Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-20 / 350. szám, kedd

Ä pártmunka élű kapcsolat az emberekkel A

tapasztalat azt bizonyltja, hogy még sok üzemi pártszervezet nem találta meg tevékenységének megfelelő formáját és módját az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között. Azt már tudják, hogy régi módon dolgozniok tovább nem lehet. Arra azonban még nem Jöttek rá: hogyan tovább? Az a kérdés, mi az oka ennek a bizonytalanságnak, mi az oka annak, hogy még nem találták meg a „hogyan tovább" útját-módját? Nem új keletű kérdés, mert amióta csak szó esett az új gazdaságirányítás bevezetéséről s ennek kapcsán a vállalatok önállóságának növeléséről, szinte állandóan napirenden lévő kérdés. Bár a XIII. kongresszus előtti vita sok mindent tisztázott a pártszervezetek szerepét és munkáját illetően, a kongreszszus határozatai pedig egyértelműen állásfoglaltak e kérdésben és hogy ennek ellenére egyes pártszervezetek még mindig nem tudták kialakítani tevékenységük megfelelő formáit, ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy bizonyos eltérések vannak a kérdés értelmezésében. Ami pedig azokból a téves nézetekből származik, amelyek szerint az ú] gazdaságirányítási rendszerben, a vállalatok önállóságának növelésével csökken a pártszervezetek szerepe, a pártmunka jelentősége. Viszont ha feltesszük a kérdést, hogy megfelelnek-e a valóságnak ezek a feltevések, akkor a XIII. kongreszus határozata alapján csak a határozott nemmel válaszolhatunk. Mert az új irányítási rendszer nemcsak, hogy nem csökkenti a pártszervezetek szerepét és felelősségét, ellenkezőleg: a vállalati önállóság és felelősség növelésével szükségszerűen növekedik a pártszervezetek szerepe és felelőssége is. Arról van azonban szó, hogy az új irányítási rendszer teremtette helyzetből adódóan megváltozik a pártszervezetek tevékenységének tartalma és módja. Mint a kongresszusi határozat megállapítja, a pártszervezetek nem vehetik át a gazdasági vezetők szerepét és nem illeti meg őket a termelési folyamatok irányítása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, menynyire helyes elv ez. Az élet bizonyította be, hogy a szocialista gazdaság építésének egy bizonyos szakaszán túl, már a fejlődést gátolta az a kettősség, hogy a pártszervezetek átvették a gazdasági vezetés szerepét, a termelés irányítását és szervezését, egészen az anyagbeszerzésig, s végsősoron ezzel mentesítették a gazdasági vezetést mindennemű felelősség alól. Márpedig kell-e bizonyítani, hogy a pártszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy valamiféle „diszpécser" szolgálatot lássanak el és aprólékosan beavatkozzanak az üzem életébe? A

párt vezető szerepe nem úgy érvényesül, hogy minden apró-cseprő dolgot a pártszervezetek intézzenek el, hanem úgy, hogy a gazdaságpolitikája hogyan, milyen mértékben valósul meg. A párt vezető szerepe ott és olyan mértékben fut érvényre, ahol és amilyen mértékben a gazdaságpolitikában kitűzött feladatokat teljesítik. Vajon beszélhetünk-e a párt vezető szerepéről ott, ahol ilyen vagy olyan okoknál fogva a pártpolitika nem valósul meg, a feladatokat nem teljesítik, bár a gazdasági vezetés tennivalóit is a pártszervezet látja el? Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a párt vezető szerepének csak formális érvényesítéséről lehet szd. Következésképpen a pártszervezetek szerepét az új irányítási rendszerben a párt gazdaságpolitikájának érvényrejuttatásában és megvalósításában, a társadalmi érdekek képviseletében kell látnunk. Ennek szükségességét még csak kidomborítja az a körülmény, hogy a vállalati önállóság nö______ vetésével fennáll a lokális ér^rflYj dekek (monopól helyzettel való r

f.

Btfc

M viszaélés, árfelhajtó tendenciák, 1968 a szükségletek ki nem elégítése stb.) előtérbe helyezésének, érXII. 20. vényrejuttatásának lehetősége. Am éppen ezért fennáll a lehe5

tősége annak is, hogy a lokális, a vállalati érdekek ellentétbe kerülnek a népgazdasági és a fogyasztói érdekekkel. Kérdés azután, hogy az ilyen esetekben a pártszervezetek mennyiben tudnak felülkerekedni a szűken vett vállalati érdeken és rábírni a gazdasági vezetést, hogy a vállalat tevékenységét a népgazdasági érdekekkel hangolja egybe. A párt vezető szerepének a többi közt abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a vállalatok önállósága a társadalom, a szocializmus érdekeit fogja szolgálni. Ezzel szemben vannak olyan nézetek, amelyek szerint a pártszervezetek szerepének és tevékenységének ilyen felfogása ellentmond a vállalati önállóságnak. Holott ez egyáltalán nincs így. Mert igaz, hogy a vállalati önállóság növelésével a döntés joga oda kerül, ahol a feladat teljesítésének feltételeit a legjobban ismerik, s ahol a döntésben való érdekeltség a legnagyobb; igaz az, hogy a pártszervezeteket nem illeti meg a termelési folyamatok irányítása és hogy ellenőrzési joguk érvényesítése nem jelentheti a gazdasági vezetés szerepének az átvételét; és igaz az, hogy az önállóság növelésével nő a vállalatok felelőssége is. Igen ám, de nemcsak a gazdasági vezetőké, hanem a pártszervezeteké is. Nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a pártszervezetek ts felelősséggel tartoznak azért, ami az üzemben történik. A XIII. kongresszus határozata kimondja: „Az ellenőrzést jog új tartalma főként arra irányítja a pártszervezetek tevékenységét, hogyan érvényesítik a vállalatok, üzemek és intézetek vezetőségei a gyakorlatban a párt gazdaságpolitikáját." M

ás nézetek szerint az ÚJ helyzetben a pártszervezeteknek csak „tiszta" politikai kérdésekkel kellene foglalkozniok. De van-e olyan „tiszta" politikai kérdés, amelynek ne volnának gazdasági vonatkozásai és fordítva: a gazdasági tevékenység politikum ls, mivel egyrészt valamely politikát valósít meg, másrészt pedig, mert ilyen vagy olyan politikai kihatásai vannak. Éppen ezért, ha ma, az adott körülmények között túlhaladottnak tartjuk azt a múltban érvényesült gyakorlatot, hogy a pártszervezetek gazdasági feladatokat láttak el, helytelen volna most a másik végletbe esnt és azt kívánni, hogy a pártszervezetek csak „tiszta" politikai kérdésekkel foglalkozzanak. Semmiesetre sem lehet szem elől téveszteni azt a döntő körülményt, hogy ilyen gyakorlattal a pártszervezetek működése alól húznánk ki a talajt. Az, hogy a pártszervezetek ne helyettesítsék a gazdasági vezetőket, nem mond ellent a párt Vezető szerepe érvényesítésének, ellenkezőleg, most teremtődnek meg a kedvező feltételei annak, hogy a pártszervezetek valóban csak a lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Sokszor elmondottuk már, hogy a termelés fő tényezője az ember. Így igaz ez akkor is, ha helyenként és esetenként ez az elv a gyakorlatban eltorzult Az ember képességeitől, munkakedvétől, akaratától, elégedettségétől, hangulatától, Igazságérzetétől és még sok más tényezőtől függ a termelés alakulása és az, hogy a kidolgozott gazdaságpolitikai elvek az életben hogyan és milyen mértékben valósulnak meg. Éppen ezért ezzel, az ezernyi behatás alatt álló emberrel foglalkozni a termelés szempontjából is egyik fő feladat. Vajon elmondhatjuk-e, hogy a múltban, az adminisztratív irányítási rendszerben kellő súlyt kapott az emberrel, mint a termelés fő tényezőjével való foglalkozás? Éppen a gazdasági kérdésekkel való törődés nem szorította-e háttérbe az emberrel való törődést? S ezáltal a pártmunka nem vált-e egyoldalúvá? Mi teszi szükségessé a kérdés feltevését? Az új gazdaságirányítási rendszerben megváltozik a pártszervezetek szerepe és tevékenységének tartalma, és ha keressük a választ a hogyan továbbra, akkor a feltett kérdések elől nemcsak, hogy nem térhetünk ki, hanem a válasszal igyekeznünk kell a lényeget megközelíteni. Abból kell kiindulni, hogy a pártmunka élő, eleven cselekvés, az emberrel, az ember problémáival, az embert viszonylatokkal és kapcsolatokkal való munka. A pártmunka az adott kérdéseket és problémákat az ember szempontjából és viszonylatából közelíti és oldja meg. A gazdasági kérdéseket is. A pártmunkának azt kell elemezni, hogyan viszonyulnák az emberek az új gazdaságirányítási rendszer teremtette helyzethez és választ adjon mindazon kérdésekre, amelyek az emberekkel foglalkoztatják. De nemcsak választ kell adnia a felmerülő kérdésekre, hanem elébe kell mennie annak, ami várható, ami lesz. Éppen ezért: vajon elmondhatjuk-e, hogy minden ember fejében tisztán áll a képlet: miért nem jó most már az, amire eddig azt mondtuk, hogy jó, és miért lesz jó az új, aminek bevezetését tervezzük? Márpedig az új gazdaságirányítási rendszer csak tudatos tevékenységgel valósítható meg úgy, hogy az emberek tudják: mit, miért és hogyan. Az érvelő, a meggyőző szó, az emberek hangulatának felmérése, a gyors reagálás a pártmunka legfontosabb módszereivé válnak az új irányítási rendszerben. Éppen az önállóság növelése, az a körülmény, hogy a vállalatok nem a felülről Jövő, minden részletre kiterjedő utasításokat, hanem saját döntéseiket hajták végre, előtérbe helyezi az emberi kapcsolatok újszerű értelmezését a munkahelyeken. Olyan kapcsolatok kialakításáról van szó, amelyben huza-vona nélkül érvényesül az egyszemélyi vezetés és döntés, de ugyanakkor kibontakozhat a dolgozó kezdeményezése, s észrevételeik, szavuk megfelelő súllyal esik a latba. H

a a pártmunkában valamikor is óvakodni kellett a sablontól, a leegyszerűsítéstől, akkor az új irányítási rendszer körülményei között még hatványozottabban óvni kell ettől. A vállalatok tevékenysége, adottságaik közti eltérő körülmények arra kell, hogy vezessék a pártszervezeteket, hogy tevékenységük legmegfelelőbb formáit az adottságoknak megfelelően alakítsák ki. BATKY LÁSZLÓ A Prága melletti Chodovl Mezőgazdasági Műszaki Kísérleti Intézetből e napokban küldték vissza a Zlonicei (kladnói Járás) Állami Gazdaságba egy háromsoros cukorrépa-szedőgép prototípusát. A gép a kiszedett répafejeket automatikusan rakja kocsiba. Képünkön: Még egyszer klpróbálJáV «z 4) tipnsfi enkorrépaszedőgépet, amelyet a Fr. Jankovský mérnök (kalappal a fején) vezette kollektíva tervezett és szerkesztett. (). Bárta felv. — CTK) Aranyvasárnap... A bratislavai Dunaj Áruházban egymillió, koronáért vásároltak ajándékokat. \ _ (A. PrakeS — CTK felv.) Orvosolják a bajt A komáromi Fučík utca lakói panasszal fordultak hozzánk. Az utcában olyan gyenge a villanyáram, hogy még háztartási gépeiket sem tudják használni. Átiratunkra a komáromi VNB elnökének nevében Bagócsl elvtárs válaszolt. Ismerik a problémát s igyekeznek is a fogyatékosságokat eltávolítani. A villanytelep a VNB építésügyi szakosztályának segítségével kicserélteti a kábeleket az utcában s ezzel a Fučík utca lakóinak panaszát orvosolják. Mindenesetre addig is kérik türelmüket. TELJESÜL A FIATALOK VÁGYA Kevés község, lehet büszke olyan kultúrházra, mint Ladmóc a trebliovi járásban. A közelmúltban a kultúrház klubja új vezetőt is kapott, aki szivén viseli a helybeliek kultúráiig életének fejlődését. Van a kultúrháznak olvasóterme, Játékszobája, ahol pingpong és más játékok állnak a fiatalok rendelkezésére, van szép tv-készüléke, lemezjátszója. Vasárnap tánccal egybekötött teadélutánokat rendeznek, s ezzel a fiatalság vágya is teljesült. A sportot ls szeretik a faluban. Régi óhajuk, hogy futballcsapat alakuljon, sajnos ez ffileg az anyaglakon is múlik, mert még most sincs megfeleld felszerelésük. Szeretnék, ba ebben a falu vezetősége nagyobb mértékben támogatná őket, mert ez hozzájárulna ahhoz, hogy a fiatalok aktivan sportolhassanak a faluban. BALOGH ZOLTÁN, Nagykapoa DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A kelenyei EFSZ a losonci járás nem nagy, de sikeresen működő gazdasága. Ebben az évben ls szép eredményeket ért el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén, s az eladási tervét már a harmadik negyedévben 100 százalékra teljesítette. Az év végéig még 23 000 liter tejet akarnak leadni, s így a tervet 125 százalékra teljesíti. CSÁKY KÁROLT, Kelenye ISKOLÁT ÉPÍTENEK A Hadkóc és Semse közötti dombon a két falu lakossága önsegéllyel egy háromtantermes iskolát épít. Az építkezés közel félmillió korona költséget igényel. Az iskolában és a tanítói lakásokban központi fűtés lesz. A tervek szerint a tanítás itt már 1968-ban megkezdődik. MATÖ PÁL Košice VIETNAM MELLETT A várpedei nőbizottság a vietnami nép megsegítésére gyűjtési akciót szervezett. A szolidaritási alap 1463 koronát tett kl. A falu népe ezzel a megnyilvánulással is elítéli az amerikai agressziót és nyíltan kiáll a hős vietnami nép mellett. DUBOVEC GYÖRGY Várpede ÉPÜL AZ ÜVEGHÁZ A losonci járásnak, főleg magának Losoncnak friss zöldséggel való ellátása különösen a téli hónapokban nem volt kielégítő. Ezen akarnak segíteni a Bolondtón, az állami birtok területén épülő üvegház elkészítésével. Az üvegház több mint 3 és fél millió korona költséggel épül. A terv szerint még ebben_az évben átadják rendeltetésének, s ezzel a környék téli zöldségellátása is megoldódik. SÖLYOM LÁSZLÓ Losono A KORLATI SZÍNJÁTSZÓK VENDÉGSZEREPLÉSE Szép és gazdag élményben volt részük a guszoniaknak. A korlát! CSEMADOK-szervezet színjátszói bemutatták náluk Lovlcsek Béla: Csillagszemű asszony című színdarabját. Csak dicséret Illeti a korláti színjátszókat darabválasztásukért s az élethű előadásért. Segítsék máskor is elő, hogy a guszoni művelődési otthonban minél többször felragyogjanak a csillagszemek. FERENC BÉLA Miért nem cserélik ki ? 1966 júniusában Füleken vettem a Domáce potreby üzletőben egy 120 literes Lehel hűtőszekrényt. Sajnos, egy héten belül a gép elromlott. Jelentettem az üzletvezetőnél, aki a helybeli javítóüzembe küldött. Itt Singlár elvtárs, a javítóüzem vezetője feljegyezte esetemet, s megígérte, ha eljönnek Losoncról a javítók, hozzám is elküldi őket. Sajnos azonban többszöri Ígérgetés ellenére sem javították meg gépemet. Tóth Dezsőnél, a Domáce potreby üzletvezetőjénél is kértem, cserélje kl, d* hiába. Singlár elvtárs megadta a losonci javítóüzem telefonszámát is, hívjam fel fiket most már én. Sajnos a losonci javítóműhely válasza nem bírná kl a nyomdafestéket. A műhely főnöke azzal zárta le a vitát, hogy őt az egész dolog nem érdekli, mert szabadságra megy. Személyesen Is felutaztam Losoncra, hogy a javítóműhelyben elintézzem a gép megjavítását. Sajnos hfába utaztam, mert az egész műhely szabadságon volt. Az üzem egyik javítójával sikerült azonban beszélnem, tőle tudtam meg, hogy a 120 literes Lehel hűtőszekrényhez nincs alkatrészük. Ez az elvtárs lejött velem Fülekre is, s ő javasolta az Üzlet vezetőjének, cserélje ki gépemet, mert alkatrész hiányában nem lehet megjavítani. Én hivatkoztam a Hivatalos Közlöny meglelelő rendeletére is, de Tóth elviárt kijelentette, hogy a gépet kicserélni nem tudja. Segített azonbaa egy reklamációt megírni a Banská Rystrica-i elosztó központba. Innen azt a választ kaptam, hogy legközelebb, ba árut hoznak Fülekre, visszaszállítják a gépet a raktárba. De hogy ml lesz tovább, arról egy szót sem Írnak. A felelőtlenség Ilyen fokával még nem találkoztam. r*7.EKAS LASZLO Fülek J