Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-16 / 346. szám, péntek

A KIESINGER-KORMANY ELSŐ ERŐPRÓBÁJA PARLAMENTI VITA AZ ÚJ KORMÁNYNYILATKOZATRÓL Bonn (ČTK) — A nyugatné­met szövetségi parlament há­rom parlamenti csoportjának képviselői nyitották meg teg­nap délelőtt az új bonni kor­mánynyilatkozat feletti vitát. Wolfgang Mischnick, a sza­bad demokraták parlamenti cso­portjának alelnöke részben he­lyeselte, de ugyanakkor bírálta a Kiesinger-kormány nyilatko­zatát. Főleg az új választójogi törvénnyel kapcsolatos tervek­kel szemben emelt kifogást. Ki­fogásolta a Kieslnger által be­jelentett adóemelést is. Ezután hiányolta a kormánynyilatko­zatból, a szükségállapotról és a Bundeswehr feladatairól szó ló világos megfogalmazást. Az atomfegyverek birtoklásának ügyében tett kijelentésről azt mondotta, hogy az semmi újat nem tartalmaz. Barzel, a CDU-CSU parlamen­ti csoportjának elnöke és Smith, az SPD parlamenti cso­portjának ügyvezető elnöke lé nyegében a nagykoalíciót vé­delmezte. A kormánynyilatkozat felet* ti parlamenti vita belpolitikai és gazdasági kérdésekkel foly­tatódott. Ma főleg külpolitikai kérdések szerepelnek napiren­den, miután Párizsból vissza­tért Brandt külügy- és Schrö­der hadügyminiszter. Pellengéren Nagy-Britannia halogató taktikája A Biztonsági Tanács folytatja a rhodesiai vitát New York (CTK) — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatja a rhodesiai kérdés vitáját. A szerdai ülésen Algéria kül dötte hangoztatta, hogy a rho­desiai helyzet veszélyeztett a világ békéjét és biztonságát. A Rhodesia-ellenes angol poli fika teljesen zátonyra futott. A rhodesiai kérdést csakis azonnali beavatkozással lehet rendezni. Ezzel szemben Nagy­Britannia folytatja halogató taktikáját, s ha a Biztonsági Ta­nács hozzájárul ehhez, súlyos felelősséget vállal magára — hangoztatta az algériai küldött. Fedorenko, szovjet küldött felszólalásában kiemelte, a Biztonsági Tanácsnak fel kel­lene hívnia a brit kormányt, hogy azonnal és megalkuvás nélkül tegyen hathatós intéz­kedéseket a fajüldöző kisebbsé­gi kormány jelszámolására. Á tanácsnak biztosítania kelle­ne az afrikai többség függet­lenségi jogát. Fedorenko ve­szélyesnek minősítette a rho­-desial kérdést, amely egész Af­rika békéjére nézve változatla­nul a feszültség gócpontja. Az­zal vádolta Nagy-Britannia kor­mányát, hogy az általa hangoz­tatott szankciók halogatásával a valóságban támogatja a Smith-rendszert, s ezzel Időt enged a fajüldöző kormánynak arra, hogy tovább folytassa bű­nös tevékenységét. Fedorenko végül hangoztatta, & Szovjetunió támogatja az af­rikai országoknak azt a köve­telését, hogy Nagy-Britannia a leghatározottabban, erőszak alkalmazásával lépjen fel a tör­vénytelen Smith-kormány el­len. Az ENSZ székhelyéről jelenti k: Határozat az úgynevezett békeakciók ügyében A POLITIKAI BIZOTTSÁG FOLYTATIA A KOREA! KÉRDÉS MEGTÁRGYALÁSÁT New York (CTK) — Az ENSZ­közgyűlés különleges politikai bizottsága szerdán hosszas vi­ta után három határozati javas­latot fogadott el az ENSZ úgy­nevezett békeakcióinak és ezek pénzügyi fedezetének ügyében. A bizottság szavazattöbbség­gel elfogadta az ír határozatot, amely szerint az ENSZ-közgyű­lése határozza meg az úgyne­vezett békeakciók finanszírozá­sának az egyes tagállamokra eső részét. Elfogadták azt a ka­nadai javaslatot is, mely sze­rint a közgyűlés határozza meg az úgynevezett békeakciók fi­nanszírozásának különleges fo­kozatát ls. A harmadik javas­latot Jamaica terjesztette be. Ebben Javasolja a Biztonsági Tanácsnak, tegyen megfelelő előkészületeket arra vonatkozó­lag, hogy felhívására a tagálla­mok az ENSZ alapokmánya ér­telmében bocsássák fegyveres erőiket az úgynevezett békeak­ciók rendelkezésére. Az EAK, Jugoszlávia és In­dia közös határozatát, mely sze­rint az úgynevezett békeakciók ügyével továbbra is az ENSZ különleges bizottsága foglal­kozzék, leszavazták. A szocia­lista országok támogatták ezt a hármas javaslatot. Üjaliíi orvossztrájk Belgiumban Brüsszel (CTK) — A belga orvosok csaknem 50 százaléka tegnap kétnapos sztrájkba lé­pett tiltakozásul az ellen, hogy több orvost vád alá helyeztek, mivel kezelésért a törvényileg megszabott honoráriumnál ma­gasabb összegeket fogadtak el betegeiktől. Brüsszelben, és más belga tartományokban, ahol a belga orvosok mérsékelt irányzatú szövetsége vezeti az ügyeket, csaknem valamennyi orvos dolgozik. néhány A DÉL-AFRIKAI FOKVAROS­BAN szerdán kötél általi halál­ra ítéltek kilenc afrikait, akik állítólag tagjai voltak a „POKO" illegális afrikai szervezetnek. A bíróság szerint a szervezet erőszakos akciókat tervez a Dél-afrikai Köztársaság fehér lakossága ellen. f CTK) COUVE DE MURVILLE fran­cia külügyminiszter szerdán fogadta Olaszország, Görögor­szág, Anglia és Izrael külügy­miniszterét, akikkel az idősze­rű nemzetközi kérdésekről és más problémákról tárgyalt. VENEZUELAI RENDŐRSÉG a hadsereg támogatásával decem­ber 14-én bekerítette Caracas fővárosának egyetemi negye­dét, és betört az egyetem te­rületére. A kormánynyilatkozat ezt az intézkedést azzal indo­kolja, hogy a központi egyetem ,,a fegyveres felforgató tevé­kenység támaszpontja lett". A CSSZBSZ küldöttsége elutazott Moszkvából Moszkva (CTK) — Tegnap elutazott Moszkvából a Cseh­szlovák—Szovjet Barátsági Szö­vetség küldöttsége, mely Zde­nék Fierlingernek, a CSSZBSZ elnökének, a CSKP Központi Bizottsága tagjának vezetésével részt vett a szovjet—csehszlo­vák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása évfordulójá­nak ünnepségein. A küldöttség Moszkván kívül ellátogatott Kazanyba, Tallinnba, Tulába és Voszkreszenszkbe. A seremetyevói repülőtéren a Szovjet—Csehszlovák Baráti* Társaság vezetői búcsúztak a csehszlovák vendégektől. Tanácskozik a Nyugat-európai Unió Párizs (CTK) — A Nyugat­európai Unió párizsi üléssza­kán elfogadták azt a javasla­tot, hogy a Nyugat-európai Unió tagállamai a NATO-tagor­szágokkal együttműködve az európai problémák békés meg­oldására fognak törekedni. Korparanos a kapcsolatok ápolása Párizs (CTK) — A NATO mi­niszteri tanácsának tegnapi ülé­sén az általános vitában a fel­szólalók elsősorban a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokkal foglalkoztak. Brown angol kül­ügyminiszter moszkvai és viet­nami tárgyalásairól beszélt. El­ismerte, hogy a szovjet kor­mány őszintén a vietnami prob­léma megoldására törekszik. Állást foglalt amellett, hogy a NATO-országok fejlesszék kap­csolataikat a szocialista orszá­gokkal, „figyelembe véve az Észak-atlanti Tömb érdekeit". Lyng norvég külügyminiszter is beszámolt moszkvai látoga­tásáról. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetuniónak őszinte érdeke a feszültség enyhítése. A kongói kormány biztonsági intézkedései Kinshasa (CTK) — A kongói kormány Katangában szigorú biztonsági intézkedéseket foga­natosított röviddel azután, hogy kitudódott: Katangán keresztül rhodesiai csapatok akartak Kongóba hatolni. A kongói hadsereg torlaszo­kat emelt a fő útvonalakon, el­sősorban a lubumbasi repülőtér körül. A katangai kormány fel­hívta a lakosságot, szolgáltassa be fegyvereit. Budapesten ülésezik a Szakszervezeti Világszövetség kereskedel­mi konferenciája. (CTK — MTI felvétele.) Elítéljük