Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-16 / 346. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések A szövetkezeti parasztság személyes fogyasztása A LAKOSSÁG, S természetesen a szövetkezeti parasztság életszínvonalának értékelésénél többnyire a személyes fogyasztásból indulunk ki, figyelembe véve a jövedelmeket és az árszíavonalat, mint meghatározó jelentőségű tényezőket. Ez természetes jelenség, mivel a személyes fogyasztás az a mutató, amelyben a legközvetlenebbül és a legérzékenyebben mutatkoz'k meg mind az egyén, mind a lakosság anyagi helyzete. A szükséglet kielégítését, vagyis a fogyasztást az adott jövedelmi és árszínvonalon két fő tényező, mégpedig biológiai és társadalmi tényező határozza meg. A biológiai elsősorban, de nem kizárólag a táplálkozással kapcsolatos, vagyis az élelmiszerfogyasztásban nyilvánul meg. A társadalmi pedig a társadalom adott fejlődési fokán a termelési viszonyok által meghatározott fogyasztásban lép fel. E tényezők közül a biológiai az elsődleges jelentőségű, mert meghatározza a kiadások elosztását táplálkozásra, ruházkodásra és egyéb fogyasztásra 1965-ban a szövetkezeti parasztság egy személyre jutó kiadásainak 31 százalékát fordította élelmiszerekre, míg a munkásság 39 százalékát. Ez a tény természetesen befolyásolta a más fogyasztási csoportokra fordított kiadásaikat. A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI PARASZTSÁG egy személyre jutó átlagos évi élelmiszerfogyasztása 4663 korona értéket képvisel. Ennek 63 százalékát vásárlásból, 37 százalékát pedig saját termelésből, illetve természetbeni juttatásból fedeti. A főbb fogyasztási csoportokban a naturális fogyasztás a húsfogyasztás 59 százalékát, a zsírfogyasztás 55, a burgonyafogyasztás 77, a zöldségfogyasztás 43, a gyümölcsfogyasztás 63, a tejfogyasztás 52 és a tojásfogyasztás 94 százalékát képezi. Amint látjuk, ez az arány még mindig igen magas és hatása az összfogyasztásra erősen érezhető, mégpedig két irányban. Az első és pozitív hatás az, hogy a táplálkozásra fordított kiadások az összkiadásból kisebb arányt képviselnek, mint más társadalmi rétegeknél 31 százalékot, és ezért nagyobb összeget fordíthat ruházkodásra, tartós fogyasztást cikkekre. A második hatás, ha nem is negatív, de pozitívnak semmi esetre sem nevezehető, abban rejlik, hogy a naturális fogyasztás bizonyos korlátolt számú termékre szűkül és ezeknek széles körű fogyasztása egyoldalúvá teszi a táplálkozást. Ami a táplálkozás színvonalát Illeti, hazánkban elértük, sőt túl is léptük az egészségügyi szervek által javasolt kalória szintet. 1964-ben az egy személyre jutó átlagos napi kalóriafogyasztás 3110 kalória volt Nagyobb problémát okoz a táplálkozás összetétele, ami nem a legmegfelelőbb. Ez a nem helyes táplálkozási struktúra részben a nálunk állandósult fogyasztási szokásokbői, de gazdasági okokból is ered. Vonatkozik ez a parasztságra ls. IPARCIKKEK VÁSÁRLÁSARA a szövetkezeti parasztság kiadásainak 32 százalékát költi. Ezen összeg keretén belül is a ruházkodással kapcsolatos kiadások a legnagyobbak s az iparcikkekre fordított összeg 43,6 százalékát, az összkiadásnak pedig 13,6 százalékát képezik. A szövetkezeti parasztság ruházkodásáról nincs átfogó képünk, annyit azonban megállapíthatunk, hogy a ruházati cikkekkel való ellátottsága kielégítő, s megegyezik a munkásság ruházati kiadásaival, söt, 1965-ben 1,1 százalékkal nagyobb volt. Különbség főleg a falu konzervatívabb öltözködésébői ered! Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a szövetkezeti parasztság családjaiban 2,6 férfi és női felsőkabát, 2,7 férfi öltöny és nőt kosztüm jut egy-egy főre. A személyes rendeltetésű és köztük különösen a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet élénkülése folytán a szövetkezeti parasztság pénzjövedelmének egyre nagyobb hányadát fordítja erre a célra. A tartós fogyasztási cikkek közül a legnagyobb mértékben kultúrcikkekből, jármüvekből és lakberendezési cikkekből növelték vásárlásalkat, más cikkekből kisebb mértékű volt a vásárlás. A szövetkezeti családok tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságáról sincs pontos felmérés. Azok az adatok, melyek a rendelkezésünkre állnak, az Összlakosság ellátottságát muStart, Marica, Astra, Fecske... Húszmilliárd cigarettát gyártunk évente. Nem exportálunk, hanem mintegy két és negyed milliárdot még be is hozunk. Nálunk azelőtt nem lehetett külföldi cigarettát kapni. Ma Ausztrálián kívül valamennyi világrész több országából hozunk be. Eddig közel ötven külföldi cigarettát ismerhettünk meg. Az egyik bratislavai trafikban megvártam 100 cigarettavásárlót. 36 kért Bystricát, 10 Astrát, 8 Maricát, 6 Fecskét, 5—5 Luxot, Kossúthot, 3—3 VIsantot, Kimet, S pártát, Startot, Marsot, 2—2 Lipát, Glóbust, Druíbát, 1—1 Filtrát, Bsquaret, SNTA-t, Suezt, Reict. A 100 vevő közül 73 kért hazai cigarettát, ebből 28 füstszűröset. 19 fajta cigarettát vásároltak, ebből 10 hazait. A 19 fajtából B volt füstszűrős, ebből 5 hazai. Más a sorrend, ha a megvásárolt mennyiséget nézzük: Marica, Bystrica, Kim. Astra, Fecske, Lux, G'obus, Kossúth, Visant, Sparta, Start, Mars, Drutba, Esquare, Filtra, Lipa, SNTA, Suez, Rex. A 100 vevő 1600 külföldi cigarettát vásárolt, ebből 920 fii ;t szűrőset és 1360 haza t, ebből 480 füstszűröset. Volt aki S Arícából 50, 100, 150 darc5->' vísárolt, Glóbusból 100-t, As'-ából, Fecskéből 40-t, Kimből 400 t, Maricából 80 t, 200 t. 400 t. Ez a kis p'ackutatás sok mindent elárul. Csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a cigarettafogyasztásnak ez az öszszetétele Bratislavára jellemző (bizonyára a nagyobb városokra is/, általában azonbin ilyen a sorrend: B 'strica, Start, Lipa, Astra, Detva, s csak ezután következnek a külföldi cigaretták. Bt az öt fajta az itthon gyártott cigarettáknak 80 százalékát teszi kl. Huszonöt fajta cigarettát gyártunk. Van közöttük valóban ftnom? Feltétlenül. Csakhogy ezek az átlagdohányzónak drágák (például a Slavia, Spártai. At olcsóbb füstszűrösek közül fó az Astra, a Lux, a Mars. Ezekből a fajtákból a termelés a keresletet kapacitáshiány miatt nem tudja folyamatosan kielégíteni. Különösen akkor érezhető belőlük hiány, amikor a füstszűrős Marica elfogy * a kereslet hirtelen ezekre áramlik át. Gyakori hibájuk, hogy a szűrő leválik róluk. Ez azért van, mert a dohányiparnak nincs megfelelő papirosa, gépel és ragasztóanyaga. tatják. A háztartásstatisztikából azonban arra következtethetünk, hogy a parasztság és a lakosság többi rétegei között e téren egyre kisebbedik a különbség. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy jelenleg a munkás és alkalmazotti családokban a tartós fogyasztási cikkekre történő kiadások csökkenő irányzatot mutatnak, míg a paraszti családokban továbbra is emelkedő irányzatot. A fogyasztással kapcsolatban szólnunk kell még néhány szót a fogyasztói szolgáltatásokról is. Szükséges itt megjegyezni, hogy a szolgáltatások mostoha gyerekei a falunak, főleg ami a hálózatot illeti, de erősen hatnak a fogyasztási szokások is. A HÁZTARTÁSSTATISZTIKA adatai szerint az összes társadalmi rétegek közül a szolgáltatásokra a szövetkezeti parasztság költ a legkevesebbet, összkiadásainak 9,3 százalékát, míg például a munkásság összkiadásaik 11,2 százalékát. Kevesebbet tesz ki nála például a lakbér, továbbá a kommunális szolgáltatásokra szánt kiadás, amely kiadásainak 1,5 százalékát teszi ki, míg a munkáscsaládok kiadásainak 3,7 százalékát. Kisebbek ezenkívül a személyes szolgáltatásokra fordított kiadásai is, aminek az oka főleg abban rejlik, hogy e szolgáltatások a falun nincsenek kellőképpen biztosítva és a szolgáltatási hálózat sem megfelelő. A fejletlen szolgáltatási hálózat következtében a falusi lakosság kénytelen utazni a szolgáltatások után, ami növeli az ezekkel kapcsolatos kiadásokat s azonkívül időveszteséget is jelent. A szolgáltatások széles körű elterjedését a falun nagyban gátolják az itt meghonosodott különböző előítéletek is. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti parasztság fogyasztási szintje kielégítő és lényegesen nem tér el a többi társadalmi réteg fogyasztási szintjétől. Persze van még mit javítani ezen a téren. Ezért erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a termelés növelésével emeljük a szövetkezeti parasztság fogyasztási színvonalát és ezzel életszínvonalát is. HARNA ISTVÁN mérnök A nem füstszűrös cigaretták közül jó a Start. A többi olcsóbb cigarettának nincs jó ize, sem Illata. A Lipa ezenkívül csíp. Általában egyenlőtlenül vannak töltve, csutkák maradnak bennük és szárazok. Mindezek a hibák főképp az elavult dohányipari gépek és hiányos berendezések miatt vannak. A fövő év javulást ígér, tudniillik Angliából és az NSZK-ból behozott gépeket kapnak. Nem mondhatnánk, hogy cigarettáink kimondottan roszszak, de szeretnénk, ha jobbak lennének és különb csomagolásban jelennének meg. Arról nem is beszélve, ha a dohányipar meglepne bennünket egy valódi finom kis cigarettával — hozzáférhető áron. (mészáros) Ágazati bérarányok alakulása 1970-ig Az alábbiakban áttekintést aduink arról, hogy az ipari keresetekhez viszonyítva (ezt 100-nak véve) hogyan alakulnak a bérek és fizetések a többi ágazatban 1970-ig. 1965 1970 ipar 100 100 építőipar 108 108 -110 mező- és erdőgazdaság 84 89 -91 közlekedés és távközlés 102 100 -102 kereskedelem, vendéglátó 82 84 -87 tudomány, kutatás 112 115 -117 iskolaügy, kultúra 92 100 -102 egészségügy 80 94 96 szolgáltatások 71 75-77 az iparon kívüli ágazaitok együtt 96 97-99 Az iparban az átlagkereset évi 4 százalékos növekedésére számítunk. .Az adatokból láthatjuk, hogy a közlekedésen és távközlésen kívül valamennyi ágazatban a keresetek ennél nagyobb ütemű növekedését irányoztuk elő, s ebben első helyen az egészségügy, másodikon az iskolaügy és kultúra, harmadikon a mező-, és erdőgazdaság áll. • •••••••••• ••••••••••q ÚJ !F I1 M I K • ••••••••••••••••••••Q MURI Nem újdonság, sőt az utóbbi években nem is ritkaság, hogy a forgatókönyvírók valamelyik népszerű, közkedvelt színész számára írják a főszerepet. Ennek első célja általában az, hogy a neves színész a lehető legjobban érvényesíthesse művészetét, de célja — nem utolsósorban — az is, hogy a mozilátogatottság csökkenésének idején vonzza a nézőt. Hazai viszonylatban nem gyakori a címre Irt főszerep, pedig ahogy azt Miroslav HubáCek újabb, Muri (Fiám) című film-. Je bizonyítja eléggé „kifizetődő". Az Igen népszerű és az egész országiján jól ismert Miloš Kopecký testre szabott szerepében bizonyítani tudja kiváló képességeit. Az új cseh film vígjátéknak indud, de később egyre jobban érezzük, hogy inkább a tragikomédia meghatározása 1U lik rá. Komédia addig, amíg csak a cselekményt vesszük tudomásul, viszont tragédia lesz akkor, ha megértjük a gondolatát. Az emberek közötti bizalmatlanságot a komikus jelenetek és jellemek sora tükrözi, de nem annyira kacagtatón, hogy felejthetnénk is, miről van szó, Fontos és ugyancsak komikus-tragikus a film másik ti gondolata: hogyan szórakozunk, avagy tudunk-e, képesek vagyunk-e egyáltalán szórakozni. Azt tudjuk, hogy a szórakozás életszükséglet, Időnként leküzdhetetlen vágyat ls érzünk utána, s itt-ott el is határozzuk magunkat, sőt nagy ritkán el is jutunk a tettig, s ha aztán mégis csalódunk, akkor nem tudjuk, miért. Talán túl komolyan veszünk már mindent, komoly értelmet keresünk ott ls, ahoj sem ok, sem cél nem kötelez rá, s aztán éppen akkor szalasztjuk el, amikor való"ba«i felkínálkozott. Nem mondható, hogy MLros* l»v HubáCek filmje a jó átlag fölé emelkedne, de nem tagadható, hogy tetszésünket csak a nagyszerűt nyújtó Miloj Kopecký révén nyerte meg .., (szó)' Miloš Kopecký a Muri című film szakállas hőse fana Hlaváőkovával „szórakozik". VAKÁCIÓ YVETTEL Ez a film nem tartozik a spanyol filmgyártás gyöngyszemei közé, de nem is giccs, jó közepes művészi szinten forgatott üde vakációs történet, amelyet egy csere-akció keretében s egy véletlen baleset közbenjátszásár val Yvett a csinos francia bakfis Spanyolországban és Andrés a spanyol kisfiú pedig Párizsban tölt. Magából a cselekményből adódik, hogy a rendező nagyobb teret biztosít és több figyelmet szentel a leány élményeit tükröző spanyol epizódnak, bár vitathatatlan a párizsi jelenetek bája is. Számunkra a filmben az érdekes, hogy Párizs és Madrid kisembereinek életét ismerhetjük meg. Jósé Maria Forqué 42 éves spanyol rendező a dokumentumfilmnél kezdte pályafutását. Első játékfilmjével 1951ben debütált. Azóta csaknem minden évben új alkotással jelentkezik. A Vakáció Yvettel című műve 1964-ben készült és a cannes-i gyermek- és ifjúsági filmfesztiválon díjat nyert. A SZERELEM KÉPMÁSA A művészet örök ihletője, a nő Louise Clyde Stouinen amerikai producens. forgatókönyvíró és rendező A szerelem képmása című, hosszú dokumentum-filmjének központi témája. Milyen nő után vágynak a fér-, fia'k? Milyen legyen, hogy néz"-, zen ki? A férfiember emlékezet óta szenvedélyesen keresi a szerelem eszményi megtestesítőjét. De milyen az a nő, akire ez a meghatározás illik? A mai bonyolult világban nem könnyű erre választ adni. Ám ez a kérdés itt volt 30 ezer év vei ezelőtt is. L. C. Stoumén éppen azon igyekszik, hogy e filmjében sikerrel ábrázolja hogyan változott az utóbbi 30 ezer esztendőben — a sötét őskortól a klasszikus görög és latin kultúra korszakán, a korát kereszténység, a reneszánsz korán, a szeszélyes XVIII., majd a puritán XIX. századon át mind a mai napig — a szépségideál, a szerelem tárgya. Ehhez száz és száz művészi alkotást sorakoztat fel, melyekért bejárta a világ 22 múzeumát és képtárát, hogy lencsevégre kapja őket. E felvételei közé a klasszikus filmekből kivett részleteket — a legnépszerűbb női sztárok képeit, — régi illusztrációkat, újsághirdetéseket és reklámokat, valamint kimondottan e film céljaira készült eredeti felvételeket is beillesztett. A képeket szellemes kommentár kíséri, ami a dokumentumfilmet a széles közönség számára is vonzóvá teszi. Az élvezetes szlovák szöveg Alfonz Bednár műve, felolvassák: František Dibarbora, Ján Klimo, Eva Krlstínová, Božidara Turzonovová és Jozef AdamoviC. Lous Clyde Stoumen független amerikai producens, forgatókönyvíró és rendező már két ízben elnyerte az Oszkár-díjat, legutóbb 1962-ben a Fekete róka című alkotásával, melynek főszerepét Marlene Dietrich alakította. S. K. 1966. XII. 18. /. A. Bardem „Itt járt egy asszony" filmféb'jl: Képünkön a w spanyol kisváros légkörét felkavaró francia táncosnő és a helyi Iskola francia tanára, ^^