, a ZM 330-as kombájné 102 dB, a cséplőgépé 93 dB stb. Az erdei motorosfürészek munka közben 125 decibeles zajt csapnak. Ez a rövid felsorolás ls azt mutatja, hogy a rossz zajviszonyok nem csupán egyes termelési ágakra szorítkoznak, hanem általános jellegűek. Növekedésüket mindenekelőtt az okozza, hogy a termelés dinamikusan fejlődik, fokozódig a gépesítés és az automatizálás s egyre sürgetőbb a gépek teljesítményének fokozása. Gyárainkban ugyan magas műszaki színvonalú gépeket helyezünk üzembe, azokon azonban csak nagyritkán találunk zajtompitó berendezést. — Hogyan befolyásolja a zaj az ember egészségét? — Ezt a kérdést ez Ideig leginkább a hallószervek károsodása szempontjából vizsgáltuk. Lényegesen kevesebb figyelmet szemteltünk annak, hogyan befolyásolja a zaj az egész szervezetet, pedig az egészségvédelem szempontjából ez Is rendkívül Jelentős. Következményei: a figyelem csökkenése, a munkateljesítmény megváltozása, gyakori balesetek és egész sor egyéb zavar. A halláskárosodáshoz más szervek és rendszerek patológiai tünetei ls csatlakozhatnak. Ha valakit huzamosabb ideig ér zajhatás, esetleg félelemérzet és lelki depresszió is bekövetkezhet nála. Ha pedig az idegrendszert ezen túlmenően tovább terheljük, fokozott érzékenység, ingerültség, alvási zavarok, fejfájás és mértékfeletti fáradtság jelentkezik. Ezek a nehézségek végül neuraszténiához is vezethetnek. — Milyenek a védekezés lehetőségei? — Külön tudományág, műszaki akusztika keletkezett abból a célból, hogy vizsgálja a zaj keletkezését, terjedésének, kisugárzásának útját, és mindenütt Igyekezzék a zajt a minimálisra csökkenteni. A helyzet nálunk eléggé paradox: bár a védelem kérdését elméletileg már úgyszólván maradéktalanul tisztáztuk s különféle erre vonatkozó rendeleteink, döntéseink, sőt kormányhatározataink is vannak, gyakorlatilag keveset teszünk ezen a téren. Pedig az üzemeknek sok lehetőségük nyílik erre — s kötelességük is, hogy kiküszöböljék a mértékfeletti zajt. Illetve gondoskodjanak a védelemről. A mai segédeszközök, a különféle hangtompítók, sisakok stb. színvonala még nem kielégítő. Úgyszintén elégtelenek azok a műszaki és szervezési intézkedések ts, amelyeket közvetlenül a zaj forrásánál kellene foganatosítani. — Milyen megelőző intézkedések jöhetnének számításba? — Ma Is számos olyan új termelőüzem épül, ahol a zajszint lényegesen túllépi a megengedett mértéket. Ezért kompromisszum nélkül kellene követelni a tervezőktől és a műszakiaktól, hogy tartsák tiszteletben az egészségvédelmi szabályokat. Az iparban a zajvédelemnek kétféle megelőzési módja lehetséges. Az egyik a kollektív megelőzés, amely a zaj tompítására, Illetve a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére törekszik, a másik az egyéni megelőzés; az utóbbinak az a feladata, hogy csak arra alkalmas dolgozókat válasszanak kl a zajos munkahelyekre, rendszeresen ellenőrizzék egészségi állapotukat és megfelelő segédeszközökkel védjék őket a zaj hatásától. Már az Ipari üzemek tervezésekor és építésekor ls gondolni kell a zaj káros hatásaira s a gépek tervezőinek sem lenne szabad erről megfeledkezniük. Ott pedig, ahol egyelőre nem lehet kiküszöbölni a decibelek szintjét, egyéb műszaki és szervezési Intézkedéseket kellene érvényesíteni. Ilyen például a zajos termelőfolyamatok automatizálása és távvezérlése, a kezelőszemélyzet zajmentes térségekben történő elhelyezése. A decibelek pergőtüze fokozódik. Ha nem akarunk áldozataivá válni, védekeznünk kell. Korunk egyik legnagyobb veszedelme — a zaj — nem legyőzhetetlen. DÓSA JÓZSEF A karácsonyi ünnepi asztal nélkülözhetetlen tartozéka és a szilveszteri hangulat serkentője: a pezsgő! Gazdag választék közismert és közkedvelt márkákból: HUBERT VENUŠA CHATEAU BZENEC BELVEDER SEKT SEKT RADYNÉ BORÁSZATI ÜZEMEK SZAKÁGAZATI IGAZGATÓSAGA, BRATISLAVA (VINÁRSKE ZÁVODY, ODBOROV? PODNIK, BRATISLAVA.) ÚF-79B