az imperialista kizsákmányolási Csehszlovák felszólalás a budapesti szakszervezeti konferencián Budapest (CTK) — A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság a kereskedelmi kapcsolatok fej­lődését akadályozó tényezők kiküszöbölésére törekszik — je­leintette ki a nemzetközi keres­kedelemről tárgyaló szakszer* vezeti konferencián Josef Hla­vička, a Szakszervezetek Köz* ponti Tanácsának titkára, a csehszlovák küldöttség vezető­je. Hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia külkereskedelme to» vábbra ls a szocialista orszá­gokkal folytatott gazdasági együttműködésen alapul, de ugyanakkor valamennyi ország­gal igyekszik kiszélesíteni kap­csolatait. Bírálta a kapita­lista országokat, amelyek a ke­reskedelmi kapcsolatokban hát­rányos megkülönböztetéssel él nek a szocialista országokkal szemben. A vitában felszólalók többsé­ge elítélte a fejlődő országok imperialista kizsákmányolását. Sajed arab küldött közölte, hogy 1962 óta 16 százalékkal csökkent a nyersanyagok ára, s ez hárommilliárd dollár kárt okozott a fejlődő országoknaik. Bebizonyosodott a békés együttélés lenini politikájának életképessége A PRAVDA VEZÉRCIKKE A SZOVJET KÜLPOLITIKÁRÓL A moszkvai Pravda csütörtö­ki száma „Pártunk lenini irány­vonala" címmel vezércikkben foglalkozik az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi plénu­mával. Hangsúlyozza, hogy „az SZKP tevékenységében egyre fokozódó szerepet játszanak a külpolitikai problémák." A vezércikk emlékeztet arra, hogy a párt nemzetközi tevé­kenységének célja biztosítani a legkedvezőbb feltételeket az új társadalom építéséhez, minél teljesebben és sokoldalúbban felhasználni a Szovjetunió nö­vekvő lehetőségeit az egyete­mes béke, a nemzeti felszaba­dulás, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás érdekében. A cikk hangsúlyozza „a szov­jet külpolitikai hatékonyságát fokozza, hogy e külpolitika a szovjet állam megdönthetetlen hatalmára támaszkodik". A különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélé­sének lenini politikája bebizo­nyította életképességét, s biz­tosította a szovjet külpolitika nagy sikereit. A Pravda vezér­cikke kiemeli, hogy a plénum hangoztatta: erélyesen le kell leplezni a kínai vezetők anti­leninista nézeteit és nagyhatal­mi soviniszta politikai irányvo­nalát, fokozni kell a -harcot a marxizmus—leninizmus, vala­mint az 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon ki­dolgozott fő irányvonal védel­mében. A plénum egyetértett a marxista—leninista testvérpár­tok nézetével, hogy most ked­vező feltételek vannak a kom­munista és munkáspártok veze­tői újabb nemzetközi értekezle­tének összehívásához, s ezt a pártok kölcsönös konzultációi­val jól elő kell készíteni. SZÓFIÁBAN tegnap megkez­dődött a bolgár nemzetgyűlés ötödik ülésszakának harmadik ülése. A küldöttek megtárgyal­ták és jóváhagyták az 1966— 1970. évi népgazdaság-fejlesz­tési ötéves terv javaslatát és az 1967. évi állami költségve­tést. (CTK) RÓMÁBAN január 4—5-én — az egyesített Olasz Szoc'^lista és Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé dön­tése értelmében — egybehívjí'c i Szocialista Internacionálé ve­zetőségének értekezletét, ame­lyen elsősorban az európai biz­tonság kérdéseit és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak közös piaci csat­lakozását vitatják meg. MEGSZÜNTETTÉK a bírósá­gi eljárást Rudolf Augstein, a Spiegel főszerkesztője ellen. 1965 januárjában azért emel­tek ellene vádat, mert a lap közölte a hadügyminisztérium elképzeléseit „a nukleáris óv­intézkedésekről", s a határ menti „atomakna-övezet" ki­építésének tervét. (CTK) á4 z osztrák lapok az utóbbi időben napirenden szá­molnak be hatalmas korrupciós botrányokról. Bebizonyosodott, hogy állami, városi vagy köz­ségi építkezésekkel nem a leg­előnyösebb feltételekkel ajánl kozó cégeket bízták meg, ha­nem azokat a vállalatokat, amelyek milliós nyereség biz­tosítása céljából megveszteget­ték az Illetékes köztisztviselő­ket. Senki sem kételkedik ben­ne, hogy az évek óta folyó vesz­tegetésekről a legfelsőbb helye­ken is tudtak, és Bock volt gazdaságügyi miniszter, a je­lenlegi alkancellár is némán tűrte a visszásságokat. Néppár­ti vezetők, köztük Prinke kép­viselő és Müllner, a NEWAG részvénytársaság alsó-ausztriai villamossági művek) eddigi ve­zérigazgatója, is belekevered­tek a korrupciós botrányba. Az utóbbit tegnapelőtt tartóztatták le, bár üzelmeiről hónapok óta tudtak, ám mostanáig sikerült befolyásolnia a bíróságokat. Az igazságszolgálatásban en­nél rosszabb dolgok is történ­tek. Az Osztrák Ellenállási Moz­galom nemrég hivatalosan kö­zölte, hogy az igazságszolgál­tatás legmagasabb polcain még ma is találhatók náci bírák. A szervezet azt is kiderítette, hogy Eichmann közvetlen mun­katársát, az eredetileg nyolc évi börtönre ítélt Novakot a második perben az esküdtszék egy szenátusi elnök közbelépé­sére mentette fel. Az Illető a náci uralom idején egy bécsi különleges bíróság főügyésze volt. A leleplezések ellenére az igazságügy-miniszter nem haj­landó a megnevezett huszonöt náci múltú bírót felfüggeszteni hivatalától. iii HMiiiiüigffnf üzelmek a hatalom gyakorlásával A demokratikus közvélemény gyakori tiltakozása ellenére a kormánykörök még mindig vé­dik Burgert, a dél-tiroli náci terroristák főkolomposát. Sza­badlábon él, s még azt is meg­engedik neki, hogy hatóságilag elkoboztassa azokat a lapszá­mokat, amelyek tárgyilagosan számolnak be a náci terroris­ták üzelmeiről (mint például a Furche című tekintélyes katoli­kus lap). Burger lapoknak és a televíziónak adott nyilatko­zataiban még kérkedik ís azok­kal a terrorcselekményekkel, amelyeknek ő az értelmi szer­zője. A nyugatnémet neonácik Ausztriában akadálytalanul ter­jesztett lapjában, a Deutsche National- und Soldatenzeltung­ban rendszeresen jelennek meg Burger hazaáruló, osztrákelle­nes cikkei, de a főügyész fi­gyelmét „elkerülik". A közigazgatási bíróság 1963­ban jogi merényletet követett el, amikor az alkotmányjogi bl róság döntésével homlokegye­nest ellentétben, a parlament jogainak fittyet hányva jogos­nak ismerte el Habsburg Ottó visszatérési szándékát. Á nép­pártiak azóta folyton arra tö­rekednek, hogy mind nagyobb hatalommal ruházzák fel a bí­róságokat. El akarják érni, hogy a jövőben ne a parlament, hanem a „bírák rendje" gya­korolja a legfelsőbb ellenőr­zést. Ezt az alkotmány- és de­mokrácia-ellenes törekvést ma­ga az igazságügy-miniszter is támogatja. Meg akarják tiltani a parlamentnek, hegy jogi ügyekbe avatkozzék. Azt akar­ják, hogy ezentúl a bírák ne csak a törvények betartása fö­lött őrködjenek, hanem a Jár­sádalmi csoportok érdekharcai­ban" is őket illesse meg a dön­tés Joga. Ez a törekvés a szak­szervezetek ellen Irányul, s cél­ja a munkásság koalíciós jo­gainak megnyirbálása. A nép­pártiak bírói testületre akarják átruházni a köztársasági elnök megkegyelmezési jogát ls. Mi a céljuk? Az, hogy a poli­tikát a választott képviselők fölé rendelt „bírák rendje" el­lenőrizze. Vagyis a „bírák ál­lamává" szeretnék változtatni Ausztriát, amelyben Habsburg Ottó lenne a legfelsőbb döntő, bíró, a „Justizkanzler". 1966 XII. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents