Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-16 / 346. szám, péntek

PÁRKÁNYI ÉLMENYEK Optimista kilátások l'lőször verőiéi,yes augusztu­si napon jutottam el a pá,kánvi i e' u (z- és pav.Ii gyár építkezé­sére. Az Újságírók egy csoport­Jáva; a hétemeletes irodaház te­tején létesített teraszról gy3­nyörkfdtilnk a körülöttünk el­terülő panorámában. A Djna túlsó oldalán az esztergom: ba­zilika ékeskedett, szemünk vé, gigfu ott a D'ir.a vonalán, maj.l az épülő kombinát épületcso­portjain nyugodott meg. — Maguk előtt látják a papír­gyártó csarnok épületét — ma­gyarázták az építkezést végző Priemstav dolgozói — amott a kartongyári részleg lesz, mellet­te az impregnáló épülete. A pa­pírgyárhoz csatlakozik a hulla­dékpapír-malom, mögötte az egyenként 5000 köbméter őrölt papírmasszát befogadó tartá­lyok csillognak, a 160 méteres gyárkémény tövében a hőerő­mű, mellette az áramelosztó lesz. Örömmel, megelégedéssel töl­tött el valamennyiünket, hogy Szlovákiának ez a mostoha­gyermeke, gazdaságilag igen elmaradott része is iparhoz jut, fellendül, sok száz helyi és kör­nyékbeli ember új munkalehe­tőséget kap, nem is beszélve arról, hogy a kombinát — be­fejezése után — értékes papír-, karton- és cellulózféleségeket fog termelni. Az a közel félmilliárdos be­fektetés, amellyel a kombinát első szakaszát építik, jó gaz­dálkodás esetén hamarosan meghozza a gyümölcsét. A kom­binátot nagyon kedvező helyre telepítették. Az egész Duna mentén s más szlovákiai fo­lyamvidéken is aligha találnánk még egy helyet, ahol 12 méter­re a felszín alatt lenne a ta­lajvíz s egyúttal annyi haszno­sítható víz állna rendelkezésre, amennyit a Duna kínál. Már kezdetben másodpercenként egy köbméter lesz ugyanis a víz­szükséglet, amely a tervezett kapacitás elérése után másod­percenként 4 köbméterre foko­zódik. Az optimista magyarázat és jegyzetelés közben — a látoga­tási idő rövidsége miatt is — akkor nem vetődött fel bennem a gondolat: mi van az érem másik oldalán: Milyen a való­ságban az építkezés üteme, mi­nősége? Nem rejtőznek-e hiá­nyosságok ls a szépnek tűnő „homlokzat" mögött. Borús az építésellenőr arca Utóbbi párkányi látogatásom­kor már meglehetősen őszies, de még mindig szép volt az idő. Történetesen azon a napon Jár­tam ott, amikor a Priemstav dolgozói nagy termelési értekez­letet tartottak. Megtudtam, ko­moly oka volt annak, hogy összehívták az építkezésen dol­gozó vezetőket, mestereket, szakmunkásokat, funkcionáriu­sokat. A Priemstav huzamosabb ideje nem teljesítette a tervet, veszélyeztetve volt több részleg határidőhöz kötött átadása ... Borús volt Bartusz Gyula épí­tészmérnök arca is. Hogyisne, hiszen a kombinát részéről el­sősorban ő felelős az egyes épületek hibátlan és időbeni át­vételéért. Ezekkel a szavakkal fogadott: — Szintén szép, op­timista képet akar adni építke­zésünkről? Ne haragudjon, de a lapok nagyobbrészt mindig olyan rózsásan festik az itteni helyzetet, hogy lassan már mi is elhisszük, hogy minden rend­ben van ... — Kicsit megütköz­tem az ilyen fogadás felett, ké­sőbb azonban megértettem. — Azt hiszem, legjobb lesz, ha saját szemével meggyőződik a helyzetről. Járni kezdtük a nagy építke­zést. A betonutakon vastag sár­réteg fogadott, nagy tócsákat kellett kikerülnünk, a teher­autók és a traktorok kerekeiről fecskendezett a péppé változott áár. A papírgyártó csarnokot október elsejéig ''ész állapotban át kellett volna adni. Befejezé­séhez azonban még rengeteg Hiányzott. Felmentünk az eme­letre, ahol ideiglenes heraklit­falakat létesítettek, hogy béviil az ütemterv szerint megkezd­hessék a gépek alapjainak sze­relését. Az egyik gépsort a len­gyelországi FAMPA, a másikat a hazai PAPCEL szállítja és sze­reli. Az elsőn nyers fedéllemezt, a másikon szürke papírlemezt fognak termelni. — Itt lesz a papírőrlő beren­dezés — magyarázza további sétánk során Bartusz mérnök. — Itt a papírmasszát tároló tartályok fognak állni, amott a papirelőkészítő ... A papírgyár központi épület­csoportját elhagyva valóságos sártengerbe kerültünk. — £z építkezésünk egyik legnagyobb fájdalma. A Priemstav, sajnos, nemigen gondoskodik a bekötő utakról. Aztán a Duna partján álltunk. Ott, ahol a vízkivételi mű és a szennyvízlevezető csatorna lesz. Bár 1967 derekán üzembe kell helyezni a gyár vízgazdasági berendezéseit, 1966 novemberé­nek elején még semmi sem val­lott arra, hogy az lehetséges lesz... A parton fekete kígyóként vastag acélcsövek pihennek. Ar­ra várnak, hogy beépítsék őiket a Duna medrébe. Két, egyenként 120 cm átmérőjű csövön kapja majd a gyár a vizet a Dunából. — Hogyan oldják meg a szennyvíz kérdését? — érdek­lődöm, mert ez a legkomolyabb probléma csaknem valamennyi papír- és cellulőzgyárban. A szennyvizet előzetes ülepí­tés és tisztítás után egy 160 m hosszú vizejtő aknán a Duna közepébe, az áramlási vonalba bocsátjuk. — Nem fogja-e ez a Du­na komolyabb szennyeződését okozni? — Ezt feltétlenül megakadá­lyozzuk. A kombinátunkból ki­eresztett szennyvíz teljes terme­lési kapacitás esetén sem vált ki nagyobb szennyeződést, mint amennyit a nemzetközi szabvá­nyok megengednek. — Hogyan helyezik el a víz­kivételi és a szennyvizlevezető csöveket a Duna fenekén, hogy azok ne akadályozzák a hajó­zást és az ár ne sodorja el őket? — Kényes pontra tapintott, amely mindannyiunknak ko­moly fejtörést okoz. Az eredeti tervek ugyanis azzal számol­tak, hogy vederláncos úszó kotrókkal mélyítik ki a csőve­zeték lefektetéséhez szükséges árkokat. Ide is vezényelték a kotrógépet, az első próbálko­zások után azonban abbahagyta a munkát. Kiderült, hogy a Du­na feneke nem olyan összeté­telű, mint amilyenre a próba­fúrások alapján következtetni lehetett. Egy mintegy 30 centi­méteres agyagos-homokos ré­teg alatt márgás, kemény talaj fekszik, amellyel a kotró sem­miképpen sem tud megbirkóz­ni. Most az árokmélyítés más módját keressük. A kombinát befejezéséért fo­lyó küzdelem leggyengébb pont­ján álltunk. Mert ha most, a legalacsonyabb vízállás idején, nem sikerül a Duna fenekére helyezni a csővezetékeket, té­len, a jégpáncél alatt ez már aligha lesz megvalósítható s még kevésbé a tavaszi vizek idején. A határidők, pedig egy­re jobban sürgetnek ... A kikelet küszöbén December 10-én Jánek Károly mérnök, a kombinát építési osz­tályvezetője a novemberi terv­teljesítésről tájékoztat. — A Priemstav az utóbbi hetekben rádöbbent, hogy tennie kell va­lamit, ha eleget akar tenni kö­telezettségeinek. Kombinátunk elvégre kiemelt építkezés. Pénz­ügyi szempontból teljesíti is a tervet, a tárgyi tervteljesltés­ben azonban még mindig hibák vannak. . Aztán Bartusz mérnökkel kö­zösen sorra veszik a lemaradá­sokat. Szívügyük az építkezés minőségi és időbeli befejezése. Nemcsak anyagi érdekük fűző­dik ahhoz, hogy a gyár mielőbb termelni kezdjen. Nemcsak azért „kergetik" a minőséget és a határidőket, mert ők fe­lelősek az objektumok hibát­lanságáért. Már régen tudato­sították, hogy Párkány jövőjé­ért is harcodnak. — A papírgyártó gépek csar­nokát legkésőbb december el­sejéig kellett volna befejezni, egyelőre megközelítően sem tudjuk, mikor adják át. Komoly lemaradások vannak a szivaty­tyúállomásokon. A hozzájuk vezető utat nem készítették el idejében, ezért a gépek és az emberek hónapokig fogják da­gasztani a sarat. A vízelőkészí­tő átadási határideje október elseje volt, aztán december 15­re halasztották, de nyilván ezt sem tartják be. Baj van más fontos részlegek komplettlzálá­sában is ... — A csata azonban még nincs vesztve — teszi hozzá derűlátó­an Jánek mérnök. — Bár a el­csúszások megnehezítik a sze­relőmunkák ütemtervének a be­tartását s emiatt 1—2 hónappal is le kell rövidíteni a szerelé­seket, az operatív tartalékból talán futja a lemaradás ki­egyenlítésére. — Mégis, mi az ismétlődő hiányosságai W oka? — Első helyen a dolgozók alacsony munkafegyelmét em­líteném. Ami aktivitásukat il­leti, ez alig éri el a más ko­moly építkezéseken megköve­telt termelékenység ötven szá­zalékát. A környék lakossága nyilván nem tudja teljesen fel­becsülni, hogy családjához kö­zel dolgozhat, naponta hazajár­hat. Sokan — az illuzórikus különélési díjak kedvéért — hajlandók 200—300 kilométerre is utazni munka után, pedig itt is nagy szükség van rájuk. Baj van a szombati napok ki­használásával is... — Hiányosságokat látunk a munkaszervezésben is. A gépi berendezések elosztása eléggé kaotikus, hiányzik a pontos ter­melési ütemterv, viszonylag ke­vés a tapasztalt ípítésvezető és a mester. Nem tudjuk megérte­ni, miért nem létesített a Priem­stav Párkányban is teljes jogú építési igazgatáságot amely sokkal operatívabban és na­gyobb felelősséggel vezethetné az építkezést, mint ez ma Bra­tislavából történik ... December 30-án pontosan 9 órakor 15 tonna infernit né­hány pillanatra pokollá változ­tatja a párkányi kombinát kör­nyékét. A Gottwaldovi Ipari Építővállalat dolgozói robban­tással mélyítik ki a Duna fene­kén a vízkivételi mű elkészí­téséhez szükséges árkot. Ez a robbantás ismét egy lépéssel közelebb hozza a párkányi kom­binát üzembe helyezését... DÓSA JÓZSEF JOGI TANÁCSADÓ A köiűti forgalom új szabályai 1967. január 1-én lép hatályba a törvénytár 1966/80 számü rendelete, amely korszerűbben szabályozza a közúti forgal­mat, mint az eddig érvényes Tt 1960/141 sz. rendelet. Az új rendelet alapvető elveit ismertetjük. A közúti forgalom minden résztvevője: a motoros és a nem motoros gépjármüvek ve­zetőt, a villamosvezetők és a gyalogosok kötelesek hozzájá­rulni a közúti közlekedés biz­tonságához és folyamatosságá­hoz. Főként kötelesek: fegyelme­zetten és tapintatosan viselked­ni, nehogy magatartásukkal ve­szélyeztessék a közúti közleke­dés más résztvevőit, saját ma­gukat, továbbá a közvagyont, a személyt tulajdont. Kötelesek lehetőségeik szerint elhárítani a fenyegető veszélyt, még ak­kor ls, ha a közúti forgalom más résztvevője megsértette kö­telességét. Kötelesek alkalmaz­kodni a közúti közlekedés elő­relátható körülményeihez és tekintetbe venni saját képessé­geiket. Figyelembe kell venniük az útjelzéseket és a közleke­dési berendezéseket. Ezekkel a jelekkel és berendezésekkel a közúti forgalmat a közlekedés szabályaitól eltérő módon lehet irányítani. Kötelesek alávetni magukat a közbiztonsági szer­vek, valamint a segédőrség tag­jai, esetleg a rendeletben erre felfogosított más személyed utasításainak. Az olyan személy, aki korára, testi vagy lelki hibájára való tekintettel veszélyeztetheti a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát, csak ak­kor vehet részt a közlekedése ben, ha megfelelően gondos­kodtak arról, hogy semmi ve­szély ne keletkezzék. A JÁRMŰVEZETŐKRŐL Az úf rendelet vezetőnek mi­nősíti a motoros és nem moto­ros fármű (így a kerékpár és a kézikocsi, valamint a villa­mos vezetőit is). Járművezető csak oly testi­leg és lelkileg fejlett személy lehet, aki a szükséges mérték­ben ismeri a jármű kezelését és a közlekedést szabályokat; a motoros jármű és a villamos vezetőjének magával kell hor­dania a hajtási engedélyét és a Jármű üzemeltetéséhez szük­séges iratokat. A JÁRMŰVEZETŐ KÖTELES­SÉGEI A vezető köteles a járművet, felszerelését és rakományát a használat előtt átvizsgálni és a megállapított hibákat eltá­volítani. Csak olyan járművel szabad közlekedni, amelynek állapota megfelel a közlekedés műszaki feltételeinek és amely nem károsítja meg, illetve nem szennyezi be az utat. A vezető köteles teljes figyelmet fordí­tani a jármű vezetésére, foko­zott óvatosságot tanúsítani fő­ként a gyalogjárókkal, gyere­kekkel és idős,' rokkant sze­mélyekkel szemben, elsősor­ban az átkelőhelyeken. A vezetők kötelesek ügyelni arra, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a közlekedés fo­lyamatosságát, ne hátráltassák a gyorsabb járműveket. Kötele­seit lehetővé tennl'számukra az előzést A járművezetőnek sem a ve­zetés előtt, sem közben nem szabad alkoholtartalmú italt fo­gyasztania. Nem szabad jármű­vet vezetnie, ha vezetési képes­ségét ittasság, orvosság, rosz­szullét, baleset, vagy betegség korlátozza. A járművezető a közbiztonsági szervek felszólítá­sára köteles magát alávetni tá­jékoztató lehelési és vérvizs­gálatnak. Amennyiben ittassá­ga e nélkül is nyilvánvaló, kö­teles magát vérvizsgálatnak alávetni. Az ilyen vizsgálat megtagadása esetében, vagy ha a vezetési képessége más okból korlátozott, elveszik tőle a hajtási engedélyét és dönt­hetnek annak esetleges megvo­násáról. Ha a vezető menet közben va­lamilyen hibát észlel, köteles azt nyomban eltávolítani. Amennyiben ez azonnal nem lehetséges, megfelelő sebesség­gel olyan helyre távozhat, ahol a hibát kiküszöbölheti. Minden­képpen köteles úgy eljárni, hogy ne veszélyeztesse a for­galom biztonságát és folyama­tosságát. A motorkerékpár vezetőjének haitás közben nem szabad do­hányoznia. Ha a motorkerék­párnak nincs védőpajzsa, a ve­zetőnek látását megfelelő mó­don (pl. szemüveggel) kell vé­denie. Ezt csak akkor veheti le, ha viselése a vezetés biz­tonságát csökkentené (pl. ha­vazás, eső esetén). Az 50 köb­centiméternél nagyobb hen­gerűrtartalmú motorkerékpá­rok vezetői kötelesek védősisa­kot használni, a községek te­rületén kívül ugyanaz vonatko­zik a másodülésen utazóra is. A vezető és a mellette ülők a települések területén kívül kötelesek védőövet használni, ha járművük a kötelező rendel­kezések értelmében ilyennel el van látva. Dr. FÖLDES JÖZSEF Nincsen előírt módszer PARTMUNKA A SZÖVETKEZETI TARSULASOKBAN AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBAN a mezőgazdasági termelés kon­centrálását és szakosítását a szövetkezeti társulások alakí­tásával oldjuk meg. E téren több éves tapasztalattal ren­delkezünk. Tapasztalataink szerint a problémák egységes megítélése érdekében szükség van egy olyan pártszervre, amely közvetlenül hatást gya­korol a szövetkezeti vezetősé­gekre, s biztosítja a párt veze­tő szerepét. E feladat teljesí­tését a társult szövetkezetek pártbizottságainak kell megol­dani. A szövetkezeti társulások pártbizottságainak megalakítá­sa folyamatban van. E pártbizottságok hatásköré­ről sokat vitatkoztak a járási szervek. Munkájuk valóban nem egyszerű. Négy falu, négy nemzeti bizottság, négy szövet­kezeti pártbizottság munkáját kell összehangolniuk. Hatáskö­rük nem azonosítható az üze­mi, vagy vállalati pártbizottsá­gokéval. Azt is mondhatnánk, hogy munkájuk útkeresést je­lent. A libádi „összetartás" ne­vet viselő társulás pártbizott­ságainak tagjaival folytatott beszélgetés meggyőzött arról ls, hogy az egyes kérdések elbírálása a politikai hozzállás mellett nagy türelmet igényel. Lengyel elvtárs, a társulás pártbizottságának elnöke, ta­pasztalt pártmunkás, s gazdag élet-tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy eredményesen Irá­nyítsa a pártbizottság munká­ját. Ök is keresik a megfelelő formákat, hogy a párt vezető szerepének érvényesítésével ne helyettesítsék a gazdasági ve­zetőket. Csak a lényeges, s fő­képp, a vitás gazdasági prob­lémákat tűzik napirendre. A társulás pártbizottságának ülé­sét mindig abban a szövetke­zetben tartják, amelynek pro­blémáival foglalkoznak. Ezt a társulást januárban alakították. A négy szövetkezet 2600 hektár területen gazdál­kodik és négyszáz tagja van. Termelési eredményeik lénye­gesen jobbak, mint az előző évben. Cukorrépából 525 mázsa átlaghozamot értek el hektá­ronként. A társulás vezetőségé­nek figyelmét a pártbizottság a legfontosabb gazdasági kér­dések megoldására irányítja. A problémákat a társadalmi ér­dek szempontjából ítélik meg, de vigyáznak arra, hogy a szö­vetkezeti érdekek mellett ne szoruljon háttérbe az egyén ér­deke. Éppen ezért Pathó elv­társnak, a társulás elnökének felhívták a figyelmét arra, hogy vizsgálják meg a volt szö­vetkezeti tagok nyugdíját, s az alacsony nyugdíjakat a szociál­lis alapból egészítsék ki. A jövő évben szeretnék bevezetni a fi­zetett szabadságot, ezért ezt a kérdést is a vezetőség figyel­mébe ajánlották. A TÁRSULÁS PÁRTBIZOTT­SÁGA négy alapszervezet mun­káját koordinálja. Ogy igyekez­nek irányítani az alapszerveze­tek pártbizottságait, hogy azok eredményesen érvényesíthes­sék a párt vezető szerepét. Per­sze a gyakorlatban egyelőre nem annyira távlati, mint in­kább a napi problémák megol­dását kell szorgalmazniuk. Bár a gazdasági vezetők elismerik, hogy a társulás érdekeit kell érvényesíteni, azért egyesek a gyakorlatban ezt az elvet nem teljesítik következetesen. Meg­történt, hogy a bélai szövet­kezetben nem volt szükség mind a tíz traktorra, így más munkára osztották be a trak­torosokat, holott a szomszédos Diván traktorhiánnyal küzdöt­tek. Ilyen eseteknek nem sza­badna megtörténni. BochniCka elvtársnak, az üzemi pártszer­vezet elnökének is rendszere­sen részt kellene venni a tár­sulás pártbizottságának ülésein és a szervezési munkában is szigorúbban ragaszkodni a párt alapszabályzatához. A társult szövetkezetek kap­csolatainak formálása, kiépíté­se aprólékos nevelőmunkát s türelmet igényel. Ezt jól tud­ja a pártbizottság is, s ezért helyezi előtérbe a nevelési kér­déseket és igyekszik nagy ta­pint Ital, de következetesen teljesíteni küldetését. FRANTIŠEK JANKOVSKÝ, az érsekújvári járási pártbizottság osztály­vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents