Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-23 / 353. szám, péntek

Áz ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységéi Pavel Hron elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottsága 1966. december 19-20-i plenáris ülésén Megvitatásra és jóváhagyásra terjesztettük pártunk Központi Bizottsága elé az Ellenőrző és Revíziós Bizottságok tevékeny­sége irányelveinek javaslatát. Ezt azzal indokoljuk meg, hogy egyre nagyobbak a pártmunká­val szemben támasztott köve­telmények, mint ahogyan azt a CSKP XIII. kongresszusa ls le­szögezte s pártunk alapsza­bályzata konkretizált. A párt­alapszabályzat normái és alap­elvei betartásának, eszmei és szervezeti egysége megérzésé­nek, a kongresszus és a Köz­ponti Bizottság határozatai teljesítésének és a kommunis­ták felelősségtudatának ellen­őrzése, valamint a felelőtlen­ségből adódó következtetések levonása és az alapszabályzat további követelményeinek be­tartása az egész párt szempont­jából jelentősek. Lényegében a párt belső élete minden alap­vető jellegű szakaszán kifej­tett tevékenység ellenőrzéséről van szó. Ennek az a célja, hogy a társadalmi feladatok teljesíté­se érdekében a párt életének minden területén biztosítsuk a zavartalan munkát. Állandóan arra törekszünk, hogy egyre pontosabban rögzítsük a párt­ás a társadalmi ellenőrzés köz­vetlen s közvetett módozatait, s megalapozzuk gyümölcsöző érvényre juttatásuk feltételeit. A feladatok teljesítését a va­lóban elvégzett munka értéke, hatékonysága s társadalmi je­lentősége, valamint annak elbí­rálása alapján kell megítél­nünk: személyesen ki és milyen mértékben járult hozzá a jó eredmények eléréséhez. Meg kell különböztetnünk a csupán jól tervező, jó szándékú, de a balsikereket objektív nehézsé­gekkel megindokló dolgozókat azoktól, akik munkájukkal, gyakran feltűnés nélkül min­dennapi tevékenységükkel javí­tani tudnak az adott helyze­ten. Egész pártunk kötelessége, minden pártszerv és szervezet feladata, hogy érvényt szerez­zenek a társadalmi érdekek­nek. A pártellenőrzés annyit jelent, hogy fel kell figyelnünk mindarra, ami haladó Irányzatú és azt maradéktalanul támogat­nunk is keil. A párt irányelvei teljesítésének politikai szem­pontok szerinti ellenőrzése pe­dig azt jelenti, hogy szigorúan meg kell követelni a párttal szembeni felelősséget azoktól a kommunistáktól, akiknek az állami s a gazdasági szervek­ben kell pártunk politikája számára érvényt szerezniük. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság a jövőben ahhoz ls hozzá akar járulni, hogy a párt­szervek saját elemzéseik s ál­láspontjaik alapján ítélhessék meg a párthatározatok teljesí­tését. Ez egyik előfeltétele an­nak, hogy mindenütt követke­zetesen juttassák érvényre a párttal szembeni felelősséget. Feltétlenül szükségesnek tart­juk, hogy állandóan visszatér­jünk a CSKP XIII. kongresszu­pü ->vy ; a r v . « . . • ; . A Chorvátsky Grob-i Baromfi­tenyésztő vállalat dolgozói eb­ben az évben körülbelül két­millió baromfit, tizenhárommil­lió tojást és több mint hatmil­lió naposcsibét adtak el. Ké­pünkön: Jozefina Višváderová baromiigondozú csirkéi kőzött. (CTK — Bakala felv.) sa előkészítésének téziseivel kapcsolatos vita eredményei­hez. Ez különösen azokban az esetekben fontos, amikor az előterjesztett konkrét javasla­tok elintézése hosszabb időt igényel s az indítványozó elv­társakat, illetve pártszerveze­teket meg kell kérni, hogy já­ruljanak hozzá a szükséges megoldáshoz. A CSKP XIII. kongresszusának határozatai arra köteleznek bennünket, hogy ellenőrizzük, miként inté­zik el, illetve realizálják a párt-, az állami-, 'a gazdasági, és egyéb szervek a kongresz­szus előtti vitában elhangzott s előterjesztett javaslatokat stb. A Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottság felülvizsgálja az elintézéseket és 1967 első felé­ben jelentést tesz a központi bizottságnak az ellenőrzés ered­ményeiről. Az ellenőrző és revíziós bi­zottságoknak természetesen az iránt is érdeklődniük keli, hogy mily mértékben vesznek a párttagok tevőlegesen részt a pártmunkában. Semmiképpen sem elegendő, ha a párttago­kat csupán általánosan tájé­koztatják a párthatározatokról. A határozatokat mélyrehatóan kell megmagyarázni, részlete­sen kell megindokolni, mert csak így lehet megalapozni a határozatok teljesítésének ked­vező feltételeit. Az ilyen párt­munka alkalmat ad minden egyén, minden párttag tevé­kenységének objektív elbírálá­sára, aktivitásának, passzivitá­sának, vagy az általa elkövetett hibáknak mérlegelésére. Azzal, hogy a tagjelöltet felveszik a pártba, még nem változik tö­kéletes kommunistává, mert a kommunistára jellemző tulaj­donságok a mindennapi párt­élet közepette alakulnak ki, ér­nek és szilárdulnak benne. Gya­korlatilag bizonyítható, hogy Itt nem mindenki állja meg a helyét. A nagyon gondos válo­gatás ellenére is bejuthatnak pártunkba felületes, ingadozó, vagy egyénieskedő önző embe­rek, akik pártunknak csupán fölösleges terhet jelentenek. Ezzel kapcsolatban biztosíta­nunk kell, hogy mindenütt he­lyesen értelmezzék s alkalmaz­zák is az alapszabályzat új cikkelyeit, amelyek a párttagok soraiból való törlésről s a párt­büntetések törléséről szólnak. A párttagok soraiból való tör­lés a párttagság céltudatos sza­bályozásának egyik eszköze, amely lehetővé teszi, hogy ab­ban az esetben, ha a párttag passzív, ha nem érdekli többé pártunk politikája, vagy pedig különböző okokból nem akarja, illetve nem tudja teljesíteni kö­telességeit — törölni lehet a párttagok sorából. Ez nem párt­büntetés, de „önkéntes távo­zásaként sem értelmezhető. A párt alapszabályzata értelmé­ben a kezdeményezés az emlí­tett esetekben is mindig az ille­tékes pártszervezeté. Nagyon gondosan és tapintatosan kell elbírálnunk az olyan eseteket, amikor idős párttagokról van szó, akik több évig, gyakran évtizedekig aktív pártéletet él­tek s most magas koruk, illet­ve betegségük miatt már nem tudják teljesíteni egyes köteles­ségeiket. Természetesen megen­gedhetetlen a párttagok sorá­ból való törléssel elintézni azokat az eseteket, amikor olyan párttagokról van szó, akik még nem állnak a jelenle­gi követelmények színvonalán. Azzal sem érthetünk egyet, hogy az említett módon nyer­jenek megoldást az olyan ügyek, amikor indokolt lenne a pártbüntetés, illetve a párt­ból való kizárás. Az említett irányelvek javas­lata többek között arra is rá­mutat, hogy az ellenőrző és re­víziós bizottságok nemcsak a dolgozóktól érkezett levelek el­intézését vizsgálják felül, ha­nem azt is, hogyan intézik el a pártszervek s a párttagok ál­tal a gyűléseken, Illetve ülése­ken tett javaslatokat, észrevéte­leket stb. A párt tájékozódásá­nak egyik legérdekesebb forrá­sa a taggyűléseken s aktívákon elhangzott javaslatok, indítvá­nyok stb. gondos elbírálása. A pártszervek és -szervezetek gazdálkodásának ellenőrzése szintén a tagság aktivitását és pártos szellemű nevelését mé­lyíti el. Nyilvánvaló, hogy nincs csupán számfejtésről, pénz és iratok ellenőrzéséről szó, hanem elsősorban arról, hogy a gazdálkodás ellenőrzé­se nevelő hatású a párt funk­cionáriusaira s tagjaira is. A tagdíjak bélyeg nélküli fizeté­sének bevezetése esetén számí­tanunk kell azzal, hogy a párt­tagokkal fenntartott kapcsola­tok nem szorítkozhatnak csu pán az adminisztratív teendők elintézésre. Lehetővé kell ten­niük a tagság alapvető köte­lességei teljesítésének ellenőr­zését is. A javasolt irányelvek a fe­gyelmi eljárás kérdésével kap­csolatban is a nevelő hatás fo­kozott jelentőségét hangsúlyoz­zák. Az irányelvekben teljesen új fogalom a pártvizsgálat, amelyet meg kell különböztet­nünk a pártfegyelmitől, mivel két különböző eljárásról van szó. E megkülönböztetés célja a párton belüli elvtársi kap­csolatok elmélyítése. A javasolt irányelvek a párt­fegyelem elleni vétségek okai elemzésének jelentőségét is hangsúlyozzák. A pártfegyelmi célja nem lehet kizárólag a felelősségre vonás s a büntetés. Más aktív jellegű küldetése is van. Hozzá kell járulnia a párt eszmei s akcióegységével kap­csolatban előforduló problémák megoldásához. A fegyelmi eljá­rás nevelő hatását növelő és ezért nagyon fontos intézkedés a pártbüntetések törlése. En­nek az a célja, hogy azok az elvtársak, akik hibájukat a párt érdekében végzett munkájuk­kal jóvátették, ezentúl nyugod­tan dolgozhassanak, s ne kell­jen attól tartaniuk, hogy a pártbüntetést állandóan sze­mükre vethetik, esetleg annak ellenére is figyelembe vehetik, hogy az illető elvtárs már Jóvá­tette hibáit. Az viszont nem igaz, hogy minden pártbünte­tést törölni kell. Ha nagyon súlyos vétségről van szó, vagy olyan egyénről, akit már több­ször megbüntettek, s ennek el­lenére sem küszöbölte ki hi­báit, az illetékes pártszerv el­utasíthatja a pártbüntetés tör­léséért benyújtott kérelmet. Vi­tathatatlan az is, hogy ameny­nylben a párttag újabb vétséget követ el, figyelembe kell venni előző pártbüntetéseit is. Eszerint nemcsak annak a feltételeit kell megalapoznunk, hogy a büntetett párttag bünte­tése törlését kérhesse, hanem arról is gondoskodnunk kell, hogy a büntetés törlése ne le­gyen formális. Feltétlenül szük séges, hegy ne csak az cgvénre legyen nevelő hatása, hanem az egész pártkollektívára. A párt irányelvei betartásá­nak politikai szempontok alap ján végrehajtott ellenőrzése el­választhatatlan a társadalmi­politikai ellenőrzés rendszeré­től. Ezért múlhatatlanul szüksé­gesnek tartjuk a párt javasla tának teljesítését, hogy a jövő­ben az ellenőrzés terén is na­gyobb legyen a nemzeti bizott­ságok s a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom szerep- és fel­adatköre. Ez azért szükséges, mert az említett szervezetek tö­meges alapon tehetik lehetővé népünknek az ellenőrző tevé­kenységben való részvételét. Minden pártszerv egységes eljárása — a XIII. kongresszu son hozott határozatok teljesí­tése közben — elválaszthatat­lan attól, hogy egységes le­gyen egész pártunk ellenőrző tevékenységének célja is. Az ellenőrző és revíziós bi­zottságok felkészültek arra, hogy a jövőben a különböző pártszervek mind gyakrabban fordulnak hozzájuk olyan ügyekben, amelyek elintézésére — Jellegüknek megfelelően — bizottságaink illetékesek. A je­lenleg megvitatott irányelvek célja többek között az is, hogy bizottságaink pártunk említett és további követelményeinek si­keresen tehessenek eleget. Az új népegészségügyi törvény A lakosság egészségügyi nevelése, higiénia, harc a fertőző betegségek ellen Az egészségügyi szerveknek döntő szerepük van a lakosság egészségügyi nevelésében. Tájé­koztatják a szervezeteket, az üzemeket, valamint a polgáro­kat az egészséges élet- és mun­kafeltételeket érintő kérdések­ről, és intézkedéseket foganato­sítanak fertőző s ragályos beteg­ségek esetén. A gyógyító és megelőző gon­doskodás magába foglalja a rendelői tevékenységet, a be­tegek látogatását, valamint az intézeti kezelést. A fürdői kezelés eddigi rend­szerében nem következett be változás: kivételesen az egész­ségügyi szervek, egyébként a szakszervezet (az üzemi bizott­ság társadalombiztosítási bi­zottsága) orvosi ajánlás alapján engedélyezik a fürdői kezelést, az utóbbi esetben a rendes sza­badság terhére. A gyógyszerek előírásával kapcsolatban a törvény meg­szabja, hogy csak olyan orvos­ságot lehet rendelni, amelyet bevettek a gyógyszerek jegyzé­kébe, vagy amelyek használatát az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte. A gyógyító szolgálat kiegészí­tő része a véleményezési tevé­kenység, főként a dolgozók munkaképességének elbírálása. Az egészségügyi szervek tevé­kenyen gondoskodnak a lakos­ság egészségéről, különös te­kintettel a gyermekekre és a nők anyaságára. A polgárok kötelesek alávet­ni magukat a megelőző szűrő­vizsgálatoknak, ha azok nem ve­szélyeztetik az egészségüket. Csak a polgár beleegyezésével lehet azonban tőle vért (nem kivizsgálás végett) és testszö­vetet venni, terméketlenítést is csak beleegyezésével lehet vég­rehajtani. Amennyiben a beteg megfele­lő tájékoztatás ellenére is el­utasítja az orvos által ajánlott eljárást, erről a betegtől írásbeli nyilatkozatot kér az orvos. Ha gyermek vagy jogi cse­lekvőképességétől megfosztott személy egészségét vagy életét érintő közbelépésről vagy kivizs­gálásról van szó s ehhez a szü­iők, illetve a gondnok járul hoz­zá, a kezelőorvos maga dönt. A beteg beleegyezése nélkül meg lehet tenni a szükséges in­tézkedéseket, ha egészségi álla­potára való tekintettel nem le­het beleegyezését kikérni, ha a beteg saját magát vagy környe­zetét veszélyezteti (intézeti ke­zelésbe is fel lehet venni). Az ilyen felvételről legkésőbb 48 órán belül jelentést kell tenni a KNB-nek, amely a döntést fe­lülvizsgálhatja. Ha elmebetegről van szó, bármikor kérhető, hogy a döntést a bíróság felülvizsgál­ja (félévenként legfeljebb azon­ban egyszer. A törvény a szervezeti felépí­tést illetően lényegében az ed­digi rendszert vette át: szabá­lyozza a higiéniai szolgálatot, a kórházak, poliklinikák, szak­gyógyintézetek, gyógyszertárak működését, valamint a termé­szetes gyógyfürdők és gyógyfor­rások jogi helyzetét. A törvény megszabja az egész­ségügyi dolgozók legfőbb köte­lességeit: kötelesek rendes és rendkívüli feladataikat, hivatá­sukat lelkiismeretesen ellátni, állandóan továbbképezni magu­kat; élet és egészség veszélyez­tetése esetében késedelem nél­kül segítséget nyújtani minden­kinek. Továbbá kötelesek szük­ség szerint biztosítani a segít­ségre szoruló számára a további szakszerű gondoskodást; titok­tartással tartoznak azokról a körülményekről, amelyekről hi­vatásuk gyakorlása közben ér­tesülnek, kivéve, ha a közlés­be maga az ápolt is beleegye­zett, vagy ha fontos államérdek­ből a fölöttes szerv e kötele­zettség alól felmentette. Az egészségügyi dolgozók ezen kö­telessége nem érinti a külön elő­írásokban megszabott bejelenté­si kötelezettséget. A törvény szabályozza az egészségügyi szervek szóbeli és írásbeli döntései elleni jogor­voslat kérdését. Az ilyen hatá­rozatot annnak közlésétől, illet­ve kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet megfellebbez­ni. Az ideiglenes munkaképte­lenség ügyében azonban csak három napon belül lehet felleb­bezni, pl. ha az orvos nem is­merné el munkaképtelennek. A fellebbezést az egészségügyi in­tézmény vezetőjénél lehet bead­ni. Az intézmény vezetője saját maga is helyt adhat a felleb­bezésnek, ellenkező esetben a felettes szervnek terjeszti fel döntés végett. A nagy vonásokban ismerte­tett törvény kerettörvény és az Egészségügyi Minisztérium ed­dig több rendeletet adott ki végrehajtására: a Tt 1966/42 számút a gyógyító és megelőző gondoskodásról, a Tt 1966/43 számút az egészségügyi berende­zésekről, a Tt 1966/44 számút az egészségügyi dolgozókról. Végül az új törvénnyel függ ösz­sze az SZNT Tt 1966/74 sz. tör­vénye az SZNT hatásköréről a nép egészségének biztosításá­ban. Dr. FÖLDES JÖZSEF ÖRÖKÍTSE MEG a KARÁCSONY és a SZILVESZTER VIDÁM HANGULATAI A kiváló minőségű AGFA kapható az ELEKTRO-RADIO szaküzleteiben 1 NAP MÚLVA KARACSONY ÜF774 1966. XII. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents